Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Talajvédelem II. Talajdegradációs folyamatok Pirkó Béla, Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Talajvédelem II. Talajdegradációs folyamatok Pirkó Béla, Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal."— Előadás másolata:

1 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Talajvédelem II. Talajdegradációs folyamatok Pirkó Béla, Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság

2 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Tematika 2009. november 19. A talaj funkciói Talajképző tényezők, folyamatok Helyszíni talajvizsgálatok A magyar talajosztályozási rendszer főtípusai Talajtérképezés 2009. december 3. Talajdegradációs folyamatok, védekezési lehetőségek 2007. december 10. A föld- és talajvédelem hazai intézményrendszere Talajvédelem az Európai Unióban

3 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Az EU-s felosztás szerint Erózió Szervesanyag csökkenés Talajszennyezés Talajvesztés ( kivonás) Talajtömörödés Biodiverzitás csökkenése Szikesedés Árvizek, földcsuszamlások Főbb talajdegradációs folyamatok Magyar csoportosítás Erózió Savanyodás Sófelhalmozódás, szikesedés Fizikai degradáció A talaj vízgazdálkodásának szélsőségessé válása Biológiai degradáció, szervesanyag-készlet csökkenése A tápanyagforgalom kedvezőtlen irányú megváltozása A talaj pufferképességének csökkenése, talajmérgezés, toxicitás

4 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. A talaj termékenységét gátló tényezők

5 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Víz-, és szélerózió

6 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Erózió - a probléma nagysága Terület, 1000 ha-ban Mező- és erdő terület, a gazdaságilag művelt területek %-ában Magyarország össz- területének %- ában 145517,415,6 Az ország területének 14%-a tartozik a 2-11 t/ha/év kategóriába, és 6 %-án nagy mértékű az erózió (>11 t/ha/év) Magyarország EU Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) becslése szerint 115 millió hektár, azaz Európa teljes földterületének 12%-a van kitéve a vízeróziónak, és 42 millió hektárt érint a szélerózió, ebből 2% súlyosan veszélyeztetett

7 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Természetes erózió A Föld szilárd kérgének kialakulása óta hat. Zavartalan természeti körülmények között lassan megy végbe, egyensúlyi állapot alakul ki a mállás és az anyag elhordása között. Becslések szerint a Föld felszínének 25 % -án érvényesül az erózió hatása. A Föld folyói 4×10 12 t/év görgetett, 1,2×10 13 t/év lebegtetett, 2,5×10 12 t/év oldott hordalékot szállítanak a tengerekbe.

8 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Kiváltó tényezők cseppnagyság hevesség csapadék tartam hómennyiség az olvadás ideje meredekség lejtőhossz alak kitettség a talaj nedvességi állapota a talaj vízgazdálkodása Befolyásoló tényezők a talaj szerkezete a növényborítottság Az erózió tényezői

9 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. 1. Csepperózió 2. Mikroszoliflukció 3. Lepelerózió 4. Barázdás erózió 5. Árkos erózió 6. Szakadékos erózió 7. Szedimentáció Folyamatok

10 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. A csepperóziót együttesen okozza a cseppek robbantó és fröccsentő tulajdonsága. Bizonyos esetekben az elhordott talaj mennyisége 50- 90-szerese lehet a lefolyásból eredő eróziónak. Az esőcseppek ütőhatásából ered. Másként hat nedves és száraz talajon. Ha a cseppek kiszáradt talajfelszínt nedvesítenek meg, a hirtelen nedvesség hatására a talajmorzsák robbanásszerűen esnek szét. A csepperózió

11 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Felületi rétegerózió: A talajpusztulás egyidőben nagyobb, esetenként több száz négyzetméternyi területet egységesen sújt, de hatásait sekély talajműveléssel is el lehet tüntetni. Mikroszoliflukció (rejtett erózió): Szemmel részleteiben nem érzékelhető, vízhálózattal nem rendelkezik. A víztartó kapacitáson túli esőmennyiség esetén a talaj pépszerű felső rétege a lokális szedimentációs területek felé csúszik. További eróziós formák

12 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Lepeleróziónak nevezik az egyidőben nagy felületen elmozduló víztömeg okozta pusztítást, amely elhordja a pépes állapotban lévő talajrészeket. A lepelszerű mozgásokon és a sekély érhálózaton kívül kialakulnak a mélyebb barázdák, az előbbi formákat okozó víztömegek egyesülésével. A barázdás erózió tehát már megközelítőleg sem egyenletesen hat a felszínre, hanem vonalas erózió formájában jelentkezik. További eróziós formák

13 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. A vonalas eróziónak erősebben fejlett formája, ahol az összegyűlt víz vízmosás- hálózatot alakít ki. A mély árkok már megaka- dályozzák a szintvonalas mű- velést is, és a vízmosások közötti területre korlátozzák a gazdálkodást. További eróziós formák

14 Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

15 A szikes területek eróziója

16 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. A szikes területek eróziója Szolonyec talajok padka tető (A-szint) B-szint, „szoloncsák”, vakszik

17 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. További eróziós formák

18 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. További eróziós formák

19 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Erózió - a hatályos jogi szabályozás 2007. évi CXXIX. tv. a termőföld védelméről 36. § (1) A földhasználó erózióval veszélyeztetett területen a víz- és szélerózió megakadályozása érdekében köteles a)a szántó művelési ágú földrészleten aa) talajfedettséget szolgáló növényeket termeszteni ab) olyan művelésmódot alkalmazni, amely a talaj szerkezetességének a megóvásával, a talajtömörödés megakadályozásával, megszüntetésével elősegíti a csapadék talajba jutását és/vagy ac) szintvonalas művelést folytatni;

20 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. b) ültetvény területen ba) szintvonalakkal párhuzamos irányú telepítést végezni, vagy bb) a sorközök fedettségét gyepesítéssel, talajtakarással biztosítani c) rét, legelő művelési ágú földrészleten ca) fokozott figyelmet fordítani a talajt kímélő legeltetésre,valamint cb) ahol a gyeptakaró a talajvédelem követelményeinek nem felel meg, azt felújítással helyreállítani Erózió - a hatályos jogi szabályozás

21 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben írt kötelezettségek teljesítése nem alkalmas az erózió megakadályozására, úgy a földhasználó köteles a)a művelési ágat megváltoztatni b)Gyep-, cserje-, erdősávot létesíteni, vagy c)Talajvédelmi műszaki beavatkozásokat, valamint létesítményeket alkalmazni. (3) Az erózió ellen védelmet nyújtó terepalakulatokat gyep-, cserje-, és erdősávokat meg kell őrizni. Erózió - a hatályos jogi szabályozás

22 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Szervesanyag csökkenés Magyarország ??? 3,2 M ha 0,3 % EU A talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése: A talaj ugyan bocsát ki üvegházhatást okozó gázokat, de egyben a legnagyobb széntároló is, hiszen 1 500 gigatonna szerves és szervetlen szenet raktároz. A szervesanyag-tartalom az európai talajok mintegy 45%-ában alacsony vagy nagyon alacsony (ami 0–2% szerves széntartalmat jelent), 45%-ában pedig közepes szintű (ami 2–6% szerves széntartalmat jelent).

23 Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

24 2007. évi CXXIX. tv. a termőföld védelméről 39. § (1) A földhasználónak a)a talajkímélő művelési módok alkalmazásával, b)vetésváltás alkalmazásával, c)másodvetésű vagy köztes növények termesztésével d)a tarlómaradványok hasznosításával e)szerves anyagok kijuttatásával f)a humuszos termőréteg megőrzésével kell gondoskodnia a talaj szervesanyag-tartalmának megőrzéséről (2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, tilos a talaj humuszos termőrétegének eltávolítása. Szervesanyag csökkenés- a hatályos jogi szabályozás

25 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Talajszennyezés TípusaÉrintett terület (M ha) Európa területének %-ában Peszticidek18019 Nitrát és foszfát17018 Savanyodás859 Magyarország30-40.000 területen (OKKP) EU A becslések szerint a 3,5 millió potenciálisan szennyezett terület mellett 0,5 millió terület tekinthető súlyosan szennyezettnek, amely utóbbiak esetében azonnali rehabilitációra van szükség.

26 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. 1995. évi LIII. Tv 14. § (1) A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira. (2) A föld védelme magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is. 20/2001 (II. 14.) Korm rendelet a környezeti hatásvizsgálatról 219/2004. (VII. 21.) Korm rendelet a felszín alatti vizek védelméről 10/2000 (VI. 2.) Köm-EüM-FVM-KHVM Talajszennyezés - a hatályos jogi szabályozás

27 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Talajszennyezés – további jogszabályok 2007. évi CXXIX. tv. a termőföld védelméről 50/2001. Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának szabályairól 49/2001. Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről 36/2006 FVM rendelet a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról

28 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. A B C1 C2 C3 Ki Króm összes 30 75 150 400 800 K2 Króm VI. *k 1 2,5 5 10 K1 Kobalt 15 30 100 200 300 K2 Nikkel 25 40 150 200 250 K2 Réz 30 75 200 300 400 K2 Cink 100 200 500 1000 2000 K2 Arzén 10 15 20 40 60 K1 Szelén 0,8 1 5 10 20 K2 Molibdén 3 7 20 50 100 K2 Kadmium 0,5 1 2 5 10 K1 Ón 5 30 50 100 300 K2 Bárium 150 250 300 500 700 K2 Higany 0,15 0,5 1 3 10 K1 Ólom 25 100 150 500 600 K2 Ezüst 0,3 2 10 20 40 K2 Határértékek földtani közegre (mg/kg szárazanyag)

29 Corvinus Egyetem, 2009. december 3.

30 Talajvesztés (lezáródás) Magyarország Teljes körű, naprakész, digitális adatbázis! Intézményi háttér: földhivatalok EU A lezáródott földterületek, ahol a talaj felszínét víz számára áthatolhatatlan anyag fedi, a tagállamok teljes területének mintegy 9%-át teszik ki. 1990 és 2000 között a lezáródott területek nagysága a 15 tagú Unióban 6%- kal növekedett. Példa: Olaszország tengerpartjának 43 %-a teljesen beépített csak 29 % teljesen beépítetlen

31 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Mindkét ágazat az FVM-hez tartozik Földvédelem 2007. évi CXXIX. tv. a termőföld védelméről II. Fejezet (végrehajtás: Földhivatal) Mennyiségi védelem Talajvédelem 2007. évi CXXIX. tv. a termőföld védelméről III. Fejezet (végrehajtás: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal) Minőségi védelem A föld- és a talajvédelem elkülönülése

32 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. A földügyi szakigazgatás felépítése

33 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Földvédelmi és Földértékelési Osztály Az osztály feladata a földvédelemre, a földminősítésre és a birtokrendezésre vonatkozó jogszabályok szakmai kidolgozása, valamint a részarány-tulajdonú termőföldek birtokbaadásának koordinálása. Az osztálynak fontos tevékenysége a termőföld védelmével és hasznosításával kapcsolatos költségvetési támogatások működtetése. Irányítja és ellenőrzi: a földhivatalok földvédelmi és földértékelési tevékenységét; a mezőgazdasági rendeltetésű területek művelési kötelezettségének földhivatali ellenőrzését; a korábban mezőgazdasági művelésből kivont területek újrahasznosítására vonatkozó földhivatali feladatok ellátását.

34 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Földművelésügyi Minisztérium Földügyi és Térképészeti Főosztályára (FTF), Fővárosi Földhivatal, Fővárosi Kerületek Földhivatala, 19 megyei és 115 körzeti szintű földhivatal Földmérési és Távérzékelési Intézetre (FÖMI) Személyi állománya mintegy 4400 fő, évi költségvetése kb. 8 milliárd Ft, melynek nagyobbik hányadát szolgáltatásainak bevételéből fedezi. A földügyi szakigazgatás felépítése

35 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) Operatív és kutatás-fejlesztési feladatokat lát el. A FÖMI a háttere a földméréssel, a térképészettel, a fotogrammetriával, a távérzékeléssel, a kozmikus geodéziával összefüggő tudomány területek művelésének, illetve az ezeket támogató informatikai (térinformatikai) hazai fejlesztéseknek, továbbá az eredmények mielőbbi gyakorlati alkalmazásának. Az intézet lát ja el a földhivatali informatika központi rend szer felügyeletét, biztosítja annak fejlesztését is.

36 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. A termőföld hasznosítása és védelme Hasznosítási kötelezettség Művelési ág megváltoztatása Más célú hasznosítás Időleges Végleges Újrahasznosítás (rekultiváció)

37 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. A termőföld más célú hasznosítása 44. § (1) Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni. (2) A szőlő, a gyümölcsös, az öntözésre berendezett és meliorált terület, valamint az átlagosnál jobb minőségű termőföld csak különösen indokolt esetben - helyhez kötött beruházás céljára - vehető igénybe. A hulladéklerakó telepek céljára, a környezetvédelmi követelmények betartása mellett, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy gyenge minőségű területet kell kijelölni. (3) Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. (4) Belterületi, illetőleg beépítésre szánt területi felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően, vonhatók a belterületbe. (5) A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet.

38 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Más célú hasznosítás engedély nélkül 50. § (1) A más célra engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotába helyre kell állítani. (2) Termőföld engedély nélküli hasznosításúnak minősül, ha a) a más célú hasznosítás megkezdésekor az engedélyezés még nem történt meg, vagy a más célú hasznosításra kiadott engedélyben meghatározott idő eltelt; b) az időleges hasznosítást az igénybe vevő az engedélyben meghatározott időponton túl is folytatja. (3) Ha a termőföld más célú hasznosításával kapcsolatban az eredeti állapot helyreállítását elrendelték, vagy a használó ez alól felmentést kapott, a földvédelmi bírságot és a termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosításáért a földvédelmi járulékot meg kell fizetni. 51. § (1) Az eredeti állapot helyreállítását - határidő megjelölésével - a földhivatal határozattal rendeli el.

39 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. A földvédelmi járulék és mértéke 52. § (1) A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni a külön jogszabályban meghatározott számlára. 1. A termőföld és a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld más célú hasznosításáért nyolcadik minőségi osztály esetén az AK érték négyezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeget kell földvédelmi járulékként (a továbbiakban: járulék) fizetni. 2. Ha a termőföld nyolcadik minőségi osztálynál jobb minőségű, a járulék összegének megállapításakor a szorzót minőségi osztályonként szántó, szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágú termőföldnél az ötödik minőségi osztályig nyolcezerrel, az öttől az első minőségi osztályig minőségi osztályonként tizenhatezerrel, rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület, és halastó esetén az ötödik minőségi osztályig négyezerrel, az öttől az első minőségi osztályig nyolcezerrel növelni kell.

40 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. A földvédelmi bírság 55. § (1) Földvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki neki felróhatóan a) a termőföld hasznosításával kapcsolatos kötelezettségét vagy az ideiglenes, mellék-, illetőleg újrahasznosítást elmulasztja, b) az időleges hasznosítást követően a termőföldet az ingatlan-nyilvántartás szerinti minőségi osztálynál alacsonyabb minőségi osztályú termőföldként, vagy a határozatban megállapított határidő eltelte után teszi termelésre alkalmassá; c) a természetvédelmi oltalom alatt álló terület művelési ágát engedély nélkül vagy attól eltérően változtatja meg; d) a termőföldet engedély nélkül vagy annak előírásaitól eltérően hasznosítja más célra. (2) A földvédelmi bírság ismételten is kiszabható.

41 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Magyarország termőterületeinek változása A földterület művelési ágak szerint (ezer ha) Megnevezés199920002001200220032004 Szántó4 7084 5004 516 4 510 Konyhakert10810298 9697 Gyümölcsös969597 98103 Szőlő12710693 95 Gyep1 1471 0511 0611 0631 0621 060 Mezőgazdasági terület6 1865 8545 8655 8675 8655 864 Erdő1 7751 7601 772 1 775 Nádas4160 6162 Halastó3332 33 34 Termőterület8 0357 7067 7297 7327 734 Művelés alól kivett terület1 2681 5971 5741 5711 570 Összesen9 303

42 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Pest megye termőterületeinek változása Művelési ághektár 1990199520002004 Szántó294 130292 268267 619262 852 Kert32 78921 82012 011 Gyümölcsös11 67411 02611 105 Szőlő10 6078 8667 0974 525 Gyep62 96158 32045 62639 309 Mezőgazdasági terület412 161392 300343 458329 802 Erdő117 691117 060140 965128 137 Termőterület532 503513 299494 525468 037 Művelés alól kivett terület85 94784 282102 899114 688 ÖSSZESEN618 450597 581597 424582 725

43 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Talajtömörödés Tömörödés: a talaj tömörödésének kockázatával fenyegetett területekre vonatkozó becslések eltérnek egymástól. Egyes kutatók az európai altalajok mintegy 36%-a esetében tartják valószínűnek vagy nagyon valószínűnek a tömörödés kialakulását. Egyéb források a talajok 32%-a esetében beszélnek fokozott érzékenységről, és 18%-át tartják közepes mértékben érintettnek.

44 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Jogi szabályozás 2007. évi CXXIX. tv. a termőföld védelméről 40. § A talaj tömörödésének megelőzésével vagy megszűntetésével meg kell akadályozni a káros vízbőség vagy belvíz kialakulását.

45 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Szikesedés Terület, 1000 ha- ban Mező- és erdő terület, a gazdaságilag művelt területek %-ában Magyarország össz- területének %- ában 7579,08,1 Európában mintegy 3,8 millió hektárnyi területet érint. A leginkább veszélyeztetett területek Olaszországban Campania, Spanyolországban az Ebro völgye, és Magyarországon az Alföld, de ide lehet sorolni Görögország, Portugália, Franciaország, Szlovákia és Ausztria egyes területeit is

46 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Jogi szabályozás 2007. évi CXXIX. tv. a termőföld védelméről 38. § A szikes talajokon tilos olyan talajművelést folytatni, amely a talaj minőségének további romlásával járhat. Az egyéb talajokon olyan minőségű öntözővíz használható, továbbá bármely tevékenység csak úgy folytatható, amely másodlagos szikesedés előidézésével nem jár.

47 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. A biológia sokféleség csökkenése A talaj biológiai sokfélesége nem csak a génállomány, a fajok, az ökoszisztémák és a funkciók sokféleségét jelenti, hanem az ökoszisztéma anyagcseréjét is. A talaj biológiai sokféleségére valamennyi fent említett talajromlási folyamat hatással van, és valamennyi említett veszélyeztetés (egyaránt) vonatkozik a talaj biológiai sokféleségének csökkenésére.

48 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. A talajromlás következményei erózió: 0,7 – 14,0 milliárd € szerves anyagok csökkenése:3,4 – 5,6 milliárd €, tömörödés: nem becsülhető szikesedés: 158 – 321 millió € földcsuszamlások: 1,2 milliárd € szennyezés: 2,4 – 17,3 milliárd € lezáródás:nem becsülhető a biológiai sokféleség csökkenése:nem becsülhető

49 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. A talajvédelem tízparancsolata 1.Ne foglalj el a természettől több és jobb termőföldet, mint ami okvetlen szükséges! 2.Ne engedd, hogy a víz elrabolja a talajt a gondjaidra bízott területről! 3.Ne hagyd, hogy a szél elhordja a földet! 4.Feleslegesen ne taposd, ne tömörítsd a talajt! 5.Csak annyi tápanyagot vigyél a talajba, amennyit a növény kíván! 6.Csak jó vízzel öntözz, és csak annyival, amennyi kell! 7.Ne keverj a talajba el nem bomló anyagot! 8.Ne mérgezd a talaj élővilágát! 9.Őrizd meg a talaj termékenységét, és ha lehet, még növeld tovább! 10.Ne feledd, hogy a talajon nemcsak állsz, hanem élsz is! (Stefanovits Pál)

50 Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Köszönöm figyelmüket!


Letölteni ppt "Corvinus Egyetem, 2009. december 3. Talajvédelem II. Talajdegradációs folyamatok Pirkó Béla, Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal."

Hasonló előadás


Google Hirdetések