Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Előadás A közszolgálati jog, a közszolgálati jogviszony általános kérdései A közszolgálati jog, a közszolgálati jogviszony általános kérdései dr. Hazafi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Előadás A közszolgálati jog, a közszolgálati jogviszony általános kérdései A közszolgálati jog, a közszolgálati jogviszony általános kérdései dr. Hazafi."— Előadás másolata:

1 Előadás A közszolgálati jog, a közszolgálati jogviszony általános kérdései A közszolgálati jog, a közszolgálati jogviszony általános kérdései dr. Hazafi Zoltán február 6. Készítette: dr. Petrity Krisztina

2 Forrás: e-közigtad Közszolgálati jog (nappali) - szerda 16.55–18.25 I–II. ea február 6.Hazafi ZoltánA közszolgálati jog, a közszolgálati jogviszony általános kérdései február 13.Hazafi ZoltánA munkajog és a közszolgálati jog összefüggései február 20.Hazafi ZoltánA közszolgálati jogviszony létesítése, módosítása. A munkáltatói jogkör gyakorlása február 27.György IstvánA közszolgálati jogviszony megszűnése március 6.Horváth AttilaÖsszeférhetetlenség és vagyonnyilatkozat a közszolgálatban március 13.Linder ViktóriaA közszolgálati jogviszony tartalma I.: Az előmenetel március 20.Kis Norbert A közszolgálati jogviszony tartalma II.: képzés, továbbképzés, versenyvizsga, alapvizsga, szakvizsga március 27.Szakács GáborA közszolgálati jogviszony tartalma III.: minősítés és értékelés április 3.Linder Viktória A közszolgálati jogviszony tartalma IV.: a munka- és pihenőidő, valamint a munkavégzés szabályai április 10.Horváth AttilaA közszolgálati jogviszony tartalma V.: a közszolgálati dolgozók díjazása április 17.György IstvánFelelősség a közszolgálatban április 24.Kis NorbertKözszolgálati jogvita május 1.szünet május 8.Kis NorbertMKK és közszolgálati etika május 15.Horváth AttilaNemzetközi szervezetek tisztviselőinek jogállása

3 Ajánlott irodalom 1.György István Magyar Közszolgálati Jog – Általános rész. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, egyetemi jegyzet, Budapest. 2.Dávid Péter – Hazafi Zoltán – Magyar Éva – Sipos-Szabó Zsanett A közszolgálati tisztviselői törvény magyarázata. letöltés letöltés Jogszabályok évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről évi I. törvény a munka törvénykönyvéről évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról évi XCV. törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról ( től: évi CCV. törvény a honvédek jogállásáról)

4 I.A közszolgálat fogalma, lehatárolása, szervezésének modelljei szervezésének modelljei

5 1. A közszolgálat megközelítése

6 2.A megközelítés problematikája d) A közigazgatást (közszolgálatot) nem lehet meghatározni, csak leírni -jogi vizsgálata nem elegendő -igazgatástudomány közigazgatás-tudomány jogi és ténykutatás közötti űr -alaptételeket technikai, szervezési, politikai szempontból is vizsgálni kell (hatáskör, vezetői munkakör) -érdekkonfliktusok (pragmatika, rendszerváltozás, lehatárolás) -résztudományok együttese (kiegészítik egymást, integrálni kell)

7 2. A közszolgálat fogalma 1.A közszolgálat fogalma a) személyek összessége -mennyiségi, minőségi paraméterek -demokratizmus és hatékonyság (kiválasztás) -elvándorlás -létszámprobléma b) személyzeti rendszer -különböző szakmai, filozófiai megközelítés -személyzetpolitika (célok, eszközök) c) feladatok összessége -túlterjedhet a közigazgatáson

8 2. A közszolgálat fogalma 1.A közszolgálati alkalmazottak Nincs egységes terminológia (nemzetközi összehasonlításban: országonként eltérő tartalmú fogalom) normatív alapú megközelítés  közszolgálati alkalmazott az, akit a jogállását rendező jogszabály annak minősít 1.2. funkcionális megközelítés  közfeladatot ellátó személy 1.3. szervezeti alapú megközelítés  állam, önkormányzat által fenntartott szerveknél (költségvetési szervek) foglalkoztatott személyek  A közszolgálati alkalmazottak csoportjai: -közszolgálati tisztviselők (kormánytisztviselők és köztisztviselők, ügykezelők) -közalkalmazottak -fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai -bírák -ügyészek -igazságügyi alkalmazottak -politikusi réteg (állami, önkormányzati vezetők) nem tartozik ide, de szoros összefüggés

9 2. A közszolgálat fogalma 2.Konklúzió -kinevezés határozatlan időre -egyoldalúan meghatározott normatív szabályozás hatálya alatt állás -egységes kódex vagy fragmentált szabályozás -jogi normatív oldalról dönthető el, a funkcionális kritériumok homályosak -a funkcionális, tartalmi meghatározást segítheti az Európai Bizottság gyakorlata (közhatalom gyakorlása, a közérdek védelme indokolhatja a munkaerő szabad áramlása alóli kivételt)

10 3. Közszolgálati modellek

11 b)Nyílt rendszer:  a közigazgatási feladatellátás azonos a magánigazgatási feladatellátással  szükségtelen a jogi szabályozás differenciálása  helyi megállapodások, egyéni szerződések szerepe meghatározó (egységesség hiánya)  béralku  alkalmazás munkakörre szól (kompetenciák)  az EU tagállamok többsége karrier-rendszert alkalmazza enyhébb szigorúbb formában (karrier köztisztviselők még azokban az országokban is vannak, ahol a nyílt rendszer a jellemző, Dánia, Hollandia, Svédország)  konvergencia

12 II.A munkajog és a közszolgálati jog kapcsolata II.A munkajog és a közszolgálati jog kapcsolata

13 A munka világa

14 1. A jogi szabályozás alá eső életviszonyok hasonlósága  A munkajog és a közszolgálati jog jogviszonyainak közös eleme a munkavégzés  hasonló elemek mutatkoznak meg: a jogi szabályozás alá eső életviszonyokban a szabályozott szolgálati, illetve munkaviszony fajtáiban, elemeiben a közös alapelvekben a joggyakorlás alapvető jogszabályi rendelkezéseiben a két jogág legfontosabb jogforrásai közötti kapcsolatban 1.Az életviszonyok hasonlósága: a)szervezeti keret -a munkavégzés szervezetben történik -a munkavállalók és a közszolgálati dolgozók a szervezet céljainak megvalósításában vesznek részt  más (a munkáltató) részére végzett munka -a szervezet határozza meg a feladatokat (utasítás, ellenőrzés joga) -a szervezet érdeke = a feladat végrehajtása, eredmény (pl. termék előállítása, hatósági tevékenység folyamatos ellátása)  a dolgozó érdeke = díjazás megszerzése, érdeklődésének/végzettségének megfelelő munka végzése  polgári jogi megállapodás (pl. vállalkozási szerződés)  nincs szervezeten belüli alárendeltség, önálló munkavégzés

15 1. A jogi szabályozás alá eső életviszonyok hasonlósága b)díjazás -a munkavállaló/közszolgálati dolgozó a munkát megélhetés céljából, díjazás/illetmény ellenében végzi  de: díjazás a szerződési egyezkedés része  illetmény jogszabályok által meghatározott (egyezkedéshez szűk mozgástér)  nem minősül munka- illetve közszolgálati jogviszonynak pl. társadalmi munka, segítségnyújtás a család, barátok részére építkezésen, szüretkor, stb. c)szabad akarat-elhatározás -a munka-/szolgálati jogviszonyok – jogi értelemben – szabad akarat- elhatározásból jönnek létre  munkajog: munkaszerződés (megállapodás az alapvető kérdésekben) közszolgálati jog: kinevezés (jogszabály alapján + egyezség kis mozgástérben)  szabad akarat-elhatározás hiányában  nem munkaviszony (bíróság/más hatóság határozata alapján végzett munka pl. büntetés-végrehajtási intézetben munkavégzésre kötelezés)

