* C * A A közgazdaságtan tárgya és az alapfogalmai

Az előadások a következő témára: "* C * A A közgazdaságtan tárgya és az alapfogalmai"— Előadás másolata:

1 * C * A A közgazdaságtan tárgya és az alapfogalmai
1. dia A közgazdaságtan tárgya A közgazdaságtan azt tanulmányozza, hogy az emberek- és a társadalom miként gazdálkodnak (1) a szűkösen (2) rendelkezésre álló, alternatív módon (3) felhasználható erőforrásokkal (4) annak érdekében, hogy különböző javak és szolgáltatásokat termeljenek (5), és hogy elosszák (6) azokat a társadalom különböző tagjai és csoportjai között a korlátlan tárgyi vagy jövőbeli szükségletek (7) kielégítése céljára. (1) Gazdálkodás Adott eredmény  minimális ráfordítás Adott ráfordítás  maximális eredmény (2) Szűkösség: Gazdasági javak Szabad javak (3) Alternatív mód: Opportunity cost Termelési lehetőségek határa Y termék (4) Erőforrások =termelési tényezők: természeti erőforrások ( A ) munka ( L ) tőke ( C ) vállalkozás ( E ) * C Jelenleg elérhetetlen termelési kombináció - d y1 B Hogyan ? d x 1 - d y2 Pareto-hatékony termelésikömbinációk d x 2 - dy2 > - dy1 Növekvő határköltség és csökkenő hozadék törvénye (5) Javak és szolgáltatások: termékek anyagi és nem anyagi szolgáltstások Mit ? * A X termék (6) elosztás: Csere, piac Kinek ? Termelési lehetőségek határa ( PPF) production-possibility frontier (7) Tárgyi és jövőbeli szükségletek: Fogyasztásmegtakarítás ( Választás, lemondás) Nem hatékony kombináció, mert: nem tartalmaz teljes erőforrás felhasználást az egyik jószág termelését a másik termelésének csökkenése nélkül növelhető

2 A közgazdaságtan tudományágazatai:
Mikrogazdaságtan (mikroökonómia): tanulmányozza a fogyasztók és a termelők tevékenységét és azzal kapcsolatos problémákat Makrogazdaságtan ( makroökonómia): tanulmányozza az egész gazdaság működését és folyamatait (összkibocsátás, összjövedelem foglalkoztatás, munkanélküliség, infláció,…) Nemzetközigazdaságtan: tanulmányozza a külgazdasági kapcsolatok összefüggéseit és törvényszerűségeit. Munkamegosztás és komparatív előnyök  csere ( nyert- és feláldozott haszon) A szükségletkielégítés intézményi keretei Az integrációs formák ( a gazdasági egységek összekapcsolódásának módja) - Reciprocitás: ellenszolgáltatás nélküli javak átadása - Redisztribúciót ( újraelosztás): a javak elosztása a központi elosztó kezébe kerül ( az elosztást törvény vagy a javak elosztójának akarata szabályozza) - Árucsere: minden külső kényszer vagy elvárás nélkül a felek közötti megvalósuló adásvétel Koordinációs mechanizmusok (a gazdasági egységek tevékenységének összehangolása) 2. dia jellemzők Koordinációs mechanizmusok Viszony Együttműködés Bürokratikus koordináció Alá-fölérendeltség Adminisztratív és jogi eszközökkel késztetik az alárendelt szereplőket az együttműködésre Agresszív koordináció A fölérendelt a jog és az erkölcs által el nem ismert, önkényes Kényszerítést alkalmazhat Etikai koordináció Mellérendeltség Az együttműködés hagyományokra, az elismert vallási vagy erkölcsi normákra épül Piaci koordináció Egyenrangúság és egyenjogúság A nyereségszerzés motiválja az együttműködésüket Gazdasági rendszerek Gazdasági rendszerek Jellemzők Tiszta piacgazdaság - A termelési tényezők magántulajdonban - A termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a rendelkezésükre álló javak és erőforrások felhasználásáról - A termelők ( vállalatok ) és a fogyasztók( háztartások )a piacon kerülnek kapcsolatba egymással Központosított gazdaság - A termelési eszközök döntő többsége egy központi szervezet ( az állam tulajdonában van ) A központi szervezet hozza meg a legfontosabb gazdálkodási döntéseket és kötelező utasításokkal irányítja a végrehajtó gazdasági egységeket ) - A központi szervezet szempontjai szerint hangolja össze a termelést a szükségletekkel. Vegyes gazdaság - Szereplői, a fogyasztó, a vállalat és az állam - Az állam aktív szereplőként jelenik meg és befolyásolja a gazdaság működését - Ebben a gazdasági rendszerben is a piac a domináns integrációs forma

3 Elmélet Megjelenése Jellege Képviselői alapelvei
3. dia A gazdasági modellek: a modell elmélet vagy nézetrendszer Funkciói: Leegyszerűsítik a valóságot, Áttekinthetőbbé teszik a folyamtokat, Lehetővé teszik a gondolatban folytatott kísérleteket, az események és összefüggések elemzését és magyarázatát Előre jelzéseket is készíthetünk velük A közgazdaságtan történelmi áttekintése és elméletei Elmélet Megjelenése Jellege Képviselői alapelvei Klasszikus század Makro Adam Smith, Jean B. Say Neoklasszikus 19. Század végén Mikro Leon Walras Alfred Marsall Vilfredo Pareto Rugalmas árrendszer, Stabil gazdasági egyensúly, Teljes foglalkoztatás, Állami stabilizációs célú beavatkozás nem szükséges. Keynes 20. Század John M. Keynes Nem rugalmas árrendszer, A gazdasági döntések várakozásokon alapulnak, Instabil gazdasági egyensúly, A foglalkoztatás nem teljes, Az állami beavatkozás szükséges ( stabilizációs politika szükségessége.

4 A piac és a piaci mechanizmus
4. dia A piac és a piaci mechanizmus Piac: a tényleges és a potenciális eladók és vevők találkozásának színhelye vagy azok kapcsolatainak rendszere vagy a keresletet és a kínálatot összehozó intézmény. A kereslet Kereslet az a jószágmennység, amelyet a vevők hajlandók és képesek megvásárolni. A keresleti függvény az a matematikai eszköz, amely megmutatja azt az összefüggést, ami a keresett mennyiség és a meghatározó tényezői között van. D = f (P, I, E ) A Kínálat Kínálat az a jószágmennyiség, a melyet egy időszak alatt az eladók megvételre felkínálnak. Kínálati függvény az a matematikai eszköz, amely megmutatja azt az összefüggést, ami a piaci ár és a termelők által eladni kívánt jószágmennyiség között van . S = f ( P, E ) DP=f( P ) Inverz keresleti függvény P=f( D ) SP=f( P ) Inverz kínálati függvény P =f( S ) P P Az eltolódás okai: - Az időjárás hatása - Technikai haladás - Változások a termelési tényezők áraiban Más javak árváltozásai - Adók és termelési támogatások Az eltolódás okai: - Változások a vevők elkölthető Jövedelemében - Változások más javak árában - Hitelre történő vásárlás - Hirdetés és reklámhatására Változások a népesség számában Pénz illúzió D D’ S’ S’’ P1 P1 P2 P2 QD QS D1 D’1 D1 D’2 S2 S1 S’2 S’1

5 5. dia A kereslet árrugalmassága P D P P>1 P D P=  P=1 P= 0 P<1 D D Q D Q Q D A kereslet rugalmassága különböző pontban Tökéletesen rugalmatlan kereslet Végtelen rugalmas kereslet P P P D D D P2 P2 P2 TR + TR + TR + P1 P1 P1 TR - D TR - D TR - Q Q D D2 D1 D2 D1 Q D2 D1 Rugalmas kereslet Egységnyi rugalmas kereslet Rugalmatlan kereslet A kínálat árrugalmassága P P P P P S S S P2 S P2 P2 S P1 P1 P1 Q Q Q Q Q S1 S2 S1 S2 S1 S2 Tökéletesen rugalmatlan kínálat Végtelenül rugalmas kínálat Rugalmas kínálat Rugalmatlan kínálat Egységnyi kínálatrugalmasság

6 A piaci egyensúly és az ármechanizmus
6. dia A piaci egyensúly és az ármechanizmus P Többlet ( túlkínálat ) Eltolódnak D S P S' P2 P d' S S Pe P' E' P' E’ P1 P E P E d ' Hiány ( túlkereslet ) d Q Q Q Qe D1 S2 D2 S1 Marshall-kereszt A keresleti, illetve a kínálati görbe eltolódásának hatása az egyensúlyi árra Pillanatnyi egyensúly hosszú távú gyensúly P P Rövid távú egyensúly P Sm SS E' SL E' E E' E E Q Q Q Az idő szerepe a piaci folyamatokban ( a vállalatok reagálási lehetőségei a piaci igényekre )

7 A fogyasztói magatartás I.
7. dia A fogyasztói magatartás I. A fogyasztó, döntései, célja Szükséglet Hasznosság Lehetőségek Legmagasabb fokon elégíti ki a szükségletet, tehát ennek van a legnagyobb hasznossága A borosüveget kinyitni  a bort meginni Feltételek: Ismerni kell a lehetőségeket; Célra vezető lehetőségek legyenek; A lehetőségek sorba rendezése. Szükségletkielégítés maximalizálása

8 A fogyasztó magatartása II.
8. dia A fogyasztó magatartása II. A fogyasztó ( gazdasági szereplő) = háztartás ( gazdasági egység ) Célja : szükségleteinek kielégítése, hasznosságérzet maximalizálása Döntései: fogyasztási; munkavállalási és tőkebefektetési döntések A fogyasztási döntéseket befolyásoló tényezők: a fogyasztói preferenciák  belső tényező árak külső tényezők jövedelem Fogalmak Preferencia: valamely megoldás vagy lehetőség előnyben részesítése más megoldásokkal vagy lehetőségekkel szemben Alternatív költség: azon lehetőség hasznossága, amelyről lemondunk az adott lehetőség kiválasztása érdekében Jószágkosár ( x1, y1): két vagy több termék vagy szolgáltatás kombinációja Jószágtér: két vagy több jószág összes lehetséges kombinációja ( jószágkosara ) ( x1,y1); ( x2,y2); …; ( xn, yn ) Preferencia relációk: szigorúan preferált jószágkosár: A( x1 , y1) > B( x2 , y2 ) A jószágkosarat jobbnak ítéli, mint B jószágkosár gyengén preferált jószágkosár: A( x1 , y1 )  B( x2 , y2 ) A olyan jó, mint B közömbös jószágkosár: A( x1 , y1 ) ~ B( x2 , y2 ) A és B között nehéz dönteni A preferenciarendezés axiómái ( feltevései ) 1. Teljesség: a fogyasztó az összes jószágkombinációt képes páronként összehasonlítani egymással, és ennek alapján rangsorolni azokat a következő relációk közül valamelyik biztosan igaz: ( x1 , y1 )  ( x2 , y2 ) ; ( x , y1 )  ( x2 , y2 ); ( x1 , y1 ) ~ ( x2 , y2 ) 2. Reflexívitás: bármely jószágkombináció legalább olyan jó, mint önmaga. ( x1 , y1 )  ( x1 , y1 ) 3. Tranzitivitás: ha [( X1, y1 )  ( X2, y2 ); ( X2, y2 )  ( X3, y3 )], akkor biztos, hogy teljesül, hogy ( X1 , y1 )  ( X3 , y3 ) 4. Gyenge axióma: az a jószágkosár, amelyben bármely termékből több van, annak jobbnak kell lennie, mint annak amiben kevesebb van. Közömbösségi görbe: egyenértékűnek tekintett jószágkosarak halmaza Közömbösségi térkép: az adott jószágtérben elhelyezkedő közömbösségi görbék összessége

9 Sok gyümölcslevet hajlandó feláldozni a szénsavas ital egységéért
9. dia Jól viselkedő közömbösségi görbe Közömbösségi térkép Preferenciarendezés a fogyasztói térben Közömbösségi görbe Y termék Y termék Y A jól viselkedő közömbösségi görbék jelemzői: párhuzamosak (nem metszik sem érintik egymást); az origótól távolodva nagyobb hasznosságot fejeznek ki; negatív meredekségűek és konvex (alulról domború) görbületűek. B * Jobb B 50 * . A A * C U3 Rosszabb 20 C U U2 U1 X termék X termék X 10 40 A helyettesítés határrátája ( MRS ) A közömbösségi görbék meredeksége tükrözi az egyének eltérő preferenciáit Y termék gyümölcslé gyümölcslé „A” fogyasztó „B” fogyasztó Csökkenő helyettesítési határráta MRSA > MRSB > ….. yA A ∆y ∆y yB B U X termék XA XB ∆x Szénsavas ital ∆x Szénsavas ital A fogyasztó előnyben részesíti a gyümölcslevet a szénsavas itallal szemben. Egységnyi szénsavas italért nagyon kevés gyümölcslevet hajlandó feláldozni B fogyasztó előnyben részesíti a szénsavas italt a gyümölcslével szemben. Sok gyümölcslevet hajlandó feláldozni a szénsavas ital egységéért A helyettesítési határráta a helyettesítési arány határértéke Helyettesítési arány

10 Tökéletesen helyettesítő javak Tökéletes kiegészítő javak
10. dia Nem jól viselkedő közömbösségi görbék Tökéletesen helyettesítő javak ( MRS = állandó ) Tökéletes kiegészítő javak ( MRS = 1; ) Lipton tea ( filter ) A két termék közömbös Ballábas cipő U3 U3 U2 U1 U2 U1 Telítettség x2 Sir Marton tea ( filter ) jobblábas cipő U1 U2 U3 x2 Telítettségi pont Káros javak ( MRS = + ) x1 Semleges javak ( MRS = 0 ) x1 U1 Cigaretta (db) Szakkönyv (db) U2 U3 U3 U2 U4 U1 Horgolótű (db) Szakkönyv (db)

11 A költségvetési egyenes
11. dia A költségvetési egyenes Ár- és jövedelemváltozás hatása a költségvetési egyenesre Y termék A költségvetési egyenes X árának növekedése esetén Y termék A költségvetési halmaz azon jószágkombinációk összessége, amelyeket a fogyasztó az adott időszak jövedelméből az érvényes árak mellett meg tud vásárolni. I/Py I/Py A költségvetési egyenes X árának csökkenése esetén A költségvetési korlát azon jószágkombinációk összessége, amelyeket a fogyasztó az jövedelmének teljes elköltésével tud megvásárolni adott árak mellett. X termék X termék I/Px I/Px X termék árának változása X és y termékek azonos ütemű árváltozása Költségvetési egyenes Y termék 40 Költségvetési halmaz Maximális vásárlás y-ból Y= I / py 20 Y termék Y termék A költségvetési egyenes jövedelemnövekedése esetén I/Py A költségvetési egyenes Jövedelem csökkenése esetén I/Py X termék 40 Maximális vásárlás X-ből X= I / px X termék X termék I/Px I/Px Árarány-változás ( X árának változása nagyobb y árváltozásánál ) jövedelemváltozás

12 A hasznosság Hasznosság a javak hasznos tulajdonságainak összessége.
12. dia Hasznosság a javak hasznos tulajdonságainak összessége. Hasznossági függvény az a matematikai összefüggés, amely leírja az egyes javakból fogyasztott mennyiségek és az összhaszon kapcsolatát. Kardinális ( mérhető ) hasznosság elmélet Ordinális ( nem mérhető ) hasznosság elmélet A hasznosság mérhető ( kardinális ) értelmezése A fogyasztó választása Narancs (db) TU MU 1 2 3 4 5 6 20 30 38 42 40  10 8 -2 y B y A U3 U2 C U1 x x Mi jellemzi az A pontot? teljes jövedelem elköltése mellett maximális a hasznosságérzet megegyezik a két függvény meredeksége az árarányok megegyeznek a határhaszonok arányával   Összhaszon ( TU ) Csökkenő határhaszon elve ( Gossen I. törvénye) Az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő. x q0 Gossen II. törvénye Az utolsóként elköltött pénzegység bármely áru megvásárlásakor, azonos hasznosságnövekményt eredményez  Határhaszon az a szám, amely megmutatja, hogyan változik a fogyasztó összhaszna, ha egységnyivel növeli fogyasztását valamely termékből. Határhaszon ( MU ) A pénz határhaszna minden termék fogyasztásában azonos x q0

13 A kereslet A egyéni kereslet azt fejezi ki, hogy egy fogyasztó  saját preferenciarendszere, jövedelme és adott piaci árak mellett  milyen mennyiséget hajlandó vásárolni az adott termékből. 13. dia A jövedelem hatása az egyéni keresletre  parciális függvény Y(q) Normál jószág Engel-görbéjének levezetése a jövedelem-fogyasztási görbéből Inferior és szuperior javak Engel-görbéjének levezetése a jövedelem-fogyasztási görbéből Y(q) I4 ICC I3 I3 X terméket helyettsítő magasabbrendű jószág ICC U4 I2 I2 U3 I1 I1 Ívrugalmasság U3 U2 U2 Pontrugalmasság U1 U1 X(q) X(q) x1 x2 x3 alacsonyabbrendű jószág jövedelem Engel- görbe jövedelem jövedelem 0  I  1 I  0 I 1 I3 I2 I1 X(q) X(q) X(q) x x2 x3 Alacsonyabbrendű (inferior) jószág Engel – görbéje Magasabbrendű (szuperior) jószág Engel - görbéje

14 Az árváltozás hatása az egyéni keresletre
 parciális függvény 14. dia 1. A fogyasztók költségvetését kevésbé érintő termékek Pl. Só, gyufa px dx (px) Kereslet árrugalmassága Y termék mennyisége Ívrugalmasság 2. Létfontosságú fogyasztási cikkek pl. kenyér, burgonya. PCC U3 3. Élvezeti cikkek pl. alkohol, kábítószer, csokoládé, stb. U2 Pontrugalmasság U1 qx I I I3 x1 x2 x3 Az ártól független kereslet ( ) X termék mennyisége px Paradox- vagy Veblen -hatás Árrugalmatlan kereslet Árrugalmas kereslet 1. Presztízsfogyasztás Pl. márkás ruhák, cipők. 2. Inferior javak (Giffen-javak) magasabb rendű terméket alacsonyabbrendű termékkel helyettesítik. 3. Minőségi, spekulációs. p1 px p2 dx (px) p3 dx (px) x1 x2 x3 X termék mennyisége qx Luxus jószág keresleti függvénye ( )

15 Az árváltozás kereszthatása
Az árváltozás kereszthatása megmutatja, hogyan változik egy adott termék kereslete egy másik termék árváltozásának hatására. A kereslet keresztárrugalmassága megmutatja, hogy egy adott termék árának egy százalékos változtatása  ceteris paribus  hány százalékkal változtatja meg egy másik jószág keresett mennyiségét. 15. dia A fogyasztó magatartása A rugalmasság értéke A kapcsolat jellege Helyettesítő termékek Kiegészítő termékek Független termékek Helyettesítő termékek kiegészítő termékek Független termékek p2 p2 Az árváltozás kereszthatása pozitív Az árváltozás kereszthatása negatív Az árváltozás kereszthatása nulla p1 p1 p2 y termék ára y termék ára y termék ára p1 q1 q2 q2 q1 q0 x termék kereslete x termék kereslete x termék kereslete

16 Az árváltozás kettős hatásának elválasztása
jövedelmi hatása (reáljövedelem-változást vált ki) helyettesítési hatása (változatlan reáljövedelem) 16. dia Y termék Y termék U2 U1 Az árváltozás ( normál jószág esetén) két hatásának elválasztása Hicks módszerével Az árváltozáskét hatásának elvá- lasztása Slutsky módszerével I2 I2 C C B A B U3 A U1 U2 I’2 I1 I1 I’2 X termék X termék X2 X’ X1 X’ X1 X2 IE:Q SE:Q IE:Q SE:Q TE:Q TE:Q Egy inferior jószág árváltozásának helyettesítési és jövedelemi hatása SE > IE Y termék Giffen-jószág keresleti görbéje IE > SE Y termék I’2 I2 C I2 C A A U2 B U2 U1 U1 B dx(p) I1 I’2 I1 X termék X termék X’2 X2 X1 X’ X1 X2 SE:Q SE:Q TE:Q IE:Q TE: Q IE:Q

17 A piaci keresleti függvény jobbra tolódik, ha nő a fogyasztók száma.
17. dia A piaci kereslet egy adott termék iránti összesített kereslet, az egyéni keresletek összessége. Az egyéni kereslet és a piaci kereslet A piaci kereslet jellemzői: A piaci keresleti függvény alakja és folytonossága az egyéni keresleti függvénytől függ. A piaci keresleti függvény rendszerint nem folytonos, több töréspontja is lehet, a fogyasztók számától és magatartásától függően. A piaci keresleti függvény jobbra tolódik, ha nő a fogyasztók száma. Az egyéni kereslet helyzetére ható tényezők befolyásolják a piaci keresleti függvény helyzetét is. ár 6 Piaci kereslet töréspontja = A fogyasztók egy része ennél magasabb áron is hajlandó vásárolni. 5 4 3 2 dA dB dC D(p) 1 5 10 15 20 25 30 35 keresett mennyiség A fogyasztói többlet X ára Rezervációs ár: az a maximális ár, amit a fogyasztó hajlandó fizetni Pmax. FT= Pmax - P fogyasztói többlet A fogyasztói többlet nagysága egyben kifejezi egy adott termék egyéni értékelése és társadalmi értékelése közötti eltérést. Fontos szerepet játszik egy adott termék: társadalmi hasznosságának értékelésénél és valamely piaci beavatkozás alternatív költségeinek meghatározásánál. P. A tényleges kiadás d(p) x. X termék mennyisége

18 A termelés Az isoquant-görbe
18. dia A termelési függvény egy matematikai statisztikai eszköz, ami leírja a felhasznált termelési tényezők és a velük maximálisan ( technikailag hatékonyan) termelhető termékmennyiség kapcsolatát.  különböző arányú tőke- és munkamennyiség  változó technológia Technikailag hatékony az a termelési mennyiség, ami adott tényezőkombinációval maximálisan előállítható. Technikailag nem hatékony az az adott tényezőkombináció nem a maximálisan lehetséges termelést eredményez, vagyis az adott termelékenységet kevesebb tényező-felhasználással is elő lehet állítani. A skálahozadéki függvény a termelési függvény azon pontjainak halmaza, amelyek azonos tőke-munka arány melletti tényezőkombinációk és a termelés mennyisége közötti összefüggést mutatják meg.  azonos arányú tőke- és munka  adott technológia A parciális termelési függvény azt mutatja meg, hogyan alakul a termelés, ha az egyik tényező felhasználását változtatjuk, miközben a másik tényező mennyisége változatlan.  adott technológia és egyik termelési tényező is adott A piaci időtáv az az idő, amelyen belül semelyik termelési tényező mennyisége nem változtatható meg. A rövid táv az az idő, amelyen belül a termelési tényezők többségének mennyiségét nem tudjuk megváltoztatni, de legalább egy termelési tényező változtatható. A hosszú táv az az idő, amelyen belül az összes termelési tényezőt szabadon változtathatjuk. Az isoquant-görbe Az isoquant-görbe azon tényezőkombinációk összessége az inputtérben, amelyek azonos termelési mennyiséget eredményeznek Isoquantok rendszere K K K Az isoquant –görbe tulajdonságai: nem metszhetik és nem érinthetik egymást, az isoquantok negatív meredekségűek. A B q4 C q3 q q q2 q1 L L L A technikai helyettesítés határrátája MRTS azt fejezi ki, hogy egyik termelési tényező egy egysége hány egységnyi másik tényezőt képes helyettesíteni. Az MRTS az isoquant-görbe meredekségét mutatja

19 Merev technikai adottságok melletti isoquantok
A parciális termelési függvény 19. dia A változó tényező technikai maximuma, a fix tényező technikai optimuma MP(L)=0 ; L =0 Q A változó tényező technikai optimuma AP(L)max.=MP(L) ; L=1 Munka határterméke és határtemékfüggvénye:  Qmax. Q(L) Töke határterméke és határtemékfüggvénye:  Q1 Munka átlagterméke és átlagtemékfüggvénye:  MP(L) < AP(L) és MP(L) > 0 ; 0 <L<1 A termelési függvény technikailag releváns tartománya Töke határterméke és határtemékfüggvénye:  Inflexios pont Isoquantok rendszere A nem tökéletesen helyettesítő termelési tényezők isoquantjai Merev technikai adottságok melletti isoquantok MP(L) > AP(L) ; L>1 A változó tényező felhasználása technikailag nem hatékony Q2 K MPL; MPK > 0 K MPL = 0 q3 L K3 B L2 L1 L3 q2 K2 A q1 AP,MP K1 C MPK = 0 MP(L) > AP(L) ; L >1 A változó tényező felhasználása technikailag nem hatékony L L L1 L2 L3 MP(L) < 0 ; L<0 A tényezők felhasználása technikailag nem hatékony A szakasz az isoquant-görbe releváns tartománya (technikailag hatékony pontok halmaza) A szakasz negatív meredekségű. Az A szakaszon bármely termelési tényező növelése növeli a termelést és egy magasabb isoquant-görbére jutunk. A B előtti és C utáni szakaszok pozitív meredekségűek A B előtti és C utáni pontok technikailag nem hatékonyak, mert egy termelési tényező mennyiségének növelésével nem növekszik a termelés. MP(L)max. AP(L)max. MP(L) AP(L) L

20 Skálahozadéki függvény
20. dia Csökkenő skálahozadék Állandó skálahozadék Növekvő skálahozadék K K K 20 20 20 q2=150 q2=200 q2=300 10 10 10 q1=100 q1=100 q1=100 L L L Az együttes termelés Több termék egyidejűleg előállítása Módjai: párhuzamos termelés  két terméket két üzemben termelik, a két termék termelése nem kapcsolódik össze egymással. együttes termelés  ugyanazon üzemben összekapcsolva állítják elő a két terméket. Y termék y2 Magas termelési kapacitás y1 Transzformációs határráta azt fejezi ki, hogy hány egységgel kell csökkenteni az egyik termék termelését annak érdekében, hogy a másik termék termelését egy egységgel növelni tudjuk, miközben az adott mennyiségben rendelkezésre álló termelési tényezőket teljesen kihasználjuk. Alacsony termelési kapacitás T1 T2 x1 x2 X termék A transzformációs görbék

21 A költség a termelés során felmerülő pénzben kifejezett ráfordítás
A termelés költségei A költség a termelés során felmerülő pénzben kifejezett ráfordítás Fajtái: Alternatív költségek (opportunity cost) Tágabb értelemben azokat a lehetőségeket jelenti, amelyeket a vállalat elveszit azzal, ha erőforrásait egy meghatározott célra használta fel. Szűkebb értelemben mindazok a lehetséges kiadások, amelyek egy termék előállításához szükséges erőforrások megszerzésével kapcsolatban felmerülhetnek. Elsüllyedt költségek (sunk cost) azok a kiadások, amelyek már megtörténtek és adott időpontban már nem változtathatóak meg. Számviteli költségek azok a ráfordítások, amelyek az adott termeléssel kapcsolatban pénzkiadást jelentettek és /vagy a könyvelésben elszámolhatóak. Gazdasági költségek mindazok az elsüllyedt és alternatív költségek, amelyek a termelés során felmerülnek. 21. dia A termelés ráfordításai Befektetett ráfordítások (lekötött tőke) a befektetett- és forgóeszközök ráfordításai, vagyis a termelés megindításához szükséges egyszeri, nagy összegű és fokozatosan megtérülő ráfordítások Befektetett eszközök (lassan elhasználódó és megtérülő tőkejavak)  értékcsökkenés (amortizáció) a befektetett eszközök elhasználódási és megtérülési folyamata. Forgóeszközök a termék előállítása során azonnal elhasználódnak és az értékesítéskor azonnal megtérülnek (nyersanyagok, üzemanyagok, alkatrészek, pénzkészlet stb. A számviteli ( folyó) költségek fajtái: Explicit (kifejezett)költségek mindazok a költségek, amelyek az adott időszakban közvetlen pénzkifizetést igényelnek. Implicit (rejtett) költségek mindazok a költségek, a melyek az adott időszakban nem járnak közvetlen pénzmozgással. Fajtái: Elszámolható számviteli költség; Nem-elszámolható alternatív költség

22 A profit és a költségek viszonya
22. dia A profit a vállalkozásból származó bevételek és a termelés során felmerülő költségek különbsége A profit és a költségek viszonya B e v é t e l e k A termelés gazdasági költségei Mindazon áldozatok, amelyek a termék előállítása miatt bekövetkeznek Gazdasági profit Számvételi profit Számvételi költségek Számlákon megjelent + az adott időszakban elszámolható folyó költségek ( közvetlen költségek + amortizáció ) Normálprofit A meglévő erőforrások alternatív költsége Explicit költségek Implicit költségek Számlákon megjelent és az adott számlákon nem meg jelenő időszakra vonatkozó költségek költségek ( közvetlen anyag-, bér-, energiaköltség) ( amortizáció + normálprofit ) Bruttó profit

23 A rövid távú költségfüggvények
A költségfüggvények A költségfüggvény a költségek és a termelés kapcsolatát fejezi ki , meg mutatja hogyan változnak a költségek a termelés változásával A rövid távú költségfüggvények 23. dia A költségfüggvények TC Állandó költségek (FC Fixed Cost)azok a költségek, amelyek nem változnak a termelés változásával A változó költségek (VC Variable Cost) azok a folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függnek. Függvénye: Az összköltség (TC Total Cost) a változó és az állandó költségek összessége C VC FC Q A határköltség ( MC )a termelés egységnyi változása által előidézett összköltségváltozást fejez ki. A határköltségfüggvény leírja az összköltségváltozás és a termelésváltozás kapcsolatát. A határköltségfüggvény az összköltségfüggvény vagy a változóköltség-függvény deriváltfüggvénye. A határköltségfüggvény és az átlagköltség függvények kapcsolata Üzem optimuma Változó tényező optimuma MC AC C AVC Az átlagköltség AC (darabköltség) az egységnyi termékre jutó összköltséget fejezi ki. Függvénye: Az átlagos változó költség AVC a termékegységre jutó változó költség. Az átlagos fix költség AFC a termékegységre jutó állandó költség. Függvénye: ; AFC Q A határköltségfüggvény az összköltségfüggvény és az átlagos változóköltség –függvény minimumában metszi, vagyis

24 meredekségét a munka és tőke árának aránya határozza meg
Az isocost-egyenes és a minimális költséget biztosító tényezőkomnináció 24. dia Isocost-egyenes Az isocost-egyenes azokat a lehetséges tőke-munka kombinációkat tartalmazza, amelyeket adott összköltség és adott tényezőárak mellett megvásárolhatóak. Az isocost-egyenes Az isocost-egyenesek K K TC0 /PK ; TC0 TC0 TC1 TC2 L L TC0 /PL Az isocost-egyenes meredekségét a munka és tőke árának aránya határozza meg az origótól való távolságát pedig a összköltség nagysága határozza meg Minimális költséget biztosító tényezőkombináció A minimális költséget biztosító tényezőkombináció jellemzői: Technikailag és gazdaságilag hatékony kombináció Az isocost- egyenes és az isoquant-görbe meredeksége megegyezik A technikai helyettesítés határrátája megegyezik a tényezőárak arányával K K2 B A K1 C q1 K3 TC0 TC1 L L L L3 Az utolsóként kifizetett pénzegység mindkét termelési tényező esetében azonos termelésnövekedést eredményez.

25 Rövid és hosszú távú költség összehasonlítása
25. dia A hosszú távú költség Hosszú távon mindegyik termelési tényező változtatható, így a vállalatnak csak változó költségei lesznek. A vállalat növekedési útja A vállalat növekedési útja azon tényezőkombinációk összessége, amelyek egy-egy termelési szint legkisebb költséggel való előállítását teszi lehetővé. A vállalat növekedési útja K q2 q1 q0 L A rövid és hosszú távú költségek kapcsolata Hosszú távon a vállalat alacsonyabb költséggel termel. Hosszú távon az összköltség növekszik a termelés növekedésével, de az átlagköltség alacsonyabb, mint rövid távon. Rövid és hosszú távú költség összehasonlítása K Növekedési út Hosszú távon  alacsonyabb költség K1 Rövid távon  magasabb költség K0 q2 q1 L L0 L1 L2

26 A hosszú távú költségfüggvények
26. dia A hosszú távú átlagköltségfüggvény LAC (Long-run Average Cost) megmutatja, hogyan változik a termékegységre jutó költség, ha minden termelési tényező felhasználását azonos mértékben növelve növeljük a termelést. A hosszú távú határköltséfüggvény LMC (Long-run Marginal Cost) megmutatja, hogyan változik a minimális összköltség, ha áttérünk egyik isoquantról a másikra, vagyis egységnyivel növeljük a termelést a tényezők együttes növelésével. A hosszú és rövid távú átlagköltséggörbék állandó skálahozadék esetén A hosszú távú átlagköltséggörbe általános alakja C C SAC1 SAC2 SAC3 SAC3 SAC1 SAC2 LAC SMC1 SMC2 SMC3 min LMC Csökkenő skálahozadék esetén min LAC=LMC a hosszú távú átlagköltség folyamatosan nő a hosszú távú átlagköltség folyamatosan csökken Növekvő skálahozadék esetén A üzemméret B üzemméret C üzemméret Q Q Q1 Q2 Q3 A vállalat rövid és hosszú távon minimális átlagköltséggel termel Állandó skálahozadék esetén a hosszú távú átlagköltség állandó és megegyezik a hosszú távú határköltséggel. A hosszú távú átlagköltséggörbe a rövid távú átlagköltséggörbék burkológörbéje

27 meghatározza az árat, de számol a többi vállalat reagálására
A piaci szerkezet A piaci szerkezet megmutatja, hogy az egyes szereplők milyen mértékben és milyen eszközökkel képesek hatást gyakorolni a piaci folyamatokra, és ezzel együtt milyen mértékben kénytelenek alkalmazkodni a piaci szereplők összessége által meghatározott feltételekhez. 27. dia Piaci szerkezet Eladók száma Termék jellege Ármeghatározás Piacra való ki- és belépés Piacra gyakorolt hatás Monopólium egy vállalat egy termék ármeghatározó kizárt egyedül Oligopólium néhány nagyvállalat homogén meghatározza az árat, de számol a többi vállalat reagálására nagyon nehéz együtt Monopolisztikus verseny sok, csekély piaci részesedésű vállalat homogén, diferenciált szabad Tökéletes verseny sok kisméretű vállalat árelfogadó Tökéletes verseny Összbevétel: Határbevétel: ; ; Átlagbevétel: ; ár Piaci ár d Termékmennyiség

28 (AVC min< P=MR=MC < AC min
Profitmaximalizálás rövid távon A maximális profitot biztosító kibocsátás Összprofit: Határprofit: 28. dia Versenyző vállalat akkor maximalizálja profitját, ha azt a mennyiséget termeli, amelynél a határbevétel (a piaci ár) megegyezik a határköltséggel. C,R Veszteség minimalizálás TR (Q) TC (Q) Maximális összprofit C,P AC C,P AC MC MC AVC AVC F F veszteség veszteség MR=P MR=P P P Ü FC Üzembezárási pont ( P=MR=MC) < AVC min q1 Q q2 Q Q  q* Veszteséges termelés (AVC min< P=MR=MC < AC min max (+)  (Q) Profit maximalizálás Q q* (-) C,P AC C,P AC MC MC C,R AVC AVC P MR=P Gazdasági profit MR=P P MC (Q) Teljes normálprofit ( P=MR=MC=AC) P* MR = MC Gazdasági profit (P=MR=MC) > AC AC q3 Q q4 Q Q q q*

29 Ü A versenyző vállalat kínálati függvénye rövid távon
29. dia A versenyző vállalat kínálati függvénye rövid távon A vállalat termelői többlete Rövid távú vállalati kínálati függvény C, P C, P AC MC MC AC S AVC P* Termelői többlet AVC Tt.+FC > G F F C P MR=P Termelői többlet fedezeti pontban  Tt. = FC Ü Ü Termelői többlet= (P- MC) Q q Q q* Rövid távú piaci kínálati függvény A hosszú távú kínálat és a versenypiac hosszú távú egyensúlya Tökéletes verseny esetén A vállalatok csak normálprofitot realizálnak A vállalatok piacra belépése növeli a piaci kínálatot A rövid távú piaci (iparági) kínálati függvény az egyes vállalatok kínálati függvényeinek horizontális összegzésével adódik. C,P P D AC S1 MC S2 P1 A vállalat kínálata B vállalat kínálata Piaci kínálata P2 P P P q2 q1 Q1 Q2 SA AVC SB AVC S AVC A gazdasági profit realizálása ösztönzi az új vállalatok piacra beáramlását, ezzel lefelé nyomják az árat addig, amíg a gazdasági profit el nem tűnik. Ezzel növekszik a piaci kínálat (Q1-ről Q2-re ) Tökéletes versenyben a hosszú távú egyensúly kialakulásának feltételei: Az iparág minden vállalata maximalizálja profitját; Egyetlen vállalat se legyen érdekelt abban, hogy kilépjen vagy belépjen a piacra, vagyis egyetlen vállalat se realizáljon gazdasági profitot; Egyensúlyi ár alakuljon ki, azaz adott ár mellett a kínált mennyiség azonos legyen a keresett mennyiséggel. qA qB Q 10 ezer db 10 ezer db 16 ezer db 26 ezer db

30 Gazdasági profitot biztosító kínálat
A monopólium 30. dia A monopólium kínálatának meghatározása ; ahol Árrugalmasság MR és MC viszonya Profit maximalizálás A keresleti függvény alakja A vállalat Típusa Mértéke Végtelen rugalmas MR=P=MC alakul vízszintes Tökéletes verseny Rugalmatlan MR (-) ≠ MC nem alakul meredek Nem élet képes Rugalmas MR (+) = MC kevésbé meredek Monopólium A profitmaximumot biztosító kínálat P,C Gazdasági profitot biztosító kínálat MC(Q) AC(Q) P P0 AVC(Q) C0 P1 MC(Q) A termelés növelésével nő a profit P2 MR(Q) D(P) P3 Profitveszteség Q Q0 P,C A termelés csökkenésével nő a profit Kínálat esetén MC(Q) AC(Q) MR(Q) D(P) P0 AVC(Q) Q Q1 Q2 Q3 A monopóliumnak nincsen a hagyományos értelemben vett kínálati függvénye, mert az ár tudatos döntésének eredménye. MR(Q) D(P) Q Q0

31 Haszonkulcs és a monopolerő
A haszonkulcs az ár és a határköltség különbségének százalékos nagysága, vagyis a kereslet árrugalmasságának reciproka. 31. dia Az ármegállapításának szabálya Vállalat Kereslet árrugalmassága Ár Haszonkulcs értéke Monopólium Rugalmas Tökéletes verseny Végtelen rugalmas Monopolerővel rendelkezik az a vállalat, amelyik elég nagy piaci részesedéssel bír ahhoz, hogy termékének árát meghatározza. Holtteherveszteség a társadalom teljes vesztesége Állami ármegállapítás A monopolerő társadalmi hatásai P P Termelői többlet csökkenése: C Fogyasztói többlet csökkenése: A+B Termelői többlet növekedése: A Pm MC Pm MC Állami ármegállapítás célja: - a piaci ár csökkentése és - a holtteherveszteség csökkentése. A B PÁ Pv Pv C MR(P) D(P) MR(P) D(P) Q Q Qm Qv Qm QÁ Qv A monopóliumok pozitív hatása A költségcsökkentés hatása a monopolizált piacra A keresleti függvény eltolódásának hatása a monopolizált piacra P P MC1 MC P1 P1 P2 MC2 P0 MR(P) D(P) MR MR’ D D’ Q Q Q1 Q2 Q0 Q1

32 Fogyasztói többlet első fokú árdiszkrimináció nélkül
Profitnövelési lehetőségek - árdiszkrimináció 32. dia Első fokú árdiszkrimináció Az az ármegállapítás, amikor minden vevőnek a saját rezervációs árán értékesítik a terméket. Feltétele: A vállalatnak ismernie kell a vevő rezervációs árát. Másodfokú árdiszkrimináció Az az árképzés, amikor a monopólium a vásárolt mennyiség függvényében, lépcsőzetesen alakítja ki az árát. P P Fogyasztói többlet első fokú árdiszkrimináció nélkül Előnye: A vevő rezervációs ára P1 MC P0 MC P0 P2 P1 Első fokú árdiszkriminációval nő a profit és megszűnik a fogyasztói többlet P3 MR D MR D Q Q Q0 Q1 Q1 Q0 Q2 Q3 Harmadfokú árdiszkrimináció Az az árképzés, amikor a vállalat a vevőket keresleti függvényük alapján több csoportra osztja és ugyanazt a terméket különböző áron értékesíti az egyes csoportoknak. (azonos termék, két vagy több vevőcsoport, különböző ár) Feltételei: - határbevételek azonossága és - azonos határbevételeknek meg kell egyezniük a határköltséggel.  ha , akkor , azaz a B piacon kell magasabb árat meghatározni.

33 A duopóliumok magatartását leíró modellek:
Oligopólium Oligopóliumnak nevezzük azt a piaci formát, amikor egy adott termék keresletét néhány nagyvállalat elégíti ki. Duopólium esetén két nagyvállalat elégíti ki a piaci keresletet, amelyek homogén terméket állítanak elő. A duopóliumok magatartását leíró modellek: A modellek abban különböznek egymástól, hogy mennyire építik be a versenytársak reagálását, illetve mennyire veszik számításba azt, hogy az egyik vállalat döntéseinek meghozatalakor számol-e a másik vállalat reakciójával 33. dia Cournot – modell Feltevése: a részt vevő vállalatok nem számolna a másik reagálásával. (Mindkét vállalat abból indul ki, hogy a másik vállalat az előző időszakban kínált termékmennyiséget fogja továbbra is termelni) A vállalatok egy időben döntenek saját kínálatukról  meghatározódik a piaci kínálat  meghatározódik a piaci ár Q2 1. Vállalat reakciógörbéje Az egyéni és az együttes ( piaci) kínálat Ha  a két vállalat azonos mennyiséget termel Egyéni kínálat: Piaci kínálat: Ha  a két vállalat nem azonos mennyiséget termel Cournot – egyensúly: a fokozatos alkalmazkodás eredményeként alakul ki A tényleges és a várt kínálat megegyezik egymással 2. Vállalat reakciógörbéje Q1 Szerződési görbe: ha a két vállalat együtt dönt a termelésről és a piaci árról  monopóliumként viselkednek  megosztják maguk között a monopolista kínálati mennyiséget.  A termelés kisebb a Cournot – egyensúlyhoz tartozó összesített termelésnél, de a megállapodás eredményeként az árak nőnek és a két vállalat összes profitja nagyobb lesz.

34 A tökéletes verseny a legkedvezőbb
34. dia Stackelberg – modell Feltevése: a vállalatok nem egyidőben döntenek. Az egyik vállalat (vezető vállalat) előbb dönt és ismeri a másik vállalat várható reagálását, a másik vállalat (követő vállalat) pedig igazodik ehhez a döntéshez. Az egyéni és a piaci kínálat Egyéni kínálat:  „első lépésből adódó előny” Piaci kínálat: Bertrand – modell Feltevése: az egyik vállalat feltételezi a másikról, hogy nem változtatja az árát. Egyéni kínálat: Ha , akkor Ha , akkor A tökéletes verseny, a monopólium és az oligopólium kínálatának összehasonlítása Adott feltételek: azonos keresleti függvény és azonos költségviszonyok  piaci formák között mennyisé és piaci ár különbség. Maximális profitot biztosító piaci kínálat: Tökéletes verseny: ; Monopólium: ;  Cournot –duopólium: ;  Stackelberg – duopólium: ;  A tökéletes verseny a legkedvezőbb a fogyasztók számára

35 Aszimmetria keresleti görbe
Monopolisztikus verseny Az egyéni keresleti függvénye 35. dia P Szimmetria keresleti görbe (kevésbé rugalmas kereslet) A többi vállalat is megváltoztatja árait D d Aszimmetria keresleti görbe A vállalat egy oldalanis megváltoztatja árait P0 P1 d’ D’ Q q0 q1 q’1 A vállalat egyéni keresletének változása ha a többi vállalat is megváltoztatja árait A vállalat egyéni keresletének változása ha egyedül dönt az árról A proftmaximalizáló output és az ár A vállalatok piacra belépése  csökkenti az árat  nő a piaci kínálat  eltünteti a gazdasági profitot. P P Gazdasági profit realizálható D D LMC d d MC AC P P LAC MR MR d’ d’ D’ Q D’ Q q q Monopolisztikus verseny rövid távú egyensúlya Monopolisztikus verseny hosszú távú egyensúlya

36 A termelési tényező piaca A fogyasztók tényezőpiaci magatartása
A fogyasztó célja: a termelési tényezők eladásából származó jövedelemből kielégíthessék szükségleteiket. Fogyasztók a munkapiacon A fogyasztó a munka kínálatáról a munkabér és az életminőségre vonatkozó preferenciái alapján dönt 36. dia Életminőség költségvetési egyenesek Az egyéni munkakínálati függvény Bérjavak PL Életminőségi görbék 24 PL+I0 I2 SL(PL) U3 24 PL I1 A munka egyéni kínálata a munkabér növekedésével egy darabig nő, majd ezt követően csökken. U2 JB B 400 U1 A JA J=PL(24-sz) 300 J=I0 +PL(24-sz) I0 200 L / óra SzA SzB 24 Szabadidő 8 10 11 Bizonytalanság, rövidlátás Jelenbeni fogyasztás jövőbeli fogyasztás Nagyobb fogyasztásra számítás A fogyasztók a tőkepiacon A fogyasztók időpreferenciája azt jelenti, hogy a fogyasztó hogyan értékeli a jövőbeni fogyasztását a jelenbenihez képest. A költségvetési korlát kamat nélkül A költségvetési egyenes kamatláb esetén A fogyasztó optimális választása Hitelfelvételt preferáló fogyasztó Megtakarítást preferáló fogyasztó C2 C2 C2 C2 C2 Megtakarítást preferáló fogyasztó J ’2 A kamatláb növekedése csökkenti a hitel keresletét A kamatláb növekedése növeli a hitel kínálatát J ’2 B I2+I1 . (1+i) J2 C2 B Hitelfelvételt preferáló fogyasztó C ’2 J2 C C2 B I2 A A I2 A I2 A I2 I2 A C2 C C ’2 C C2 B C1 C1 C1 C1 C1 I1 I1 I1+I2 / (1+i) C1 I1 C1 I1 C ’1 J ’1 J1 C1 C ’1 I1 J ’1 J1

37 A termelési tényezők kereslete
(output kereslet  input kereslet) származékos kereslet 36. dia A profitmaximalizálás feltétele a tényezőfelhasználás oldaláról Kibocsátás oldaláról határköltség = határbevétel MC = MR dQ  dTC dTR Költség ↨  kibocsátás ↨  bevétel ↨ maximális profit dTC dTR dL MFCL = MRPL tényező-határköltség = határtermék – bevétel Tényezőfelhasználás oldaláról

38 A munka keresleti függvénye rövid távon
A vállalat munka kereslete 37. dia A munka keresleti függvénye rövid távon (azonos termelési függvény és adott munkabér mellett) A munka hosszú távú keresleti függvénye PL PL MRP’L MRPL P1 A P0L P2 B C dVL dML L L LM LV Munka kereslete rövid távon Munka kereslete hosszú távon A vállalatok tőkekereslete A jelenérték ( PV ) kifejezi, mennyit ér ma egy jövőben várható pénzbevétel ; ahol Rt =a t-edik évben várható nettó hozam A nettó jelenérték ( NPV ) a várható nettó hozam diszkontált összegének ( a jelenértéknek ) és a befektetett összegnek a különbsége. A belső kamatláb (r ) a tőkeállomány átlagos hozadéki rátája; az a kamatláb, amely mellett a tőkeállomány nettó jelenértéke nulla. A vállalatnak akkor érdemes egy tőkeegységet megvásárolnia, ha annak nettó jelenértéke nagyobb, mint nulla , illetve a belső kamatláb nagyobb, mint a piaci kamatláb A vállalatok tőkejavak kereslete ( dK ) függ a tőkejavak árától és a tőke alternatív költségétől, azaz a piaci kamatlábtól