Reformpedagógiai irányzatok Magyarországon

Az előadások a következő témára: "Reformpedagógiai irányzatok Magyarországon"— Előadás másolata:

1 Reformpedagógiai irányzatok Magyarországon
Készítették: Bödör Tímea Molnár Erika Vig Erzsébet-Enikő

2 Neveléstörténeti háttere
Ellen Key, svéd tanítónő, 1900 „A gyermek évszázada” „Mindazoknak a szülőknek ajánlom, akik remélik, hogy az új évszázadban megalkotják az új embert” Alapgondolata: mi a gyermek helye a társ.ban, miként lehet olyan új nevelési formákat megvalósítani, amelyek a jövő generációjának egészséges, emberhez méltó felneveléshez elengedhetetlenül szükségesek lennének

3 Nevelésfelfogásának alapja Rousseau negatív nevelési elve
A korabeli iskolákban a „gyermek lélekgyilkolása” folyik Az „új iskolát” a gyermekhez kell méretezni, figyelembe véve igényeit és életsajátosságait

4 Maria Montessori pedagógiája
1896 Olaszország első orvosnője, fogyatékosokkal foglalkozott A probléma megoldása nem orvosi, hanem pedagógiai Növendékei számára érzékszerveik fejlesztését szolgáló eszközöket alakított ki 1907- lehetőség, hogy a módszert „normál” gyerekekkel is kipróbálja, „Casa dei bambini”

5 Pedagógiai, pszichológiai alapelvei
Rousseau-i ihletettségű 2 alapelve: gyermeki aktivitás és szabadság Ennek 2 feltétele van: gyermekhez méretezett, megfelelően berendezett tevékenységi tér és a tevékenységet befolyásoló, irányító eszközök

6 Montessori eszközök

7 Waldorf pedagógiája Rudolf Steiner megalapozta új pedagógia világszerte „Waldorf” iskolamozgalomként vált ismerté. A Waldorf Astoria cigarettagyár neve úgy kapcsolódik ide,hogy az első ilyen iskolát a gyár igazgatója Emil Molt alapította a munkások és alkalmazottak gyerekei részére Stuttgartban 1919-ben.

8 Rudolf Steiner így beszél róla az iskola magnyitóján tartott beszédében:
“Emil Molt urat elsősorban az indította a Waldorf iskola megalapítására, hogy a jelenkor és a jövő szociális feladatait illetően tegyen valamit a szabad szellemi élet irányába.” Rudolf Steiner pedagógiája egy világméretű iskolamozgalom csiráját hordozta magába, melyből egy új nevelésművészet bontakozott ki és terjedt el az egész világon.

9 Magyarországon az első Waldorf iskolát Nagy Emilné Göllner Mária alapította 1926-ban. Ma már 15 iskola és 30 óvoda működik Magyarországon. A Waldorf pedagógia a gyermek fejlődésének fázisaira épülő nevelési elveket alkalmaz, az egyéni gondoskodás, az érzelem és az akarat erőinek harmonikus fejlesztését állítja a nevelés középpontjába. Különös figyelmet kap a napi, a heti,a havi ritmus, a képességek fejlesztésének és kibontakozásának segítése.

10 Hat-hét éves korban kerülő gyermekek életében kiemelten fontos szerepet kapnak a művészetek, a zenei és kézműves képességek fejlesztése. A Waldorf pedagógia nem csak a fejet, hanem a teljes embert szólítja meg. Miután a ritmikus részt követően a gyerekek visszaültek a helyükre, következik a tanítási rész. Ezt egy-egy,az adott életkornak megfelelő mese vagy elbeszélés zárja az óra végén.

11 A Waldorf iskolában nincs osztályzat
A Waldorf iskolában nincs osztályzat. A tanítók igyekeznek a gyerekekben eredendően meglévő érdeklődést elevenen tartani. Év végén a tanuló állami és Waldorf bizonyítványt kap. A bizonyítvány szöveges értékelése az iskolaév alatt elért fejlődést illetve annak nehézségeit tartalmazza. A Waldorf iskolában nincsenek tankönyvek. Nagyalakú, sima lapú füzeteket használnak a gyerekek,amelyekbe az osztálytanító vezetésével maguk készítik el könyveiket.

12 Step by Step Figyelembe veszi a gyermek lelki és értelmi képességeit
40 éve dolgozták ki a rendszert az A.E.Á.-ban „Tevékenység sarkak” Oktatás alapja: műveltségi területek közötti összefüggések kiaknázása (projekt) A módszerek érdekessé teszik a tanulási folyamatot, komplex gondolkodásra késztetik

13 Értékelés: folyamatos megfigyelés
nincs osztályzás hibázást nem büntetik félévente írásos pedagógiai véleményt kapnak

14 Családi iskola A családi iskola szervezője és fenntartója:Nemes Aurélné Müller Márta( ). 6-14 éves gyerekeket oktató magyar reformiskola Szorosan kacsolódik a húszas évek nemzetközi reformpedagógiai törekvéseihez. A családi iskolában a tanítás 8-tól 14 óráig tartott.

15 Az első és második osztályosok azonban 9-kor kezdtek és 13-kor végeztek.
Hétfőn a napló órával kezdődött a tanítás. Kedden és csütörtökön hittannal. Szerda, péntek és szombat reggel pedig a számtani írásgyakorlatok váltották egymást. Az alapműveltségi anyagot felölelő főtárggyal a napszak legaktívabb óráiban,10-től-12-ig foglalkoztak:beszéd, földrajz,történelem, gazdaságtan.

16 A családi iskolában nem voltak kötelezőek az otthoni munkák,sokkal fontosabb volt az ottani tartózkodás. Tankönyveket ritkán használtak. Az épület és berendezés összhangban állt az iskola elnevezésével:előszobából,egy irodából és osztálytermekből állt. Az iskola tanterveiben mindenkinek saját,mozgatható asztala és széke volt.