Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Agrokémia Természetvédő és vadgazda BSc. levelezős hallgatóknak Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Agrokémia Természetvédő és vadgazda BSc. levelezős hallgatóknak Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita."— Előadás másolata:

1

2 Agrokémia Természetvédő és vadgazda BSc. levelezős hallgatóknak Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita

3 Az agrokémia előadások tárgya

4 kiegyensúlyozatlan tápelem-arányok kialakulása a talajban, a talajsavanyúság fokozódása, a talajoldat nitrát koncentrációjának növekedése, a felszíni természetes vizek eutrofizációja.

5 Eutrofizáció Eutrofizáció fogalma Melyik a limitáló ion? A szennyezés fő forrása

6

7

8

9

10

11 Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából Kedvező tulajdonságú területek Veszélyeztetett területek Védett területek

12

13

14

15 A növények kémiai összetétele

16 15

17 Kulturnövények víztartalma NÖVÉNY, NÖVÉNYI RÉSZVÍZTARTALOM % Gabonafélék (levél, szár)75-90 Gabonaszalma, kukoricaszár14-15 Réti széna, lucernaszéna15-16 Burgonyagumó75 Tök, uborka85-95 Gyümölcs (szőlő, földieper)80-85 Kukoricaszem15-25 Gabonaszem, pillangósok magvai12-15

18 Növényi szárazanyag összetétele C40-45 % O40-42 % H5-6 % egyéb elemek 2-10 %

19 Termések szerves kémiai összetétele nyersanyag %-ban

20 19 Hamutartalom meghatározás 550 o C-os izzítással

21 Kulturnövények hamutartalma

22 Hamu alkotórészek hamu tápelemek nélkülözhető ballasztanyagok toxikus elemek Cd, Cr, Hg, Ni, Pb Na, Cl, SiP,K,S, Ca, Mg,Fe Mn, Zn, Cu, B, Mo

23 A növényi tápelemek

24

25 TÁPELEMEK az elem hiánya esetén a növény fejlődésében zavar áll be az elem pótlásával a hiánytünetek megelőzhetőek vagy megszüntethetőek az elem hatása kimutatható az élettani folyamatokaban az elem nem helyettesíthető más elemekkel (Allen és Arnon)

26 See Hopkin's Cafe, its mighty good. C HOPKNS Ca Fe Mg C,H,O,P, K, N, S,Ca,Mg Fe,Mn,Cu,Zn,Mo,B

27 A növényi tápelemek csoportosítása mennyiség szerint

28 Mikroelem aránya a növényi zöldtömegben 40g : 5000kg

29 Hogyan veszi fel a növény a tápelemeket?

30 Talajkémiai ismeretek

31 Talajkolloidok negatív töltése A kolloidokon leggyakrabban előforduló ionok, csoportosításuk A kationok megoszlása a talajoldat és a kolloidok közt ionadszorpció jelentősége Ideális ionarány Ionadszorpció a talajban

32 A talaj pH-ja Kémhatást meghatározó ionok pH skála jelentése talajoldat pH mérése Talaj:oldat  1 : 2,5

33 Erősen savanyú Savanyú tartomány SavanyúpH=4,5 - 5,5 Gyengén savanyúpH=5,5 - 6,8 KÖZÖMBÖSpH=6,8 – 7,2 Semleges Gyengén lúgospH = 7,2 – 8,5 Lúgos tartomány LúgospH=8,5 - 9,0 Erősen lúgospH > 9,0 A talaj pH-ja

34 Hogyan befolyásolja a talaj pH a tápanyagfelvételt

35 Talajsavanyúság hatásai

36

37

38 Magyarország talajainak kémhatása

39 Különböző növények pH optimuma

40 Közvetlenül felvehető Tartalék tápanyag Tápanyagformák a talajban

41 K fixálás hatása az illitrétegek duzzadőképességére K fixálás Tápanyagformák a talajban

42

43 Összes tápanyag Közvetlenül felvehetőtartalék vízoldhatókicserélhetőszervetlenSzerves és biomassza Egyéb Pl. Oldhatatlan vegyületek és specifikus ionadszorpció Kristályrácsban kötött (szilikátok, egyéb ásványok) Biológiailag kötött humusz Tápanyagformák a talajban fixált

44 - tápanyagtőke fogalma -tápanyagformák mobilizációja (sorrend)

45 Tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata Liebig törvény

46 tápanyagmennyiség termés Tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata Mitscherlich törvény

47 Növekvő műtrágyaadagok hatása a termésnövekedésre Tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata Mitscherlich törvény

48 NPK termésgörbék Tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata Mitscherlich törvény

49 A minőség fogalma Hogyan befolyásolható a minőség? Fontosabb minőségi mutatók Tápanyagellátás a termés minőségére

50

51 Gyepek minősége: Jó emészthetőség Magas fehérjetartalom Túlzott N trágyázás veszélyei Maximálisan adható adag GYEPEK Gyepek tápanyagellátása

52 botanikai összetétel megváltozása túlzott N hatására Ásványi anyagtartalom P%= 0,25-0,3 Ca% = 0,4 szerepük K% =2-6 Mg%: min. 0,25%, szerepe Cu, Mo szerepe GYEPEK Gyepek tápanyagellátása

53 N formák a talajban és mennyiségük A növény számára felvehető nitrogénformák N a talajban

54 talajt gazdagító folyamatok: o mikroszervezetek N kötése o műtrágyázás o szerves trágyázás o villámlás N a talajban A talajt gazdagító folyamatok és veszteségforrások (ábra a táblán) Pillangósokkal szimbiózisban élő baktériumok szimbiózis lényege

55 N a talajban (veszteség források) Pl. Kukorica termés átlag: kb. 8 tonna/ha

56 N a talajban (veszteség források) Denitrifikáció fogalma Denitrifikációs veszteség mértéke

57 N a talajban (veszteség források) Nitrátkimosódás függése évszaktól talaj kötöttségtől

58 szerves N vegyületek átalakulása szervetlen formákká mineralizáció  nitrifikáció fogalma N a talajban, N körforgalom szervetlen N vegyületek átalakulása szerves formákká immobilizáció pentozán hatás fogalma

59 N 2 Trágya, növény és állat maradványok mikroorganizmusok segítségével NH 4 + NO 3 - (nitrifikáló baktérium) denitrifikáció N fixálás nitrifikáció N

60 Nitrogén hiánytünetei N

61 N

62 A műtrágyák

63 A műtrágyák csoportosítása

64 AmmóniumsókAmmóniumsók FémnitrátokFémnitrátok KarbamidKarbamid Lassan ható nitrogénműtrágyákLassan ható nitrogénműtrágyák Szilárd nitrogén műtrágyák

65 1, ammónium-ion tartalom 2, gyártásuk szintézissel 3, savanyító hatás Az ammónium műtrágyák közös tulajdonságai

66 Ammónium-nitrát (NH 4 NO 3 ) Hatóanyag tartalom:Hatóanyag tartalom: GyártásaGyártása rossz tulajdonságok rossz tulajdonságok Az ammóniumsók

67 Ammónium-nitrát baleset

68 Mészammon salétrom (pétisó) (NH 4 NO 3 +CaCO 3 ) Hatóanyag tartalom:Hatóanyag tartalom: előnyei előnyei Ammónium-szulfát ((NH 4 ) 2 SO 4 ) Hatóanyag tartalom:Hatóanyag tartalom: hátrányhátrány Az ammóniumsók

69 Nátrium-nitrát (NaNO 3 ), kalcium-nitrát Ca(NO3) 2 Hatóanyag tartalom:Hatóanyag tartalom: jó tulajdonság Fémnitrátok

70 történetetörténete Hatóanyag tartalom:Hatóanyag tartalom: felhasználása talaj és permetező trágyaként felhasználása talaj és permetező trágyaként Karbamid lebomlása a talajbanKarbamid lebomlása a talajban jó és rossz tulajdonságokjó és rossz tulajdonságok Használatával kapcsolatos tudnivalókHasználatával kapcsolatos tudnivalók N Karbamid

71 N Alapanyag Előnyök - egyenletes és tovább tartó hatás - kilúgzás mértéke lecsökken Csoportosítás : Lassan ható N műtrágyák Karbamid- aldehid kondenzátum bevonatos inhibitoros Lassan ható N műtrágyák

72 N Folyékony N műtrágyák cseppfolyós ammónia - hatóanyag: UAN oldatok - hatóanyag:

73 Cseppfolyós ammónia folyékony ammónia tartály menetirány N

74 P Az első foszortrágyák Az apatitok oldhatósága - közvetlen felhasználás - átalakítás lehetőségei A foszforműtrágyák apatit

75 P apatitok hőkezelés savas feltárás termofoszfátok A foszforműtrágyák gyártása

76 Szuperfoszfát Előállítás összetétel: hatóanyag: tulajdonságok Hármas szuperfoszfát Előállítás összetétel: hatóanyag: tulajdonságok P A foszforműtrágyák gyártása

77 Alapanya: nyerskálisó Kloridok: halitNaCl szilvinKCl Karnallit KCl.MgCl 2.6H 2 O Szulfátok: kieseritMgSO 4.H 2 O anhidrit CaSO 4 gipszCaSO 4.2H 2 O Klorid-szulfát kainitKCl.MgSO 4.3H 2 O K A K műtrágyák

78 Az átkristályosítás alapelve A K műtrágyák

79

80 Egy –egy mondattal hogyan lehet jellemezni a N P és K-műtrágyák gyártását? Ismétlés

81 Kálisó KCl Hatóanyag (K 2 O-ban kifejezve) előállítás oldékonyság Savanyító hatás klórra érzékeny növények: dohány,burgonya, bogyósok Kálium-szulfát K 2 SO 4 Hatóanyag (K 2 O-ban kifejezve ): előállítás K A K műtrágyák

82 Általános jellemzők, előny, hátrány Monoammónium-foszfát (MAP) képlet: hatóanyag: oldékonyság P/N arány Diammónium – foszfát képlet: Hatóanyag: oldékonyság P/N arány Összetett műtrágyák

83 Meghatározás Előnyök Peremarton Megvásárolt egyszerű műtrágya komponensekből kívánt összetétel Kevert műtrágyák Fizikai feltételek Hasonló alakú és méretű szemcsék Higroszkóposság ne növekedjen A keverés feltételei Kémiai feltételek

84 Kevert műtrágyák KRL érték jelentése

85 Kevert műtrágyák KRL értékek: Ammónium-nitrát : 59.4 Urea (karbamid): 72.5 Kevert műtrágyák KRL értékei:

86 Kevert műtrágyák

87 AN U MAS SP Mely műtrágyák keverhetőek egymással? AN U MAS MAP DAP

88 Kevert műtrágyák

89 A meszes talajjavítás és mésztrágyázás összehasonlítása Talajjavítás és mésztrágyázás

90

91 cél felhasznált anyagok a javítás alapjai elérendő pH Hatás időtartama jótékony hatások a talajra javítóadagok meghatározása CaCO 3 t/ha =y 1 ∙ 0,1K A ∙ 1,73 Savanyú talaj kémiai javítása

92 cél felhasznált anyag a javítás alapjai javítóadagok Lúgos talaj kémiai javítása

93 SZERVES TRÁGYÁK, KOMPOSZTOK

94 Szerves trágyák csoportosítása Az istálló trágya kedvező hatásai

95 A háziállatok ürülékének átlagos összetétele % MegnevezésVízSzárazanyagNP2O5P2O5 K2OK2O Bélsár Szarvasmarha ,3-0,60,2-0,30,1-0,2 Sertés ,5-0,70,4-0,60,3-0,5 Juh ,5-0,70,3-0,40,1-0,2 Ló ,5-0,60,3-0,4 Vizelet Szarvasmarha ,6-1,00,1-0,151,0-1,5 Sertés ,5-0,60,05-0,150,8-1,0 Juh ,4-1,60,1-0,151,5-2,0 Ló ,2-1,40,01-0,051,5-1,8

96

97 Érlelési módok

98 Trágyalé hol keletkezik? összetétel mennyisége tárolása felhasználás

99

100 Hígtrágya hol keletkezik? összetétel fajtái mennyisége szabályok az elhelyezésére vonatkozóan kijuttatható mennyiség

101 Komposztálás nyersanyagai Összetétel: szerves hulladék + adalékanyagok nem kívánatos anyagok : ~ idegen anyagok (kő, műanyag, fém) ~ szervetlen és szervetlen szennyeződések Komposztképzés feltételei: A mikroorganizmusok tevékenységéhez szükséges fetételek biztosítása hőmérséklet nedvesség oxigén C/N arány

102 Komposztálás nagyüzemileg

103

104 A komposztálás szakaszai

105 Baromfitrágya Tőzegfekáltrágya Zöldtrágya

106 Zöldtrágyázás szőlőültetvényben

107 Csillagfürt (savanyú homok talajon) Somkóró (Meszes homok talajon) zöldtrágyázás

108 Növényeket károsító tényezők abiotikus biotikus Védekezési módok: agrotechnikai mechanikus biológiai kémiai Növényvédőszer kémia

109 kártevők szerint: Viricid Baktericid Fungicid Herbicid zoocid Növényvédőszerek csoportosítása Hatás alapján Kontakt hatás Mély hatás (lokoszisztematikus) Transzlokálódó szisztematikus hatás

110 Fogalmak: Komplex védekezés Perzisztencia Akkumuláció Rezisztencia Munkaegészségügyi várakozási idő (MVI) Élelmezés egészségügyi várakozási idő (ÉVI) Megengedhető maradék mennyiség (MMM) (hatóanyagmg/kg termék) LD 50 Méh veszélyességi kategóriák Növényvédőszer kémia

111

112 sóindex mészindex KRL érték Magas sókoncentráció okozta fejlődési rendellenességek Műtrágyák legfontosabb fizikai és kémiai paraméterei

113 Magas sókoncentráció okozta fejlődési rendellenességek Műtrágyák legfontosabb fizikai és kémiai paraméterei

114

115

116 Talajsavanyúság hatásai Talajjavítás és mésztrágyázás


Letölteni ppt "Agrokémia Természetvédő és vadgazda BSc. levelezős hallgatóknak Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita."

Hasonló előadás


Google Hirdetések