Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Bevezetés az eszköz-forrás menedzsmentbe és Hitelek és fizetések a nemzetközi bankgyakorlatban 5. Banküzemtani előadás SZTE 2008. ÁPRILIS 18.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Bevezetés az eszköz-forrás menedzsmentbe és Hitelek és fizetések a nemzetközi bankgyakorlatban 5. Banküzemtani előadás SZTE 2008. ÁPRILIS 18."— Előadás másolata:

1 1 Bevezetés az eszköz-forrás menedzsmentbe és Hitelek és fizetések a nemzetközi bankgyakorlatban 5. Banküzemtani előadás SZTE ÁPRILIS 18.

2 2 I) Bevezetés az eszköz-forrás menedzsmentbe Eszköz-forrás gazdálkodás fogalma és fejlődése A likviditásmenedzsment alapjai Kamatlábkockázat mérése és kezelése

3 3 Eszköz-forrás gazdálkodás fogalma A bank elfogadható kockázati szint mellett maximalizálja vagyonát. Cél: olyan eszközportfolió a hozzátartozó finanszírozással, ami mellett a bank megőrzi likviditását, fizetőképességét, és jövedelmező működés mellett növeli részvényesei vagyonát. Olyan jövedelmezőségi pályán kell haladnia, hogy közben mindig éppen elég pénze (likviditás) és tőkéje legyen. Túl- vagy elégtelenül likvid bank csökkenti a jövedelmezőséget, miként a túl kockázatos vagy kockázatkerülő magatartás is.

4 4 Eszköz-forrás gazdálkodás fejlődése 1. Az 1960-as évek előtt a banki források stabilak voltak (tipikus betét látra szóló volt, kamatlábak nem nagyon ingadoztak, betétforgalom is stabil volt) így az aktív eszközallokálás melletti likviditásmenedzsmentre helyezte a súlyt a bank: zsákmódszerrel bedobálták a forrásokat egy közös banki alapba, teljesítették a kötelező minimális likviditási szintet, törekedtek arra, hogy a betétek és hitelkihelyezések időbeni összhangja meglegyen, a felesleges forrásokat hosszúlejáratú értékpapírokba fektették.

5 5 Eszköz-forrás gazdálkodás fejlődése 2/a A es évekbeli forráskonverzió a volatilitás szerint osztályozott forrásokat a hasonlóan osztályozott eszközökhöz rendelte, stabilitási előnye volt: – a kis folyószámlának a nagyobbal, –a hosszú betétnek a röviddel, –a kisebb lekötött betétnek a nagyobbal, –és a belföldi betétnek a külföldivel szemben. 60-as évektől beköszöntő banki forrásgazdálkodás reagált a változó forrásszerkezetre, 1961-ben létrehozták a jumbo CD-t, a rövid lejáratú, nagycímletű, forgalomképes banki betétjegyet.

6 6 Eszköz-forrás gazdálkodás fejlődése 2/b Konzervatív bankok elzárkóztak attól, hogy eszközeik- és forrásaik kamatláb és lejárati szerkezetében jelentős eltérés (mismatch) alakuljon ki. Agresszívebb bankok ezzel nem törődve a legolcsóbb napi forrásból vásároltak pénzeket.

7 7 Eszköz-forrás gazdálkodás fejlődése 3. Ma együtt kezelik az eszköz – és forrásgazdálkodást, különálló ALCO bizottság: – (vezeti a vezérigazgató, – tagjai az üzleti területekért felelős -, a pénzügyi v.ig.h., a treasury, a kockázatkezelés,a hálózat vezetői, –hetente ülésezik), döntéseket hoz : –a termék árazásáról, – likviditási és tőkepozícióról, –és az elfogadható kockázati szint kialakításáról, kiemelkedő feladatuk a likviditásmenedzsment és a kamatlábkockázatok kezelése.

8 8 A likviditásmenedzsment alapjai A banknak szüksége van likviditásra, hogy: –ügyfelei a betéteiket és hitelkereteiket bármikor lehívhassák, – és a jegybanki kötelező tartalékot teljesíteni tudja. Likviditásnál a bank – kellő mennyiségű, –gyorsan, –kis árfolyamveszteséggel, – alacsony tranzakciós költség mellett – pénzzé tehető eszközzel rendelkezik.

9 9 Likviditás fajtái Elsődleges likviditás a bank pénze: –jegybanki számlapénz, – kasszában, trezorban lévő készpénz, –nostro és loro számlák egyenlege, –banki valutakészlet. Másodlagosan likvid eszközök: –a könnyen értékesíthető és elzálogosítható állampapírok, –rövid vállalati papírok és viszontleszámítolható váltók, –kereskedési céllal vásárolt részvények és kötvények, – rövid bankközi kihelyezések; többletkockázatuk (kamatláb, és hitelkockázatuk) van.

10 10 Likviditási pozíció 1. A banki likviditási pozíciót –eszköz- (pénz/összes eszköz, másodlagosan likvid eszköz/ összes eszköz) –és forrásoldalon (pénzpiaci forrás/ összes forrás, jegybanki forrás/ összes forrás, stabil ügyfélforrás/ összes forrás) mérik, de a lejárati szerkezetet is mérni kell.

11 11 Likviditási pozíció 2. Bázispozíció = meglévő pénzeszközöket a következő időszak lejáró eszközeivel és forrásaival korrigálják. Likviditás pozíció = bázispozíció + új ügyfélforrások - új ügyfél kihelyezések – többlettartalék igények. Treasury a pénzpiacon vásárol-elad, fenntartva a kellő likviditást.

12 12 Kamatlábkockázat mérése és kezelése 1. A bank GAP-je: a kamat érzékeny eszközök és forrása különbsége adott időszakban, –(mivel lejárnak és meg kell újítani azokat). Kamatjövedelem változása = GAP * kamatlábváltozás. Kamatjövedelem akkor nő, – ha pozitív GAP-nél nő, –míg negatív GAP-nél csökken a kamatláb.

13 13 Kamatlábkockázat mérése és kezelése 2. Lejárat alapján eszközök és források tényleges futamidejét véve a számított duration gapek esetén éppen fordított a helyzet, vagyis: bank értéke nő, –ha negatív DGAP esetén kamatláb nő, – vagy pozitív DGAP esetén kamatláb csökken.

14 14 II) Hitelek és fizetések a nemzetközi bankgyakorlatban Hitelek a nemzetközi gyakorlatban Bankközi hitel Konzorciális kölcsön Kezességek,garanciák A devizaszámlák rendszere Fizetési forgalom

15 15 Nemzetközi hitelek csoportosítása: lejárat (rövid, 1év

16 16 Bankközi hitel (legnagyobb volumenű nemzetközi hitel) rövidlejáratú: –éven belüli, gyakran prolongálják, –vannak egynapos, hetes hitelek, – hónapos hitelek, – bizonyos határidővel felmondható hitelek, megállapodások szerinti egyeztetések. –Egynaposak gyakoriak, likviditási felesleget-hiányt oldanak, kamatláb hektikusan változik, USD-ban EURÓ-ban és svájci frankban kötik. középlejáratú lehet: –finanszírozó szerint [könyvhitel (bank hitelez) vagy kötvényhitel (a bank a kibocsátást szervezi, esetleg tőzsdére is bevezetik)], –kondíció szerint [fix bázisú,( nem változik a kamatláb), változó bázisú roll over hitel (kamat = LIBOR alapkamat + kamatfelár/spread/)

17 17 Konzorciális kölcsön (szindikált hitel): A hitelnyújtó vezető szervező /lead maneger/ csak szervezi a nagy összegű kölcsönt más bankok, (amelyek lehetnek társszervezők vagy nem szervezők, azaz aláíró bankok) bevonásával, a kölcsön lehet zártkörű is, bankok kötelezettséget vállalnak –jegyzésre, vagy hogy –mindent megtesznek a lejegyzés érdekében. A hitelösszeg egy ideig jutalékmentesen vehető igénybe. Szabályozzák, hogy egy vagy több részletben hívható-e le a hitel. Tényleges szervezési költséget az igénybevevő a szervező rendelkezésére bocsátja, / out of pocket expenses/, de a szervezői díj /manegement fee/ ennek sokszorosa.

18 18 Kezességek, garanciák alkalmazása a nemzetközi bankgyakorlatban magyar jog szerint: –a kezesség egyfajta szerződés ahol a kötelezettség a főadós által vállalt kötelezettséghez igazodik, –garancia pedig a bank részéről adott egyoldalú nyilatkozat, ami a megállapodott feltételektől függ), három jogviszony keletkezik, ahol –alapjogviszonyban nincs a bank, –akit megbízó megbíz, –és kedvezményezett felé kötelezettsége van a banknak,

19 19 A devizaszámlák rendszere: loro számlát a bank saját ügyfelének (pl. vállalat) vezeti, nostro számlát bankunknak devizában vezetik különféle pénzintézetek, (tükörkönyveléssel bankunk követi ezt), A fizetési megbízások továbbítása manapság SWIFT-en történik.

20 20 Fizetések fizetési megbízások továbbítása manapság SWIFT-en történik. Fizetési forgalom: – átutalás, –inkasszó (beszedési megbízás), –akkreditív

21 21 A kezesség és garancia fajtái: exportőrnek és importőr megbízásából nyújtott garancia, importőrnek az exportőr megbízásából nyújtott bankári biztosíték, szállítmányozónak, (hajóstársaságnak) vagy a kikötői- és vámhatóságnak a külkereskedelmi vállalat megbízásából nyújtott biztosíték, nem kereskedelmi vállalat külgazdasági tevékenységével kapcsolatos bankbiztosítékok.


Letölteni ppt "1 Bevezetés az eszköz-forrás menedzsmentbe és Hitelek és fizetések a nemzetközi bankgyakorlatban 5. Banküzemtani előadás SZTE 2008. ÁPRILIS 18."

Hasonló előadás


Google Hirdetések