16 1. A jogi szabályozás alá eső életviszonyok hasonlósága d)személyes munkavégzés -mindkét jogviszonyban személyes munkavégzési kötelezettség áll fenn  a munkavállaló/tisztviselő a feladatok elvégzésére időlegesen sem állíthat más személyt  polgári jogi megállapodások: teljesítési segéd (felelősség) e)rögzített szabályok -a munkavégzés mindkét esetben rögzített szabályok szerint történik  jogszabályok + munkáltató határozzák meg a dolgozók munkakörét, a munkavégzés helyét, a munkaidő hosszát, a munka ellátásának rendszeres jellegét  a polgári jogi megállapodásokban ilyen kikötések nincsenek f)a munkavégzés feltételeinek biztosítása -mindkét jogviszonyban a munkáltató gondoskodik a munkavégzés feltételeiről  biztosítja a szükséges eszközöket (pl. számítógép, laboreszközök), a megfelelő munkahelyi környezetet (pl. világítás, fűtés), stb.  az egyéni vállalkozó a munkavégzés minden feltételét saját maga teremti meg

17 2. A szabályozott szolgálati viszonyok fajtái, elemei

18 c)elosztási viszonyok -munkadíj, illetmény  az e célra szolgáló pénzügyi alap felosztása -a díjazás mértéke függ: a felosztható alap nagyságától a dolgozók munkájának egymáshoz viszonyított értékétől  - az elosztható alapról a magánszférában a munkáltató dönt (mennyit fordít a bérekre, fejlesztésre)  a közszférában a költségvetés teherbíró képességétől függően politikai döntés rendezi - a munka értékéről a magánszférában a munkáltató dönt  a közszférában törvények  illetménytáblák megalkotásával, besorolási osztályokba, fizetési fokozatokba sorolással normatív módon végzik el az értékelést + a munkáltatói jogkör gyakorlója szűk keretek között változtathat d)kollektíva viszonyok -kollektíva = a munkahelyi dolgozók összessége -együttműködés, közös érdekérvényesítés  a jogszabályok bizonyos jogok érvényesítésének lehetőségét kizárólag a kollektíva számára biztosítják  pl. kollektív szerződés megkötése, sztrájk

19 III. A közszolgálati jog fogalma és szabályozási rendszere III. A közszolgálati jog fogalma és szabályozási rendszere

20 1. A közszolgálati jog fogalma  A jogrendszer azon elkülönült ága, amely a közszolgálati viszonyokat a közszolgálati dolgozók jogállását, vagy másképpen a közszolgálati pragmatikát szabályozza  Közszolgálati pragmatika: a közszolgálati jogviszony valamennyi elemét (kiválasztás, előmenetel, illetményrendszer, jogviszony megszűnése) koherensen, azonos elvek mentén rendező – egy vagy több jogszabályból álló – joganyag. 2.A hivatásos közszolgálat kialakulása ● gazdasági, társadalmi fejlődés növekvő szakember-igény (pl. mocsarak lecsapolása, hídépítés, életviszonyok (jogi)szabályozása) szakemberek foglalkoztatása fizetség ellenében, állandó jelleggel (e sajátosságok különböztették meg őket az igazgatási feladatokat vármegyei keretek között, a „nobile officium” elve alapján ellátó laikus földesuraktól)

21 1. A közszolgálati jog fogalma ● harc a központi és a helyi hatalom között: → a földesúri birtokközpontokat igazgatási központokkal felváltani → földesúri adományok helyett állandó fizetés → a jogviszony létesítésének módja  kinevezés vagy választás → esetlegesen és széttartóan fejlődött a közszolgálati jogi szabályozás (alacsony szintű szabályok + kialakult szokás rendezte a jogállást, fő forrásnak azonban a PM ügykörére vonatkozó szolgálati szabályok bizonyultak  a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (Ktv.)  a kormánytisztviselők jogállásáról szóló évi LVIII. törvény (Ktjv.)  a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény (Kttv.)

22 2. A közszolgálati jog elhatárolása 2.A közszolgálati jog elhatárolása a munkajogtól: a)jogági besorolás: -közszolgálati jog  közjogon belül  munkajog  magánjogon belül  közszolgálati jog: állami szervek, önkormányzatok érdekei, funkciói  állami kényszerítőeszközök alkalmazása (kategóriánként eltérő mértékben  bírák esetében jellemzően  közalkalmazottak ritka kivételként  munkajog: gazdasági társaságok/munkavállalók viszonyát szabályozó normák  állami impérium gyakorlása fel sem merül b) alkalmazási terület: -közszolgálati jog  szolgálati viszonyok (közfeladatok, közszolgáltatások)  munkajog  munkajogi jogviszonyok (termelés/szolgáltatás/értékesítés, versenyszféra) c)a jogviszonyok alanyai: -közszolgálat  egyik alanya állam/önkormányzat  munkajog  gazdasági társaságok  kivételesen: közigazgatási szervnél fizikai alkalmazott jogviszonyát az Mt. rendezi d)szabályozási filozófia: -közszolgálat  szolgálatadó hatalmi helyzete (alá-fölé rendeltség), a jogviszony elemeit jogszabályok szabályozzák  tisztviselőnek nincs lehetősége a feltételek alakítására

23 2. A közszolgálati jog elhatárolása -munkajog  mellérendeltség  megállapodáson alapuló jogviszony  rögzített jogszabályi előírások hiányában a munkavállalónak nagyobb lehetősége van a feltételek alakítására e)a szabályozás rendszere: -közszolgálati jog  összetettebb jogforrási rendszer, nem jellemző a munkáltatói szintű szabályozás  munkajog  kevésbé összetett jogforrási rendszer, jellemző a munkáltatói szintű szabályozás  közszolgálati jog: minden terület élén törvény áll (+ végrehajtási rendeletek  kiemelten a fegyveresek és közalkalmazottak esetén + köztisztviselők: önkormányzati rendelet)  munkajog: két pilléren nyugszik  Mt. + munkáltatói szintű szabályozás (kollektív szerződés)  végrehajtási rendeletek nem f)a szabályozás módszere: -közszolgálati jog  kógens normák, főszabálytól való eltérés lehetősége pontosan meghatározott  munkajog  diszpozitivitás, a törvényi normáktól sok esetben el lehet térni  kollektív szerződés (kedvezőbb szabályokat állapíthat meg)

24 2. A közszolgálati jog elhatárolása g)a jogok és kötelezettségek köre: -közszolgálati jog  mindkettő bővebb  munkajog  szűkebb  közszolgálati jog: közszolgálati dolgozók állami alapfeladatokat látnak el  többletkötelezettségek (pl. szigorú alkalmassági követelmények, összeférhetetlenségi szabályok, utasításnak való engedelmesség)  többletjogosultságok (pl. garantált előmenetel, összetett illetményrendszer, garantált szabadság) h)a jogviszonyok elemei: -közszolgálati jog  a közszolgálati pragmatika egyes intézményei a munkajogban nem találhatóak meg  pl.: - előmeneteli rendszer  mindegyik közszolgálati törvény rendelkezik a besorolási előmenetelről, címek elnyerésének lehetőségéről, vezetővé válás szabályairól  munkajog  a versenyszférában nem garantált (nincs törvényben) -összetett felelősségi rendszer  fegyelmi felelősség  munkajog  nem ismeri

25 3. A két jogág törvényei közötti kapcsolat 3.1. a közalkalmazotti törvény (1992. évi XXXIII.) és az Mt. - legszorosabb kapcsolat  legközelebb áll a magánszféra dolgozóinak jogviszonyához  legszűkebb kötelezettségek, legenyhébb korlátozások - a közalkalmazottak jogviszonyára az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni a Kjt.-ben foglalt eltérésekkel  a Kjt. fejezetenként felsorolja, hogy az Mt. mely rendelkezéseit nem kell alkalmazni 3.2. a Kttv. és az Mt. - már nem háttérjogszabály az Mt.  a közigazgatás személyi állományára irányadó Mt. szabályok a közigazgatás specialitásainak figyelembevételével a Kttv.-be beépültek - Kttv §  közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók  az Mt.-t kell alkalmazni a Kttv.-ben foglalt eltérésekkel 3.3. az évi XLIII. törvény (Hszt.) és az Mt. - nem háttérjogszabály, egyes fogalmakat alkalmaz  pl. nyugdíjasnak minősülés, munkaszüneti napok meghatározása, fogyatékos gyermek, szülő fogalma - Hszt. 210/A. §  fegyveres szervnél foglalkoztatott munkavállalók  az Mt.-t kell alkalmazni a Hszt.-ben foglalt eltérésekkel

26 3. A két jogág törvényei közötti kapcsolat 3.4. a évi XCV. törvény (Hjt.) és az Mt. - nem háttérjogszabály, egyes fogalmakat alkalmaz  pl. nyugdíjasnak minősülés + alkalmazni rendeli: csoportos létszámleépítésnél a bejelentési kötelezettségre, a gyermek után járó pótszabadságra, szülési szabadság mértékének meghatározására vonatkozó rendelkezéseket 3.5. a évi CLXII. törvény (Bjt.) és az Mt. - Bjt §  a Bjt.-ben nem szabályozott kérdésekben az Mt. felsorolt rendelkezéseit kell alkalmazni (egyes rendelkezéseket az itt meghatározott eltéréssel) 3.6. az évi LXVIII. törvény (Iasz.) és az Mt. - Iasz §  az Iasz.-ban nem szabályozott kérdésekben az Mt. felsorolt rendelkezéseit kell alkalmazni (egyes rendelkezéseket az itt meghatározott eltérésekkel) 3.7. a évi CLXIV. törvény (Üjt.) és az Mt. - kettős megoldás: a jogállás egyes elemeire az Mt. szabályait alkalmazza (pl. kártérítési felelősség) + általános szabály  az Üjt.-ben nem szabályozott kérdésekben az Mt.-t kell alkalmazni, kivéve, ha az Üjt. ezt kizárja (pl. kollektív szerződés) + egyes rendelkezéseket eltéréssel

27 4. A munkavégzés alapelvei 4.A munkajog és a közszolgálati jog közös alapelvei: alapelvek = az életviszonyok elemzéséből, absztrakció útján megfogalmazható elméleti konstrukciók  jogszabályban jellemzően nem találhatóak meg  önmagukban nem váltanak ki joghatást  érvényesülésüket jogi normák segítik  szemléletmódot, viszonyulási pontot adnak a jogalkotóknak és jogalkalmazóknak a)a munkához való jog elve: -a munkához, a munka szabad megválasztásához való jog, a munkanélküliség elleni védekezés -Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata alapján -érvényesülése gazdasági eszközökkel biztosítható  jogszabályok biztosítják a munkavállalás során a jogegyenlőséget, stabilitást, munkanélküliek ellátását b)a megfelelő munkafeltételekhez való jog: -jó/kiváló munkafeltételek  a munkáltató biztosítja -dologi feltételek (munkaeszközök  ágazatonként eltérő igények) -egészséges és biztonságos munkakörülmények  jogi normák szabályozzák: világos, tiszta munkahely, dohányzási rendszabályok, a számítógép használat egészségügyi vonatkozásai, stb.

28 4. A munkavégzés alapelvei c)a képesség szerinti teljesítés követelménye: -a dolgozó képességeinek, szakmai felkészültségének megfelelő teljesítményt nyújtson -általános elvárások  állásra alkalmasság (képesítési előírások), munkaköri leírás, teljesítménykövetelmények meghatározása  az egyéntől elvárt teljesítmény vizsgálható -az egyéni teljesítményt befolyásoló tényezők (pl. családi helyzet, szellemi állapot) d)a teljesítmény szerinti megítélés követelménye: -a munka szerinti díjazás elvét váltotta fel  a dolgozó megítélését nem csak díjazása fejezi ki  kiegészítések, egyéb juttatások nyújtása/elvonása, előmenetel gyorsítása/lassítása, elismerés, dicséret, fegyelmi e)a munkaerő megtartásának elve: -pihenéshez való jog  munkaidő hossza korlátozott, heti pihenőnap, szabadság, betegszabadság/táppénz (szabadság megváltásának korlátozása) -szociális, kulturális támogatások  a munkáltató anyagi lehetőségeitől függően pl. étkezési, ruházati támogatás, óvodai elhelyezés, utazási kedvezmény -képzés, továbbképzés támogatása  feltételek biztosítása pl. ösztöndíj, munkaidő- kedvezmény, költségek megtérítése f)az érdekvédelem elve: -a munkáltató fölérendelt  garanciális jellegű a törvényben biztosított egyéni és kollektív érdekvédelem

29 5. A közszolgálati jog speciális alapelvei

30 -két formája: o képviseleti szerveknek való alárendeltség (a feladatokat az Országgyűlés és a képviselő-testületek határozzák meg közvetlenül vagy áttételesen) o a közszolgálati szervek hierarchikus felépítéséből eredő alávetettség -utasítási jog  végrehajtás korlátai (lásd korábban) d)a karrier elve: -a zárt rendszerű közszolgálat központi eleme (előmenetel, magasabb besorolás, cím, illetmény, vezetői pozíció megszerzése) -az előmenetel törvényi szinten szabályozott (jogállási törvények) -kiszámítható életpálya e)professzionalizmus: -minden közszolgálati életpálya = szakma (élethivatás)  hozzáértő, tapasztalt szakemberek (bekerülés általános/különös feltételei, érdemeken alapuló előmenetel) -szakszerűség garanciái eltérő erősségűek (erős pl. kormánytisztviselők, gyengébb pl. közalkalmazottak) f)a fokozott felelősség elve: -közhatalom gyakorlása  magatartásuk megítélése szigorúbb -összetett felelősségi rendszer: fegyelmi, fokozott büntetőjogi, anyagi-kártérítési, alkotmányjogi-politikai

31 6. A közszolgálati jogi szabályozás rendszere 1.Differenciáltság – foglalkoztatói pozícióban az állam, önkormányzat a)közigazgatási közszolgálati jogviszonyok: -kormányzati szolgálati jogviszony (szakmai vezetők) -közszolgálati jogviszony -polgármesteri foglalkoztatási jogviszony (csak ha tágabban értelmezzük a közigazgatást  nem karrier-köztisztviselő)  Jellemzői: -a közigazgatási szervvel jön létre (kivételesen más típusú szervvel, pl. rendőrség) -a jogviszony közhatalmi feladat ellátására irányul -alkalmazandó jogszabály: Kttv. b)közalkalmazotti jogviszonyok: -ágazatok szerint differenciált jogviszonyok (közoktatás, felsőoktatás, közegészségügy, közgyűjtemény, szociális igazgatás, stb.)  Jellemzői: -a jogviszony állami/helyi önkormányzati költségvetési szervvel jön létre közszolgáltatás nyújtására (nem közalkalmazott az egyházi fenntartású egyetem oktatója, magánkórház orvosa, stb.)

32 6. A közszolgálati jogi szabályozás rendszere -a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény keretjellegű szabályozás, szaktörvények tartalmaznak speciális munkajogi szabályokat c)hivatásos szolgálati jogviszonyok: -rendvédelmi szerveknél (rendőrség, katasztrófavédelem, bv., stb.), honvédségnél  Jellemzői: -közös szabályozási alap az évi XLIII. törvény (Hszt.) + katonák: évi XCV. törvény (Hjt.) – új Hjt től -a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeket önkéntes vállalás alapján, szigorú függelmi rendben, életük és testi épségük kockáztatásával, egyes alapjogaik korlátozásának elfogadásával teljesítik -az alapjogok korlátozásának mértéke szerint differenciálhatóak a jogviszonyok (pl. rendőrségnél, honvédségnél  országgyűlési/ önkormányzati választáson jelöltként nem indulhat, katasztrófavédelemnél, NAV-nál  indulhat) d)igazságügyi szolgálati jogviszonyok: -bírói szolgálati jogviszony (2011. évi CLXII. törvény – Bjt.) -ügyészségi szolgálati jogviszony (2011. évi CLXIV. törvény – Üjt.) -igazságügyi alkalmazotti szolgálati jv. (1997. évi LXVIII. törvény – Iasz.)  Jellemzői: -az igazságszolgáltatás függetlensége

33 6. A közszolgálati jogi szabályozás rendszere A szabályozás egységesítésének kérdése (egységes közszolgálati törvény megalkotása)  érvek és ellenérvek  2.Többszintűség a)törvény [Kttv., ] b)kormányrendelet [pl. 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet – a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól, ágazati kormányrendeletek a közalkalmazottaknál] c)miniszteri rendelet d)kormányhatározat [létszámzárlat, juttatások kifizetésének felfüggesztése, szervek létszámának meghatározása, stb.] e)helyi szabályozás [közszolgálati szabályzat, helyi önkormányzati rendelet] f)munkáltatói intézkedés [pl. a közszolgálati jogviszony létesítését további iskolai végzettséghez, gyakorlati időhöz, egészségi és pszichikai alkalmassághoz kötheti] g)a kogencia a munkáltatói intézkedésekben is tükröződik → közös megegyezés - közös alkalmazási terület - hasonló jogalanyok - központi költségvetésből kapott támogatás - egységes illetményrendszer - átjárhatóság - közös pragmatikaelemek - eltérő tevékenységek - állami kényszer alkalmazása - eltérő hierarchia - politikához fűződő viszony - összemérhetőség nehézsége - eltérő pragmatikaelemek

34 Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!

35 Közigazgatási szervek szervtípusonként Szervek száma Szervek száma A Nem kormányzati szervek116 B1 Miniszterelnökség, minisztériumok10 B2 Autonóm államigazgatási szerv45 B3 Kormányhivatal44 B4 Központi hivatal8678 B5 Rendvédelmi szervek országos parancsnokságai44 B6 Fővárosi/megyei kormányhivatalok20 BT Területi államigazgatási szervek C1 Községi önkormányzatok képviselő-testületeinek hivatalai C2 Városi önkormányzatok képviselő-testületeinek hivatalai C3 Megyei jogú városi önkormányzatok képviselő-testületeinek hivatalai23 C4 Főpolgármesteri Hivatal11 C5 Fővárosi kerületi önkormányzatok képviselő-testületeinek hivatalai23 C6 Körjegyzőségek C7 Hatósági igazgatási társulások31 C8 Megyei önkormányzatok közgyűlésének hivatalai19 C9 Közös képviselő-testületek közös hivatalai44 CK Közterület-felügyeletek1517 CN Nagyközségi önkormányzatok képviselő-testületeinek hivatalai CT Önkormányzati Tűzoltóságok4- CTT Kistérség Többcélú Társulása55 DK Köztestületi önkormányzatok igazgatási szerve11 EK Egyéb központi szervek42 ET Egyéb területi szervek22 Közigazgatási szervek száma Forrás: e-közigtad

36

37

38

39 Forrás: KSH, Intézményi statisztikák

40

41 Személyzetpolitika típusai Elhatárolási szempontok Nyitott rendszerZárt rendszer ElőnyeRugalmasság, változásokra való gyors reagálás Stabilitás, kiszámíthatóság, politikától való viszonylagos függetlenség, magas szakmai színvonal biztosítása, egységes működtetés HátrányaStabilitás hiánya, csökkenő szakmai színvonal, szervezet egységes működtetésének nehézségei, alkalmazottak kötödésének hiánya, erős politikai befolyás Rugalmatlan, nehezen követi a változásokat, nem ösztönöz a jobb teljesítményre, bürokratikus PéldákUSA XIX. századi közszolgálata, szovjet- típusú rendszerek Német, francia közszolgálat HatásaNPM hatása, hatékonyság és teljesítménynövelési szempontok előtérbe kerülése Egységesebb szabályozás előtérbe kerülése

42 Kttv. 63. § (2) A kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha e) a kormánytisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti 66. § (1) Bizalomvesztésnek minősül, ha a kormánytisztviselő a 76. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. (2) A bizalomvesztés indoka kizárólag a kormánytisztviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet. 76. § (2) A kormánytisztviselő vezetői iránti szakmai lojalitással köteles ellátni feladatait. Szakmai lojalitás alatt kell érteni különösen a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést, a szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzést.

43 Kttv. 78. § (1) A kormánytisztviselő köteles felettese utasítását végrehajtani (főszabály) (2) A kormánytisztviselő köteles felettese utasításának végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével: a) bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg; b) más személy életét, testi épségét vagy egészségét, illetőleg a környezetét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné (3) A kormánytisztviselő az utasítás végrehajtását megtagadhatja, ha annak teljesítése a) az életét, egészségét vagy testi épségét, közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy b) jogszabályba, a munkáltató által kiadott normatív utasításba ütközne (4) A kormánytisztviselő köteles az utasítást adó figyelmét felhívni, és egyben kérheti az utasítás írásba foglalását, ha -az, vagy annak végrehajtása jogszabályba vagy a munkáltató által kiadott normatív utasításba ütközne, vagy -teljesítése kárt idézhet elő és a kormánytisztviselő a következményekkel számolhat, vagy -az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti. Az utasítást adó felettes az utasítás írásba foglalását nem tagadhatja meg. A kormánytisztviselőt az írásba foglalásra irányuló kérelme miatt hátrány nem érheti. (5) Ha az utasítást adó a kormánytisztviselőnek nem közvetlen felettese, akkor a közvetlen felettes útján kell az írásba foglalást kérni.

44 (6) A kormánytisztviselő, ha felettese döntésével, illetve utasításával nem ért egyet, jogosult különvéleményét írásba foglalni. Emiatt hátrány nem érheti. (7) Az utasítás jogszerű megtagadása nem menti fel a kormánytisztviselőt az alól, hogy munkavégzés céljából továbbra is rendelkezésre álljon, és a jogszerű utasításokat teljesítse. (8) Ha a kormánytisztviselő az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása következtében nem végez munkát, a kieső időre illetményre jogosult. (9) A kormánytisztviselő a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell § (1) A kormánytisztviselő, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, a kormányzati szolgálati jogviszonyából eredő kötelezettség megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. (4) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. (5) A munkáltató vétkes magatartásának kell különösen tekinteni, ha a kár olyan utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított kormánytisztviselő az utasítást adó figyelmét - a 78. § (4) bekezdésében meghatározott módon - előzőleg felhívta.

45 Államigazgatás (millió Ft) Általános közösségi szolgáltatások - törvényhozó és végrehajtó szervek - pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások - külügyek - alapkutatás - műszaki fejlesztés - egyéb általános közösségi szolgáltatások Védelem Rendvédelem és közbiztonság - igazságszolgáltatás - rend- és közbiztonság - tűzvédelem - büntetés-végrehajtási igazgatás és működtetés

46 A munkaviszony, a közszolgálati jogviszonyok, valamint a munkavégzésre irányuló polgári jogi jogviszonyok összehasonlítása Jogviszonyok Elhatárolási szempontok MunkaviszonyKözszolgálati jogviszonyok Megbízási jogviszonyVállalkozási jogviszony Jogviszony létesítése szerződésselkinevezésselszerződéssel Díjazásrendszeresen fizetendő munkabér, amelynek mértékét a felek megállapodása határozza meg, de nem lehet alacsonyabb a jogszabály által előírtnál rendszeresen fizetendő illetmény, amelynek mértékét törvényi keretek között kell megállapítani megállapodás szerinti díj, de lehet ingyenes is megállapodás szerinti díj Munkavégzés személyes jellege A munkavállaló személyesen köteles munkát végezni, helyettest nem vehet igénybe A közszolgálati alkalmazott személyesen köteles munkát végezni, helyettest nem vehet igénybe A megbízott általában személyesen köteles eljárni, de a megbízó hozzájárulásával, vagy ha ez a megbízás jellegével együtt jár más személy közreműködését is igénybe veheti A vállalkozó önállóan teljesít, de alvállalkozót is igénybe vehet Szabályozás jellegeEgyetlen törvény szabályozza, kógens és diszpozitív szabályok vegyesen jellemzik Több törvény szabályozza, kógens szabályok jellemzik Egyetlen törvény szabályozza, diszpozitív szabályok jellemzik

47 Munkavégzési kötelezettség természete Munkaköri feladatok rendszeres ellátása Munkaköri feladatok rendszeres ellátása, a túlmunkavégzésért díjazás nem jár A megbízottra rábízott konkrét ügy ellátása A vállalkozás tárgyát képező eredmény létrehozása A jogviszony alanyai közötti viszony Alá-fölérendeltségAlá-fölérendeltség differenciáltan érvényesül, bizonyos területeken nincs alá- fölérendeltség, pl.: bíró, míg más területeken erős hierarchikus viszony érvényesül, pl.: katona, rendőr Mellérendeltség Utasítási jogA munkáltató utasítása szerint kell a munkát elvégezni, de törvényben meghatározott esetekben az utasítás végrehajtását meg kell, illetve meg lehet tagadni. Egységesen szabályozott. Az egyes közszolgálati területeken differenciáltan érvényesül. Az utasítás a munkavégzés részleteire nem terjed ki, csak az ügy vitelére A vállalkozó által előállítandó eredményre vonatkozhat Munkavégzés helye A munkáltató állapítja meg, közös megegyezéssel módosítható A közigazgatási szerv állapítja meg, bizonyos esetekben a munkáltató a munkaviszonyhoz képest szélesebb körben egyoldalúan módosíthatja A megbízott maga választja meg, illetve az ügy ellátásához igazodik A vállalkozó maga határozza meg, illetve az eredmény előállításához igazodik Minek az érdekében történik a munkavégzés Magánérdeket szolgálja Közérdeket szolgáljaMagánérdeket szolgálja


Letölteni ppt "Előadás A közszolgálati jog, a közszolgálati jogviszony általános kérdései A közszolgálati jog, a közszolgálati jogviszony általános kérdései dr. Hazafi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések