Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A j áték pedagógiai és pszichológiai összetevői Dr. Bakonyi Anna.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A j áték pedagógiai és pszichológiai összetevői Dr. Bakonyi Anna."— Előadás másolata:

1 A j áték pedagógiai és pszichológiai összetevői Dr. Bakonyi Anna

2 A játék, mint természeti jelenség  A játék a természet „viselkedéséből” törvényszerűségéből ered. Sajátossága (definíciója): a véletlenszerű és szabályszerű egyszerre van jelen (látszólagos ellentmondás)  Példák a természet játékára:…(pl. vízesés, falevél hullása stb.)  Az állat – mint a természet része – szintén játszik. (Etológiai vita, mely fajok játszanak) példák az állatok játékára…(pl. hangyák, madarak, emlősök stb.) Az állatok játéka fajspecifikus. Előkészít a „felnőtti” életre (pl. társas-, élelemszerző-, fajfenntartást utánzó játékok)  Az ember(gyerek) játéka is előkészítő funkciót tölt be  Alaptevékenység: az a cselekvés, amely „benne van” a többi cselekvésben is, és amelyre épülve alakul ki a következő életszakasz alaptevékenysége – ez az óvodáskorban a játék - (nem lehet átlépni egyetlen óvodai programmal, annak gyakorlatával sem)

3 Homo Ludens  A játszó ember: a felnőtt mind az ember emberré fejlődése során, mind a jelenben egy sor olyan tevékenységet végez, ami hasonlít a játékra: - múltban: barlangrajzok, tánc a tűz ellen, stb.. - jelenben: tudomány, sport, színház- és egyéb művészetek stb…. de ez csak hasonlít  A játék= spontán, örömteli, szabad, önmagáért van, nincs célja, de annál nagyobb eredménye – fejlesztő hatása – van. Minden más, minden későbbi funkció előfeltétele  Mi van előbb: a játék, vagy a tanulás? -Piaget: asszimiláció- beépül a séma, akkomodáció- szimbolizálás (kognició, mozgás fejlődés) -Szociális tanulás- együttes élmény a szülővel (verbalitás, társas fejlődés, kommunikáció)

4 Játékelméletek 1. Ösztönelméletek:  Platón - hajlam  Coménius- anyaiskola – életkori felosztás  Frőbel - adományok, játékeszközök a tanulásban, a manipuláció szerepe  Schiller- játék és esztétika tevékenység „azonossága”  Lazarus- erőfelesleg elmélet  Lange – kiegészítés elmélet  Gross – begyakorláselmélet  Hall- átöröklési elmélet  Freud – élmények, fájdalmak, félelmek, vágyak a játékban

5 Játékelméletek 2. Szociálpszichológiai elméletek:  Piaget- asszimiláció-akkomodáció, a mozgás szerepe  Wallon – mintha szituáció, szimbolizálás, társas élmények  Vigotszkij- környezet, beszéd  Mérei- a szociálpszichológiai háttér befolyásoló hatása, társas élmények és a tanulás (utalás lélektana), az együttes játékok rendszere- hierarchiája, a tapasztalás és az élmény különbsége

6 A játék „eredményei”, személyiségfejlesztő hatása (a játék fajtái tükrében)  Érzelmi involváltságból külső irányíthatóság (játékból tanulás)  Kreativitás, alkotás (gyakorló játék, konstrukciós játék, barkácsolás)  Szocializáció (gyakorló játék, szimbolikus játék, szerepjáték, bábozás, dramatizálás, szabályjáték)  Erkölcsi fejlődés döntésképesség (szerepjáték, szabályjáték)  Mozgásfejlődés (ábrázoló játékok, barkácsolás, mozgásos szabályjáték)  Érzékszervek fejlődése - percepció (minden játékfajta)  Verbalitás fejlődése (minden játékfajta)  Értelmi képességek fejlődése (minden játékfajta)

7 Játék és tanulás 1. Elvárások XXI. században:  Kreatív, aktív, önérvényesítő, innovatív, kompetens Milyen a gyerek személyisége?  Kompetens, aktív, önérvényesítő, mindig cselekvő, fantáziadús, kreatív Nem kell mást tenni, mint a meglévő személyiségjegyeket „ápolni” A gyermeki tanulás jellemzői:  Erős érzelmi töltés, a felfedezés öröme  Saját tapasztalatira és saját élményeire támaszkodó - élménytájékozódás tér-idő- kommunikációban  Sajátos világkép  Páros szerkezetek  Egyszempontúság  Szinkretizmus hasonlóság a játékkal  Önkéntelentől halad a szándékosig  Egyedüli tevékenységtől halad az együttműködésig  Szabad választástól a felfedezés öröméig A fejlesztő játék és a szabad játék határozott megkülönböztetése!!!!

8 Játék és tanulás 2. A tanulás szervezése:  Képességek szerinti tervezés (cél, feladat, időkeret, módszer, eszköz, visszacsatolás- értékelési módok)  Tapasztalatok biztosítása (ebből lesz -vagy nem - az élmény! pozitív, vagy negatív)  Aktivitás, cselekvés, manipuláció biztosítása  Kiscsoportok és egyéni helyzetek megteremtése  Projektek, tématervek többféle megoldásban hasonlóság a játékkal  Párhuzamosan végezhető napirend  Sajátos, nyomon követéses mérés, egyénre bontva, minden funkcióra kiterjesztve  Építés a konstruktív tanuláselméletre (előzetes ismeretek figyelembe vétele, procedurális és dekleratív tudás egyenlő súlya)  A magyarázat szerepe (kisebb és nagyobb, mint az iskolában) A tudásalapú társadalom, az élethosszig tartó tanulás a partnerviszony nem egyenlő a „bármit taníthatunk, szolgáltathatunk” megfeleléssel Cél: képességfejlesztés (a konkrét tudás másodlagos, de nem elhanyagolható)

9 Játék és a normarendszer Erkölcs/norma: szabályok, minták, melyek az ember magatartását, viselkedését, viszonyulásait irányítják, önmaguk és mások biztonságos együttműködésének érdekében  Ki mondja meg, hogy mi a jó, mi a norma – pluralizmus és szabályok egyensúlya  Normakövetés kisgyermekkorban:- szokásrendszer, szoktatás, beszélgetés, együttműködés, mintakövetés (gyerekeké, felnőtteké)  Az egyén és a közösség viszonyának kérdése - csak az önmagában megerősödött személy képes a közért tenni- egyéni bánásmód  Döntés igényének és képességének kialakítása Mindez a játék során alakul ki elsőként, azáltal fejlődik

10 A játék irányítása  Direkt- közvetlen (pl. szabályjáték)  Indirekt – közvetett - Nem döntjük el előre a beavatkozás szintjét: - eszközadás - szerepvállalás - ötletadás - metakommunikatív jelzések - A légkör szabadsága - A szülők meggyőzése – mi a játék szerepe, aránya otthoni együttjátszás stb. - A játék és az eszközök: modern világ eszközei, hagyományos játékszerek, saját készítésű eszközök – mindezek megbecsülése és tárolása – polivalencia (mivel mit játszhatunk és hol) - A negatív tartalmú játék és agresszív játék közti különbség, mindkettő „kezelése” a játékban (az egyik nem agresszió, a másik nem feltétlenül elfojtandó. Átterelés, a hibák kiküszöbölése, szublimáció) - Az otthoni játék használata az óvodában (ezek szabályai)

11 A gyerek megismerése a játék által -mérés- Milyen tulajdonságokat és képességeket ismerhetünk meg a játékot megfigyelve?  Verbális képességek  Mozgásos képességek (kis-nagy)  Értelmi képességek – érzékszervi (percepció) szinten és a kognitív képességek szintjén (problémamegoldás stb.)  Megfigyelőképesség  Emlékezet és felidézés képessége  Tájékozottsági szint  Feladattudat és feladattartás  Elmélyültség, kitartás  Szocializációs képességek és a szociális helyzet Megfigyelés, nyomon követéses mérés a játék során, természetes élethelyzetben és folyamatosan („más” módszerek???)

12 Játék és integráció Inkluzív nevelés: mindenki más egymáshoz képest, senki sincs a többihez képest „külön kezelve”, de mindenki „külön van kezelve” egymáshoz képest = differenciálás Fő színtere a játék  Realizálódhat az önkéntes együttesség  Megvalósulhat a türelem, kitartás  Kialakulhat a segítés (ld. később: kortárssegítés az életvezetésben és a tanulásban  Közösen alakítják a szervezést, az egyes tevékenységekhez szükséges és minden gyereknek adekvát feltételeket  Létrejöhet a „húzóerő” hatás

13 Játék és az innováció  A játéktéma - újbóli – felvetését éppen a túlzott kognitív és mozgásos szolgáltatások terjedése indokolja  A fejlesztő játékok mindennek feletti terjedése kiszorítja a szabadjátékot (nem modern) De: 2 innovációs folyamat is kiemeli a játékot  Kompetencia alapú programcsomag: visszaadja a valódi játék valódi szerepét - 1.óvoda-iskola átmenet: mérés, cselekvéses tanulás, kiscsoportok, szintek, projektek - 2. integráció: szintek tervezése (minimum 3), inklúzió - 3.játék, érzelem, erkölcs – mint fő kategóriák  Bölcsőde – óvoda összevonások: melyek a közösen tervezhető, és egyeztethető elemek?  Játék (gyerek-gyerek)  Nevelés és gondozás összefüggése, melynek érzelmi alapját az együttjátszás adja meg (felnőtt-gyerek)  Játék és tanulás viszonya  Játék és erkölcs viszonya  Szokás, szoktatás minden, ami a játékkal függ össze

14 Játékfajták 1.  Exploráció: újszülöttkor: kikérdezés, fényre, hangra, hőre, anyagra való reakció-negatív ingerre átmenetileg leáll  Szenzomotoros manipuláció: csecsemőkor-kb héttől kb hónapos korig: asszimiláció, akkomodáció, konstanciák kialakulása a mozgásformák által, egyúttal aktív interakciók, a cselekvéses kölcsönösség megnyilvánulásai, cirkuláris reakció, funkció öröm  Gyakorló játék: kb. 18. hótól kb. 3 éves korig: mozgásos, hanggal történő, vegyes ismétlés, funkció öröm, cirkuláis reakció, megjelenik a társ utánzása a gyakorlás szintjén  Szimbolikus játék: kb év: szerepjáték előtti stádium, még nem szükséges (igény/képesség nincs) a társ, de ha van, akkor sincs szerepkiosztás. A téma már a valós élet egyszerűbb mozzanatait tükrözi (etetés, fürdetés, autóvezetés stb.) Eszköze lehet baba, plüssállat, saját maga, vagy társ (aki nem aktív résztvevő még).

15 Játékfajták 2.  Szerepjáték: kb év: szituáció vállalása partnerrel, együttműködés, szimmetrikus viszonyok, hierarchia, valódi barátságok (nem formális okokból), hanem az együttjátszás élményéből fakadó, fikció (rögtönzött szabály), a tapasztalás és az élmény közti különbség. A téma és tartalom közti különbség, az együttesség fokozatai, anticipálás, mintha szituáció, szimbólumképzés- térben, időben, kommunikációban, tárgyakkal, az utalás jelensége  Bábjáték és dramatizálás: kb év- és még később is: ugyanaz, mint a szerepjáték, csak „beöltözik”, vagy bábot használ. (Nem a mesedramatizálásról, vagy adott mese bábozásáról van szó, az inkább a cselekvéses tanulás kategóriája)  Konstrukciós játék: kb év és még később is: megadott elemekből új alkotása (minta, vagy szabad fantázia szerint), egyedül, vagy társsal, átmehet - az elkészített alkotással való mozgatás által  Szabályjáték: kb év, és még később is: MÁS- kötött a játék menete, még akkor is, ha a gyerekek módosítják a szabályt, vagy ők találják ki. Együttes játék, mozgásos, vagy értelemfejlesztő változatai vannak.

16 Köszönöm a figyelmet! 30/


Letölteni ppt "A j áték pedagógiai és pszichológiai összetevői Dr. Bakonyi Anna."

Hasonló előadás


Google Hirdetések