Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2008..  Az erózió elnevezés latin eredetű erodare (≈kirágni) szóból ered.  Az eróziónak van természetes formája, amely a hegypusztulás, völgyképződés,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2008..  Az erózió elnevezés latin eredetű erodare (≈kirágni) szóból ered.  Az eróziónak van természetes formája, amely a hegypusztulás, völgyképződés,"— Előadás másolata:

1 2008.

2  Az erózió elnevezés latin eredetű erodare (≈kirágni) szóból ered.  Az eróziónak van természetes formája, amely a hegypusztulás, völgyképződés, feltöltődés folyamataiban jelentkezik. Ez a természetes erózió a föld kérgének kialakulása óta tart. Zavartalan természeti körülmények között lassan megy végbe, egyensúly alakul ki a mállás, a talajképződés és az anyag elhordása között.

3  Az emberi tevékenység (erdőirtás, túllegeltetés, talajművelés, közlekedés) hatására kialakuló talajpusztulás a gyorsított erózió.

4  Természeti tényezők :  heves eső, hirtelen hóolvadás,  lejtő tulajdonságok (meredekség, hosszúság, alak, kitettség)  a talajfelszín növénnyel való fedettsége  a talaj víznyelő-vízáteresztő képessége  a talaj aktuális nedvességi állapota  Emberi tevékenységgel összefüggő tényezők:  okszerűtlen területhasználat  nem megfelelő művelési ág  túl nagy táblaméret  nem megfelelő agrotechnika.

5  A vízerózió elsősorban a hegy- és dombvidékek talajait pusztítja,  de kisebb mértékű vízerózió síkvidékeken is előfordulhat. HEFOP

6  Dombvidéken sokkal nagyobb lehetőség van a nagy energiájú vízfolyások kialakulására.  A lejtőn lefolyó víz energiájától és a talaj ellenállásától függően különböző eróziós formák alakulnak ki. Mezőgazdasági területen az eróziós képződményeket művelhetőség szempontjából különböztetjük meg: HEFOP

7 Az esőcseppek ütőhatásából ered. Másként hat nedves és száraz talajon. Ha a cseppek kiszáradt talajfelszínt nedvesítenek meg, a hirtelen nedvesség hatására a talajmorzsák robbanásszerűen esnek szét. A csepperózió

8 HEFOP A talajfelszínen a cseppek ütőhatására eliszapolódott felületű mikrokráterek jönnek létre

9  Az adott területre eső csapadék hatására alakul ki, amikor még lényeges hozzáfolyás nincs, de a talaj már nem képes elnyelni a csapadékot.  A leggyakoribb eróziós forma. A talaj egyenletesen mosódik le, kezdetben nem is vehető észre. Rendszerint lassú lefolyású.  A nedves talajt érő újabb csapadékterhelés hatására alakul ki a mikroszoliflukció, amikor az elfolyósodott talajfelszín pépszerű állapotban, összefüggő rétegben mozog a lejtő alja felé. HEFOP

10  Akkor alakulnak ki, amikor a felülről lefolyó víztömegek egyesülnek és már nem egyenletesen hatnak a talajfelszínre. HEFOP

11  barázdás erózió: cm mélységű és szélességű, még akadálytalanul átművelhető  árkos erózió: mélysége cm, a talajművelést még lehetővé teszi, de nyomai már nehezen tüntethetők el,  vízmosásos erózió: a vonalas eróziónak erősen kifejlett formája, amely már megakadályozza a szintvonalas művelést, és a vízmosások közötti területre korlátozza a gazdálkodást. HEFOP

12 barázdás erózió: cm mélységű és szélességű, még akadálytalanul átművelhető árkos erózió: mélysége cm, a talajművelést még lehetővé teszi, de nyomai már nehezen tüntethetők el,

13 HEFOP Vízmosásos erózió A vonalas eróziónak erősebben fejlett formája, ahol az összegyűlt víz vízmosáshálózatot alakít ki. A mély árkok már megakadályozzák a szintvonalas művelést is, és a vízmosások közötti területre korlátozzák a gazdálkodást.

14 - sík, vagy hullámos felszínalakulat, meredeksége nem haladja meg az 5%-ot. A felületi víz elmozdulása, energiája csekély, ritkán lép fel felületi rétegerózió - enyhén lejtős az 5-12 %-os meredekségű felszín, a felületi víz elmozdul - közepes lejtésű a 12-17%-os lejtésű terület, itt a talajok vízelnyelése már nem elegendő a teljes csapadékmennyiség talajba juttatására, a keletkező lefolyás felgyorsul - erősen lejtős területeken a lejtési százalék 17-25%, mind a felületi vízlepel, mind az erekben egyesült vízfolyások energiája jelentősen nagyobb - meredek lejtőkön a lejtési százalék 25%-nál nagyobb - legnagyobb a talajpusztulás veszélye. HEFOP

15 Közvetlen, közvetett Helyi hatások (on site) Távolabbi hatások (off site)

16 HEFOP Helyszíni (Onsite) Távolabb (Offsite) KözvetlenA termőréteg-csökkenése Textura és szerkezet Az altalaj felszínre kerül Kedvezőtlen textúra, kémiai tulajdonságok, tápanyagok eróziós formák Anyaglerakódás (szedimentáció) Épületek, utak károsítása Csatornák feltöltése KözvetettTápanyagveszteség Nitrát, Foszfát Többlet művelés Tovább növekvő erózió A vizek eutrofizálódása N, P, algásodás Tároló kapacitás csökkenése vízminőség

17  A vízerózió elleni műszaki védekezés:  táblásítás, úthálózat  műszaki létesítmények  Vízerózió elleni védekezés agrotechnikai elemei.

18  A műszaki védekezés tárgykörébe tartozik a táblásítás,  a területi vízrendezés és  a vonalas terepalakulatok (vízmosások) és tereptárgyak (vízelvezetők, utak) vízeróziót csökkentő kiépítése. HEFOP

19  Vízeróziótól veszélyeztetett területen a hosszabb oldalukkal a lejtő irányára merőlegesen elhelyezett táblák kialakítása szükséges. A talajvédelmi táblák méretei a lejtőviszonyoktól függően változó (7. táblázat).  A táblák lehetnek négyzet alakúak. Ez esetben a szintvonalakat nem teljesen követik, és lehetnek szintvonal követőek, aminek a szabálytalan táblaalak lehet a következménye. HEFOP

20 A terület lejtése Megengedhető táblaszélesség %m 5, , , HEFOP

21  A táblák kialakításával szorosan összefügg a táblaközi úthálózat kialakítása. A mezőgazdasági utak szélessége a használattól függően 3-8 m  Az utakat a szállítási szempontok mellett a táblásítás, talajvédelem érdekeivel összhangban kell tervezni.  A lejtő irányú utak legnagyobb esése 7-12% lehet. HEFOP

22  vízszintes: irányelv: vonalas létesítmények mellett (pl. csatorna, vasút) ill. művelési ág határon vezessük  magassági (= hossz-szelvény tervezés): terepet kövesse, terepből kiemelve (max. 0,5-1,5m), vízvezetés biztosítása (útárok) HEFOP

23  - ki kell emelni a terepből: kötött talajok esetén 20cm, homok talajok esetén 10cm  - meg kell oldani a teljes víztelenítést (oldalárok)  - a járófelület kátyúmentes legyen, megfelelően tömörítve, oldaleséssel kialakítani  - rendszeres karbantartás

24 HEFOP  az eredeti talajon végzett tereprendezéssel és a föld tömörítésével,  ha a szállítási feladat szükségessé teszi kémiai stabilizálással,  A földutak stabilizálására leggyakrabban égetett meszet vagy mészhidrátot alkalmaznak.

25 HEFOP A földutak stabilizálására

26 HEFOP Útstabilizálás vessző pallóval

27 HEFOP  Az eróziós talajveszteséget meghatározó tényezők közül elsősorban a lejtőhosszúság (USLE L-értéke) és  a lejtőhajlás (USLE S-értéke) tényezőt változtatjuk meg.

28 HEFOP  A lejtőre merőlegesen kialakított, a víz visszatartását szolgáló terephullámok A sánc szerepe : -a lejtőn mozgó víz útjának megszakítása, -az összegyülekezett víz beszivárogtatása és a -víztöbbletek vízlevezetőkbe való továbbítása.

29 HEFOP  A teraszlap dőlésszöge és az ezzel járó vízvisszatartó képesség növekedés szerint a terasz lehet:  lejtőirányban dőlő,  vízszintes és  ellenesésű

30 HEFOP Tereplépcső kialakítása meredek lejtőjű terep hajlásszögének csökkentése Folytonos terasz Megszakításos terasz

31 HEFOP  Mezőgazdasági művelés szerint a sáncok lehetnek:  átművelhetők: a sáncrézsű hajlása <25%  nem átművelhetők

32 HEFOP  Vízszintes sánc: a rétegvonalakkal párhuzamosan építik ki. Célja a lejtőn lefolyó teljes vízmennyiség megfogása. Ez csak olyan jó vízáteresztő képességű talajon alakítható ki, ahol biztosítva van a sánc által megfogott vízmennyiség talajba szivárgása.  Lejtős sánc: iránya a szintvonalakkal hegyes szöget zár be, ezzel lehetővé teszi a víz egy részének lassított lefolyását. A sánc maximális lejtése 8% lehet.

33 HEFOP  földrézsűs és  támfalas kiképzésű

34 HEFOP  A teraszolás tipikusan szőlő és gyümölcs ültetvények telepítéséhez végzett felszínalakítás.  Szőlők esetén 12%-nál, gyümölcsös esetén 17%-nál meredekebb lejtőkön folyamatos teraszok kialakítására van szükség.  Gyümölcsösben 12-17% lejtőn megszakított teraszokkal mérsékelhető a felszíni víz elfolyása.

35 HEFOP  Lejtős területen a talajba beszivárogni nem tudó vízfeleslegek kártétel nélküli levezetését felszíni vízelvezető hálózattal és esetenként felszín alatti drénezéssel, illetve a két eljárás kombinációjával lehet megoldani.  A felszíni levezető hálózat főbb elemei az övárkok és övcsatornák, amelyek a szintvonalak mentén kis eséssel épülnek meg. Szárazságra hajló éghajlatunkon nem kell feltétlenül törekedni minden víz azonnali elvezetésére. A vízvisszatartást szolgálják az övcsatornákhoz kapcsolódó csapadéktároló medencék. Az övcsatornák vizét a terület legkisebb lejtésű részein lejtőirányú keresztcsatornák vezetik le a domblábi területeken lévő befogadó csatornákba.

36 HEFOP  A táblaméret  Kémiai és mechanikai talajjavítás  Talajművelés  A termesztett növények szerepe

37 HEFOP  A mezőgazdasági eljárások egy része a talaj vízbefogadó képességének javításával járul hozzá a vízerózió mérsékléséhez  minden olyan talajjavítási, talajművelési eljárás, amely a talajok peptizációját mérsékli, a talaj vízbefogadó képességét javítja, egyben erózió elleni talajvédelmi módszer is.

38 HEFOP  Az erodáltságtól függően a felső rétegek mésztartalmában nagy különbségek lehetnek.  Ezért itt különösen fontos lehet a talajviszonyokhoz alkalmazkodó, precíziós talajjavítás elvének betartása.  A domb felső vízválasztó szakaszában és a lejtő alján általában mésztrágyázás szükséges, ugyanakkor  A legjobban erodált középső szakaszokon a nagy mésztartalmú C-szint kerülhet a felszínre, ezért itt a meszezés szükségtelen.

39 HEFOP  A talaj vízvezető makropórusai arányának növelésével segíti elő a víz gyorsabb beszivárgását  Erózióveszélyes területeken a mélyebben lévő tömör rétegek mélylazítóval történő átlazítására kell törekedni. A mélylazítást nem feltétlenül szükséges a teljes területen elvégezni. Jó hatású lehet a szintvonalakat követően a lejtőszakasz 1-1 sávjában elvégzett mélylazítás is. A lazító a kevésbé erodálódó rögök felszínre hozásával és a víznyelő képesség javításával az eróziónak jobban ellenálló felszínt hoz létre.

40 HEFOP  A talajművelés az erózió elleni védekezés egyik leghatékonyabb eszköze, de a rosszul végzett talajművelés az erózió egyik fő okozója lehet.  Legfontosabb alapelv, hogy minden műveletnek lejtő irányára merőlegesen kell történnie. Leghatékonyabb, ha a munkagépek követik a szintvonalakat.

41 HEFOP  Sima helyett hullámos talajfelszínt kell kialakítani.  A talaj felső cm-es rétegét érintő művelés esetén nagy az erózió veszélye, ezért erózióveszélyes területeken a tárcsa és a kultivátor önálló alkalmazását kerülni kell. Ezeket az eszközöket középmély lazítással, 3-4 évenként periodikus mélyműveléssel kell kombinálni.  Erózióveszélyes területeken a barázdaszelet fordítása a domb irányában történjen. 12%-nál meredekebb lejtőn váltvaforgató eke nem nélkülözhető.  A lejtő irányába húzódó mélyedések (keréknyom, osztóbarázda) vízgyűjtőként viselkednek, ezért ezeket azonnal el kell munkálni.

42 HEFOP  Erózióveszélyes területeken különös jelentősége van a magas tarlót, illetve mulcsot hagyó betakarítási módok, és a mulcsrétegbe történő direktvetési technológiák alkalmazásának.  Az esőcseppek ütőerejét mérséklő mulcsréteg az erózió elleni védekezés egyik legfontosabb eszköze

43 HEFOP  A talajtakarás időtartama és mértéke szerint vannak:  jó talajvédő hatású növények: gyepek, évelő pillangósok,  közepes talajvédő hatású növények: őszi vetésű gabonák, őszi és tavaszi takarmánykeverékek,  gyenge talajvédő hatású növények: egyéves pillangósok,  rossz talajvédő hatású növények: kapásnövények.

44 HEFOP  10-12%-nál meredekebb lejtőkön szalagos növénytermesztési módot szükséges alkalmazni. A szalagokban felváltva, jó, közepes és gyenge talajvédő hatású növényeket lehet termeszteni.

45 HEFOP  Olyan talajvédő növ.termesztési gyakorlat, amelynek során ugyanabban a táblában váltakozó sávokban különböző növényeket termesztünk. Az erózió elleni védekezés céljából a sávok párhuzamosak a szintvonalakkal.

46 HEFOP  A 25%-nál meredekebb lejtőkön az erózió elleni védekezés erdészeti megoldásokkal lehetséges:  az erdő csökkenti a gyors hóolvadást,  mérsékli a felületi vizek kialakulásának veszélyeit,  csökkenti a vízfolyás sebességét,  mérsékli a talaj átfagyásának mélységét,  javítja a talaj szerkezetét


Letölteni ppt "2008..  Az erózió elnevezés latin eredetű erodare (≈kirágni) szóból ered.  Az eróziónak van természetes formája, amely a hegypusztulás, völgyképződés,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések