A kitelepítés időszakának feladatai

Az előadások a következő témára: "A kitelepítés időszakának feladatai"— Előadás másolata:

1 A kitelepítés időszakának feladatai
Kitelepítés elrendelése A Megyei Védelmi Bizottság tájékoztatása az elrendelésről A befogadási hely települési polgármesterének tájékoztatása a befogadás elrendeléséről Folyamatos kapcsolattartás a Megyei Védelmi Bizottsággal A Kitelepítési Tervek alapján a kitelepítési feladatok pontosítása, az előkészületek megkezdése Amennyiben a helyzet indokolja, akkor a polgári védelmi szervezetek készenlétbe helyezése Lakosság tájékoztatása a kitelepülés elrendeléséről A spontán települők regisztrációja A külön intézkedést igénylő emberek (idősek, betegek, mozgáskorlátozottak) kitelepítésének folyamatos szervezése

2 A kitelepítés időszakának feladatai II.
Közegészségügyi biztosítás megszervezése (ÁNTSZ) Útközbeni ellátások vizsgálata, amennyiben szükséges, akkor megállóhelyek beiktatása (ez még szervezés) Szállítóeszközök ellátás pontosítása Kitelepülők gyülekezési helyen történő gyűjtése, lakossági tájékoztatása Az útnak induló kitelepülők regisztrációja A kitelepítési szállítóeszközök általában autóbuszok, amikre egy főt ki kell jelölni felelősnek, aki segít a sofőrnek a rend fenntartásában stb. Szállítás a kijelölt kitelepítési útvonalakon Érkezés a befogadó helyekre, jelentkezés A hátramaradt értékek őrzésének megszervezése (elhagyott területen) Hátramaradt lakosság ellenőrzése, támogatása a veszélyeztetett területen

3 Veszélyhelyzeti csomag tartalma

4 A befogadóhellyel szemben támasztott követelmények
Amennyiben indokolt, a befogadó helyre történő belépés közegészségügyi, közbiztonsági okból külön engedélyhez köthető, illetve fertőtlenítés, mentesítés végrehajtása elrendelhető. Megfelelő távolságra legyen a veszélyeztetett területtől Legyen biztosítva a befogadott lakosság számára az alapvető ellátás, így különösen: ivóvíz-, élelem- és orvosi ellátás alapvető higiéniai feltételek az élelmezés és a hulladék megfelelő kezelésére szolgáló létesítmények a tartózkodásra és szállásra szolgáló, megfelelő méretű helyiségeket (személyenként legalább 3,5 m2) az alapvető kulturális igények (vallási, közösségi).

5 A befogadással kapcsolatos feladatok
Befogadás elrendelése A befogadási hely települési polgármesterének tájékoztatása a befogadás elrendeléséről Folyamatos kapcsolattartás helyi védelmi bizottsággal (illetve szükség szerint, nagyobb káreseményeknél a megyei védelmi bizottsággal) A Befogadási Tervek alapján a befogadási feladatok pontosítása, az előkészületek megkezdése Amennyiben a helyzet indokolja, akkor a polgári védelmi szervezetek készenlétbe helyezése Lakosság tájékoztatása a befogadás elrendeléséről Informálódás a befogadásra tervezettek létszámáról, korcsoportonkénti, nemenkénti családonkénti megoszlásokat figyelembe véve A befogadóhely felszerelésének az igényekhez történő igazítása, anyagigénylés Befogadáshoz biztosított anyagok fogadása, szállítása, elhelyezése Közegészségügyi szabályok érvényesítése, folyamatos ellenőrzése (ÁNTSZ)

6 A befogadással kapcsolatos feladatok
Házirend kidolgozása Feliratokkal látják el az elhelyezettek által használt lakóhelyiségeket, mosdókat, étkezőket, társalgókat, gyülekezési helyet, adatfelvevő és nyilvántartó helyet, orvosi szobát Ellátási feladatok megszervezése, konyhák kijelölése, élelmiszer kiosztás és a vízellátásmegtervezése A befogadásra tervezettek fogadása Regisztráció Elhelyezés Még szükséges anyagok (fektető, étkező, és egyéb anyagok), eszközök igénylése, beszerzése Időközönkénti lakosság tájékoztatás A befogadás megszüntetése, A visszatelepítés megkezdése

7 A visszatelepítés A veszélyeztetettség megszűnése után a visszatelepülés feltétele: a közegészségügyi helyzet normalizálása, járványveszély megszüntetése, fertőtlenítés a lakosság tájékoztatása a szükséges magatartási és higiéniás rendszabályokról, a közművek, közműszolgáltatások helyreállítása, a minimális lakhatási feltételek biztosítása, a lakosság alapellátásának biztosítása, az ideiglenesen fedél nélkül maradtak elhelyezésének, ellátásának biztosítása, az életveszélyes épületek bontásának végrehajtása, közintézmények működési feltételeinek biztosítása, az iskolai oktatás újraindítása, valamint a károk felmérése.

8 Összegzett következtetések
A 21. századi biztonsági kihívásait tekintve megállapítható, hogy a nem katonai jellegű veszélyek száma megnőtt, ami akár nagy létszámú tömeget is érinthet. Ezáltal a távolságvédelem szerepe felértékelődik. A jelenlegi hatályos jogszabályok lefedik a távolsági védelemmel kapcsolatos feladatokat és meghatározzák annak helyes végrehajtását. A kitelepítés-befogadás- visszatelepítés helyes kivitelezése megköveteli, hogy együttműködjön a lakosság. Több gyakorlat szükséges A távolsági védelemmel kapcsolatos lakossági tájékoztatás fejlesztési irányvonalait magasabb, minőségibb szintre kell emelni, a jelenlegi rendelkezésre álló közlési rendszerek, hirdető fórumok palettáit szélesíteni kell a közösségi média bevonásával. Az önkéntes polgári védelmi szervezeteket, egyesületeket lehetne a kitelepítés-befogadás- visszatelepítés stratégiai végrehajtási feladatával megbízni.

9 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!
„Hallgatók a tudomány szolgálatában” Tudományos Konferencia Budapest november 05.