Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Talaj- vízvédelem előadás VIII. Szikesedés Szikesedés okai és kedvezőtlen következményei Szikes talajok típusai A szikesség fokozatai Szikes talajok javítása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Talaj- vízvédelem előadás VIII. Szikesedés Szikesedés okai és kedvezőtlen következményei Szikes talajok típusai A szikesség fokozatai Szikes talajok javítása."— Előadás másolata:

1 Talaj- vízvédelem előadás VIII. Szikesedés Szikesedés okai és kedvezőtlen következményei Szikes talajok típusai A szikesség fokozatai Szikes talajok javítása

2 Szikes talaj: A talajoldatban (szoloncsák talajok), illetve a talajkolloidok felületén kicserélhető formában (szolonyec talajok) lévő kationok között a nátrium-ion olyan mennyiségben van jelen, hogy a talaj kémiai és fizikai tulajdonságait észrevehetően rontja. Szoloncsákosnak tekinthető a talaj, ha a vízoldható sótartalom 0,1%-nál több, Szolonyecesnek tekinthető a talaj, ha a kicserélhető kationok között a nátrium 5%-nál nagyobb arányt képvisel.

3 A szikesség fokozatai A sótartalom szerinti fokozatok: 0,05-0,15gyengén szoloncsákos 0,15-0,40szoloncsákos >0,40erősen szoloncsákos A kicserélhető Na% szerinti fokozatok: <5%nem szikes 5-15%gyengén szikes 15-25%szikes >25%erősen szikes

4 Kedvezőtlen adottságú területek Magyarországon (millió hektár) Forrás: Talajvédelem Magyarországon. FM Vízerózió által veszélyeztetett lejtős terület2,3 Szélerózió által veszélyeztetett terület1,4 Savanyú talajok2,3 Szikes talajok0,56 Másodlagos szikesedéstől veszélyeztetett terület 0,40 Kedvezőtlen altalajú tömődött talajok1,2 Sekély termőrétegű talajok0,4

5 A szikes talaj kialakulásához három tényezőre van szükség: -A csapadék kevesebb, mint a párolgás PÁROLOGTATÓ TÍPUSÚ TALAJ -magas talajvíz -a talajvíz sós - benne sok Na + Na+ 0,2-2m talajvíz Szikesedés Na + Na+ Na+ Na+ párolgás csapadék

6 A szikes talajok típusai Réti szolonyec talaj Szoloncsák

7 Szikesedés Magyarországon mintegy 1 millió hektáron (összterület több mint 10%-án) van szikes talaj, vagy jelentkezik szikesedési (másodlagos) folyamat.

8 A szikesedést okozó sók: NaCl,Na 2 SO 4, Na 2 CO 3, NaHCO 3 A Na-sók milyensége alapján megkülönböztetünk semleges kémhatással oldódó sókat, és lúgosan hidrolizáló sókat. A szikes talaj vízgazdálkodása, és a levegőzöttsége egyaránt rossz.

9 HEFOP A 2000 évi és az évek átlagos talajvíz-állás különbsége Forrás: Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. Hidrológiai Intézet

10 HEFOP Éghajlati és hidrológiai tendenciák Csökkenő csapadék Korlátozott kilúgzás A kapilláris felemelkedés lehetősége csökken Felfelé irányuló víz- és sómozgás Növekvő klimatikus vízhiány Másodlagos szikesedési veszély Talajvíz-szint csökkenés Növekvő öntözési igény Az ellentétes hatású folyamatok eredője: kilúgzás vagy só-felhalmozódás? Növekvő párolgás

11 Sótartalom változás között Jász Nagykun Szolnok megyei TIM pontok alapján Sótartalom csökkenése mutatható ki között a TIM Jász-Nagykun- Szolnok megyei pontjainak többségénél és az összes mérőpont átlagában.

12 Másodlagos szikesedés Másodlagosan elszikesedett talaj: Eredetileg nem szikes talaj, ahol a természeti körülmények változása vagy az emberi tevékenység hatására sófelhalmozódás, illetve kicserélhető nátriumtartalom növekedés indult be. Az eredeti talaj bélyegei és tulajdonságai, valamint a szikes talajokra jellemző tulajdonságok egymás mellett jelentkeznek.

13 A másodlagos szikesedés jellemző esetei a sótartalom növekedés helye szerint

14 HEFOP Rossz minőségű öntözővíz* által okozott másodlagos szikesedés * Németéri csatorna Elektromos vezetőképesség (EC)= mS/cm Na adszorpciós arány (SAR)= Na%=77-96 Növekvő kicserélhető Na Ritkábban és kisebb területen fordul elő

15 Szikes talajok sótartalmának hatásai: Gyenge termékenység, lúgos kémhatás, a talaj adszorpciós felületén a Na + ionok dominálnak -> rossz fizikai tul. (szikes talaj víz hatására szétiszapolódik, vízáteresztő kép. és vízvezető kép. csökken )-> belvízkár, padkásodás. Művelhetőségük mind nedves (szalonnásodás), mind száraz állapotban (hantosodás) problémás.

16 Szikes talajok sótartalmának hatásai: (foly.) Az agyagásványok mozoghatnak, széteshetnek (szolonyec talajok, szologyosodás). A foszfor Ca-foszfátok alakjában megkötődik. A talajban élő mikroorganizmusok nem működnek, ezért a N felvétel is gátolt. Mikroelemek kicsapódnak oxid-hidroxid formában, felvehetetlenné válnak.

17 A lúgos pH hatása jelentős a tápanyagfelvételre: pH között a K, P felvehetősége csökken. 8.5 pH felett kicsapódik a Ca, 7.5 pH felett a Fe, Mn, Zn, Cu oldhatósága, s így felvehetősége csökken. Nehezíti a Na jelenléte a növények vízfelvételét. A növények igen érzékenyek a szóda jelenlétére.

18 Évente megjavított szikes talaj Közel 1milló ha szikes talaj Ezzel az ütemmel 1000 év alatt lenne megjavítható

19 Javítsuk-e a szikes talajt? 1985-ben még 2700 ha-on végeztek szikes talajjavítást, 1995 óta megjavított szikes talaj csak néhány száz hektár. Magyarországon a szántóterület a közeljövőben várhatóan 1 millió hektárral fog csökkeni. A szikes talajok területe közel 1 millió hektár. Kivonandó terület= Szikes talaj??? Javításukkal szembeni ellenérvek: Elegendő jó minőségű talajjal rendelkezünk. A jobb talajokra irányuló befektetések sokkal nagyobb hatékonysággal térülnek meg. A növénytermesztés ökonómiai mutatói kedvezőtlenek. DE……………

20 A szántóhasznosítás és a talajjavítás melletti főbb érvek A szikes talajok aránya egyes tiszántúli kistérségeken belül a 30%- ot is meghaladja. A kis mértékben szikes talajokon jó minőségű búza termelhető. Energetikai növénytermesztés lehetősége?

21 A szikes talajok javítása A szikes talaj javítása csak akkor lehet sikeres, ha a javítási módszer megválasztásakor figyelembe vesszük a szikes talajok sokféleségét és a javítás, a szikesedés okának megszüntetésére vagy legalábbis mérséklésére irányul. A talajok szikesedése és javíthatósága is szoros összefüggésben van vízgazdálkodásukkal.

22 Javításuk: Feltétele: a szikesedést kiváltó és fenntartó tényezők hatásának megszüntetése (felszínhez közeli szikes – sós talajvíz, szikes öntöző- ill. csurgalékvíz) –> vízrendezés, a kilúgozás lehetőségének megteremtése, az adszorbeált nátrium ionok mennyiségének csökkentése.

23 Javításuk: Leggyakoribb javító anyagok: ◦ mészkőpor, ◦ digóföld, ◦ cukorgyári mésziszap, ◦ gipsz. Cél: a javítóanyag Ca ionjai kicserélik a kolloid felületen adszorbeált Na ionokat -> javuló fizikai és kémiai tulajdonságok.

24 Javítási szempontból a szikeseket három csoportba osztjuk: A/ gyengés savanyú (semleges) (pH< 7.5) Javítás: mészkőpor, digózás. B/ gyengén lúgos feltalajú ( pH ) (lúgos közegben a CaCO 3 nem oldódik -> lúgos közegben is hatékonyan oldódó gipsz (CaSO 4 * 2H 2 O) alkalmazása. Kombinált eljárás: savanyító hatású anyag + mész együttes alkalmazása. C/ erősen lúgos feltalajú (pH 8.5<). Javítás: gipszezés vagy lignitpor ( % szervesanyag tart., pH 3-6, kéntartalma a talajban kénsavvá oxidálódik, csökkenti a talaj lúgosságát, oldatba viszi a CaCO 3 -ot).

25 A javítóanyag mennyiségének meghatározása mésztelen, gyengén savanyú-semleges kémhatású szikes talajon 7,2 pH érték alatti talajokon a savanyú réti talajokkal megegyező számítási eljárást alkalmazzuk: Mészszükséglet = y 1 * 0,1 * K A * 1,73

26 A javítóanyag mennyiségének meghatározása gyengén lúgos és lúgos kémhatású szikes talajon 7,21 – 8,20 pH tartományon belül a MEHLICH- módszerrel meghatározott kicserélhető Na-mal egyenértékű Ca mennyiséget adjuk a talajhoz. 8,21 pH érték fölött: A HERKE módszerével meghatározott kicserélhető + szóda formában levő Na- mal egyenértékű Ca mennyiségével számolunk. A javítóanyag mennyiségi számításhoz szükség van a javítandó réteg mélységének ismeretére. A talaj térfogattömegét 1,3 g/cm 3 -nek feltételezve 1 meé Na kicserélésére 1 cm mélységben 65 kg/ha CaCO 3, illetve 112 kg/ha CaSO 4 * 2H 2 O-val számolunk.

27 A javítás mechanizmusa: A javítóanyag Ca-ionjai fokozatosan kiszorítják (lecserélik) az adszorbeált Na- ionokat a talaj kolloidok felületéről, s a talaj kémiai és fizikai sajátságai kedvezőbbé válnak.

28 A szikes talajok művelése, mechanikai javítása Réti szolonyec típusú szikes talajon a forgatásos művelés nem lehet mélyebb a kilúgzott A-szint mélységénél. Ellenkező esetben a szántás felszínre hozza a szolonyeces B-szint anyagát, amely nagyobb agyag, kicserélhető nátrium és vízoldható humusztartalma miatt rendkívül kedvezőtlen kémiai és fizikai tulajdonságú, ezért itt különösen fontos a forgatás nélküli lazító eljárások alkalmazása. SIPOS és munkatársai több kísérletben is kimutatták, hogy a mélylazítás önmagában is jelentős termésnövelő tényező. Kísérleteik szerint e talajokon a mélylazítás 3-4 évenkénti megismétlése lenne kívánatos.

29 A szikes talajon termeszthető növények körét elsődlegesen a sótűrő-képesség határozza meg. TűrőképességNövény Erősen sótűrőcukorrépa, takarmányrépa, lucerna, spárga, spenót Mérsékelten sótűrőcirok, árpa, búza, zab, rizs, kukorica, paradicsom, burgonya, hagyma, uborka Sóra érzékenyvöröshere, borsó, bab

30 HEFOP A kilúgzott A-szint mélyülésének sebessége különböző talajjavítási kezelések hatására

31 HEFOP A szikes talaj javítás után is főleg csak gabonatermesztésre alkalmas. Összefüggés az őszi búza 8 évi átlag termése és a kilúgzott réteg mélysége között

32 HEFOP Kukorica már a kismértékű szikesedésre is jelentős terméscsökkenéssel reagál.

33 Őszi árpa Jobb talajfolt Szikesebb talajfolt

34 HEFOP Talajhasználati lehetőségek Réti szolonyec talajokon 1/3rész eredeti állapot 1/3 rész „erdős sztepp„ rehabilitáció 1/3rész szántó, főleg gabona A=0-10cm A=10-15cm A>15-20cm

35 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Talaj- vízvédelem előadás VIII. Szikesedés Szikesedés okai és kedvezőtlen következményei Szikes talajok típusai A szikesség fokozatai Szikes talajok javítása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések