Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Erőszak megnyilvánulása az iskolában. Dr. Figula Erika Pedagógiai szakpszichológus Tanszékvezető főiskolai tanár.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Erőszak megnyilvánulása az iskolában. Dr. Figula Erika Pedagógiai szakpszichológus Tanszékvezető főiskolai tanár."— Előadás másolata:

1 Erőszak megnyilvánulása az iskolában. Dr. Figula Erika Pedagógiai szakpszichológus Tanszékvezető főiskolai tanár

2 Agresszió ha valaki a másik embert károsítani vagy bántani akarja

3 Agresszió megjelenése: verbálisan viselkedésben,tettekben egyénileg: mások ellen vagy önmagunk ellen tömegben

4 Mi okozza az agressziót? Biológia( tesztoszteron hormon) Társadalom jutalmazza az agressziót Modellek utánzása útján sajátítjuk el.

5 4 tényező járul hozzá az agresszivitás kialakulásához. Anyai elutasítás Anyai engedékenység az agresszivitással szemben Anya és apa hatalmi eszközökkel való fellépése A gyerek temperamentuma

6 A szocializációban gyermeki agresszivitást vált ki a túlzott szigor a szülői elhanyagolás a hidegség a testi fenyítés, verés Az iskolai erőszaktevők inkább olyan családokból származnak, ahol fizikai büntetést alkalmaznak.

7 Agressziót kiváltó 2 nevelői attitűd 1. meleg-engedékeny (a büntetés hiánya teszi agresszívvá a gyereket, de proszociálissá alakítható) 2. hideg-engedékeny (nyílt, kontrollálatlan agresszió, mely antiszociálissá válik) Az agresszió gyakori látványa közömbössé tesz, eltűnik az altruizmus és az empátia.

8 Nem kívánatos szülők túlzott érzelmi töltéssel bíró szülő agyongyámolító szülő gyermekded szülő alkoholista szülő csábító szülő elutasító szülő túl lelkiismeretes szülő elvált szülők ab ú z í v szülő

9 A gyermek agressziója

10 A gyermek agressziójának okai Pszichiátriai probléma (adhd, depresszió) Frusztráció (családban, iskolában). gyermek bántalmazás (elhanyagolás is!!) Serdülőkorban: drog, alkoholfogyasztás Kötődési problémák Tanult agresszió pl tv,számítógép, disco, játékterem,szülői minta

11 További tényezők Temperamentum Frusztráció tolerancia Siker orientáció/kudarc tűrő képesség Nem Kor (serdülőkor veszélyeztetett) Családi minta Kortárs csoport (bandához tartozás)

12 Az agresszivitás forrásai nagyfokú, kínzó szorongás akarati törekvések korlátozása önállóság korlátozása környezet erőszakos magatartása (gyakori büntetés, mely legtöbbször verés) sértések, gúnyolódások, verbális támadások becsmérlő nem verbális kifejezések Az ezekre adott érzelmi reakciók: dac, gyűlölet, bosszúvágy, kirekesztettség

13 Hogyan nyilvánul meg az agresszió? Nyílt formában Verbálisan - már óvodáskorban megjelenik: hang felemelése, szidás, ordítozás, fenyegetés, káromkodás, átkozódás - később: irónia, gúny, ugratás, heccelődés, infantilis, trágár szavak, blaszfémia („agyoncsaplak”, „szétlapítalak”, „falhoz kenlek”) támadó viselkedésben

14 Hogyan nyilvánul meg az agresszió? Rejtett formában passzív-agresszív magatartás (halogatás, semmittevés, konokság, feledékenység, szándékos gyengén tanulás, korai formájában pl. visszaesés a szobatisztaságban) a szülő vagy pedagógus bosszantására hatalmi törekvések („az én szavam a döntő”, „engedelmeskedjetek”) birtoklás, hódítás, szerzés, becsvágy

15 Hogyan nyilvánul meg az agresszió? Képi formában karikatúra grafitik gyermekrajzokon: aránytalanság, zsúfoltság, túldíszítettség, sötét tónus, visszatérő témák

16 Bullying Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyében 505 fős mintán 1. Áldozat: 26,4% 2.Támadó: 12,87% 3.Agresszív áldozat: 26,53% 4.Szemlélő: 34,46%

17 Bántalmazás típusai az áldozat szemszögéből Verbális agresszió: -csúfolnak : 100% -bosszantanak, cukkolnak: 72,7% Fizikai agresszió -elveszik a dolgaimat : 26,5% -megvernek: 18,9%

18 Non-direktív formák: -elutasítanak:18% -csoportból kizárás:16,6%

19 Bántalmazás vélt okai az áldozat szemszögéből Bántalmazás célpontja: - védekezésre képtelen: 50% -félénk: 25% Oka: -erősebb, mint az áldozat: 42,4% -idősebb, mint az áldozat: 23,5% -az áldozat jobb tanuló: 22,8% -az áldozat”más”, mint a támadó: 43,1% -az áldozat nem üt vissza: 50,7% -egyéb ok: ellenszenv, szegénység

20 Bántalmazás oka a támadó szemszögéből -az áldozat jelenléte is zavarja: 100% -az áldozat köznapi kommunikációjában megnyilvánuló jellemzők( dicsekvő, beképzelt, talpnyaló, gyáva): 98% -a támadó tudja, hogy félnek tőle: 47,7% - „ más”, mint a támadó: 12,3%

21 A támadók bántalmazást követő érzései -megkönnyebbülést érez: 44,6% -még agresszívebbnek érzi magát: 32,3% -bűntudata van: 44,6% -nincs bűntudata: 53,4% -fél a következménytől: 96,9%

22 Bántalmazás lokalizációja az iskolában -osztályteremben, szünetben: 100% -osztályteremben órán: 29,2% -iskolában a folyosón: 52,3% -iskolában az udvaron: 67,7% -iskolában a Wc-ben: 8,5% -iskolán kívül az utcán: 100% A bántalmazottak nem érzik magukat védettnek sem a tanárok, sem a társaik által.

23 Bántalmazók jellemzői: Nem tudja kezelni a feszültségeit Nem ura az indulatainak Őt is bántalmazták vagy bántalmazzák Viselkedése tanult viselkedés Fenyegetéssel uralkodnak az áldozat felett Szavakkal és fizikailag egyaránt bántalmaznak A bántalmazás előzménye a harag, a dűh

24 A bántalmazás előzménye a harag, a d ü h Az áldozat legapróbb megnyilvánulására is feldühödnek Féltékenyek Érzelmeik szélsőségesen változnak

25 A bántalmazottban lejátszódó pszichés folyamatok Súlyos testi fájdalom Rettegés, halálfélelem Agresszió keletkezése Nem tud megbirkózni a stresszel Bizalmatlan Tanulási zavarok Öngyilkosság

26 A televízió hatása A gyermek rajzfilmek átlagosan óránként 32 agresszív jelenetet tartalmaznak (1950 USA) 8000 gyilkosságot, és agresszív jelenetet néznek meg, mielőtt elvégeznék az ált. iskolát!!!! -Fő műsoridőben filmek(akció, horror)

27 Médiaerőszak Erősíti az agressziót: Az agresszor jutalmazása vagy a büntetés elmaradása Erőszak indokoltságának ábrázolása A képzelet szülte történet elemei egyeznek a való élettel Az agresszor ábrázolása hasonlít a nézőre A való életben rögzített erőszak

28 Erőszak, amit a történetben nem kapcsoltak össze a humorral Férfiak által a nők ellen elkövetett agresszió a szexualitás kontextusába Agresszió olyan ábrázolása, ami izgalomba hozza a nézőt Ha a néző az erőszak bemutatása előtt már dühös, agresszív

29 Agresszív hatás kialakulása Élet közeli agresszió növeli a néző agresszivitását, ha az szimpatikusnak beállított Ha a néző izgalmi állapotba kerül A film csökkenti a gátlásait az agresszióval szemben, elfogadhatóvá válik Közömbös, érzéketlen lesz Késői utóhatás

30 A pedagógus agressziója

31 Tanári verbális agresszió fajtái becsmérlő agresszió (amikor nem a teljesítményt értékeli, hanem a gyermeket becsmérli) Elvárások letámadásos közlése Saját tekintély erősítése céljából a diákok megalázása, félelemben tartása Sértő metakommunikáció, fintorok stb „Levegőnek nézés”

32 Az értékelés mint agresszió Osztályozás vagy szöveges értékelé s Szöveges értékelés is lehet bántó Egy jól irányzott elégtelen is lehet konstruktív ( néha)

33 Hogyan csökkenthető az agresszió? Ne nézzünk sok: akció, horror filmet Ne játszunk agresszív játékokat Önismeret fejlesztése Tanuljuk meg indulatainkat, feszültségeinket kezelni(sport, tánc, beszélgetés, relaxáció, meditáció) Más nem agresszív modellek követése

34 Teendők Megelőzés (prevenció) Aktuális helyzet kezelése „utókezelés”

35 Prevenció a tantestületben Tantestületek összetartása, egymás segítése, problémák megbeszélése Esetmegbeszélők Tanári tréningek Pszicho - dráma mint módszer az esetmegbeszélésre Csapatépítés, szervezetfejlesztés Tantestületen belüli konfliktusok, agresszió kezelése

36 Prevenció a gyermekek körében Szabadidős programszervezés Közeli kapcsolat a gyermekkel Határozott, de nem megalázó viselkedés Kerüljük az agresszió kiváltó viselkedést Szülőkkel való kapcsolattartás Osztályfőnöki órák iskolapszichológus

37 Reagálás az aktuális helyzetre A legkisebb agresszív megnyilvánulásra reagálni kell Meg kell állni, megbeszélni, érezze a gyermek a reakciót, hogy viselkedése nem helyes A tanárokkal szembeni agresszió legenyhébb formáit is vissza kell utasítanunk (visszabeszélés, metakommunikáció sajátos formái)

38 Mit tegyünk ha nem tudjuk az óra keretében megoldani Kérjünk kollegáktól segítséget Utána szánjunk időt az eset átbeszélésére Tanulságok levonására Problémásabb gyermekekkel kapcsolatban célszerű a gyakori esetmegbeszélés az osztályfőnök koordinációjával (összehívja a szaktanárokat)

39 Utókezelés Amikor a gyermek lehiggadt, beszéljük át vele a történteket Fontos a pedagógus higgadtsága (agresszió agressziót szül) Vegyük fel a kapcsolatot a szülőkkel Súlyosabb esetben egyéb szakemberekkel (pszichológus, családgondozó)

40 Agresszió büntetése Hatékony konfliktuskezelési technikák elsajátítása Megfelelő érzelmi kapcsolat kialakítása Közösséghez tartozás megerősítése

41 Szemléletváltás szükséges! Elismerés A rossz gyereknek is van jó tulajdonsága! Pozit í vumok kiemelése, a negatív énkép önbeteljesítő jóslat. Az agresszió agressziót szül!

42 Problémamegoldás 5 lépésben: 1. Mi a probléma? 2.Alternatív lehetőségek a megoldásra 3.A legjobb alternatíva kiválasztása 4. Terv végrehajtása 5. Megbeszélés: működött-e a módszer?

43 Mit lehet tenni? Konfliktus, agresszió esetén Kapcsolatok létrehozása és erősítése, a konfliktusok és feszültségek kezelése jóvátételt ösztönző megközelítéssel, mely a sérelmek orvoslására és a közösségek támogatására összpontosít. ⇓ RESZTORATÍV GYAKORLATOK

44 Resztorat í v Eljárások Tony Marshall (1996): „olyan eljárás, mely során az adott sérelemben érdekelt minden résztvevő összeül, hogy közösen döntsön az elkövetett cselekmény utóhatásának és jövőbeni szerepének ügyében”

45

46

47

48 Mozaik- módszer Lényege: 1. 6 fős csoportok tagjai elolvassák a feladatból rájuk eső részt. 2.Összeülnek a különböző csoportok azon tagjai, akik az azonos résztémát tanulmányozták. 3. Megvitatják. 4.Saját csoportjukban megtanítják a általuk feldolgozott részt.

49 Kooperatív technikák eredménye Hozzájárulnak: - az osztályon belüli kapcsolatok kialakításához -az önértékelés fejlődéséhez -az iskolával szembeni pozitív attitűd kialakításához -egymás megismeréséhez, elfogadásához -empátia, együttmüködőkészség fejlődéséhez

50 Stressz - oldó technikák Szorongásoldó mozgások: nagy röppályájú mozgások (a karral nagy lendítő mozgás) hatására a szorongás oldódik.

51 Ballisztikus mozgások: guggoló,ugró, lendítő ( a hiperaktív gyerekeknél is beválik a karkörző verseny) Ritmuskutatás: látóideg pálya fölött-kis nucleus, mely szereti az egyenletes mozgást,ritmust. ( Ez a kp. a kozmikus ritmust és a szervezeti ritmust egyensúlyba hozza- ezért működik a szervezetünkben a 28 napos( holdhónap ciklus). Ritmikus mozgással a szervezeti folyamatokat egyensúlyba hozzuk. Tánc jelentősége

52 Ventilációs út: Hang minden magánhangzónak preferált feszültségterülete van,mindegyik meghatározható feszültséget tud kioldani. Hangos ó,á,í- félelem, szorongás, indulat levezetődik. Í-é-á-ó-ú-t végigénekeljük: sok indulati feszültségtől szabadulunk meg.

53 Feszültség levezetés lehetőségei Relaxáció( autogén tréning) Villámrelaxáció( Edmund Jacobson- neurofiziológus): ha azt akarjuk, hogy a testünk etónus (kellemes alaptónus) állapotába kerüljön, akkor sorra végig kell feszítenünk testünk izmait!

54 Villámrelaxáció 1.Ujjak ökölbeszorítása 2.Könyök behajlítása, mellkashoz szorítása 3.Lábizmok végigfeszítése, farizmokkal együtt 4.Nagy nyújtózkodással a fejünket is felfelé nyújtjuk( kihúzzuk magunkat) 5.Kisóhajtjuk a levegőt, kiengedjük a levegőt és az ujjakat is. 6.Picit zongorázunk az ujjakkal. 7. Majd foglaljunk helyet.

55 Ezzel bárhol, bármikor csökkenthetjük a bennünk lévő feszültséget. Egy központi ellazító parancs fut testi izmainkhoz az agyból. Feszítünk- közben ellazulnak az izmok, a szorongásszint csökken. Jó dolog: akármennyire feszültek vagyunk, egyet még tudunk: FESZÍTENI

56 Elaboráció- feldolgozás Második cselekvési szint: Nevetés- feszültség levezető. A vicc- nagy áldás- szociálpozitív pofozkodás eszköze. Mosoly( ha 30 mp-ig fent van) és ha még nincs lelki töltés, akkor is elkezdenek izgalomba jönni, azok az idegi pályák, mely a vidámság, öröm állapotát ébresztik fel, majd valóban létrejön,megerősödik ez az állapot.

57 Dolgozz az erőszak ellen Vicc, humor,nevetés Menjünk társaságba Fejlesszük az empátiát, a másikra figyelést, s akkor az erőből nem normasértő viselkedés lesz

58 Agressziókezelés harmadik szintje: megfelelő kommunikációs stílus megtanulása ( erőszakmentesség) Negyedik szint: a hordozott feszültségek megfelelő időben történő elmondása-elmondatása ( megszelídíti az erőszakra hajlamos személyiség ártalmas feszültségeit.) Az refraiming ( újrakeretezés)elmondás során új nézőpontok és megközelítések kerülnek felszínre, melyek fordulatszerű” rálátást, megértést” tudnak generálni.

59 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Erőszak megnyilvánulása az iskolában. Dr. Figula Erika Pedagógiai szakpszichológus Tanszékvezető főiskolai tanár."

Hasonló előadás


Google Hirdetések