Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Talajvédelem VII. Savanyodás Savanyú talajok javítása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Talajvédelem VII. Savanyodás Savanyú talajok javítása."— Előadás másolata:

1 Talajvédelem VII. Savanyodás Savanyú talajok javítása

2 Talajsavanyúság: Talajsavanyúság: A talajoldatban vagy a talajkolloid felületén a H + ionok túlsúlyba kerülnek az OH - -ionokkal szemben. Aktuális savanyúság a talajoldat vagy talajszuszpenzió pH-értékével jellemzett savanyúság, a potenciális savanyúság a kolloidok felületén lévő hidrogén ionok alapján mért savanyúság.

3 Kedvezőtlen adottságú területek Magyarországon (millió hektár) Forrás: Talajvédelem Magyarországon. FM Vízerózió által veszélyeztetett lejtős terület2,3 Szélerózió által veszélyeztetett terület1,4 Savanyú talajok 2,3 Szikes talajok0,6 Másodlagos szikesedéssel veszélyeztetett terület0,4 Kedvezőtlen altalajú tömődött talajok1,2 Sekély termőrétegű talajok0,4

4

5 Savformák: A kolloidok felületéhez kötött potenciális savanyúság egy-egy talajnál szerese vagy szerese is lehet az aktív savanyúságnak!

6

7

8

9

10 Kicserélhető bázisok: Ca, Mg, K, Na: gyengén lúgos, vagy lúgos kémhatásúvá teszik a talajt Amikor az Al 3+ és az H 3 O + ionok kerülnek túlsúlyba a felületen, a talajoldat savanyú kémhatású lesz Al 3+ ionok savanyító hatása: erősen savanyú közegben az Al hexakva ionként, hat vízmolekulával körülvéve kerül oldatba -> a hexakva ion könnyen veszít protonokat, az oldatba kerülő H+ ion növeli a talaj savanyúságát

11

12 A talajsavanyúság szerepe a talaj-növény rendszerben

13

14

15 A magyarországi talajok savasodással szembeni érzékenysége

16

17 A talajok érzékenysége savas terhelésekre Még nem érzékeny: karbonátos talajok Érzékeny: a karbonáttartalmát elvesztő, semleges kémhatású, kis T- és S-értékű talajok Már nem érzékeny: erősen elsavanyodott talajok

18 Magyarország talajainak kémhatás változása Az közötti változásokat BUZÁSNÉ - CSERNÁTONYNÉ – HERCEG (1986) értékelte ki: hároméves ciklusban a 4,0 pH alatti talajok aránya 1,7 %-ról 3 %-ra nőtt, a 6,1 – 6,5 pH kategóriába tartozó talajok területi aránya 13,2 %-ról 11,9 %-ra csökkent, összességében a 6,0 pH (KCl) alatti kémhatású talajok részaránya 7 %- kal nőtt.

19 Talajsavanyodás okai Természetes okok Talajképző kőzet minősége Mennyire mállékony? Bázikus? Porózus? (pl. homok lösz) Klimatikus tényezők (pl. sok csapadék -> lefelé irányuló vízmozgás -> kilúgozás -> intenzívebb talajsavanyodás Természetes v. termesztett növényzet -> szervesanyag mennyisége és minősége

20 Biológiai tényező hatása talaj kémhatására

21 A CaCO 3 szerepe a savanyodás tompításában

22 Antropogén légköri hatások Savasodás SO 2, NO, NO 2 (SOx, NOx) Forrásai: természetes, mesterséges Nedves ülepedés A tiszta esővíz pH-ja 5,6 (CO 2 miatt) Savas eső: pH: (2,25 –3) – 4 – 5,5 0,1 - 1µm közti aeroszol részecskéket kiülepíti Száraz ülepedés Porszemcsékre adszorbeált aeroszol és gázok ülepedése csapadék nélkül. Durva részecskék (d>10µm) gyors ülepedés. Ha d<0,1 µm, nem ülepszik, -- transzmisszió

23 Az esők savassága és az erdők károsodása Európában

24

25 Talajsavanyodási kockázat térbeni átrendeződése

26 Növények kation-felvétele Betakarított, ill. lelegelt terméssel elvitt bázisalkotók Gyökér Kation- H- ioncsere

27 Ca veszteségek A savanyú talajainkon a növényi elvonás: kg/ha/év, a savas esők hatása: 10-20kg/ha/év, a kimosódás: kg/ha/év, a műtrágyázás: 40-80kg/ha/év, Összesen: kg/ha/év, Átlagosan mintegy 250kg/ha/év CaCO 3 veszteséggel számolhatunk

28 Műtrágyák talaj savanyító hatása Mo. mezőgazdaságilag hasznosított területének több mint 25% -án savanyú talajokat találunk (erdőtalajok, savanyú réti, savanyú öntés talajok). Ezt fokozza vagy előidézi a savas hatású műtrágyák használata. A műtrágyák egy részének vizes oldata savanyú: szuperfoszfát, ammónium-szulfát. A műtrágya kationjai megkötődnek a kolloid felületén -> kationcsere játszódik le -> protonok jutnak a talajoldatba -> sav képződik, ami savanyúságot okoz.

29 Műtrágyák talaj savanyító hatása Műtrágyák feloszthatók fiziológiailag semleges, savanyú és lúgos hatású trágyaféleségekre. Oka: a tápanyagot tartalmazó vegyületekben v. kation, v. anion formában fordul elő a tápanyag. Ezt a tápanyagot a növény felhasználja -> ha kation marad vissza, az anionnal egészül ki (hidroxillal) -> lúgosítja a talajt. Ha anion marad vissza, kationnal (H+) egészül ki -> elsavanyítja a talajt. Ily módon savanyít: ammónium szulfát (NH 4 + SO 3 2- ), Kálium klorid (a növény K+ -ot igényel, H+ iont ad át), kálium szulfát, ammónium klorid. Lúgosít: kálcium –nitrát, nátrium- nitrát (Na+NO3-). Az ammónia nitrifikációja is okozhat elsavanyodást (I. Nitrosomonas, II. Nitrobakter): I. 2NH O 2 -> 2NO H 2 O + 4H + + energia. (jelentősen fokozza a talaj savanyúságát) II. 2NO2- + 2O2 -> 2 NO3- + energia.

30

31

32 További káros hatások A savanyúság erősödésével (pH meghatározott értéken túl fitotoxikus. Talaj savanyúsága hatással van a növények fejlődésére – ált. semleges, gyengén savanyú, gyengén lúgos feltételek az optimálisak.

33 Talaj savanyúság káros hatásai A talajsavanyúság növényekre gyakorolt hatása nem azonosítható minden esetben egyértelműen: tünetek hasonlóak a tápanyag hiány, vízhiány tüneteihez. A talajsavanyúság növényekre gyakorolt kedvezőtlen hatásai:  -hidrogén-ion toxicitás (hatása nehezen mutatható ki, mert együtt jár az Al- és Mn toxicitással és biz. létfontosságú mikroelemek hiányával): gyökérfejlődési rendellenességet okoz, kevesebb, rövidebb megvastagodott gyökérzet alakul ki.  -gazdanövény-Rhizobium kapcsolat károsodása (az alacsony pH a gümőképződés kezdeti szakaszában káros, a pillangós fajok közül a lucerna a legérzékenyebb a talaj savanyúságára, pH 5 alatt már mérséklődik a gümőképződés)

34

35 Érvek a meszezés mellett: élelmiszer biztonság!!! pH, mészállapot, nehézfém összefüggések A meszezés alkalmazásának egyik legfontosabb indoka a nehézfémek felvételét mérséklő hatás.

36 Érvek a meszezés mellett Vízoldható és kicserélhető foszfor A meszezési és trágyázási kísérletek eredményei szerint javított talajon foszforszolgáltató képesség, illetve a növényi foszforfelvétel javult

37

38 V%=bázistelítettség, megmutatja, hogy az adszorbcióra képes helyek hány %-át kötik le a kicserélhető bázisok. V%=S/T *100. Ha V%>80%, a talaj telített, 50-80% között gyengén telített, 50%> alatt telítetlen.

39 HEFOP Meszezés hatása a termésre

40

41

42

43

44

45 Meszezés hatása Kétféle hatásról beszélhetünk. A fontosabbik, hogy a karbonátionok megkötik a savanyúságot: 2 H + + CO 3 2- = H 2 O + CO 2 Ezzel irreverzibilisen csökkentik a savanyúságot, mivel a gáz állapotú szén-dioxid távozik a rendszerből, és nem képes megfordítani a reakciót. A másik hatás, hogy a talaj savasság hatására deszorbeált és esetleg kimosódott Ca tartalmát pótolják a növények számára felvehető formában.

46

47

48

49


Letölteni ppt "Talajvédelem VII. Savanyodás Savanyú talajok javítása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések