Az öntözés hazai szerepe, jelentősége

Az előadások a következő témára: "Az öntözés hazai szerepe, jelentősége"— Előadás másolata:

1 Az öntözés hazai szerepe, jelentősége

2 Magyarország vízháztartása

3 A felszíni vizek területi megoszlása

4 A vegetációs időszak átlagos csapadék mennyisége (1980-2000 évek átlagában)

5 Vízfelhasználás alakulása Magyarországon

6 A mezőgazdasági vízfelhasználás alakulása (millió m3)

7 Az öntözés általános jellemzése

8 A szántóterület 5,0-5,2 %-a az öntözésre ténylegesen berendezett terület A szántóterületnek viszont csupán a 2,5 %-a a ténylegesen öntözött terület Az elkövetkezendő években a ténylegesen öntözött területet kb. 100 ezer ha-al kellene növelni

9 Öntözött területek megoszlása (2001-ben)

10 Az öntözött területek megoszlása az öntözési módok szerint (ezer ha)

11 Az öntözési módok megoszlása (1999-2002 között)

12 Az esőszerű öntözés

13 A három kertészeti ágazat öntözött területeinek alakulása 2002-ben

14 A szabadföldi zöldségtermesztés öntözésének jelenlegi helyzete és fejlesztésének szükségszerűségei
A jelenlegi terület %-a öntözött ennek 50 %-t a csemegekukorica adja (18 ezer ha) Indokolt lenne a %-os öntözési arány A fejlesztés indokai: termesztés intenzitása termésbiztonság termés mennyisége (ingadozás) termés minősége termesztés időzítése

15 A gyümölcságazat öntözésének jelenlegi helyzete és fejlesztésének szükségszerűségei
A jelenlegi gyümölcsterület 7-8 %-a tekinthető öntözöttnek Indokolt lenne a %-os öntözési arány Várható fejlődés: intenzív ültetvények (pl. alma) bogyósok

16 A szőlőágazat öntözésének jelenlegi helyzete és fejlesztésének lehetőségei
A jelenlegi szőlőterület 0,6 %-a tekinthető öntözöttnek A jövőben kismértékű fejlődés várható Különbséget kell tenni a borszőlő- illetve a csemegeszőlő fajták öntözésének szükségszerűsége között.

17 Az aszályossági index (PAI) májusra előre jelzett értékei

18 Az átlagos tízévenként várható aszályosság mértéke