Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY Dr. Csintalan Csaba Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY Dr. Csintalan Csaba Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék."— Előadás másolata:

1 A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY Dr. Csintalan Csaba Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék

2 A köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. tv.

3 A Ktv. szervi hatálya: központi államigazgatási szervek és területi, helyi szerveik, a közigazgatási hivatal, a képviselő-testület hivatala MEH, a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok és területi, helyi szerve, közigazgatási hivatal, +KE, AB, Ogy, ogy biztos hivatala, ÁSz, ORTT, GVH, MTA köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati jogviszonya

4 A felsorolt szervek feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közig. szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, ill. felhatalmazás esetén a döntést kiadmányozza, szakértelemmel foglalkozik a rábízott feladatokkal összefüggő kérdésekkel, felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a közig. szerv célkitűzéseinek érvényesítéséért, a munkaköri leírásában megállapított, ill. a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, a jog- és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi

5 A közszolgálati jogviszony: az állam, ill. a helyi önkormányzat, valamint a nevükben foglalkoztatott köztisztviselő, ügykezelő között a köz szolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony, amelyben a munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túl mindkét felet többletkötelezettségek terhelik és jogosultságok terhelik/illetik

6 A közszolgálati jogviszony létesítésének jogi feltételei Általános jogi feltételek: magyar állampolgárság cselekvőképesség büntetlen előélet megfelelő egészségi állapot (egészségi és pszichikai alkalmasság) hozzátartozói együttalkalmazási tilalom

7 Speciális jogi feltételek: erkölcsi kifogástalanság fontos és bizalmi munkakör esetén: biztonsági feltételeknek megfelel képesítés – szakmai felkészültség minimális feltétel a középfokú iskolai végzettség jogszabály meghatározott iskolai végzettséget, ill. gyakorlati idő letöltését írhatja elő. A ktv-ben meghatározott alkalmazási feltételek alól felmentés nem adható.

8 A közszolgálati jogviszony létesítése A közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával fő szabály szerint határozatlan időre jön létre. A nyilatkozatot írásba kell foglalni. A köztisztviselőnek kinevezésekor esküt kell tennie.

9 A közszolgálati jogviszony megszűnése a kinevezésben foglalt határozott idő lejárta halál hivatalvesztés fegyelmi büntetés 70. életév betöltése összeférhetetlenségi helyzet meg nem szüntetése közigazgatási alapvizsga letételére megszabott határidő elmulasztása közügyektől eltiltás büntetése

10 megszüntethető: a felek közös megegyezésével; áthelyezéssel közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez; lemondással; felmentéssel, azonnali hatállyal a próbaidő alatt.

11 lemondás a köztisztviselő bármikor lemondhat ideje 2 hónap. A felek rövidebb időben is megállapodhatnak. Határozott idejű közszolgálati jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon.

12 felmentés felmentéssel megszüntethető, ha nyugdíjasnak minősül, az Ogy, Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, helyi önk. kt döntése alapján a közig. szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt további foglalkoztatására nincs lehetőség megszűnt a közig. szervnek az a tevékenysége, amelynek körében foglalkoztatták

13 átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közig. szervnél a képzettségének és a besorolásának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyenbe áthelyezéshez nem járul hozzá, ill. a hivatali szervezetben a részmunkaidőben történő foglalkoztatásra nincs lehetőség.

14 felmentéssel meg kell szüntetni, ha a közig. szerv jogutód nélkül megszűnik; a köztisztviselő feladatai ellátására alkalmatlan (egészségügyi, vagy minősítés); a vezetői megbízás visszavonását követően a köztisztviselő részére felajánlható, végzettségének, képzettségének megfelelő másik vezetői vagy köztisztviselői munkakör nincs, ill. a felajánlottat visszautasítja;

15 a rendelkezési állomány időtartama lejár; a (baleseti) rokkantsági nyugdíjjogosultság feltételeivel rendelkező azt kérelmezi. A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. (világos ok; és a munkáltatónak kell bizonyítania valósságát és okszerűségét)

16 Összeférhetetlenség Nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha ennek következtében a köztisztviselő hozzátartozójával: – Irányítási – Felügyeleti – Ellenőrzési – Elszámolási viszonyba kerülne Nem lehet helyi önk-i, kisebbségi önk-i képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó közig szerv illetékességi területén működik.

17 Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet. Vezetői megbízású köztisztviselő - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet.

18 nem folytathat olyan tevékenységet/magatartást, amely hivatalához méltatlan / pártatlanságát befolyásolná; pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében / érdekében - az ogy-i, ep-i, ill. a helyi önk-i választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat (de! párttag lehet); nem lehet gt-nál vezető tisztségviselő, ill felügyelő b-i tag, kivéve, ha a gt önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van,

19 Az összeférhetetlenség megszüntetése Köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha összeférhetetlenségi ok merül fel. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya megszűnik. Ha a hozzátartozók közötti összeférhetetlenségi ok a közszolgálati jv. fennállása alatt keletkezik, akkor az érintettek megegyezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el, hogy melyik köztisztviselőnek szűnik meg a közszolgálati jv- a.

20 A köztisztviselők jogai előmenetelhez való jog illetményhez való jog álláshoz való jog (nem mozdítható el bírói ítélet v. fegyelmi eljárás nélkül; nem helyezhető át a hozzájárulása nélkül)

21 ellátási jog illeti meg a köztisztviselőt és legközelebbi hozzátartozóit munkakörhöz való jog (a köztisztviselő hátrányos jogkövetkezmény nélkül megtagadhatja az olyan feladat elvégzését, amely nem tartozik a munkakörébe) (fokozott) büntetőjogi védelemhez való jog

22 Előmeneteli rendszer szakmai életpálya, amely szakaszait jogszabály előre rendezi, a pályafutáshoz, a pályán való előrehaladáshoz való jog, amelyhez alanyi joga van, ha a jsz-ban foglalt követelményeknek megfelel. a hivatali rangban emelkedés joga, ami az illetmény növekedését is magával hozza, de nem terjed ki a vezető beosztásba kerülésre

23 a pályakezdő köztisztviselő csak gyakornoki besorolást kaphat a magasabb fokozatba soroláshoz a várakozási idő eltöltésén túl szükséges, hogy a feladatainak ellátására legalább „alkalmas” minősítést kapjon, megfeleljen a következő besorolási fokozathoz jsz-ban előírt feltételeknek és teljesítse a közig. szerv által írásban meghatározott feltételeket. Soron kívüli előléptetésre kerülhet sor akkor, ha az adott szervezetben hasznosítható új ismereteket szerez, „kiválóan alkalmas” minősítést kap, vagy kimagasló munkát végez

24 Minősítési rendszer A minősítettnek joga van ahhoz, hogy a minősítését megismerje, és arra írásban észrevételt tegyen Évenkénti teljesítményértékelés

25 A Ktv. illetményrendszere folyamatos előlépésen alapuló illetményrendszer az alapilletmény nem fix összeg, hanem az állami költségvetésben évente megállapított ún. illetményalaptól függ. Besorolási osztály és azon belül fizetési fokozat kerül megállapításra. Jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult. Az illetmény alapilletményből, valamint illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll.

26 Ellátási jog természetben nyújtott kedvezményes étkeztetés vagy étkezési utalvány ruházati költségtérítés Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató munkaruhát köteles biztosítani. visszatérítendő, ill. vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Szociális és kegyeleti támogatás

27 Munkakörhöz való jog hátrányos jogkövetkezmény nélkül megtagadhatja az olyan feladat elvégzését amely nem tartozik a munkakörébe, függetlenül attól, hogy szabályzatban vagy utasításban kötelezik erre őt

28 (fokozott) büntetőjogi védelemhez való jog BTK: hivatalos személyt megillető védelem

29 Köztisztviselői kötelezettségek Hűség: a közhivatalnok nem munkát végez, mint a magángazdaságban dolgozók a keresetükért, hanem szolgálatot teljesít az államért és a népért. Ezért neki olyan ellátást nyújtanak, amely megfelel szolgálata jelentőségének. Ellentételként elvárják tőle a hűséget, a közjó érdekében és az engedelmességet az állam egységes cselekvőképességének fenntartása végett.

30 A közszolgálat teljes odaadással ellátása Munkavégzéssel járó (egyéb) jv-t vagy egyáltalán nem vagy csak a munkáltatója engedélyével létesíthet, és egyébként sem folytathat olyan tevékenységet, amely őt szolgálatának ellátásában gátolná A közhivatalnok nem tarthat igényt túlmunkavégzés esetén díjazásra, és készenléti díjra sem jogosult, de megfelelő szabadidő ilyen esetben megilleti. (áldozathozatali kötelezettség: feladatát egészsége, testi épsége, sőt élete kockáztatásával is el kell látnia) Korlátozott, vagy tiltott sztrájkjog

31 Törvényesség megtartása: a jsz-nak megfelelően köteles megbízatásának eleget tenni. Feladatkörében őrködik a törvényesség felett. Jogellenes magatartást észlelve kötelessége hivatalból eljárást indítani, ill. megfelelő szervnél kezdeményezni.

32 Utasításnak való engedelmesség főszabályként köteles felettese utasítását végrehajtani Jsz és az utasítás ütközése esetén a jsz-t kell érvényesíteni Lehetőséget kell adni arra, hogy a kapott utasítás jogszerűsége felől aggályait kifejthesse, sőt végső soron engedelmességet megtagadhassa (ha ezzel a lehetőséggel él, a felelősség alól mentesül, s azt az utasítás adója köteles viselni)

33 köteles felettese utasítását megtagadni, ha teljesítésével: bcs-t, ill. szabálysértést valósítana meg; más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

34 az utasítás végrehajtását megtagadhatja, ha annak teljesítése a saját életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy jsz-ba ütközne.

35 köteles az utasítást adó figyelmét felhívni, és kérheti az utasítás írásba foglalását, ha az, vagy annak végrehajtása jsz-ba ütközne, vagy teljesítése kárt idézhet elő és a köztisztviselő a következményekkel számolhat, vagy az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti. Az utasítást adó felettes az utasítás írásba foglalását nem tagadhatja meg. A köztisztviselőt az írásba foglalásra irányuló kérelme miatt hátrány nem érheti.

36 A köztisztviselő, ha felettese döntésével, illetve utasításával nem ért egyet, jogosult különvéleményét írásba foglalni. Emiatt hátrány nem érheti.

37 Megközelíthetetlenség (befolyástól mentesség – minden ténykedésénél a közérdek vezérelje) Hivatali (szolgálati) titok megtartása: nem tehet illetéktelen személy számára hozzáférhetővé olyan információt, amelynek birtokába közhivatalnoki minőségében jutott.

38 A köztisztviselőhöz méltó magatartás tanúsításának kötelessége a munkahelyen kívül is Vezető: vagyonnyilatkozatot köteles tenni: nem csupán saját, hanem vele egyháztartásban élő házastársa, élettársa, gyermeke vagyoni helyzetéről is számot kell adni

39 Információszolgáltatás: Azt, aki a közig. szerv feladat- és hatáskörébe eső kérdésben tájékoztatást kér köteles informálni A hatósági eljárásban köteles az ügyfelet meghallgatása előtt a szükséges tájékoztatással ellátni, jogaira és kötelességeire figyelmeztetni

40 A KÖZTISZTVISELŐ JOGI FELELŐSSÉGE Büntetőjogi felelősség: A köztisztviselőt a hivatali működésével kapcsolatos büntetőjogi felelősség hivatalos személyként terheli. Hivatali bűncselekmények: elkövetőjük csak hivatalos személy lehet Hivatali visszaélés: az a hivatalos személy, aki azért, hogy joghátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél.

41 Olyan bűncselekmények, melyek súlyosabban büntetendők akkor, ha hivatalos személy követi el Vesztegetés: működésével kapcsolatban előnyt kér, avagy az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetőleg az előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért Közokirat – hamisítás: hamis közokiratot készít, közokirat tartalmát meghamisítja, vagy lényeges tényt hamisan foglal közokiratba

42 A köztisztviselőt, mint hivatalos személyt jogszerű eljárásban (és azzal összefüggésben) fokozott büntetőjogi védelem illeti meg

43 A fegyelmi felelősség Fegyelmi vétség: ha közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. A fegyelmi eljáráshoz való jog. A köztisztviselők esetében a fegyelmi jogkör gyakorlójának nincs joga mérlegelni a kötelességszegés súlyát. Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az eljárást megindítani. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta 3 hónap, ill. a fegyelmi vétség elkövetése óta 3 év eltelt.

44 Fegyelmi büntetések: A fegyelmi vétséget elkövető köztisztviselővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések: a) megrovás; b) várakozási idő meghosszabbítása; c) 13. havi juttatás és ellátások - még ki nem fizetett összegének tárgyévre történő - csökkentése, megvonása; d) az előmeneteli rendszerben visszavetés egy fizetési fokozattal; e) az előmeneteli rendszerben visszavetés egy besorolási fokozattal;

45 g) címtől való megfosztás, vezetői megbízás visszavonása; h) hivatalvesztés. Egy ügyben csak egyféle fegyelmi büntetésnek lehet helye. Kivétel: a juttatás csökkentése, megvonása - a megrovás kivételével - a többi büntetéssel együtt is kiszabható.

46 A fegyelmi büntetés hatálya A köztisztviselő a hatályos fegyelmi büntetéséről a közszolgálati jv. tartama alatt köteles számot adni. Ha a közszolgálati jogviszony hivatalvesztés miatt szűnt meg, a volt köztisztviselő közigazgatási szervnél 3 évig nem alkalmazható. A megrováshoz nem tapad a megbüntetett számadási kötelessége. A külön juttatás csökkentése, megvonása, címtől megfosztás és a vezetői megbízás visszavonása esetében 2 év, hivatalvesztés esetén 3 év.

47 KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG Főszabály: A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyából eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A felelősségre vonás során a munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztetét, ill. mértékét és az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítani

48 Szándékos károkozás esetén a köztisztviselő a teljes kárt köteles megtéríteni. Gondatlan elkövetés esetén a köztisztviselő háromhavi illetménye erejéig felel, amennyiben a) a közigazgatási szerv gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével, b) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével c) hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével kárt okozott, vagy a kár olyan - jogszabályba ütköző - utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított köztisztviselő előzőleg a figyelmét felhívta.

49 Ha a kárt többen együttesen okozták, úgy vétkességük arányában felelnek Megőrzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetében illetményük arányában felelnek. Ha a kárt többen szándékosan okozták, a kártérítésre egyetemlegesen kötelesek. Nem kell a köztisztviselőnek megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a foglalkoztató szerv közrehatásának következtében állott elő.

50 Leltárhiány Az a köztisztviselő, akinek kinevezési okiratában rögzített munkaköri feladatai közé tartozik a részére szabályszerűen átadott és átvett anyag, áru (leltári készlet) kezelése, a keletkezett leltárhiányért vétkességére való tekintet nélkül felel.

51 A köztisztviselő kártérítési felelősségének megállapítására a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

52 Közigazgatási jogkörben okozott kár Általános szabály: Ha alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelős. Államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, ill. a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette.

53 Jövőbeni szabályozás: jogellenesen okozott kárért az objektív felelősség (mert a hatóságnak jogszerű döntések meghozatalára van hatásköre, így elvileg minden jogellenes cselekvés vétkes is)


Letölteni ppt "A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY Dr. Csintalan Csaba Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések