Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az érzelem klasszikus elméletei Érzelmi definíciók Általános pszichológia III. Tisljár Roland

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az érzelem klasszikus elméletei Érzelmi definíciók Általános pszichológia III. Tisljár Roland"— Előadás másolata:

1 Az érzelem klasszikus elméletei Érzelmi definíciók Általános pszichológia III. Tisljár Roland

2 Érzelem meghatározások (Oatley, Jenkins, 1996) Az érzelmet általában az okozza, hogy a személy egy fontos dologgal (céllal) kapcsolatban tudatosan vagy tudattalanul relevánsnak értékel egy eseményt; –az érzelmet pozitívnak érzi, ha az esemény segíti; –és negatívnak, ha gátolja az ügy előrehaladását Az érzelmet általában jellegzetes típusú mentális állapotként éljük át, amelyet néha testi változások, kifejezések és cselekvések kísérnek

3 Az érzelmek klasszikus elméletei Arisztotelész - Az érzelmek kapcsolatban állnak a cselekvéssel, és a vélekedéseinkből származnak Descartes - Valamennyi érzelem hat alapérzelemből áll össze Darwin – az érzelmi kifejezések tanulmányozásának fontossága James – az érzelmek a környezet ingereire adott testi változások észlelésének következményei Freud – az érzelmek gyakran a tudat hatókörén kívül fejtik ki hatásukat

4 Arisztotelész Az érzelmek kognitív alapúak Az érzelmeket részekre lehet osztani A kellemes-kellemetlen dimenzióban lehet őket meghatározni Az érzelmekkel cselekvésvágy jár együtt Az érzelmek befolyásolják ítéleteinket –A kiértékelés jelntősége

5 Poétika, Retorika katharszisz Az érzelmek kognitív kiértékelése, valamint tisztább megértése

6 Descartes Az érzelmek neurofiziológiai alapú tárgyalása Hat alapérzelem: –csodálkozás, szeretet, gyűlölet, vágy, öröm, bánat Az alapérzelmek kombinációi adják a további érzelmeket A gondolkodó részben jelennek meg, de kapcsolatban állnak a testünkkel is Az érzelmek megtörténnek velünk, de intenzitásukat és irányukat tudjuk befolyásolni Alapvetően funkcionálisak, de néha lehetnek diszfunkcionálisak is

7 Charles Darwin Az ember és az állat érzelmeinek kifejezése (1872/1963) Az érzelemkifejezések, mint az emberi faj evolúciójának lehetséges bizonyítékai Az emberi viselkedés és más állatok viselkedésének folytonossága Az elme fizikai alapjai

8 Darwin vizsgálatai Érzelemkifejezések –Állatok –Emberek (felnőttek és gyerekek) Normális és rendellenes Kultúrközi vizsgálatok –Kérdőívezés Festmények tanulmányozása, fényképezés Az emberi arcokat nem a fiziognómia, hanem az érzelemkifejezések szempontjából mutatta meg

9 A Darwin (1872) által tárgyalt érzelemkifejezések, a felhasznált mozgásszervek és a kifejezett érzelem KIFEJEZÉSMOZGÁSSZERVEKÉRZELEM PirulásVéredények Szégyen, szerénység Ökölbe szorított kéz Testi izmokDüh SírásKönnycsatornákSzomorúság SzemöldökráncolásArcizmokHarag, frusztráció NevetésLégzőszervekÖröm Gúnyos mosolyArcizmokMegvetés

10

11 Darwin megállapításai Az érzelemkifejezések olyan cselekvésmintázatok, amelyek a legcsekélyebb előnnyel sem járnak –Olyan szokásokból származnak, amelyek evolúciós múltunk során hasznosak voltak –Reflexszerű mechanizmusokon alapulnak Evolúciós „kövületek”, hasonlóképp, mint testünk csökevényes szervei Érzelmeink primitív minőséggel rendelkeznek

12 William James James-Lange elmélet A közönséges érzelmek megmozgatnak –Pl.: remegés, izzadás A testi tünetek hozzájárulnak az érzelmek észlelt intenzitásához Az érzelmek a környezet ingereire adott testi változások észlelésének a következményei

13 Cannon kritikája a James-Lange elmélettel szemben (1927) A zsigerek elkülönítése az idegrendszertől nem befolyásolja az érzelmi viselkedést Azonos zsigeri változások különböző érzelmi állapothoz vezetnek A zsigerek viszonylag érzéketlen struktúrák A zsigeri változások túl lassúak Az érzelmekre jellemző viszcerális változások mesterséges előidézése nem vált ki érzelmeket Az érzelmi kifejezés szubkortikális központok működésének az eredménye

14 Sigmund Freud Az érzelmek gyakran érthetetlenek, nem funkcionálisak Az elhárító mechanizmusok következtében sokszor nem lehetséges a tudatos hozzáférés Az érzelmek ezért gyakran tünetek, vagy egyéb átalakított formában jelennek meg –Zavaró érzelmek A stresszkeltő érzelmi helyzetekkel való adaptív megküzdés alapvető a pszichés egészség szempontjából

15 Az érzelmek kiértékelés alapú megközelítései Az érzelmek az események kiértékelésén alapulnak, az értékelésnek nem kell tudatosnak lennie (Arnold) 1. Összetevő elmélet –A helyzeteket olyan epizódokként észleljük, amelyeket néhány összetevő alapján értékelünk. Pl.: A boldogság olyan érzelem, amelyet kellemesség, alacsony erőfeszítés bizonyosság és magas fokú figyelem jellemez (Elsworth és Smith, 1988) 2. Célrelevancia-elméletek –A cél szempontjából végzett kiértékelés a lényeges Pl.: Oatley, Johnson-Laird, 1987; Lazarus, 1991

16 Összetevő elméletek Értékelő vonásokból állnak össze az érzelmekÉrtékelő vonásokból állnak össze az érzelmek –Elsworth, Smith, 1988 vonásai: kellemesség várható erőfeszítés figyelmi tevékenység bizonyosság emberi hatóerő a helyzet irányítása észlelt akadály fontosság bejósolhatóság

17 Célrelevancia elméletek Az okokra összpontosítanak (pl: Lazarus, 1991)Az okokra összpontosítanak (pl: Lazarus, 1991) Cél-relevancia –Az érzelem csak akkor jelenik meg, ha az esemény valamely célunk vagy ügyünk szempontjából releváns Célkongruencia vagy inkongruencia –A cél irányába való mozgás pozitív érzelmeket vált ki, a céltól való eltávolodás negatívakat Az énbevonódás típusa az eseményben; annak értéke a személy számára; –Pl.: ha az esemény az önbecsülést érinti, akkor a büszkeség és a harag érzelmei aktiválódhatnak

18 Frijda cselekvéskészség elmélete Frijda (Frijda 1986; Mesquita és Frijda, 1992) széles körben elfogadott elképzelése szerint az érzelem a következő lépésekből áll: kiértékelés → kontextusértékelés → cselekvési készség → pszichológiai változás → kifejezés → cselekvés

19 A cselekvéskészségre vonatkozó önbeszámolók jól bejósolják az érzelmi címkéket (Frida) DIMENZIÓCSELEKVÉSKÉSZSÉG ellenségesSzembe akartam szállni vele, meg akartam támadni megközelítésKapcsolatot akartam teremteni elkerülésAzt akartam, hogy semmi közöm ne legyen hozzá gátlásAkadályoztatva érzetem magam, teljesen megbénultam túláradóMozogni akartam, énekelni, ugrálni

20 Az érzelmek definíciói Az érzelmek definíciói 1. (Kleininga, Kleininga, 1988) 1. Affektív definíciók –Szubjektív vonatkozások - izgatottság/lehangoltság, kellemesség/kellemetlenség 2. Kognitív definíciók –Értékelési/címkézési folyamatok 3. Külső emocionális ingerek –Inger → fiziológiai folyamatok → reakció 4. Fiziológiai definíciók –Idegrendszeri meghatározások 5. Emocionális/expresszív viselkedés –Megfigyelhető változások (arckifejezés, pirulás, hangképzés)

21 Az érzelmek definíciói Az érzelmek definíciói 2. (Kleininga, Kleininga, 1988) 6. Dezorganizáló meghatározások –Az érzelmek viselkedést zavaró hatását emelik ki 7. Sokszempontos definíciók –Szubjektív élmény, fiziológiai komponens, kifejező viselkedés 8. Korlátozó definíciók –Elhatárolódás más pszichológiai folyamatoktól (motiváció, kogníció) 9. Motivációs definíciók –Az emóciók energizálják a motivációs rendszert


Letölteni ppt "Az érzelem klasszikus elméletei Érzelmi definíciók Általános pszichológia III. Tisljár Roland"

Hasonló előadás


Google Hirdetések