Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK. Hidrolízis A sóoldatok oldásakor attól függően, hogy az oldás során hidratálódnak-e az ionok vagy reakcióba lépnek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK. Hidrolízis A sóoldatok oldásakor attól függően, hogy az oldás során hidratálódnak-e az ionok vagy reakcióba lépnek."— Előadás másolata:

1 SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK

2 Hidrolízis A sóoldatok oldásakor attól függően, hogy az oldás során hidratálódnak-e az ionok vagy reakcióba lépnek a víz molekulákkal, különböző kémhatású oldatokat kapunk. Hidrolízis: Az ionok reakciója vízzel.

3 Néhány fontos szabály összefoglalásként az ionok hidrolíziséről Az I.a és a II.a főcsoportokba tartozó ionok (kivéve a Be) és azok az anionok amelyek erős savból származnak nem hidrolizálnak.(pl. NaCl, KNO 3, Na 2 SO 4,) Az ammónium-ion és a hidratált fémionok – kivéve az I.a és II.a főcsoportba tartozó fémionok – hidrolizálnak és H 3 O + -iont adnak. (pl. Zn(NO 3 ) 2, NH 4 Cl, Al 2 (SO 4 ) 3,) A gyenge savakból származó anionok hidrolizálnak és OH - -iont adnak. (KCN, Na 2 CO 3, Na 2 HPO 4,)

4 1. Semleges kémhatású lesz az oldat, –ha az oldódás során hidratálódnak az ellentétes töltésű ionok. Pl. nátrium-klorid, lítium-nitrát 2. Savas kémhatású az oldat, –ha csak a kation reagál a víz molekulákkal. –Az anion hidratálódik. –Pl. vas(III)-klorid, ammónium-klorid.

5 3. Lúgos kémhatású lesz az a sóoldat, amelynek az anionja reagál a víz molekulákkal. Pl. nátrium-karbonát, kalcium- foszfát. A - +H 2 O(l) = HA(aq)+OH -

6 4. Változó kémhatású az a sóoldat, –Amikor a só kationja és anionja is reagál a víz molekulákkal. –Az oldat kémhatását a reakció mértéke határozza meg. –Az oldódás során két egyensúlyi reakció játszódik le, amelyek a K s és K b disszociáció állandókkal jellemezhetők. –Ha K s

7 Pufferoldatok A pufferoldatok pH-ja csak kis mértékben változik, ha az oldathoz erős savat vagy bázist adunk. Gyenge sav - gyenge sav erős bázissal alkotott sója (ecetsav-nátrium-acetát) Gyenge bázis - gyenge bázis erős savval alkotott sója (ammónia-ammónium-klorid)

8 Pufferoldatok pH-ja

9 Puffertartomány A a pH tartomány, mely között hatásosan működik a puffer. Ideális, mikor a só/sav ill. só/bázis hányados értéke 0, közötti érték.  pH = 2 Pufferkapacitás Valamely egyértékű erős savnak ill. bázisnak a mólokban kifejezett mennyisége, amely 1 dm 3 pufferrendszerben egy egységgel tolja el a pH-t.

10 Foszfátpuffer A legfontosabb intracelluláris pufferrendszer. Előfordulási helyei: cukorfoszfátokban, ATP-ben A pufferhatást a H 2 PO 4 - és HPO 4 2- ionok egyensúlya okozza.

11

12 Hidrogén-karbonát--szén-dioxid puffer A vér pH-ját szabályozó pufferrendszer, amely a vér pH-ját 7,35-7,45 közötti értéken tartja. A szövetekből a CO 2 a vérbe diffúzióval kerül be a vörösvértestek membránján keresztül. A vízzel reakcióba lép: 1. CO 2 (aq) + H 2 O(l) = H 2 CO 3 (aq)lassú reakció (a karbonhidráz enzim katalizálja)

13 2. H 2 CO 3 = H + + HCO 3 - gyors reakció (a keletkező H + -t a hemoglobin és a 2,3-difoszfo- glicerát puffereli) A bikarbonát a plazmába diffundál. Helyére klorid ionok kerülnek.

14 3. A szén-dioxid egy része oldódik vízben: CO 2 (g) + H 2 O(l) = CO 2 (aq) A szénsav/bikarbonát puffer jelentősége egyrészt abban áll, hogy képes közvetlenül a szövetekben képződő szén-dioxid "kicsempészésére" a tüdőn keresztül, másrészt a légzés megváltoztatásával gyorsan tud reagálni a vér pH-jának változására. (A tüdő önmagában kevés a szervezet sav-bázis- egyensúlyának biztosítására.)

15 A K 1 egyensúlyi állandó egyenletéből kifejezve a [H 2 CO 3 ]-t és behelyettesítve a második egyenletbe. A [CO 2 (aq)] értékét kifejezve, majd behelyettesítve a harmadik egyenletbe.

16 Mivel vizes közegben a szén-dioxid a parciális nyomásától függő egyensúlyt tart a szénsavval, ezért a szénsav koncentrációja a következőképpen is felírható: ahol  a szén-dioxid oldékonysági koefficiense (  = 0,03) P a CO 2 parciális nyomása

17 Kifejezve a hidrogénion koncentrációt: Hasselbalch a Henderson egyenletet logaritmikus formában írta fel: pH = pK + lg[HCO 3 - ]/[CO 2 (g)], ahol pK azt a pH-t jelenti, ahol a disszociált forma és a CO 2 egyenlő mennyiségben van jelen, értéke itt 6,1.

18 A szénsav-koncentráció helyébe a fenti formulát írva és a pK-t behelyettesítve az egyenlet az alábbiakban alakul: pH = 6,1 + lg[HCO 3 - ]/0,03*P CO2 40 Hgmm-es normál szén-dioxid parciális nyomást és 24 mmol/l bikarbonátkoncentrációt behelyettesítve az egyenletbe, a tört értéke éppen 20 lesz (0,03*40 = 1,2), lg20 pedig 1,3. A pK + lg20 számszerűleg megegyezik az egészségesekre jellemző vér pH középértékével: 6,1 + 1,3 = 7,4


Letölteni ppt "SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK. Hidrolízis A sóoldatok oldásakor attól függően, hogy az oldás során hidratálódnak-e az ionok vagy reakcióba lépnek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések