Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A savanyú talajok javítása 2008.. Ember-természet viszony 2.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A savanyú talajok javítása 2008.. Ember-természet viszony 2."— Előadás másolata:

1 A savanyú talajok javítása 2008.

2 Ember-természet viszony 2

3 Termőföld/fő 3

4 A föld szilárd részének mindössze 11%-a termőföld. Az EU-15-ök átlaga közel 30%, de hazánkban ez az érték több mint 80%. A hazai természeti kincsek /erőforrások/ minimum negyede, de egyes szakértők szerint közel harmada a termőföld. A termőföld helye és szerepe 4

5 Magyarország talajdegradációs térképe 5

6 A talajdegradációs folyamatok arányai a Földön és Magyarországon Az ember által okozott talajromlás helyzetét bemutató világatlasz (OLDEMAN et al., 1990). Talajvédelem Magyarországon. FVM 6

7 A talajpusztulás formái Talajpusztulási formák csoportosítása fizikai kémiai - erózió, - defláció, - tömörödés, - szerkezetromlás - porosodás stb. - szikesedés, - savanyodás, - tápanyag kimosódás, - talajszennyezés. 7

8 Kedvezőtlen adottságú területek Magyarországon minden talajhasználati típusban (millió hektár) Vízerózió által veszélyeztetett lejtős terület2,3 Szélerózió által veszélyeztetett terület1,4 Savanyú talajok2,3 Szikes talajok0,6 Másodlagos szikesedéssel veszélyeztetett terület 0,4 Kedvezőtlen altalajú tömődött talajok1,2 Sekély termőrétegű talajok0,4 Forrás: Talajvédelem Magyarországon. FVM

9 Javítást igénylő talajok a szántó- és gyephasználatban lévő területeken (VÁRALLYAY, 1999) nagy homoktartalom savanyú kémhatás szikesedés mélyebb rétegek szikesedése talajszerkezet leromlása, a talajtömörödése

10 A környezet és a talajok savanyodása A talaj kémiai tulajdonságainak, tápanyagforgalmának kedvezőtlen irányú megváltozása. A talaj puffer-képességének csökkenése talajmérgezés „toxicitás”. A talaj fizikai tulajdonságainak megváltozása A mikroflóra és a növények változásai 10

11 Talajsavanyúság: Talajsavanyúság: A talajoldatban vagy a talajkolloid felületén a H + ionok túlsúlyba kerülnek az OH - -ionokkal szemben. Aktuális savanyúság a talajoldat vagy talajszuszpenzió pH-értékével jellemzett savanyúság. Potenciális savanyúság a kolloidok felületén lévő hidrogén ionok alapján mért savanyúság. 11

12 A talaj kémhatása alapján való besorolás <4,5 pH - erősen savanyú 4,5 - 5,5 pH - savanyú 5,5 - 6,8 pH - gyengén savanyú 6,8 - 7,2 pH - közömbös 8,5 - 9,0 - lúgos >9,0 - erősen lúgos 5,5 pH fontos küszöbérték - alumínium - vas…mozgékonyság - mikrobatevékenység eltolódása a gombák irányába 12

13 Savformák: y 1 : KAPPEN: n Ca- acetáttal leválasztott hidrogén mennyiség  hidrolitos aciditás y 2 : DAJKUHARA: n KCl- oldattal leválasztott hidrogén mennyiség  kicserélődési savanyúság 13

14 Savasodás  SO 2, NO, NO 2 (SOx, NOx)  Forrásai: természetes, mesterséges Nedves ülepedés  A tiszta esővíz pH-ja 5,6 (CO 2 miatt)  Savas eső: pH: (2,25 –3) – 4 – 5,5  0,1 - 1µm közti aeroszol részecskéket kiülepíti Száraz ülepedés  Porszemcsékre adszorbeált aeroszol és gázok ülepedése csapadék nélkül.  Durva részecskék (d>10µm) gyors ülepedés.  Ha d<0,1 µm, nem ülepszik, - transzmisszió Hatásai:  A növényzet pusztulása, terméshozam csökkenés (legérzékenyebbek a lucfenyő, vörösfenyő)  Talajsavanyodás: kimosódnak a tápanyagok (Ca, Mg, K), mérgező fémvegyületek oldhatóvá válnak (Al, Cd).  Az édesvizek savasodása, halpusztulás.  Fémek, építmények korróziója A savas terhelés összetevői 14

15 Az esők savassága és az erdők károsodása Európában 15

16 A talajsavanyúság szerepe a talaj-növény rendszerben 16

17 A H + keletkezés legfontosabb folyamatai A környezet savavanyodásának fő okai S oxidáció kénsav N, NH 4 oxidáció NO X ülepedés salétromsav NH 4 -tartalmú trágyák Légköri N-kötők CO 2 szénsav Külső környezeti okok Biológiai, mezőgazdasági okok 17

18 Ca veszteségek A savanyú talajainkon a növényi elvonás: kg/ha/év, a savas esők hatása: 10-20kg/ha/év, a kimosódás: kg/ha/év, a műtrágyázás: 40-80kg/ha/év, összesen: kg/ha/év, átlagosan mintegy 250kg/ha/év CaCO 3 veszteséggel számolhatunk 18

19 A magyarországi talajok savasodással szembeni érzékenysége 19

20 A talajok érzékenysége savas terhelésekre Még nem érzékeny: karbonátos talajok Érzékeny: a karbonáttartalmát elvesztő, semleges kémhatású Már nem érzékeny: erősen elsavanyodott talajok 20

21 Hogyan változott talajaink kémhatása az utóbbi évtizedekben? Az első, egész országra kiterjedő, egy időben végzett talajállapot felmérés 1977-ben a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ szervezésében kezdődött Az közötti változásokat BUZÁSNÉ - CSERNÁTONYNÉ – HERCEG (1986) értékelte ki: hároméves ciklusban a 4,0 pH alatti talajok aránya 1,7 %- ról 3 %-ra nőtt, a 6,1 – 6,5 pH kategóriába tartozó talajok területi aránya 13,2 %-ról 11,9 %-ra csökkent, összességében a 6,0 pH (KCl) alatti kémhatású talajok részaránya 7 %- kal nőtt. 21

22 Karbonát mentes talaj pH változása Műtrágyázás nélküli talaj pH változása 22

23 A savanyú talajok javításának módszerei és anyagai Meszezés: – nehézfémek felvételét mérséklő hatású 23

24 Érvek a meszezés mellett A jelentős élettani hatású elemek felvehetőségének változása a talaj savanyodásával :

25 Meszezés és tápanyag-szolgátatás összefüggései A növény és a tápláléklánc egésze számára toxikus ionfelvétel mérséklésén túlmenően a savanyú talajok javításának legfontosabb következménye a növény nitrogén- és foszfor- felvételének, a trágyázás hatékonyságának javulása. Nitrogén Foszfor Kálium Magnézium Mikroelemek 25

26 A talaj kémia javítással elérendő célállapota Optimális talaj: Ca=80% Mg=10-15% K= 1-3% Na<5% szikesedés H<5% talajsavanyodás Ca Mg K Na H 26

27 Meszezés hatása a termésre Jelentősebb termésnövekedés meszezés hatására a 6 pH-nál savanyúbb talajokon mutatható ki A meszezéssel elért termésnövekedés 0,1-1,5 GE t/ha értékek közé tehető Meszezés hatására nagyobb termésnövekedés a mélyebben kilúgozott talajokon volt.

28 Meszezés hatása a termésre 28

29 Javítóanyagok A savanyú talajok kémiai javítására lúgosító kalcium-karbonát(CaCO 3 ) tartalmú javítóanyagokat, – mészkő és dolomit őrleményt, – lápi mésziszapot és – cukorgyári mésziszapot használnak fel. 29

30 Javítóanyag adag A talajtulajdonságoktól függően a szokásos adag 5-15 t/ha CaCO 3 között van. A savanyú talajok javításának várható tartamhatása 8-10 év. A hatás jelentős ideig meghosszabbítható ha 4-5 évenként 1-2 t/ha ún. fenntartó meszezés alkalmazásával gátoljuk a talaj újbóli elsavanyodását. 30

31 A mésztrágyázás szintén 1-2 t/ha CaCO 3 alkalmazását jelenti olyan savanyú talajokon, ahol előzőleg nem volt melioratív meszezés. A mésztrágyázást az indokolja, hogy a melioratív adagok alkalmazására csak korlátozott lehetőségek vannak, ugyanakkor a talajsavanyúsággal összefüggő legnagyobb probléma az alumínium toxicitás mérséklése és a tápanyagok érvényesülésének javulása, a növény kalcium felvételének biztosítása már ilyen kis adagokkal is javítható. 31

32 Javítóanyag-szükséglet CaCO 3 t/ha = y 1 ∙ 0,173 KA A javítóanyag mennyiségének kiszámítása tapasztalati képlet alapján történik, a talaj hidrolitos aciditása és Arany-féle kötöttségi száma alapján: ahol – y 1 = hidrolitos aciditás – KA = Arany-féle kötöttségi szám 32

33 A javítóanyag-mennyiség csökkentése Kísérleti eredmények szerint barna erdőtalajokon -a pszeudoglejes és podzolos barna erdőtalajok kivételével- a számított mészmennyiség fele is megfelelő hatékonyságú volt. Nagy agyagtartamú talajokon teljes adagra volt szükség. 33

34 A javított savanyú talajok művelése A melioratív mészadag kijuttatása a talajművelés előtt történjen, majd a kiszórást követi a szántás. A kisadagú meszezéseknél viszont törekedni kell arra, hogy a javítóanyag minél tovább a savas terhelésnek leginkább kitett felszíni rétegben maradjon, ezért célszerű a talaj művelését követően kiszórni a mésztrágyát. A kiszórást követő évben a hatás meghosszabbítása érdekében forgatás nélküli művelést alkalmazni. 34


Letölteni ppt "A savanyú talajok javítása 2008.. Ember-természet viszony 2."

Hasonló előadás


Google Hirdetések