Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BIRTOKVÉDELEM A JELENBEN A BIRTOKVÉDELEM JOGI ALAPJAI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BIRTOKVÉDELEM A JELENBEN A BIRTOKVÉDELEM JOGI ALAPJAI."— Előadás másolata:

1 BIRTOKVÉDELEM A JELENBEN A BIRTOKVÉDELEM JOGI ALAPJAI

2 Birtokvédelemmel összefüggő jogszabályok Anyagi és eljárási jogszabály: Ptk., Ptké., Eljárási jogszabály: Korm.r., Ket.

3 A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárás jogi környezete évi IV. tv.(Ptk.) - a Polgári Törvénykönyvről évi 11. számú tvr. (Ptké.) - a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról évi CXX. tv. (új Ptk.) - a Polgári törvénykönyvről (kihirdetve: 2009.XI.20.) évi XV. tv. - az új Ptk. hatálybalépéséről jétől Első- Második könyv, többi jétől 228/2009. (X.16.) Korm. rendelet (R.), a Ptk-ban és a Ptké-ben nem szabályozott eljárási kérdésekben a évi CXL. tv.(Ket.) –a R 2. §-ában foglalt kivétellel-

4 A jogi környezet pro-kontra dilemmái A birtokvédelem igénybevételének szabályait a Ptk §-ai állapítják meg. A Ptké. 29. §-a határozta meg az eljárási szabályok alapját. Az Alkotmánybíróság 20/B/2001.sz.határozata: „ a birtokháborítás nem közigazgatási ügy” A Ket. saláta tv. helyezte hatályon kívül a Ptké 29 §-át ( ) A Legfelsőbb Bíróság Jogegységi Tanács 2007.El.II.JE/K2/2. sz. végzése : a jogegységi határozat meghozatalát mellőzte, a 2/2008. (VI.9) KK vélemény : a jogalkotó a Ket-et kizárta az eljárási szabályok köréből,ahol a magánjog alapítja a jegyzői hatáskört, ott a Ptk. és Ptké. eljárási szabályai feltétlenül alkalmazandók. Nem volt tisztázott: milyen előírás szerint jár el a jegyző. Pp-t nem alkalmazhatja, de kimondta: nem tűnik jogszabálysértőnek, ha eljárási kérdésben a Ket. szerint végzés formájában hozza meg döntését. A évi LVI. tv. illeszti be a Ptké 29 §-ába a R. megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezést.

5 A Ket. alkalmazhatósága: Az ügyfél joga eljárás kezdeményezésének joga, egyenjogúsághoz való jog, képviselethez való jog, iratbetekintési jog, kizárási ok bejelentésének joga, nyilatkozattételi jog, egyezségkötéshez való jog, jogorvoslathoz való jog, tájékoztatáshoz való jog, végrehajtási kérelem előterjesztésének joga..

6 A Ket. kizártsága Nem alkalmazható: az eljárás megindulása, az ügyféli értesítése ideiglenes biztosítási intézkedések érdemi vizsgálat nélküli elutasítás, ha a kérelem nem a jogosulttól származik, az ügy nem hatósági ügy az eljárás folytatására okot adó körülmény nem áll fenn, az ügy elbírálása nem hatósági ügy, az ügyfél kérelmét visszavonja, hatóság a határozatot visszavonja. az eljárás felfüggesztése a kérelem a hatósági közvetítő a szakhatóság közreműködése a tényállás tisztázáson belül:kizárólag a lefoglalásra vonatkozó előírások(Ket. 50/A-50/D. §)

7 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) Birtok – jogi következménye: birtok alapján a birtokos mindenki mástól követelheti, hogy tartózkodjék a jogalap nélküli megváltoztatásától vagy megzavarásától A törvény e célok elérésére 3 eszközt ismer: 1. Birtokháborítás önhatalommal való megakadályozása ill. a már elkövetett birtokháborítás következményeinek önhatalommal való elhárítása (Ptk.190.§). 2. Állam által nyújtott birtokvédelem (Ptk. 191.§) 3. Birtokper

8 Állam által nyújtott birtokvédelem 2 útja: 1. Birtoklás tényén alapuló – eltekint a birtokláshoz való jog vizsgálatától, azt kell bizonyítani- birtokban volt és tőle jogellenesen elvonták vagy birtoklását zavarták. 2. Birtokláshoz való jogra alapítható – a birtokláshoz való jog alapján vehető igénybe, azt kell bizonyítani, birtokláshoz jogcímmel rendelkezett.(a megzavart ill. elkövetőnek a birtokláshoz jogcíme van, a vita eldöntése: melyikük joga az erősebb!!)

9 Birtokháborítás a dolog feletti hatalom megsértése 2 módon történhet: a birtokos megfosztása a birtoktól (dolog megszerzése) a birtoklásban való zavarás (nem vonja el a birtokostól, de akadályozza zavartalan a gyakorlásban) E magatartás akkor valósít meg birtokháborítást, ha nincs jogalapja. (A Tv. tilos önhatalomnak nevezi)

10 Birtokvédelem (Ptk. 188 §) Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják v. birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg. A birtokost mindenkivel szemben megilleti, kivéve azt, akitől tilos önhatalommal szerezte meg. A „ tilos önhatalom” objektív kategória. A magatartás elkövetése önmagában kiváltja a jogi következményeket, (nem szükséges, hogy a magatartás felróható legyen, ill. nincs jelentősége, az elkövető jó- vagy rosszhiszeműségének, cselekvőképessége hiányának sem)

11 A birtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben (Ptk.188. § (3)) Szomszédos lakóépületben-tevékenység engedély nélküli filmre vétele (EBH ) Társasházi lakás tulajdonosa felújítási munkákat végez, az alatta lakót lakása zavartalan használatában korlátozza (BH ) Vállalkozói tevékenységgel járó zajhatás (BH ) Telekhatáron létesített kerítésépítés (BH ) A társasházi-tulajdonosok közötti birtokvédelmi igény elbírálásánál irányadó körülmények ((BH ) Szomszédot szükségtelenül zavaró magatartás ((BH ) A lakás bérlőjét megillető birtokvédelem terjedelme (BH ) A bérlő és bérbeadó közötti vita elbírálásánál irányadó szempontok (BH ) A lakás jóhiszemű, jogcím nélküli használóját is megilleti a birtokvédelem ((BH ) Kertes, családi házas környezetben, ahol az állattartás megengedett és szokásos a csirkenevelés, nem kifogásolható. Az állattartás nem lehet olyan mértétkű, hogy azzal a szomszédos ingatlan tulajdonosait szükségtelenül zavarja ((BH ) A közterület közös birtoklására ill. használatára jogosult felek egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre ((BH ) Általában nem kerülhet sor fák kivágásának elrendelésére, de helye lehet árnyékolással összefüggésben keletkezett kár megtérítésére való kötelezésnek) (BH ) A lakás közelében való vegyszertárolás ((BH )

12 Közös birtok esetén birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, egymással szemben is jogosultak Ptk § (1)-(2) ) Társasház közös tulajdonában lévő helyiségek használati rendjének megváltoztatása ((BH ) Lakásszövetkezet tagjai közötti a gépjárművek parkírozása (BH ) A birtokos a támadást – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is elháríthatja. (Ptk § (1) ) A tv. megengedi a birtokos részére a birtoka ellen irányuló támadás elhárítását. A cselekmény csak addig terjedhet, ameddig az a tényleges birtok megvédését célozza. Magatartása nem alakulhat át megtorlássá,mert ő is jogellenes cselekményt követ el, nem okozhat a birtoksértőnek aránytalanul nagyobb kárt, mint amilyen őt a birtokháborítás következtében érte.

13 A jegyző hatásköre: gyors érdemi döntés a birtoklás tényén (Ptk § (1), (3) bek.) Az ügyfél jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző : az eredeti állapotot helyreállítja, és a birtoksértő magatartástól eltiltja „ kivéve, ha az „ nyilvánvaló”, hogy..nem volt jogosult a birtoklásra, zavarást tűrni volt köteles, e kivétel arra utal, hogy bonyolult bizonyításnak – és hosszadalmas ügyintézésnek – nincs helye. ” A jegyzőnek nem kell bonyolult jogkérdéseket megítélnie. A jegyző a tények, a bíróság a jogok alapján dönt.!!

14 A birtokvita eldöntésére a jegyző illetékes ( Ptk § (3) bek. Ptké. 29. §.) A hatáskör egy éven belül sem kizárólagos, a birtokos közvetlenül is a bírósághoz fordulhat, ha a birtokláshoz való jog is vitás. Lényeges: egy éves határidő mikor kezdődik ha a cselekmény egyetlen cselekményből áll- cselekmény befejezésének napján kezdődik, ha folyamatos cselekvésben nyilvánul meg, álláspont nem egységes. OBH : ha az azonos magatartás megszakítás nélkül vagy csak kisebb megszakításokkal hosszú időn át tart, ez esetben a folyamatos cselekmény kezdete az irányadó. Az egy évnél tovább tartó,már kialakult állapotot létrehozó magatartás esetén államigazgatási eljárás lefolytatása nem indokolt a Ptk. szerint a jegyző hatásköre ez alapján sem állapítható meg.

15 A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló évi 11. tvr. (Ptké.) 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány megalkotta a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X.16.) Korm. rendeletet. a Ptk. és Ptké-ben nem szabályozott eljárási kérdésekben a Ket. rendelkezéseit – korm.rendelet 2 §-ában foglalt kivételével kell alkalmazni!!

16 A 228/2009. (X.16.) Korm. rendelet szerint a jegyző birtokvédelmi eljárása Ügyfél fogalma : kérelmező, valamint az, aki ellen birtokvédelmet kérik. Eljárás megindulása: kérelemre Tartalmaznia kell: (Korm, R. 3. § (1) bek: a)- g)pontjai) Csatolni kell: tények igazolására szolgáló bizonyítékokat. Az ügyfél értesítése a Ket-től eltérően: A jegyző a nyilatkozatokat és bizonyítékokat haladéktalanul megküldi a másik ügyfél számára. Az eljárás megindulásáról az ellenérdekű felet haladéktalanul értesíti,az értesítéssel egyidejűleg megküldi az ellenérdekű ügyfélnek birtokvédelmi eljárás iránti kérelem másolatát.

17 Birtokvédelmi eljárás 1. megindítása (R. szerint) Kérelemre (R.3. § (1)) Tartalmaznia kell (R.3. § a)-g)) Csatolni kell (R. 3. § (2) Bizonyítékokat Értesíteni kell : az ellenérdekű felet (R.3. § (3) Értesítésre R., tartalmára Ket.az irányadó + Kérelem másolata

18 Az ügyfél képviselete (Ket. szerint) Az ügyfél nem tud,vagy nem akar személyesen eljárni A képviselet lehet: törvényes meghatalmazotti ügygondnok által ellátott A képviselő az ügyfél helyett vagy mellett eljárási cselekmények végzésére jogosult, ha jogszabály nem írja elő a személyes megjelenést.

19 Birtokvédelmi eljárás Eljárási cselekmények A birtokvédelmi kérelem vizsgálata Amennyiben tartalma hiányos – hiánypótlásra felhívás - határidő megjelölésével A hiánypótlást nem teljesítik – a jegyző a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. (elutasítás, eljárás megszüntetés) Az ügyintézési határidőre, az idézésre és értesítése, a tényállás tisztázására a Ket. az irányadó.

20 A bizonyítási eljárás Jellemzői: Kérelemre indul szabad bizonyítás elve lefoglalás (R szerint kizárta!) Bizonyítékok lehetnek: az ügyfél nyilatkozata az irat a tanú vallomása a szakértő (de nem feltétlenül) a szemle a hatósági ellenőrzési jegyzőkönyv a tárgyi bizonyíték A bizonyítékokra, azok megismerésére, az iratbetekintésre, valamint a tárgyalásra a Ket. szabályai az irányadóak.

21 Bizonyítási eszközök Közvetlen Irat szemle helyszíni szemle környezettanulmány szemletárgy megtekintése Közvetett Ügyfél nyilatkozata Tanuvallomás Szakértő véleménye

22 A birtokvédelmi eljárásban a tényállás tisztázása és a bizonyítás Ügyfél szabadon választja meg a bizonyítási eszközöket, A jegyző a bizonyítást kérelemre folytatja le. A bizonyítás kiterjedhet: a tényleges birtokállapotra, az eredeti birtokállapotra, a birtokos és birtokháborító személyére, a kérelmező tűrési kötelezettségére, a tilos önhatalom gyakorlására, törvényben meghat. esetben a birtoklás jogcímére, az eredeti birtokállapot helyreállításának célszerű módjára a hasznok, károk, költségek értékére és viselésére. Az eljárás lezárása: a jegyző birtokvédelmi eljárásban hozott döntése (határozat, vagy végzés)

23 A program következő része: a birtokvédelmi eljárások tapasztalatai a települések szemszögéből Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Csizmadiné Zsolnai Gizella KMRÁH Hatósági Főosztály  : vagy


Letölteni ppt "BIRTOKVÉDELEM A JELENBEN A BIRTOKVÉDELEM JOGI ALAPJAI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések