Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök vadgazda és természetvédő mérnök Bsc hallgatóknak Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök vadgazda és természetvédő mérnök Bsc hallgatóknak Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita."— Előadás másolata:

1 agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök vadgazda és természetvédő mérnök Bsc hallgatóknak Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita

2 1. előadás tartalma Ajánlott irodalom Az agrokémia tárgya, története A trágyázás és a tápanyaggazdálkodás fogalma A termést meghatározó tényezők A fenntartható gazdálkodás alapelvei Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenységi agrártermelési skálán A műtrágya felhasználás alakulása Magyarországon és a világban A trágyák környezetkárosító hatásai

3 Albert Thaer: humusz elmélet

4 Justus von Liebig

5 1. előadás tartalma Az agrokémia tárgya, története A trágyázás és a tápanyaggazdálkodás fogalma A termést meghatározó tényezők A fenntartható gazdálkodás alapelvei Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenységi agrártermelési skálán A műtrágya felhasználás alakulása Magyarországon és a világban A trágyák környezetkárosító hatásai

6 Kedvező tulajdonságú területek Veszélyeztetett területek Védett területek Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából

7

8 agrártermelés

9 Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából Környezetérzékenység értékelési szempontjai

10 Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából Az agrártermelés értékelési szempontjai

11 Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából Az agrártermelés értékelési szempontjai

12 Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából

13

14

15 A műtrágyafelhasználás alakulása

16 Műtrágya-felhasználás ha szántó, kert, gyümölcsösre jutó felhasználás (N, P 2 O 5, K 2 O) t/ha

17 A termés alakulása

18 A búza és kukorica termése Átlagtermés t/ha

19 A műtrágyafelhasználás és a termés alakulása Pozitív és negatív tápanyagmérleg hatásai

20

21

22

23

24 A trágyázás környezetkárosító hatásai 1. kiegyensúlyozatlan tápelem-arányok kialakulása a talajban Melyik tápelemből adnak többet általában és miért? N adag termés Ábra: A termés nagysága különböző K ellátottságnál optimális N adagok mellett K hiány kevés K megfelelő K Optimális N adag

25 A trágyázás környezetkárosító hatásai kiegyensúlyozatlan tápelem-arányok kialakulása a talajban EhreEhre Ehrenberg: Mész-káli törvény

26 A trágyázás környezetkárosító hatásai 2. A talajsavanyúság fokozódása Talajsavanyúság fő okai Podzolos talaj

27 A trágyázás környezetkárosító hatásai 2. A talajsavanyúság fokozódása Savanyító hatású műtrágyák A savanyító hatás okai

28 A trágyázás környezetkárosító hatásai 3. a talajoldat nitrát koncentrációjának növekedése Blue baby szindróma

29 Eutrofizáció fogalma Melyik a limitáló ion? A szennyezés fő forrása A trágyázás környezetkárosító hatásai 4. A felszíni természetes vizek eutrofizációja.

30 A trágyázás környezetkárosító hatásai 4. A felszíni természetes vizek eutrofizációja.

31 31

32 Kulturnövények víztartalma NÖVÉNY, NÖVÉNYI RÉSZVÍZTARTALOM % Gabonafélék (levél, szár)75-90 Gabonaszalma, kukoricaszár14-15 Réti széna, lucernaszéna15-16 Burgonyagumó75 Tök, uborka85-95 Gyümölcs (szőlő, földieper)80-85 Kukoricaszem15-25 Gabonaszem, pillangósok magvai12-15

33 2. előadás tartalma A növények kémiai összetétele (folytatás) A növényi tápelemek A növényi tápelemek osztályozása A növények tápelemigénye a tenyészidőszak különböző szakasziban A növény tápanyagfelvétele

34 34 Hamutartalom meghatározás 550 o C-os izzítással

35 Kulturnövények hamutartalma

36 Hamu alkotórészek hamu tápelemek nélkülözhető ballasztanyagok toxikus elemek Cd, Cr, Hg, Ni, Pb Na, Cl, SiP,K,S, Ca, Mg,Fe Mn, Zn, Cu, B, Mo

37 Szervesanyag tartalom a növényben előforduló szerves vegyületek csoportosítása

38 Termések szerves kémiai összetétele nyersanyag %-ban burgonya

39 Takarmányvizsgálatok során mért jellemzők

40 Allen és Arnon tápelemkritériumok

41 TÁPELEMEK az elem hiánya esetén a növény fejlődésében zavar áll be az elem pótlásával a hiánytünetek megelőzhetőek vagy megszüntethetőek az elem hatása kimutatható az élettani folyamatokaban az elem nem helyettesíthető más elemekkel (Allen és Arnon)

42 See Hopkin's Cafe, its mighty good. C HOPKNS Ca Fe Mg C,H,O,N, P, S,K,Ca,Mg (makroelem) Fe,Mn,Cu,Zn,Mo,B (mikroelem) Tápelemek csoportosítása

43 Mikroelem aránya a növényi zöldtömegben 40g : 5000kg

44 d > 4.6g/cm3 C,H,O,N,S,B,P +(Si) (Na), K, Ca, Mg Fe, Mn,Zn,Cu

45 A növényi tápelemek felvétele, biológiai funkciójuk (táblázat)

46

47 enzim Szubsztrát Enzim aktivátor Enzim inhibítor

48 Növényi szárazanyag összetétele C40-45 % O40-42 % H5-6 % egyéb elemek 2-10 %

49

50 Nehézfémek kritikus koncentrációja növényi és állati szervezetben

51

52 A tápelemtartaom változása a tenyészidőszak során

53 5-6 leveles kukorica tápelem ellátottságának megítélésére szolgáló optimális, vagy kielégítő tápelem koncentráció és az abból számított arányok Elemalacsony megfelelő magasalacsony megfelelő magas N%< 3,5-5,0

54

55 agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök vadgazda és természetvédő mérnök Bsc hallgatóknak Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita

56 3. előadás tartalma Tápanyagok mozgása Tápanyagfelvételt befolyásoló tényezők o Talajkémiai ismeretek  Ionadszorpció a talajban  A talaj kémhatása  A talaj redoxipotenciálja

57 A növények tápanyagfelvétele a gyökéren keresztül - tápanyagmozgás a talajban a gyökér felületéig - a tápanyagok mozgása a gyökértől a sejtekbe

58 Tápelemek mozgása a talajban a gyökér felszínéhez diffúzióval intercepció által anyagáramlással Tápanyagok mozgása a gyökér felületéig

59

60 Tápanyagok mozgása a gyökértől a sejtekbe tápanyagmozgás passzív aktív

61 Tápanyagok mozgása a gyökértől a sejtekbe

62 A sejtmembrán szerkezete Tápanyagok mozgása a gyökértől a sejtekbe

63 Aktív és passzív transzport a sejthártyán keresztül Tápanyagok mozgása a gyökértől a sejtekbe

64 sztómákon keresztül Tápanyag felvétel levélen keresztül

65 Táplálék készítő alapszövetek Tápanyag felvétel levélen keresztül

66

67 A gyökéren keresztüli tápanyagfelvételt befolyásoló tényezők Tápanyagok mozgása a gyökértől a sejtekbe

68 Ionadszorpció a talajban Fogalom Kialakulása Fajtái Jelentősége számszerűsítése

69 Ionadszorpció a talajban

70

71 Talajkolloidok negatív töltésének kialakulása

72 Ionadszorpció a talajban A talajkolloidok töltésének függése a a talaj PH-jától

73 A kolloidokon leggyakrabban előforduló ionok, csoportosításuk A kationok megoszlása a talajoldat és a kolloidok közt ionadszorpció jelentősége Ideális ionarány Ionadszorpció a talajban

74 Kationcsere kapacitás (CEC vagy T-érték) 100g talaj adott pH mellett mennyi kationt (H +, Al 3+, Ca 2+, Mg 2+, Na +, K + ) tud megkötni kicserélhető formában Más megfogalmazásban: 100g talaj felületén lévő negatív töltések száma adott pH mellett milligrammegyenérték = tömeg atomtömeg * töltés Ionadszorpció a talajban

75 Kationcsere kapacitás (CEC vagy T-érték) 100 g talaj 600mg Ca-t, 40 mg Mg-t, 30 mg K-t, 5 mg Na-t, és 1 mg H-t tartalmaz kicserélhető formában. M K =39g/mol, M ca = 40g/mol, M Mg = 24g/mol, M Na =23 g/mol, M H =1g/mol Mennyi az egyes elemek mennyisége milligrammegyenértékben? Ionadszorpció a talajban elemTömeg (mg)Atomtömeg(g)vegyértékmgegyenérték Ca60040 Mg40 K30 Na5 H1

76 Kationcsere kapacitás (CEC vagy T-érték) Ionadszorpció a talajban elemTömeg (mg)Atomtömeg(g)vegyértékmgegyenérték Ca ,5 Mg402420,83 K303910,77 Na52310,21 H1111

77 Kationcsere kapacitás (CEC vagy T-érték) Mennyi a talaj kationcsere kapacitása? A kicserélhető kationok hány %-a Ca? 7,5/10,31= 72% Kationcsere kapacitás mérése: Pl. Kezelés BaCl2-vel, majd CaCl2-vel Ionadszorpció a talajban

78 Kationcsere kapacitás (CEC vagy T-érték) Mire lehet következtetni a talajok CEC értékéből? A talaj tápanyag szolgáltatására (Ca, Mg, K) Talaj tápanyag pufferoló képességének fogalma Kilúgzás mértékére Savasodással szembeni ellenálló képességére Ionadszorpció a talajban

79 A talaj tápanyag pufferoló képessége

80 Ionadszorpció a talajban

81 A kicserélhető bázisok összes mennyisége ( V-érték) Ionadszorpció a talajban

82

83

84 Anion adszorpció fogalma Csoportosítás mechanizmus jellemző ion

85 A talaj pH-ja Kémhatást meghatározó ionok pH skála jelentése talajoldat pH mérése Talaj:oldat  1 : 2,5 KCl-os és vizes pH

86 Aktív és kicserélhető savanyúság A talaj pH pufferoló képességének fogalma

87 Erősen savanyú Savanyú tartomány SavanyúpH=4,5 - 5,5 Gyengén savanyúpH=5,5 - 6,8 KÖZÖMBÖSpH=6,8 – 7,2 Semleges Gyengén lúgospH = 7,2 – 8,5 Lúgos tartomány LúgospH=8,5 - 9,0 Erősen lúgospH > 9,0 A talaj pH-ja

88 Hogyan befolyásolja a talaj pH a tápanyagfelvételt

89 Talajsavanyúság hatásai

90

91 Hogyan befolyásolja a talaj pH a tápanyagfelvételt Mikroorganizmusok tevékenysége (nitrifikáció) Kolloid stabilitás

92 Talajsavanyúság hatásai

93 Hogyan befolyásolja a talaj pH a tápanyagfelvételt Hidropóniás termesztés (pH: 4,5-6)

94 Magyarország talajainak kémhatása

95 Különböző növények pH optimuma

96 Redoxipotenciál fogalma Oldatok redoxipotenciálja Oxidáció, redukció fogalma példa

97 A talaj redoxpotenciáljának mérése Talajok redoxi potenciálja A talajban leggyakrabban előforduló redoxi párok A redoxi folyamatok sorrendje Redoxi reakcióRedoxipotenciál (V) A nitrát redukció kezdete0,45-0,55 A Mn 2+ képződés kezdete0,35-0,45 Oxigén már nem mutatható ki0,33 Nitrát-ion már nem mutatható ki0,22 A Fe 2+ képződés kezdete0,14 A szulfát-ion redukció kezdete-0,05 Szulfát-ion már nem mutatható ki -0,18


Letölteni ppt "Agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök vadgazda és természetvédő mérnök Bsc hallgatóknak Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita."

Hasonló előadás


Google Hirdetések