Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás 1 – Beke Károly 1 – Marosán Miklós 2 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR 1 ÁLLATTUDOMÁNYI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás 1 – Beke Károly 1 – Marosán Miklós 2 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR 1 ÁLLATTUDOMÁNYI."— Előadás másolata:

1 VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás 1 – Beke Károly 1 – Marosán Miklós 2 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR 1 ÁLLATTUDOMÁNYI INTÉZET, TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK 2 KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET, ÁLATTANI TANSZÉK

2 Természetes és termesztett vadtakarmányok

3 Vadtakarmányozási feladatok zTerületen élő vadállomány minél nagyobb létszámának és minőségének elérése a nemes és ősi sporttevékenység és szórakozás biztosítása mellett zTakarmányozási terv elkészítése a vadászterület természeti adottságainak, vadlétszámának, a vad takarmány- illetve tápanyagszükségletének ismeretében zMeglévő természetes vadtakarmányok mennyiségének felmérése zA vadföldeken termeszthető, a vad által szívesen fogyasztott takarmánynövények feltűntetése zTakarmánymérleg elkészítése az ismert és a várható adatokból zVadetetők létesítése és fenntartása, sózók kihelyezése (minél több sózó, annál jobb) zVízellátásról gondoskodni

4 Néhány fontosabb fogalom zTakarmányok: mindazon anyagok, melyeket az állatok energia-, fehérje-, ásványianyag- és hatóanyagszükségleteinek kielégítése céljából etetünk zTakarmánykiegészítők: ásványianyagok, vitaminok, hozamfokozók (zárttéri tartás esetén, 0,5-2,0 %, valamint agancsfejlesztéshez rászoktatással) zVadföld: vadtakarmány termelésére szolgáló terület, illetve vadkár mentesítésre használt területek, lábon fogyasztható takarmányokkal zVadtakarmányozás: állatorvoslásban vadetetés

5 Takarmányok csoportosítása zeredetük szerint: -növényi, -állati, -mikrobiális, -ásványi. zenergia- és rosttartalmuk alapján: -koncentrált, -terimés. zvíztartalom alapján: -kis víztartalmúak, -lédúsak. z eredet, kémiai összetétel és dietétikai hatás alapján: - zöldtakarmányok, - gyökér- és gumós takarmányok, - silózott takarmányok, - szénák, - forró levegővel szárított takarmányok lisztje, - cséplési melléktermékek, - magvak, - ipari melléktermékek és hulladékok, - állati eredetű takarmányok, - takarmánykiegészítők.

6 Természetes vadtakarmányok zVadlegelők zRügy-, gally-, lomb- és fakéregtakarmányok zTölgy- és bükkmakk, gesztenye, és a vadgyümölcsök zVadkármentesítésre használt vadföld

7 zLegfontosabb természetes takarmányokat adják, nélkülözhetetlenek zTulajdonképpen művelt gyep, hektár zErdőtisztások, nyiladékok, árterületek, védgátak, villanypászták zMinden évben gondozást és felülvizsgálást igényelnek zMinőségüket a rajta található növényfajok száma határozza meg zHa 80 % gyom értéktelen zHa 50 % fűféle + 50 % gyomjavítható zHa 50 % vadherelegjobb zBúvó és szaporodási hely Vadlegelők I.

8 Vadlegelők II. A különböző típusú legelők fontosabb növényei (Barcsák és mtsai, 1978) Legelő fekvéseSzálfüvekAljfüvekPillangósok vizenyőszöld pántlikafűtarackos tippanmocsári kerep nedvesréti csenkesztarackos tippaneperhere réti perjefehér here üderéti csenkeszréti perjefehér here csomós ebírangol perjeszarvaskerep vörös csenkeszkomlós lucerna eperhere szárazcsomós ebírvörös csenkeszfehér here magyar rozsnoktaréjos búzafűszarvaskerep tarackos búzafűcsillagpázsitkeskenylevelű kerep sziki mészpázsit aszályossudár rozsnokbarázdált csenkeszkeskenylevelű kerep vörösnadrág csenkesz

9 Vadlegelők III. zMesterséges gyepek jellemzői: -20 % szálfű, -60 % aljfű, -20 % pillangós zLegelők telepítése mindig tavasszal, vetőmag csíra-arány akkor jó, ha pillangósok %-ban vannak képviselve zAlj- és szálfüvek aránya: 35-40:60-65, akkor kaszáló, ha fordítva, akkor legelő zAlkalmi legelők: -Betakarítás utáni szántóföldi növények területe

10 Rügy- gally-, lomb- és fakéregtakarmányok I. zTélen és kora tavasszal a legfontosabbak zA téli vadkárokból következtethetünk a vadeltartó képességére a területnek zMegengedhető-e a saját vadkár? -az a jó vadtartó erdő, ahol a vad csak lényegtelen kárt okoz! zTéli vágások szerepe nagy lehet zA leveles hajtások és a lombtakarmányok a vad táplálékának 1/3-át fedezik; kétfélék: erdőben állományt nem alkotó, illetve alkotó fajok; télen a cserjeszintnek elegendőnek kell lennie zTekintélyes foszfor- és kálciumtartalom, ami fontos a szarvasfélék hímivarú egyedeinek táplálkozásában zMakro- és mikroelemekben gazdagok, de egyetlen lombtakarmány sem képes önmagában az összes ásványianyagot biztosítani a kérődző vadfajok számára, ez csakis vegyes botanikai összetételű növényzettel oldható meg, amelyben szerepet játszik a válogató ösztöne is az vadnak zMérgező anyagokválogató ösztön segít ebben is

11 Rügy- gally-, lomb- és fakéregtakarmányok II. zRágófelületek kialakítása, ha szegényes a cserjeszint (búvóhelyként is szolgál; rágást jól tűrő, gyorsnövésű és cserjefajok: gyertyán, akác, kecskefűz, szeder) zNe hagyjuk kinőni a vad szája alól, szükség szerint visszavágást igényelnek zGazdag cserjeszint esetén, nem túl magas vadsűrűség mellett eltekinthetünk a klasszikus hármas takarmányféleség kijuttatásától

12 Tölgy- és bükkmakk, gesztenye és vadgyümölcsök zVaddisznó és szarvasfélék őszi-téli feljavító és kondíciófenntartó takarmánya lehet a tölgy- és bükkmakk, vadgesztenye; tápanyagtartalmuk az árpáéval közel azonos zA vadgyümölcsök dám és szarvasfélék kedvelt takarmányai; elbarnulás után magas a cukortartalma; 20 éves fa – 0,2 t vadkörte; igen kedveltek a felhagyott, elvadult öreg gyümölcsösök

13 Vízellátás lehetőségei zMinden faj számára nélkülözhetetlen, ivóvíz, dagonya zFolyó- és állóvízzel ellátott területen nem szükséges zSzáraz, forrás nélküli területeken számos megoldás: -Csapadékból származó felszíni vizek hasznosítása völgyzárással, gödör kidózerolással (elszivárgás megakadályozása eliszaposítással) -Talajvíz felszínre hozása (hagyományos kézi kutak helyett kompresszoros megoldás, szélkerekes kút, lajtos kocsi) -Betondagonyák, műanyag fóliával bélelt dagonyák (nem igazán tájba illő jellegűek, nem töltik be funkciójukat)

14 Vadkármentesítésre használt vadföld zTöbbnyire nem magas aranykorona-érték zTermés előállítási költsége magas zCélja, hogy elvonja a vadat a mezőgazdasági területről, bent tartsa az erdőben zErdők között megbúvó, művelhető területek a fontosak zNe legyenek messze az erdő szélétől, legyenek a kiváltás útjában zAz elmúlt 5 év átlagában a vadászatra jogosult szervezetek éves működési költségének ötöde, negyede a vadállomány mezőgazdasági kultúrákban okozott kártételének ellensúlyozására fordítódott

15 Vadföldön termeszthető és ajánlott takarmányok zTermesztés szerepe: -Téli túlélés elősegítése -Erdei vadkár csökkentése -Vadászat segítése (etikai aggályok) zTermesztési szempontok: -Vadföld nagysága -Vadföl tagoltsága -Vadállomány faji összetétele -Bérelt vagy saját terület -Takarmányféleségek: zöldtakarmányok, leveles zöldtakarmányok, zöldtakarmány-keverékek, gyökér- és gumós növények, abraktakarmányok

16 A vadföld zMinél több jól kezelt vadföld van a területen, annál jobb zSzerepe kettős: -Vadkár mentesítés -Téli takarmány-kiegészítés zJárulékos szerepe a vadászat sikerességének elősegítése (bőgésre készült vadföld) zTámogatások a vadföldre: -EU (SAPS) -Nemzeti (ToPUP) -50 %-os művelési költségtérítés más egyéb vadgazdálkodást, vadélőhely fejlesztést segítő tevékenységgel együtt

17 Zöldtakarmányok zLegtermészetesebbek, legfontosabbak zNövendékek, vemhes és szoptatós állatok számára nélkülözhetetlen zÁprilistól októberig, télen és kora tavasszal tartósítva zTélen idetartoznak a különböző fa- és cserjefajok rügyei, gallyai; keménylombúakat 3-5 mm hajtásátmérőig, lágylombúakat 9-10 mm hajtásátmérőig fogyasztják zVegetációs víztartalmuk % zFehérjetartalmuk, szénhidráttartalmuk növényfajtól függően változik zNyersrosttartalmuk a vegetáció előrehaladtával nő, általában % zÁsványianyagtartalmuk függ a növényfajtól, agrotechnikától, talajtól és éghajlattól zAz emésztésre és a bélmozgásra előnyös hatással vannak

18 Legfontosabb termeszthető zöldtakarmányok I. zFűfélék: (kevés fehérje, sok szénhidrát, szervesanyag zöme NMK és NYR) -Kukorica ( % sz.a. max. hozam, viaszéréskor silózás) -Szudáni és cukor cirok (szárazságtűrő, virágzásig etethetők, magas cukortartalom) -Muhar vagy mohar (minden talajon sikeres, másodvetésként) -Köles (igénytelen, szárazságtűrő, finom, dús levélzetű, állatok kedvelik) -Rozs (10-12 % fehérje, hamar elvénül, nagy a rosttartalma, borsóval vagy bükkönnyel nagyobb tömeget és jobb minőséget ad, N- műtrágyázás veszélyes lehet) -Zab (tejesérésig értékes, hamar vénül, önmagában, vagy bükkönnyel vethető)

19 Legfontosabb termeszthető zöldtakarmányok II. zPillangósok: (fehérjében, karotinban, kalciumban és vasban gazdagok, egész évben értékesek nagy- és apróvadaknak egyaránt) -Lucerna (legértékesebb, minden vadfaj kedveli, évelő, 3-4 kaszálás évente, egységnyi területről a legnagyobb nyersfehérje- hozam, elsősorban vadlegelőnek kiváló, szenázsként, széna, liszt, a talajt jó erőben tartja, N-ben gazdagítja) -Vöröshere (járulékos növény, kiváló vadlegelőt ad, 2 éves, tiprást nem bírja, jó szénát ad) -Fehérhere (leghálásabb, leggyakoribb, vadtiprást és rágást a legjobban bírja, talaj iránt nem igényes, fagyot és szárazságot bírja, állandóan virágzik, így egész évben üde) -Baltacim (meszes talajokon, nagy fehérje- és karotintartalom, 3-4 éves, ízletes, rágást és tiprást bírja, beérlelve a fácán és fogoly téli vadrejtő- és táplálék bázisa) -Szarvaskerep (fagyálló, tápanyagokban gazda, ciánglikozidot tartalmaz) -Fehérvirágú somkóró (igénytelen, kumarintartalmú glikozidot tartalmaz, K-antivitamin hatású, belső vérzést és pusztulást okozhat)

20 Legfontosabb termeszthető zöldtakarmányok III. -Korcshere (vizes gyepeken fontos, rágást és tiprást nem bírja, dús levélzetű, puffasztó hatású) -Csillagfürt (gyenge talajokon jó, tartósan fogyasztva mérgezést okozhat alkaloidjai miatt) -Nyúlszapuka (igénytelen, keserű) -Mezei borsó (takarmánykeverékekben fontos) -Szegletes lednek (karotinban gazdag, magas fehérje tartalmú, szárazságtűrő) zLeveles zöldtakarmányok: (nagy tömeget adnak, dús levélzetűek, lédúsak) -répa- és káposztarepce (kedvelt vadlegelők, tavasszal jelentősek mind az apró- mind a nagyvadaknak, toxikózis veszélye) -Takarmánykáposzta (óriás, torzsás, ezerfejű, vetésükkel januárig meghosszabbítható a zöldtakarmányozás, mustárolajából goitrin képződik, mely akadályozza a pajzsmirigy jódfelvételét, ill. tiroxin képződést, a karotinfelszívást -Napraforgó (virágzás kezdetéig kedvelt, mezei borsóval társítjuk)

21 Termeszthető zöldtakarmány- keverékek zKedvező az energia-fehérje arányuk zA különböző növények egymás tápanyagait jól kiegészítik zÍzletesebbek, nagyobb tömeget adnak, emésztési együtthatójuk jobb zŐsszel és tavasszal vethetők a komponensektől függően zLegfontosabbak: -Borsós csalamádé (tavaszi, nagy szénhidráttartalmú kukorica + nagy fehérje tartalmú borsó, silózható) -Borsós-zabos napraforgó (tavaszi, korán vethető, májusra jó vadlegelő, kis tiprás esetén silózható) -Keszthelyi keverék (őszi, rozs és repce, kiegyensúlyozott termőképességű őszi, téli és tavaszi takarmány, folyamatos növényborítást és egyenletes zöldtakarmány ellátást biztosít) -Füveshere (egyik legjobb keverék, kieső, nehezen művelhető területeken, jó választással több éven keresztül állandó legelőt ad, a pázsitfű lehet: angol perje, réti perje, holland perje, francia perje, tarackos tippan, réti komócsin)

22 Termeszthető gyökér- és gumós takarmányok zKönnyen emészthetőek, nehezen tárolhatóak zMagas víztartalmúak zZsírban, fehérjében, rostban, ásványi elemekben szegények zSok keményítőt és cukrot tartalmaznak zLegfontosabbak: -Csicsóka (csírázáskor mérgező, nedvdús, % szénhidrát, vaddisznó és a szarvas kedveli) -Takarmányrépa (értékes, nagy hozamú, nedvdús, % szacharóz, kérődző nagyvadak, nyúl, szárnyas apróvad és a vaddisznó is fogyasztja) -Cukorrépa (18 % jól oldódó, könnyen erjedő cukrot, szacharózt tartalmaz) -Murok- vagy sárgarépa (ízletes, jó étrendi hatású, nagy karotintartalmú) -Tarlórépa (nagy szarvas- és vaddisznóállomány esetén ajánlott, silónövény, nagy vitamintartalmú, ha dér éri édes lesz) -Burgonya (kedvező aminosav összetétel, sok keményítő, C-vitamint tartalmaz)

23 Abrakként értékesülő takarmányok I. zTáplálóanyagokban gazdagok, könnyen emészthetők, rostszegények zTermelési költségük jelentős zA jó minőségű abraktakarmány idegen anyagtól mentes, kellemes illatú, nem tartalmaz káros anyagokat, légszáraz állapotban % nedvességtartalmú zVitaminokban gazdagok zLegfontosabbak: -Kukorica (mindenhol ajánlott, nagy keményítőértékű, legnagyobb energiatartalom, legtöbb nyerszsír, karotint tartalmaz, téli etetésre és bőgésre, ill. bőgés utáni helyben etetésre) -„túrókukorica” (vaddisznók csalogatására, a már elvetett takarmánynövények irányában, 3-4 q/ ha, jó szemlélőhely) -Árpa (ízletes, kitűnő étrendű, mérsékelt zsírtartalmú) -Búza (háború óta használt, ízletes, szárnyasok szívesen fogyasztják) -Rozs (20-30 % arányban ajánlott, búzához hasonló) -Zab (kitűnő ízű, diétás hatású) -Cirok (árpa, kukorica helyett) -Köles (főként a fácán és fogoly kedveli)

24 Abrakként értékesülő takarmányok II. -Hüvelyes magvak (fehérje tartalmuk nagy, foszforban és kalciumban gazdagok) -Borsó (25 % fehérje) -Édes csillagfürt (fehérjetartalma kétszerese a borsóénak) -Lóbab (borsóhoz hasonlítható a takarmányozási értéke) -Szójabab (15-20 % biológiai értékű zsír, 35 % lizinben gazdag fehérje, olajat kivonva daráként használjuk) -Olajos magvak (25-40 % olaj, nagy energiatartalom) -Napraforgó (kedvező hatás a fehérje- és ásványianyag forgalomra) -Lenmag (kitűnő étrendi hatás, gyomor- és bélgyulladás tüneteit enyhíti)

25 Egyéb takarmányok zTartósított takarmányok (télen és kora tavasszal van jelentőségük, vadkár csökkentő szerepük lehet) -Silózás (tejsavas erjesztéssel történő tartósítás) -Szénakészítés (takarmány víztartalmának csökkentésén alapul) zMezőgazdasági és ipari melléktermékek (szalmák, pelyva- és törekfélék, malom-, növényolaj-, cukoripari és konzervgyári melléktermékek, olcsó és jól használható takarmányok) zÁllati eredetű takarmányok (fiatal állatok nevelésére, sok biológiai értékű fehérje, A-. D- és B 12 -vitaminban gazdagok; hal a vaddisznónak) zTejipari takarmányok (táplálóanyagban gazdagok, könnyen emészhetőek) zTakarmánykiegészítők (antibiotikumok, probiotikumok, ízanyagok, szintetikus aminosavak, antioxidánsok, tartósítószerek, pelletkötő anyagok)

26 Mezőgazdasági- és ipari melléktermékek zHüvelyesek szalmája (nagy rosttartalom, jelentősebb Ca- és fehérjetartalom) zKukoricaszár (betakarítás idejétől függően) zNapraforgótányér (közvetlenül cséplés után) zPelyva- és törekfélék zIpari melléktermékek (sokfélék) zMagtisztítási hulladékok (szárnyasfélékkel, magas energia- és fehérjetartalom) zŐrlési melléktermékek (korpák, takarmánylisztek, granulált takarmányok alkotórészei) zNövényolajipari melléktermékek (értékesek, könnyen avasodnak, extrahált darák, granulált takarmányok alkotórészei) zCukoripari melléktermékek (nedves és száraz cukorrépaszelet, melasz, sokoldalú felhasználhatóság, nagy cukortartalom) zSzeszipari melléktermékek (biológiailag értékes fehérje, szeszélesztő, malátacsíra, sörtörköly) zKeményítőipari melléktermékek (törkölyök, moslékok, romlékonyak) zKonzervgyári melléktermékek (ha közel van a gyár, gyorsan romlanak)

27 Állati eredetű takarmányok zTejipari takarmányok (táplálóanyagokban gazdagok, könnyen emészthetők; lefölözött tej, sovány tejpor, író, savó; abrakkeverékek alkotói lehetnek) zHúsipari takarmányok (széles skála, csak egészséges állatból; nyersvér, vérliszt, vegyes állatifehérje-liszt, baromfi állatifehérje-liszt, húspép, tepertő) zEgyéb állati eredetű takarmányok (halliszt, terméketlen és befulladt tojások)

28 A takarmánytermesztés tervezése zTermelési terv elkészítése a természeti adottságok és az elérhető termésátlagok mérlegelése alapján zLehető legpontosabb állatszámlálás zZöldtakarmány-szükséglet vadföld igényének a megállapítása zA téli takarmányok előállításhoz szükséges vadföldterület felmérése zTakarmánymérleg elkészítése a szükséglet és a fedezet alapján zTermesztési technológiák megválasztása zTermeszteni csak akkor szabad, ha a költségek nem nagyobbak, mint a vásárlásé

29 Különböző területekre ajánlott növényfajok zApróvadas terület, jó vízgazdálkodású termőhely: takarmánybúza, őszi-, tavaszi takarmányárpa, tavaszi zab, köles, fénymag, tavaszi takarmányborsó magnak, kukorica, lucerna v. vöröshere, lódihere zApróvadas terület, száraz termőhely: rozs v. tritikálé, mohar, szemescirok, szudánfű magnak, napraforgó, fehérhere zNagyvadas terület, jó vízgazdálkodású termőhely: takarmánybúza, őszi-, tavaszi takarmányárpa, tavaszi zab, kukorica, silócirok, tavaszi takarmányborsó, őszi-, tavaszi takarmánykeverékek, görögszéna, lucerna v. vöröshere, lódihere, ápolt ősgyep v. telepített gyep, takarmánytök v. olajtök, takarmányrépa, sárgarépa, tarlórépa, csicsóka, rágósáv (juhar, nyár, fűz, bodza) zNagyvadas terület, száraz termőhely: rozs v. tritikálé, szemes cirok, mohar, tavaszi takarmányborsó v. édes csillagfürt, silócirok, gyep, javított ősgyep v. telepített őszi rozsos keverék, tavaszi napraforgós szudánifű, csicsóka, lucerna v. baltacim, rágósáv (gyertyán, berkenye, szeder, bodza) forrás: Dr. Késmárki István- Dr. Gergely István


Letölteni ppt "VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás 1 – Beke Károly 1 – Marosán Miklós 2 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR 1 ÁLLATTUDOMÁNYI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések