Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MAKROÖKONÓMIA „Lehetetlen a részeket az egész nélkül megismerni, és nem ismerjük az egészet addig, amíg minden részt egyenként meg nem ismertünk.” Pascal.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MAKROÖKONÓMIA „Lehetetlen a részeket az egész nélkül megismerni, és nem ismerjük az egészet addig, amíg minden részt egyenként meg nem ismertünk.” Pascal."— Előadás másolata:

1 MAKROÖKONÓMIA „Lehetetlen a részeket az egész nélkül megismerni, és nem ismerjük az egészet addig, amíg minden részt egyenként meg nem ismertünk.” Pascal

2 A közgazdaságtan tárgya és az alapfogalmai A közgazdaságtan tárgya A közgazdaságtan azt tanulmányozza, hogy az emberek- és a társadalom miként gazdálkodnak (1) a szűkösen (2) rendelkezésre álló, alternatív módon (3) felhasználható erőforrásokkal (4) annak érdekében, hogy különböző javak és szolgáltatásokat termeljenek (5), és hogy elosszák (6) azokat a társadalom különböző tagjai és csoportjai között a korlátlan tárgyi vagy jövőbeli szükségletek (7) kielégítése céljára. (3) Alternatív mód: Opportunity cost Termelési lehetőségek határa (6) elosztás: Csere, piac (1) Gazdálkodás Adott eredmény  minimális ráfordítás Adott ráfordítás  maximális eredmény (2) Szűkösség: Gazdasági javak Szabad javak (4) Erőforrások =termelési tényezők:  természeti erőforrások ( A )  munka ( L )  tőke ( C )  vállalkozás ( E ) Hogyan ? (5) Javak és szolgáltatások:  termékek  anyagi és nem anyagi szolgáltstások Mit ? (7) Tárgyi és jövőbeli szükségletek: Fogyasztás  megtakarítás ( Választás, lemondás) Kinek ? Y termék X termék - d y 1 - d y 2 d x 1 d x 2 Termelési lehetőségek határa ( PPF) production-possibility frontier Nem hatékony kombináció, mert: - nem tartalmaz teljes erőforrás felhasználást - az egyik jószág termelését a másik termelésének csökkenése nélkül növelhető * A * C Pareto-hatékony termelésikömbinációk B Jelenleg elérhetetlen termelési kombináció - dy 2 > - dy 1 Növekvő határköltség és csökkenő hozadék törvénye

3 ♣ A közgazdaságtan tudományágazatai: •Mikrogazdaságtan (mikroökonómia): tanulmányozza a fogyasztók és a termelők tevékenységét és azzal kapcsolatos problémákat •Makrogazdaságtan ( makroökonómia): tanulmányozza az egész gazdaság működését és folyamatait (összkibocsátás, összjövedelem foglalkoztatás, munkanélküliség, infláció,…) •Nemzetközigazdaságtan: tanulmányozza a külgazdasági kapcsolatok összefüggéseit és törvényszerűségeit. ♣ Munkamegosztás és komparatív előnyök  csere ( nyert- és feláldozott haszon) ♣ A szükségletkielégítés intézményi keretei •Az integrációs formák ( a gazdasági egységek összekapcsolódásának módja) - Reciprocitás: ellenszolgáltatás nélküli javak átadása - Redisztribúciót ( újraelosztás): a javak elosztása a központi elosztó kezébe kerül ( az elosztást törvény vagy a javak elosztójának akarata szabályozza) - Árucsere: minden külső kényszer vagy elvárás nélkül a felek közötti megvalósuló adásvétel •Koordinációs mechanizmusok (a gazdasági egységek tevékenységének összehangolása) jellemzők Koordinációs mechanizmusok ViszonyEgyüttműködés Bürokratikus koordinációAlá-fölérendeltségAdminisztratív és jogi eszközökkel késztetik az alárendelt szereplőket az együttműködésre Agresszív koordinációAlá-fölérendeltségA fölérendelt a jog és az erkölcs által el nem ismert, önkényes Kényszerítést alkalmazhat Etikai koordinációMellérendeltségAz együttműködés hagyományokra, az elismert vallási vagy erkölcsi normákra épül Piaci koordinációEgyenrangúság és egyenjogúságA nyereségszerzés motiválja az együttműködésüket Gazdasági rendszerekJellemzők Tiszta piacgazdaság- A termelési tényezők magántulajdonban - A termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a rendelkezésükre álló javak és erőforrások felhasználásáról - A termelők ( vállalatok ) és a fogyasztók( háztartások )a piacon kerülnek kapcsolatba egymással Központosított gazdaság- A termelési eszközök döntő többsége egy központi szervezet ( az állam tulajdonában van ) - A központi szervezet hozza meg a legfontosabb gazdálkodási döntéseket és kötelező utasításokkal irányítja a végrehajtó gazdasági egységeket ) - A központi szervezet szempontjai szerint hangolja össze a termelést a szükségletekkel. Vegyes gazdaság- Szereplői, a fogyasztó, a vállalat és az állam - Az állam aktív szereplőként jelenik meg és befolyásolja a gazdaság működését - Ebben a gazdasági rendszerben is a piac a domináns integrációs forma  Gazdasági rendszerek

4 A gazdasági modellek: a modell elmélet vagy nézetrendszer Funkciói:  Leegyszerűsítik a valóságot,  Áttekinthetőbbé teszik a folyamtokat,  Lehetővé teszik a gondolatban folytatott kísérleteket, az események és összefüggések elemzését és magyarázatát  Előre jelzéseket is készíthetünk velük A közgazdaságtan történelmi áttekintése és elméletei ElméletMegjelenéseJellegeKépviselőialapelvei Klasszikus századMakroAdam Smith, Jean B. Say Neoklasszikus19. Század végénMikro Leon Walras Alfred Marsall Vilfredo Pareto ♠ Rugalmas árrendszer, ♠ Stabil gazdasági egyensúly, ♠ Teljes foglalkoztatás, ♠ Állami stabilizációs célú beavatkozás nem szükséges. Keynes20. SzázadMakroJohn M. Keynes ♠ Nem rugalmas árrendszer, ♠ A gazdasági döntések várakozásokon alapulnak, ♠ Instabil gazdasági egyensúly, ♠ A foglalkoztatás nem teljes, ♠ Az állami beavatkozás szükséges ( stabilizációs politika szükségessége.

5 P1P1 P2P2 P1P1 P2P2 D 1 D1D1 D P =f( P ) Inverz keresleti függvény P=f( D ) Az eltolódás okai: - Változások a vevők elkölthető Jövedelemében - Változások más javak árában - Hitelre történő vásárlás - Hirdetés és reklámhatására - Változások a népesség számában - Pénz illúzió PP QDQD QSQS DD’D’ D’1D’1 D’2D’2 S ’ 1 S 2 S ’ 2 S 1 S’S’ S ’’ S P =f( P ) Inverz kínálati függvény P =f( S ) Az eltolódás okai: - Az időjárás hatása - Technikai haladás - Változások a termelési tényezők áraiban -Más javak árváltozásai - Adók és termelési támogatások A piac és a piaci mechanizmus Piac: a tényleges és a potenciális eladók és vevők találkozásának színhelye vagy azok kapcsolatainak rendszere vagy a keresletet és a kínálatot összehozó intézmény. A Kínálat Kínálat : az a jószágmennyiség, a melyet egy időszak alatt az eladók megvételre felkínálnak. Kínálati függvény : az a matematikai eszköz, amely megmutatja azt az összefüggést, ami a a piaci ár és a termelők által eladni kívánt jószágmennyiség között van. S = f ( P, E ) A kereslet Kereslet : az a jószágmennység, amelyet a vevők hajlandók és képesek megvásárolni A keresleti függvény : az a matematikai eszköz, amely megmutatja azt az összefüggést, ami a keresett mennyiség és a meghatározó tényezői között van. D = f (P, I, E )

6 P QQ Q PP PP Q Q Tökéletesen rugalmatlan kínálat S S S S S Végtelenül rugalmas kínálatRugalmas kínálat Rugalmatlan kínálat Egységnyi kínálatrugalmasság P2P2 P1P1 P2P2 P2P2 P1P1 P1P1 S1S1 S2S2 S2S2 S2S2 S1S1 S1S1 A kínálat árrugalmassága A kereslet árrugalmassága P P P P P Q Q Q QQ Tökéletesen rugalmatlan keresletVégtelen rugalmas kereslet P Q  P >1  P =1  P <1 A kereslet rugalmassága különböző pontban  P = 0  P =  D D D D D D D D D D D D P2P2 P1P1 P2P2 P1P1 P2P2 P1P1 D2D2 D1D1 D2D2 D1D1 D2D2 D1D1 TR + TR - Rugalmas kereslet Rugalmatlan kereslet Egységnyi rugalmas kereslet TR + TR - TR + TR -

7 P P P QQ Q PePe QeQe S D P1P1 P2P2 Többlet ( túlkínálat ) Hiány ( túlkereslet ) D2D2 D1D1 S1S1 S2S2 S S S'S' d ' d d'd' E E'E' E’E’ E P'P' P P'P' P A piaci egyensúly és az ármechanizmus A keresleti, illetve a kínálati görbe eltolódásának hatása az egyensúlyi árra Eltolódnak Marshall-kereszt P P P Q Q Q S L S S S m E E E E'E' E'E' E'E' Az idő szerepe a piaci folyamatokban ( a vállalatok reagálási lehetőségei a piaci igényekre ) Pillanatnyi egyensúly Rövid távú egyensúly hosszú távú gyensúly

8 Y P Y S YDYD N f N * ; U U n Y Y p ; I ; i ; G P   Árupiac (IS)és pénzpiac (LM) együttes egyensúlya Munkapiac és árszínvonal YpYp Makroökonómia Szűkös erőforrások  korlátlan szükségletek gazdálkodás Mit ? Hogyan ? Kinek ? Y=C+I+G ; Y+M=C+I+G+X YeYe Tökéletes munkapiac vagy állandó munkakínálat esete L K Y termék X termék Állam Költségvetés politika Monetáris politika Külföld Export-import

9 A makroökonómia alapösszefüggései CéljaiEszközei  Össztermelés és összjövedelem magas szintje és hosszantartó, viszony- lagos gyors növekedése  Magas szintű foglalkoztatottság és alacsony szintű munkanélküliség  Alacsony szintű és stabil inflációs ráta. Ne legyenek váratlan ingadozások az infláció ütemében  Külgazdasági kapcsolatok egyensúlya ( külkereskedelmi- és folyó fizetési mérleg hosszabb távon érvényesülő egyensúlya és a valutaárfolyam stabilitása)  Költségvetési (fiskális) politika  kiadások  bevételek(adók)  Pénz-(monetáris) politika  pénzmennyiség és kamatláb szabályozása  Jövedelempolitika  bér, ár megállapodások  Külgazdasági politika  külkereskedelm-politika  árfolyam-politika A makroökonómia definiciója és feladatai: A makroökonómia feltárja azokat a törvényszerűségeket, amelyek a gazdaság egészének mozgását jellemzik. Mivel foglalkozik a makroökonómia ? Foglalkozik…….  A nemzetgazdaság teljesítményét meghatározó tényezőkkel,  A pénzfolyamatokkal,  Az árszínvonal alakulásával,  A munkanélküliség okaival,  A gazdasági ingadozások sajátosságaival, és  A kormányzati gazdaságpolitika lehetőségeivel és hatásaival. A makroökonómia alapkérdései 1. Mi határozza meg egy ország össztermelésének, összes jövedelmének nagyságát és növekedési ütemét ? 2. Mi határozza meg egy országban a foglalkoztatottságot ? Mik a munkanélküliség okai és milyen tényezők határozzák meg a munkanélküliség nagyságát ésváltozását ? 3. Miért veszítenek egyes országok pénzei az értékükből, vagyis mi okozza az infláció jelenségét ? Káros-e az infláció ? 4. Milyen tényezők befolyásolják egy ország külkereskedelmi mérlegének vagyis az export és az import egyenlegének, valamint fizetési mérlegének alakulását ? Mi határozza meg az export, valamint az import összmennyiségét ? Milyen tényezők alakítják a valutaárfolyamokat és a nemzetközi tőkeáramlást ?

10 A makrogazdaság szereplői és piacai A gazdasági szereplők Szereplő = minden állampolgár  bizonyos tulajdonságaik szerint gazdasági egységekbe ( szektorok) vonhatók össze. Szektor= azonos gazdasági szerepet, funkciót ellátó szereplők összessége Fajtái: Háztartási szektor: a fogyasztás színtere, szükségletekkel(minél teljesebb kielégítése) és termelési tényezőkkel(kínálat, jövedelemnszerzés) rendelkeznek. Magánszektor Vállalati szektor: a termelés színtere, fő funkciója az értékesítés céljából a javak előállí- Vegyes gazdaság tása( termelési tényezők kereslete és alkalmazása), fő célja a profitszer- ( zárt gazdaság ) zés. Állami szektor: a nemzetgazdasági szintű feladatokat ellátó intézmények együttese, amelyek nem Nyitott gazdaság a piacon keresztül elégítenek ki szükségleteket, és kiadásaikat adókból és egyéb Külföld: mindazok a természetes és jogi személyek, akik nem integrálódnak a nemzetgazdaság belső gaz- dasági folyamataiba, de gazdaságikapcsolatban állnak valamely belföldi gazdasági szereplővel. A piacok = a gazdasági szereplők kapcsolatainak színhelyei. Szereplői ( eladók és vevők), elemei ( kereslet és kínálat ) Árupiac: egy gazdaság összes végső felhasználásra kerülő árujának piaca Részpiacai:  fogyasztási javak piaca  tőke javak piaca Pénzpiac: a bankrendszer és a többi gazdasági szektor közötti kapcsolatok színhelye Tőkepiac (értékpapírpiac) : a pénz- és a megtakarítási forrásokkal rendelkező és a tőke javakat vásárolni szándékozó szereplők kapcsolataiknak a színhelye. Munkaerőpiac (munkapiac) : a munka mint termelési tényező adásvételét közvetítő színhely. A piac típusaEladóVevő ÁrupiacVállalatok, külföldHáztartások, állam, vállalatok, külföld pénzpiacÁllam, bankrendszer, vállalatokháztartások Tőke piacháztartásokVállalatok, állam MunkapiacHáztartásokVállalatok, állam

11 Adó ( T H ) Y-T+TR = Adó ( T V ) Transzferek (TR ) Termelési tényezők kínálata Jövedelem ( Y ) MunkapiacTőkepiac Termelési tényezők kereslete Munkabér, kamat Termelési tényező piaca Y DI S C N Fogyasztási cikkek piaca Tőkejavak piaca Kibocsátás ( Y ) Tőkejavak kínálata Fogy. cikkek kínálata I = I P + I B Belső körforgás Kormányzati áruvásárlások Árupiac Pénz Fogyasztási cikkek kereslete pénzpiac Állam Vállalat HáztartásBankrendszer Árszínvonal Kamatláb Jövedelem újraelosztás Makrogazdasági körforgás

12 A termékek és jövedelmek áramlása a szektorok között Az árupiac elemei A kibocsátás: a gazdaságban egy bizonyos időszak (általában egy év) alatt megtermelt, illetve ott nyújtott szolgáltatások ( összes termelés) összessége. Reál kibocsátás: a természetes mértékegységben kifejezett kibocsátás tényleges nagysága. Nominális kibocsátás:a kibocsátás pénzben kifejezett értéke ( ) Árszínvonal ( P) : a termékek és szolgáltatások árainak mennyiségeikkel súlyozott átlaga. Nomináljövedelem: az a pénzösszeg, amennyit realizálunk Reáljövedelem: a nomináljövedelem és az árszínvonal hányadosa, vagyis a pénzben realizált jövedelem vásárlóereje, ami kifejezi, hogy abból mennyi jószágot tudunk vásárolni. Végső felhasználás : a bruttó kibocsátásnak a termelő fogyasztáson feletti részének az értéke = hozzáadott érték ( VA ) = a szereplők bruttó jövedelme A végső felhasználás összetevői: fogyasztás ( C ) + beruházás ( I ) + kormányzati vásárlások ( G ) Összbevétel ( hozzáadott érték ) Ráfordítások fedezete profit Termelési tényezők jövedelme Beruházás ( a háztartások jövedelme) Potló Bővítő Fogyasztás Megtakarítás ( amortizáció ) Kétszektoros modell  Háromszektoros modell Négyszektoros modell A kibocsátás és a jövedelem felbontása, az azonosságok Egyensúlyozott állami költségvetés Szufficites állami költségvetés Deficites állami költségvetés A magánszektor megtakarításainak fedezniük kell saját beruházásaikat és a költségvetés deficitjét A magánszektor beruházásai megegyeznek a saját és a költségvetés együttes megtakarításaival  Az állam hitelt vesz fel  Az állam megtakarít Tőkemérleg

13 BevételKiadás C ( fogyasztás ) I ( beruházás) G ( kormányzati vásárlás) X ( export ) Árupiac Y ( kibocsátás ) IM ( import ) Háztartás KiadásBevétel C ( fogyasztás ) ( bér ) S H ( megtakarítás ) i.B ( kamat) T H ( adó )  ( profit ) TR H ( transzfer ) Vállalat Kiadás Bevétel ( bér ) Y ( Kibocsátás bevétele ) i.B ( kamat )  ( profit ) TR V ( transzfer ) S H ( megtakarítás ) T V ( adó ) Termelési tényezők piaca Tőkepiac ÁllamKülföld I ( beruházás) S H ( háztartás megtakarítása ) S V ( vállalat megtakarítása ) S Á ( állam megtakarítása S K ( külföld megtakarítása ) X ( export ) IM ( import ) G ( kormányzati vásárlások) T H ( háztartás adója ) S K ( külföld megtakarítása ) TR H ( transzfer háztartásoknak Tv ( vállalat adója ) TR V ( transzfer vállalatoknak ) S Á ( állami megtakarítás ) A jövedelmek áramlása a szektorok között

14 GO – termelő fogyasztás = hozzáadott érték ( value added VA ) ; Bruttó hazai termék( Gross Domestic Product GDP) : egy ország határain belül egy évben előállított, végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége. Nettó hazai termék ( Net Domestic Product NDP ) : a ország területén keletkezett nettó jövedelmek összessége ( termelési tényezők összjövedelme) Összetevői :  Tényezőjövedelmek  munkabér,  működési eredmény ( vagy többlet )- a tulajdonosok vagy vállalkozók tényezőjövedelme,  a termeléssel kapcsolatos adók nettó értéke ( fogyasztási, forgalmi adók és támogatások különbsége )  Tulajdonjövedelmek  földjáradék,  egyéb tulajdonjövedelmek ( kamatok, osztalékok, jogdíjak, stb. ) Elszámolási rendszerek: 1. A nemzeti számlák rendszere ( System of National Accounts SNA ) az ENSZ szakemberei az egységes és összehasonlítható számítás érdekében dolgozták ki, ( 1952; 1993 ) 2. Integrált Gazdasági Számlák Európai Rendszere ( European System of Accounts ESA ), az EU tagországai számára dolgozták ki Az SNA és az ESA közötti különbség:  az ESA mélyebb tagolást ad a gazdasági folyamatoknak  az ESA kategorikus előírásokat tartalmaz, ahol az SNA választási lehetőséget ad A nemzetgazdasági teljesítmények mérése és mutatói I. Az SNA mutatói: Output ( reálkibocsátás ) : azon megtermelt javak és szolgáltatások összessége, amelyek elhagyják ( elhagyhatják ) a termelőegységet. = értékesítés + saját termelésű készletek változása piaci áron értékelik + saját termelésű tőkejavak beruházása + nem piaci termelés ( természetbeni illetmény saját alkalmazottaknak, barterforgalomban kibocsátott termékek stb ) + a társadalmilag szervezett keretek között végzett, de nem piacon értékesített szolgáltatások értéke ( ingyenes közoktatás és egészségügyi ellátás )- előállítási költségeik alapján értékelik Nominális kibocsátás( bruttó kibocsátás( Gross Output GO )): az egyes gazdasági egységek outputjainak árakon történő összegzése( ) Bruttó nemzeti jövedelem ( Gross National Income GNI ): az ország állampolgárai által adott évben realizált összes elsődleges jövedelem. Nettó nemzeti jövedelem ( Net National Income NNI ): az ország állampolgárai által adott évben realizált összes elsődleges nettó jövedelem. Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem ( Gross National Disposable Income GNDI ): a be- és kiáramló transzferek egyenlegével módosított bruttó nemzeti jövedelem, vagyis az ország állampolgárai által adott évben felhasználható bruttó jövedelem összege. Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem ( Net National Disposable Income NNDI ): az ország állampolgárai által adott évben felhasználható nettó jövedelem összege.

15 BruttóÉrtékcsökkenésNettó Bruttó kibocsátás (GO) - termelő fogyasztás Bruttó hazai termék (GDP ) + átutalások külföldről( belföldiek külföldről kapott elsőd- leges jövedelem) - átutalások külföldre( külföldiek belföldről kapottelsőd- leges jövedelem) – amortizációNettó hazai termék ( NDP ) Elsődleges jövedelem (összes nettó hozzáadott érték ) Bruttó nemzeti jövedelem ( GNI ) + beáramló transzferek - Kiáramló transzferek – amortizációNettó nemzeti jövedelem (NNI ) Bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem ( GNDI )- amortizációNettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem(NNDI) ( végső fogyasztás + megtakarítás ) A nemzetgazdasági teljesítmények mérése és mutatói II. TermékoldalJövedelemoldal Fogyasztás( C ) Bruttó hazai beruházás ( I ) Kormányzati vásárlások ( G ) Nettó export ( X – M ) Bér Kamat Közvetett adók Értékcsökkenés Profit GDP - Értékcsökkenés NDP Az SNA szerinti mutatók levezetése A mutatók tartalma

16 Nemzeti jövedelem -C 0 C 0 YsYs C C(Y) S(Y) Y1Y C >Y S< 0 S > 0 C < Y A fogyasztási kereslet Fogyasztási függvény: Fogyasztás határhajlandóság : Fogyasztási hányad: Megtakarítási függvény: Megtakarítási határhajlandóság : Megtakarítási hányad: Az árupiaci kereslet-az egyensúlyi jövedelem I. Kétszektoros piaci kereslet ( Y D ) = fogyasztási kereslet ( C ) + beruházási kereslet ( I ) A fogyasztási kereslet jellemzői a tapsztalatok alapján ( Simon Kuznets) - Makroökonómiai rövi távon ( 4-5 év ). Ha pedig a - Hosszú távon (10-30 év ) - Nagyon hossú távon Relatív jövedelem hipotézis( James Duesenberry ): egy adott időszak fogyasztása az időszak jövedelme mellett a jövedelem korábbi alakulásától függ. Az egyének fogyasztási színvonala az addig elért legmagasabb jövedelmüktől függ. Ha a jövedelem csökken a korábbi jövedelemhez képest, akkor az egyének közvetlenül nem vagy alig mérséklik a korábban megszokott fogya- sztásukat ( aszimmetrikus hatás ). Életciklus-elmélet: a fogyasztás az élet során realizált jövedelemtől és az örökölt vagyontól függ. A fogyasztók az egész életükre tervezik a fogyasztásukat. C >Y, ezért a fogyasztási hányad magas Permanens jövedelem hipotézis: a fogyasztás a hosszú távú átlagjövedelemtól ( permanens jövedelem ) függ. C = c  Yt + c ( 1-  )Yt – 1 A permanens jövedelemhipotézis és az életciklus- elmélet eredménye kombinálható is egymással. C=â A+ c Y Az egyenlet azt fejezi ki, hogy a fogyasztási kereslet a vagyontól éa permanens jövedelemtől függ. rövid távú fogyasztási függvény hosszú távú fogyasztási függvény C Y C Y Y1Y1 Y2Y2 Y0Y0 C2C2 C3C3 C0C0 C1C A fogyasztás nem csökken arányosan a jövedelemmel A fogyasztás a jövedelem növekedésével arányosan emelkedik Racsni –hatás Aszimmetrikus hatás A fogyasztási modellek Keynesi modell és a tapasztalatok - a modell az abszolút jövedelem hipotézisre épül ( adott időszak fogyasztási kereslete csak az adott időszakban rendelkezésre álló jövedelemtől függ ) -, de ha ( a fogyasztás nem csökken arányosan a jövedelem csökkenésével, hanem a fogyasztók igyekeznek megtartani korábbi fogyasztási szintjüket )  t Y hitel Negatív megtakarítás pozitív megtakarítás Előző megtakarítások felhasználása C(Y)

17 I( i ) Kamatláb( i ) Beruházás( I ) A beruházási függvény Rövid távon  állandó, ezért: = autonóm beruházási keresle a = a beruházások kamatérzékenysége A vállalat beruházási kereslete:  A beruházás befolyásoló tényezői  a beruházás várható bevételére vonatkozó várakozások (  )  piaci kamatláb(i)  A beruházások fajtái  pótló beruházás ( I P ) ; I P = amortizáció célja: a kibocsátás szintjének a megtartása  bővítő beruházás ( I B ) ; tervezett beruházás  I B célja: a kibocsátás bővítése I = I P + I B  A beruházási igény ( A bővítő(nettó) beruházások nagysága a termelés tervezett változásától függ ) ahol a tőkekoefficiens vagy tőkeigényesség(akcelerátor ), azt fejezi ki, hogy egységnyi termeléshez mennyi tőkére van szükség, ami a tőke átlagtermelékenységének a reciproka. Azt fejezi ki, hogy a rendelkezésre álló tőkeállomány egy egységérejutó termelés.  A beruházás várható bevételének értékelési módszerei:  Jelenérték ( mennyit ér ma egy jövőben várható pénzbevétel ): ; ahol ( t =1, 2, …, n)  nettó jelenérték ( a jelenérték és a befektetett összeg a különbsége ) :  belső kamatláb( r ) ( az a kamatláb, amely mellett a beruházás nettó jelenértéke 0 ) ; ha r > i, akkor a beruházás megvalósítható Fogalmak:  A beruházás minden olyan kiadást, amely a gazdaság tőkeállományának fenntartására és bővítésére irányul.  A tőkeállomány mindazon javak összessége, amelyeket a vállalati és a háztartási szektor tartósan, több éven át használ A háztartások beruházása fogyasztási célú, a vállalatié termelési célú A beruházási kereslet Az árupiaci kereslet – az egyensúlyi jövedelem II.

18 45 0 YsYs C(Y)+I(i 0 ) C(Y) C0C0 I(i 0 ) Y1Y1 Y 2 Nemzeti jövedelem(Y) összkereslet(Y D ) Az árupiaci kereslet - az egyensúlyi jövedelem III. Árupiaci egyensúly Egyensúlyi jövedelem ahol a kiadási multiplikátor Árupiaci egyensúly S = I YsYs C(Y)+I 0 - a. i 2 C0C0 I(i 0 ) Y1Y1 Nemzeti jövedelem(Y) összkereslet(Y D ) 45 0 C ( Y) + I 0 – ai 1 IS Y2 Y2 Y1Y1 Y i Túlkereslet TúlkínálatP2P2 P2P2 P1P1 P1P1 i1i1 i2i2 Y i Y D < Y S  túlkínálat  a vállalatok csökkentik a kibocsátásukat  a kibocsátás közeledik az egyensúlyi értékhez (Y 2 ) i Y Y IS ’ IS A / a fogyasztási határhajlandó- ság növekedésének a hatása IS ’ ISB/ a kamatérzékenység növe- kedésének a hatása ∆Y i1i1 Y1 Y1 Y2 Y2 C/ az autonóm tényezők növekedésének a hatása IS IS ’ i Y D >Y S  túlkereslet  a vállalatok növelik a kibocsátásukat  a kibocsátás közeledik az egyensúlyi érték felé( Y 1 ) Az árupiaci túlkereslet és túlkínálatAz IS-görbe változásai Y2Y2 Az a hányad, amely kifejezi, hogy egységnyi autonóm kiadási tényező mekkora egyensúlyi jövedelmet eredményez.  

19 45 0 I.II. III. IV. ISI (i) S(Y) Y Y Y2Y2 i I,S I1I1 S1S1 i1i1 i2i2 S(Y) Y C YeYe - C 0 A megtakarítási görbe I (i) I i A beruházási görbe 45 0 I. II. IS I (i) S(Y) Y i I,S IV. III. Y1Y1 S ’ (Y) IS ’ Y1Y1 Y Ha: C0  S(Y) jobbra tolódikS’(Y)-ra ( azonos i és I )-hez nagyobb jövedelem tartozik Y1 Y2  IS IS’ Az IS- görbe származtatása Az IS- görbe változásai Y2Y2 Az IS ( beruházás- megtakarítás )függvény a jövedelem és a kamatláb azon kombinációinak halmaza, ahol a tervezett beruházás megegyezik a tervezett megtakarítással, illetve az árupiaci kereslet és a kibo- csátás, valamint a jövedeLem megegyezik egymással. A függvény tehát az árupiaci egyensúly pont- jainak mértani helye adott autonóm kereslet mellett. IS- függvény jellemzői:  Az IS-függvény negatív meredekségű, mert ha  A függvény meredekségét a ( ĉ és a ) tényezők határozzák meg.  A függvény helyzete az autonóm tényezők ( C 0 ésI 0 )nagyságától függ.  A függvénytől jobbra, illetve balra elhelyezkedő pontok sorrendben túlkínálatot, illetve túlkeresletet jelzi.  Az IS-függvény stabil egyensúlyi pontok halmaza, mert az automatizmusok a rajta lévő ( Y és i )kombi- nációkat hoznak létre.  Mivel az IS-függvény az ( I és S ) egyensúlyát is tükrözi, ezért a két függvényből is levezethetőek az árupiaci egyensúlyt biztosító kamatláb- és jövedelem- kombinációk I (i) S(Y) Y i I,SY IS ’ I (i) ’ IS II. I. III. IV. IS ’ IS YSYS YDYD Y Y C(Y)+I 0 -ai 1 C ’ (Y)+I 0 -ai 1 C ’ (Y)+I 0 -ai 2 C(Y)+I 0 -ai 2 Y1Y1 Y’1Y’1 Y’2Y’2 Y2Y2 Y’2Y’2 Y2Y2 Y’1Y’1 Y1Y1

20 A pénz és a pénzpiac A pénz funkciói  elszámolási egység- ha más áruk mértékegységéül szolgál, ezzel lehetővé téve összehasonlításukat.  csereeszköz ( forgalmi eszköz )- az áruk mozgását közvetíti.  értékmérő ( árak mércéje) – a pénzárak segítségével a relatív árakat fejezi ki ( pld. 1 liter tej = 5, 6,… kifli )  fizetési eszköz ( a pénzmozgása és az árumozgása nem jár együtt )  felhalmozási eszköz ( vagyontartás ) – valamely időpontban a forgalomból lilép és ettől kezdve vagyonként létezik.  világpénz ( valuta ) – a csereeszköz és fizetési eszköz szerepét betölti a nemzetközi forgalomban is. Modern pénzrendszer A modern pénz tulajdonságai:  törvények szabályozzák kibocsátását és köteleznek elfogadására,  hitelpénz, vagyis hitelnyújtással keletkezik, és hitel-visszafizetéssel szűnik meg,  nincs belső értéke, vásárlóereje ( az érte kapható javak mennyisége )a forgalomban alakul ki. A pénz forgási sebessége: az a szám, amely megmutatja, hogy egy pénzegység évente hány tranzakció lebonyolításában vesz részt. Fisher- féle egyenlet (Forgalmi egyenlet ) MV = PY, ahol M a forgalomban lévő pénzmennyiség, V a pénzforgási sebessége, P az árszínvonal, Y az időegység alatti reálkibocsátás A pénz forgási sebessége A bankrendszer  egyszintű ( központi bank )  kétszintű ( központi bank + kereskedelmi bankok ) A pénz formái:  Készpénz- a bankjegyek ésaz érmék, amelyeket a jogrendszer tesz fizetőeszközzé  Számlapénz- a bankoknál meglévő betétek, amelyek felett a tulajdonos a hitelintézménnyel kötött szerződés értelmében rendelkezik. Fajtái:  látra szóló –bármikor váltható készpénzre  határidős – a tulajdonos csak egy előre megállapított időpont után rendelkezhet pénze felett. M M A CB A BC A pénz csereeszköz Bárter A pénz és a csere

21 A pénzkínálat A pénzkínálat:: egy gazdaság forgalomban lévő pénzmennyisége, vagyis a készpénz és a látra szóló folyószámlabetétek együttese. A likviditás: azt fejezi ki, hogy az adott eszköz ( pénz vagy vagyontárgy ) milyen mértékben és milyen gyorsan cserélhető el forgalmi eszközre Likviditás szerinti csoportosítása M 0 a jegybankpénz-állomány ( JBP ): a forgalomban lévő készpénzből ( KP ) és a jegybanki betétekből ( JBB ) áll. M 1 a közvetlenül fizetésre felhasználható eszközök, a szűken értelmezett pénz, ami tartalmazza a lakosságnál lévő készpénzt ( KP )és a kereskedelmi bankoknál lévő látra szóló betéteket ( KBP ) M 2 a tágan értelmezett pénz, azaz a szűken értelmezett pénz ( M 1 )és a határidős betétek ( HB )( Kvázipénz ) együttes mennyisége Készpénzhányad ( m r )azt mutatja, hogy a készpénz mekkora hányadát teszi ki az összpénzmennyiségnek, vagyis: A bankon kívüli szféra készpénz iránti kereslete vagyis: Tartalékráta ( t ) megmutatja, hogy a jegybanki számlapénz mekkora hányadát teszi ki a kereskedelmi bankok által teremtett számlapénznek, vagyis:  A pénzkínálat egyes elemei között kapcsolat: A jegybankpénz kínálata ( M 0 ) ( 1 ) a kibocsátani szándékozott kereskedelmi banki pénz mennyiségétől, ( 2 ) a készpénzhányadtól és ( 3 ) a tartalékrátától függ.  M 0 és M 1 kapcsolata:  Pénzmultiplikátor Azt fejezi ki, hogy egységnyi jegybankpénz ( JBP ) hány egység pénz kibocsátását teszi lehetővé >1, mert m r és t < 1

22 A pénzteremtés= hitelnyújtás ( készpénz, számlapénz ) A központi bank készpénzt és számlapénzt teremt A kereskedelmi bankok csak számlapénzt teremt A pénzkínálat szabályozásának a tényezői: 1.a készpénz kibocsátás, 2.a refinanszírozási kamatláb, 3.a kötelező tartalékráta, és 4.a nyílt piaci műveletek. Tranzakciós pénzkereslet ( L t ) Spekulációs pénzkereslet ( L s ) Nemzeti jövedelem ( Y ) L t ( Y ) L t ( i ) A pénzkereslet ( L ) motívumai 1. Tranzakciós A szokásos kiadások fedezetére tartott pénzkereslet 2. Spekulációs ( vagyontartási ) Az a pénzmennyiség, amely iránt a gazdasági szereplők tartanak igényt a vagyonuk értékének megőrzése vagy növelése céljából Kamatláb ( i ) A pénzkereslet A pénzkereslet a pénz meghatározott összegének tartására irányuló szándék, igény A nominális pénzkereslet ; reálpénzkereslet  ; ; Összesített pénzkereslet  ; ; 3. Óvatossági Az a pénzmennyisg, amit előre nem látható kiadásokra tartanak ;

23 LM 1 LM 2 Y Y1Y1 Y2Y2 L t (Y) M/P i L S ( i ) 1 L S ( i ) 2 M/P,L S M/P,L t I. IV. II. III. LM 1 LM 2 Y Y1Y1 L t (Y)M/P 1 M/P 2 i L S ( i ) M/P,L S M/P,L t I. IV. II. III. LM 1 LM 2 Y Y1Y1 L t (Y) 1 M/P i L S ( i ) M/P,L S M/P,L t I. IV. II. III. LM Y Y2Y2 Y1Y1 L t (Y) M/P i L S ( i ) M/P,L S M/P,L t I. IV. II. III. i 2 i 1 L t (Y) 2 i 2 i 1 A tranzakciós pénzkereslet változásának hatása az LM-görbére A vagyontartási pénzkereslet változásának hatása az LM-görbére Az LM-görbére A reálpénzmennyiség növekedésének hatása az LM-görbére ♠ A pénzpiaci egyensúly feltétele M/P 2 M/P 1 L 0 45 o Az LM-görbe (Liquidity-Money ) a reáljövedelem és a kamatláb mindazon kombinációi, amelyek mellett a pénzkereslet megegyezik a pénzkínálattal, vagyis azon egyensúlyi pontok halmaza, amelyek felé a pénzpiac mozgása közelít. A pénzpiac egyensúlya és az LM- görbe ♠ Az LM-görbe tulajdonságai - A pénzpiacon a kamatláb függő változó - Az LM- görbe meredekségét arány határozza meg. Mivel ennek értéke pozi tív, ezért a görbe mere- deksége is pozitív.

24 A2A2 A1A1 A*A* B1B1 B2B2 B*B* LM Y Y L s (i) M s /P, L s i i I. II. M s /P M2M2 L2L2 A pénzpiacon túlkínálat van(mert adott reáljövedelemhez túl magas kamatláb tartozik)  L 2 M 2 a vagyontartók értékesítik értékpapírjaik egy részét  a kötvények kínálata  az árfolyam  a piaci kamatláb  a vagyontartási pénzkereslet  B 2 B * egyensúlyi pont Túlkínálat

25 A pénzügyi rendszer pénz Közvetítők Pénzteremtés is Intézményei: - Nemzeti bank, - Pénzügyminisztérium, - Bankfelügyelet, stb. - Bankok - Takarékpénztárak - Takarékszövetkezetek - Befektetési alapok - Nyugdipénztárak,stb. Pénz Elsődleges értékpapír Másodlagos értékpapír Pénz Elsődleges értékpapír Deficit költök bevételek < kiadások Szufficit költök bevételek > kiadások

26 Y ieie I. II.IV. IS LM Árupiaci pénzpiaci túlkínálat Árupiaci túlkereslet pénzpiaci túlkínálat pénzpiaci túllkereslet Árupiaci túllkereslet Pénzpiaci túllkereslet Árupiaci túlkínálat YeYe Y 0 Y2Y2 Y 1 Y i i0i0 i1i1 Y3Y3 i3i3 A pénzpiac reagál az árupiac változására, új együttes egyensúlyba kerülnek  a kamatlábat  az egyensúlyi jövedelem Y 1 - ről – Y 2 -re Az árszínvonal növekedésének hatására a reál pénzkínálat  az LM-görbe balra eltolódik  a kamatláb  az egyensúlyi jövedelem Y 2 -ről – Y 3 -ra LM LM ’ IS ’ IS i III. Az áru- és pénzpiac együttes egyensúlya Az IS-görbe eltolódásának és az árszínvonalnak hatása az egyensúlyra a Ha I 0 megnövekszik (változatlan kamatláb mellett), akkor az árupiaci egyensúlyt biztosító jövedelem összeggel növekszik Y 0 -ról Y 1 -re (a szakasz) A jövedelem  tranzakciós pénzkereslet  (változatlan pénzkínálat mellett) a pénzpiac magasabb kamatlábnál ( i 1 ) kerül egyensúlyba  a beruházási ke- reslet  az árupiaci egyensúly kisebb nemzeti jövedelemnél ( Y 2 ) alakul ki Az áru- és pénzpiac együttes egyensúlyát biztosító reáljövedelem nagyságának meghatározása adott árszínvonal és nominális pénzkínálat mellett Multiplikátor az autonóm keresleti tényezők ( C 0 és I 0 )változásának hatását fejezi ki a jövedelemre Egyensúlyi kamatláb meghatározása

27 Az összkeresleti görbe levezetése Az összkeresleti görbe levezetése és változásai LM 1 LM 0 Y2Y2 Y Y0Y0 Y 1 Y1Y1 Y 0 Y 2 Y i LM 2 i0i0 i1i1 i2i2 p1p1 p0p0 p2p2 p Az összkeresleti függvény a javak iránti reálkereslet és az árszínvonal közötti kapcsolatot fejez ki adott nominális pénzkínálat mellett. Az összkereslet jellemzői:  Az összkeresleti függvény minden egyes pontja egy adott IS- és változó helyzetű LM-görbe metszéspontja. .  Az összkeresleti függvény meredekségét az IS- és LM- függvény meredeksége határozza meg.  Az összkeresleti függvény origótól val távolsága az autonóm keresleti tényezők összegétől és a nominális pénzkínálat nagyságától függ. YDYD

28 Y MP N Y (K, N ) N N MP N (N) A termelési függvény és a határtermékfüggvény > 0, pozitív < 0, csökkenő meredekségű W/P N D (W/P) N A munkakeresleti görbe W/P N s (W/P) N*N* N Az Összesített munkakínálati görbe N s (W/P) min. ≤ N s ≤ N aktív N N D (W/P) ( W/P e ) * W/P e N*eN*e NeNe N s (W/P) A munkapiac egyensúlya Lakosság: - nem munkaképes - munkaképes népesség: - inaktív - aktív népesség ( munkakínálat ): - foglalkoztatottak - munkanélküliek Munkapiac I.

29 ukuk u ö W/P W/P 2 N s (W/P) N D (W/P) N N*N* Ns2Ns2 ND2ND2 A munkanélküliség fajtái: 1. Önkéntes N * - N s 2 = u ö 2. Kényszerű N s 2 – N D 2 = u k N * - N D 2 = u k + u ö =u 3. Frikcionális ( súrlódásos ) 4. Strukturális túlkereslet túlkínálat W/P 1 W/P 3 u Tisztán kényszerű munkanélküliség N s (W/P) N D (W/P) N NfNf NeNe W/P W/P e N f [ ( W/P) 0 = min{ N D [ (W/P) 0 ] ; N s [ (W/P) 0 ] } N s (W/P) N D (W/P) NfNf P P2P2 P0P0 P1P1 W 0 /P W 0 /P 1 W 0 /P 0 W 0 /P 2 N N f 1 N f 2 Nfe Nfe N * Az árszínvonal és a foglalkoztatás kapcsolata W/P N W/P e W/P ’ e N’eN’e NeNe ND1ND1 N D 1 (W/P) N D (W/P) N s (W/P) A foglalkoztatási görbe A munka kereslet kibővülése a tőkeállomány növekedésének hatására W 0 /P = f ( P ) Rögzített nominálbér esetén a reálbér az ár- színvonal függvénye A munkapiac egyensúlya Munkapiac II. A nominálbérek lefelé rugalmatlanok. Ez azt jelenti, hogy túlkínálat esetén a nomi - nál bérszint nem sülyed. Ha viszont túlkereslet van, akkor a nominálbér emelkedik W/P e Sűkebb értelemben( gazdasági )teljes foglalkoztatás ( foglalkoztatás maximális értéke) Tágabb értelemben vett teljes foglalkoztatás

30 P Y YPYP YsYs Y(N) NDND NsNs W/P N I. II. III. IV. A reálbér független az árszínvonaltól A kibocsátás független az árszínvonaltól csak a munkapiac függvénye A munkapiac egyensúlyban van Potenciális kibocsátás Az összkínálati görbe tökéletes munkapiac esetén P Y Ys1Ys1 NsNs W/P (W/P) 1 N ND2ND2 (W/P) 2 Ys2Ys2 (Y P ) 2 Y(N) 2 A tőkeállomány növekedésének hatása az összkínálatra (Y P ) 1 Y(N) 1 Y(K 1,N) Y(K 2,N) Y A termelési függvény eltolódása tőke- állomány növekedésének hatására N W/P ND1ND1 ND2ND2 A munkakereslet eltolódása a tőke- állomány növekedésének hatására NsNs ND1ND1 N

31 W 0 /P W/P Y YY Y s (P) P N Y(N) NDND NsNs YpYp Y1Y1 Y2Y2 NeNe N1N1 N2N2 W 0 /P 2 W 0 /P 0 W 0 /P 1 P2P2 P0P0 P1P1 W 0 /P = f (P ) A kibocsátás az árszínvonaltól függ A munkapiac egyensúlya és a potenciális kibocsátás megvalósulása nem automatikus Ha: P

P 0, akkor Y s (P) negatív meredekségű W/P Y s (P) 0 P N Y(N) NDND NsNs W/P YsYs P N Y(N) NDND NsNs W 0 /P W 1 /P (W/P) 0 P1P1 P0P0 Y s (P) 1 YpYp NeNe W 0 W 1  W 0 /P W 1 /P  Y s ( P ) 0 Y s (P) 1 és menyúlik Ys’Ys’ P1P1 P0P0 Ns’Ns’ YpYp Y’pY’p A munkakínálat növekedésének hatására: - Az összkínálat pozitív szakasza meghosszabbodik -negatív szakasza eltolódik a munkakínálat változásának megfelelően Az összkínálati függvény tökéletlen munkapiac esetén (rögzített nominálbér) Nominálbér változása Munkakínálat változása

32 P0P0 P YsYs YDYD Y Y YpYp Y(N) N N D N s W/P IS LM(P 1 ) LM(P 2 ) LM(P 3 ) i Az összkereslet és összkínálat egyensúlya tökéletes piacokesetén P P YDYD YDYD Y’DY’D YsYs Y’sY’s YsYs Y Y YpYp Y’pY’p YpYp P ’ 0 P 0 P ’ 0 Valamelyik autonóm keresleti tényező megnövekszik  Y D Y ’ D Az összkereslet változásának hatása az egyensúlyra az összkínálat növekedésének hatása az egyensúlyra A tökeállomány növekszik  Y s Y ’ s Az összkereslet és az összkínálat eltolódásának hatása az egyensúlra A makroegyensúly

33 P P P P YsYs YY YY W 0 /P P1P1 P0P0 (W/P) 0 (W/P) min. W/P NN N N NeNe NDND NsNs Y(N) Y min. YpYp Összkínálati függvény adott minimális reálbér esetén Az összkínálati függvény állandó munkakínálat esetén N*N* YpYp YsYs P0P0 (W/P) 0 NDND NsNs N*N* YpYp YsYs P0P0 NDND NsNs NfNf YeYe Az összkereslet-összkínálat egyensúlyarögzített nominál- bérek esetén Áru-, pénz- és érték-papírpiac egyensúlya mellett munkanélküliség létezik YsYs YDYD YDYD Y’DY’D PePe NDND NsNs NfNf N’fN’f PePe P’eP’e YeYe Y’eY’e (W/P) 0 Az összkeresleti függvény eltolódásának hatása az egyensúlyra rögzített nominálbérek esetén A kereslet határozza meg a kínálatot Túlkereslet alakul ki, ami növeli az árszínvonalat Az árupiaci egyensúly piaci tőkéletlenségek esetén-Keynesiánus modell

34 IS LM(P 1 ) LM(P 2 ) LM(P 3 ) i P YDYD Y Y Beruházási csapda (beruházások kamatrugalmatlansága) A beruházási kereslet és az összkereslet alacsony szinten megreked Likviditási csapda (vagyontartás végtelen kamatrugalmassága) i M s /P, L s Y Y Y M s /P, L t LM LM 3 LM 2 LM 1 YDYD P i IS L t (Y) M s /P, L s (i) Mindkét esetben elengedhetet-lené válik az állam stabilizációs szerep vállalása A pénzmennyiség növekedése és a likviditási csapda

35 Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában Az állami beavatkozás célja és szerepe Az állam négy feladatkör ellátása érdekében vállal gazdasági szerepet, azok:  A gazdaság működése intézményi és jogi feltételeinek biztosítása ( törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás )  Mikrojellegű szerep ( Különböző részpiacok elégtelen működése indokolja )  allokációs funkció ( minden olyan kormányzati tevékenységet összefog, amely az előállított termékek és szolgáltatások mennyiségét befolyásolja.)  közjavak ( pl, közvilágítás ) az előállítását az állam egyedül képes megszervezni.  Irányított eloszlású javak ( pl, közoktatás, védőoltás )- fogyasztásukra az állam ösztönzi vagy kényszeríti az állampolgárokat.  külső gazdasági hatások ( pozitív és negatív externáliák )  a piaci hatalom( monopólium) korlátozása  Makrojellegű szerep ( A makrogazdasági események, folyamatok és összefüggések alapján válik szükségessé )  jövedelem újraelosztás funkció ( a bevételek (adók ) és kiadások ( transzferek és kormányzati vásárlások ) egyenlege és elemeinek hatása )  stabilizációs funkció ( a kibocsátás növelése és egyenletes gazdasági növekedés, a teljes foglalkoztatás, az árstabilitás biztosítása és kiegyensúlyo- zott fizetési mérleg) Az állami beavatkozás eszközei A költségvetés politika az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek egyenlegére vonatkozó döntések összessége. A monetáris politika a kormányzat- a központi bank – azon célkitűzéseinek és eszközeinek összessége, amellyel a pénzpiacot szabályozza, ezen belül elsősorban a forgalomban levő Pénzmennyiséget. A kibocsátás növelése és az egyenletes gazdasági növekedés Teljes foglalkoztatottság Stabil árszínvonal Kiegyensúlyozott fizetési mérleg A kormányzati gazdaságpolitika (A bűvös négyszög)

36 C(Y) Y Y Y Y0Y0 Y’0Y’0 C(Y DI ) C 45 o i i LM IS IS ’ IS IS ’ LM IS ’ IS LM C(Y) C(Y DI ) C C i i Y Y Y Y IS ’ IS LM A költségvetés politika hatása a makrofolyamatokra Adók hatása az összkeresletreA költségvetés hatása az összkeresletre Egy összegű adók Az állami transzferek Jövedelemtől függő adók A kormányzati áruvásárlásokk ∆TR ∆Y Haavelmo-tétel Ha az egyösszegű adókkal fedezik a kormányzati vásárlásokat, akkor az egyensúlyban lévő költségvetés esetén az árupiaci egyensúlyi jövedelem a kormányzati kiadások összegével növekszik Mivel T 0 = G, ezért

37 P1P1 P i Y Y IS ’ IS 1 2 LM(P 1 ) 1 2 YD”YD” YD’YD’ YDYD P1P1 P i Y Y IS ’ LM(P 1 ) LM(P 1 ) ’ YD”YD” YD’YD’ YDYD Az adók és a kormányzati kiadások együttes hatása  az autonóm keresleti tényezők összege  Y D Y D ’ Szufficit  LM LM ’  Y D ’ Y D ” Szufficit hatásaDeficit hatása A költségvetési egyenleg hatása Deficit  LM LM ’  Y D Y D ’ Nyílt piaci műveletek A kormányzati áruvásárlás hatása erősebb  Y D ’ Y D ” P1P1 P2P2 Y Y Y1Y1 Y2Y2 Y’1Y’1 Y S YDYD YD’YD’ P i IS ’ LM(P 1 ) ’ LM(P 1 ) A monetáris politika hatása Expanzív ( bővítő) pénzpolitika Pénzkínálat  kamatláb  beruházás kereslet  Y D jóbbra tolódik Y D ’ Restriktív ( szűkítő) pénzpolitika Pénzkínálat  kamatláb  beruházás kereslet  Y D ballra tolódik Y D ’ A pénzmennyiség növekedése hat a reáljövedelemre és arszínvonalra. A kéthatás mértéke az összkínálati Függvény meredekségétől függ. Minél laposabb az összkínálati függvény, annál nagyobb mértékű a reál- Jövedelem növekedése és annál kisebb mértékű az Árszínvonal változása.

38 A stabilizációs politika YsYs YsYs Y Y Y Y Y Y Y i i i i PP P P P’0P’0 P0P0 i0i0 i’0i’0 i0i0 i’0i’0 P’0P’0 P0P0 YsYs YD’YD’ YPYP Y’0Y’0 Y0Y0 LM ’ LM IS ’ IS LM= LM ” LM ’ IS ’ IS YsYs YD’YD’ YPYP Költségvetés és monetáris politika együttes hatása A kormányzati kiadások hatása a kibocsátásra Beruházási csapdaLikviditási csapda LM YsYs YD’YD’ ISIS ’ YsYs YsYs YD’YD’ YsYs IS LM 1 LM 2 LM 3 G  I  magánberuházások Állami áruvásárlások kiszorító hatása A monetáris politika semlegesítheti a költségvetés kiszorító hatását Célkitűzései:  Teljes foglalkoztatás  Árstabilitás  Költségvetés egyensúlya  Külgazdasági egyensúly A monetáris politika hatástalan marad. A költségvetés politika képes a reálkeresletebővítésére A munkanélküliség kárai:  Csökkennek a kormányzat bevételei  A lakosság megfizeti a munkanélküliség csökkentésének a kiadásait.  Csökken az érintet egyének jövedelme  Lelki és társadalmi problémákat is okozhat A foglalkoztatottság növelésére, ill. a munkanélküliség csökkentésére irányuló kormányzati beavatkozást korlátozó tényezők:  Munkanélküliség természetes rátája az a munkanélküliségi arány,  amely hosszú távon létezik, még rövid távon sem csökken lényege- sen ezen szint alá.  Munkanélküliség csökkenés és a kibocsátás növekedése közötti kapcsolat ( Okun törvénye) vagyis Y 0

39 Y YPYP P YD1YD1 YD2YD2 YD3YD3 Ys1Ys1 Ys2Ys2 Ys3Ys3 P3P3 P2P2 P1P1 Tehetetlenségi infláció  Az infláció lényege:az árszínvonal folyamatos emelkedése vagy a pénz vásárlóerejének ( 1/P ) folyamatos csökkenése  mérése ( fogyasztói árindex )  Inflációs ráta  Fajtái - mérték szerint : • Kúszó (éves üteme néhány százalékos ), • Vágtató (évi mértéke két- vagy három számjegyű ), • Hiperinfláció (az árnövekedés olya mértékű, hogy szétzilálja a gazdaságot – határozott állami intézkedésekkel számolható fel ). - Kiváltó okai szerint :  Hatásai; kárai  Az árak nem egyszerre és nem azonos arányban emelkednek  véletlenszerű jövedelem és vagyon újraelosztását eredményezi  Az inflációs ráta növekedése növeli a nominális kamatlábat és emiatt csökken a reál pénzkereslet.  Növeli az export árait, ami miatt az import volumene magasabb lesz az exporténál.  Hatása van a gazdasági növekedésre, mert bizonytalanná teszi a beruházási döntéseket. YsYs Y2DY2D Y P P2P2 P1P1 Y1Y1 Y2Y2 • Pénzmennyiség növekedés előidézett infláció= pénzlnfláció Y1DY1D • Keresleti infláció YDYD Y P Y2sY2s Y1sY1s P2P2 P1P1 Y2Y2 Y1Y1 • Kínálati ( költség) infláció Az infláció I. Tehetetlenségi infláció akkor lép fel, ha az összkeresleti ( Y D )és az összkí- nálati ( Y S )görbék azonos ütembentartosan felfelé mozognak Tehetetlenségi inflációs ráta A várakozásokban szereplő és a szerződésekbe, valamint az informális meg- állapodásokba beépített áremelkedési ütem. • Importált infláció különösen a fejlődő országoknál jelenik meg, ahol nagy mértékben támaszkodnak a fejlett országokból szár- mazó importra

40 U dP/P inflációsráta Munkanélküliség ráta Munkanélküliség természetes rátája(U n ) inflációsráta Hosszú távú Phillips-görbe A D C B Rövid távú Phillips-görbe( SRPC ) ( 3. és4. időszak ) Rövid távú Phillips-görbe( SRPC ) ( 1.és 2. időszak ) Rövid távú Phillips-görbe U P P Y Y YDYD YD’YD’ Ys’Ys’ Ys’Ys’ YsYs YsYs YDYD P2P2 P1P1 P0P0 Y0Y0 Y1Y1 P0P0 P1P1 Y0Y0 Y1Y1 Az inflációs várakozások hatása az összkínálatra és az árszínvonaalra Stagfláció: a foglalkoztatottság változatlansága mellett az infláció változó Infláció II. Az inflációs várakozások hatása az összkíná- latra és az összkínálatra és az összkeresletre Az infláció hatásai  megváltoztatja a jövedelemarányokat  vagyon újraelosztás  megzavarja a piac működését Adókulcs Adóbevételei Laffer- görbe 3. A stabilizációs politika nehézségei  A gazdasági szereplők várakozásai befolyásolják a magánszektor reagálását a kormányzati beavatkozásokra.  A gazdaságpolitika formálói nem tudnak számolni a véletlen tényzők hatásával, amelyek megváltoztatják a gazdasági környezetet.  A kormányzati politika hatása késéssel érvényesül. A stabilizációs politika lehetőségei és korlátai 2. A kínálat szabályozása A kormányzat közvetlen és közvetett eszközeivel  stabil gazdasági és politikai helyzet  csekély mértékű infláció  stabil adópolitika  következetes monetáris politika  a termelékenység növelésére irányuló kutatások támogatása  Korszerű technikát képviselő beruházások kedvezményezése Profitkilátások javulnak Magánberuházások növekednek A kínálati kapacitások növekednek

41 Ln Y t1t1 t 3 t 4 t 5 t t 2 Szabályos konjuktúracikls Teljes ciklus FellendülésHanyatlás A termelésnövekedési üteme csök- ken, de még a trend fölött van Depresszió Megélénkülés A termelésnövekszik, de még a trend alatt van A trend Gazdasági változókFellendülésHanyatlásDepresszióMegélénkülés Kereslet Nem szándékolt készletek - Szándékolt készletek - - Termelés Jövedelem Fogyasztás Beruházás Foglalkoztatás Munkanélküliség árszínvonal = alacsony szinten stagnál ; = alacsony, de már nem csökken tovább = maga, de már nem nő tovább Gazdasági változók alakulása a konjuktúraciklus különböző fázisaiban Konjuktúraingadozások ( ciklikusság) Ciklikusság: valamely trendtől való felfelé és lefelé szabályos eltérések megismétlődő egymásutánja. Konjuktúraingadozás: egy adott gazdaság kibocsátásának periodikusan ingadozó ala- kulása, amennyiben az ingadozás a gazdaság több ágazatában egyidejűleg lép fel. Konjuktúraciklus: a szabályos ingadozás egy teljes periódusa, ami az egyik fellendü- lés kezdetétől a másik fellendülésig tart. A teljes konjuktúraciklus fázisai bővülésvisszaesés megélénkülés fellendülés hanyatlás depresszió A ciklus időtartam szerinti fajtái  Egy évnél rövidebb (ún. szezonális ingadozások ), amelyek főleg a pénzügy terü- letén figyelhetők meg;  Néhány év kiterjedésűek, amelyekhez többek között az ún. sertésciklus, valamint a reáltőkébe való beruházásokkal kapcsolatos konjuk- túraingadozás tartozik;  18 – 22 év kiterjedésűek, amelyekhez elsősorban az ipítőipar és a hajógyártás tartazik;  50 év vagy ennél hasszabb periódushasszal rendelkező ciklusok. Középtávú ciklusok ( klasszikus konjuktúraciklus

42 Ln Y t Hosszú távú átlag ( trend ) Tényleges növekedés A gazdasági növekedés I. A gazdasági növekedés a gazdasági teljesítményének, fogyasztási, ill. szükségletkielégítési lehetőségeinek bővülését, anemzetgazdaság jólétének növekedését jelenti. Mutatója: az egy főre jutó kibocsátás (GDP ) növekedési üteme ahol egy főre jutó GDP A növekedési pálya: A termelés állandó ütemű növekedése, amely mellett a termelési technológia, a gazdasági szereplők – magatartása és az elosztási viszonyok változatlanok. A növekedési pálya mentén folyamatosan biztosított a makroegyensúly. A növekedés forrásai - a tőke mennyiségének növelése ( változatlan technikai színvonal mellett ); - a munka felhasználásának növelése (változatlan technikai színvonal mellett ); -a technikai haladás, ami a tényezők hatékonyságát növelve „megszorozza” a tényezők hatását. Eszerint az ismert termelési függvény a következőképpen módosul: Az egy főre jutó termelés növekedési ütemét az egy főre jutó tőkeállománynövekedési üteme,a tőke termelési rugalmassága, valamint a technikai haladás hatása határozza meg. ; ahol egy főre jutó tőke

43 Gazdasági növekedés II. A technikai haladás: az a növekedési tényező, amelynek hatására változatlan ráfordítás mellett nő a kibocsátás, vagy azonos kibocsátást kisebb ráfordítással lehet előállítani. Megtestesült technikai haladás: az a típusa, amelyik új, hatékonyabb termelési tényezőkben jelenik meg. Nem megtestesült technikai haladás: az a típusa, amelyik a tényezők jobb felhasználásában, a termelés jobb szervezésében jelentkezik. Autonóm technikai haladás: az a típusa, amelyik kizárólag a tudomány és a technika fejlődésének saját törvényszerűségei következtében jön létre. A növekedési elméletek Neoklasszikus elmélet szerint - a kibocsátás egyensúlyi növekedési üteme a potenciális kibocsátás növekedési ütemével azonos. - az egyensúlyi növekedés akkor egyenletes, ha  a kibocsátás növekedési üteme,  a munkáslétszám növekedési üteme és  a tőkeállomány növekedési üteme megegyezik. - az egyensúlyi pálya mentén az egy főre jutó tőkeállomány és az egy főre Jutó kibocsátás állandó - az egyenletes és egyensúlyi növekedés az egy főre jutó kibocsátás és egy főre jutó tőkeállomány mellett valósul meg és a következő összefüggés érvényesül. Keynesiánus elmélete szerint Az egyensúlyi növekedési ütem( a megtakarítási hányad és a tőkekoefficiens hányada határozza meg ) biztosítja - a tőkeállomány teljes kihasználását, -a kereslet és a kínálat összhangját vagyis azonos ütemű növekedését. Természete növekedési üteme az a növekedési ütem, amely biztosítja a teljes foglalkoztatást és egyensúlyi növekedési ütemet.


Letölteni ppt "MAKROÖKONÓMIA „Lehetetlen a részeket az egész nélkül megismerni, és nem ismerjük az egészet addig, amíg minden részt egyenként meg nem ismertünk.” Pascal."

Hasonló előadás


Google Hirdetések