Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A motiváció. Ajánlott irodalom  Barkóczi Ilona – Putnoky József (1984): Tanulás és motiváció. Tankönyvkiadó, Budapest Tanulás és motiváció. Tankönyvkiadó,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A motiváció. Ajánlott irodalom  Barkóczi Ilona – Putnoky József (1984): Tanulás és motiváció. Tankönyvkiadó, Budapest Tanulás és motiváció. Tankönyvkiadó,"— Előadás másolata:

1 A motiváció

2 Ajánlott irodalom  Barkóczi Ilona – Putnoky József (1984): Tanulás és motiváció. Tankönyvkiadó, Budapest Tanulás és motiváció. Tankönyvkiadó, Budapest  Hebb, D. O. (1994): A pszichológia alapkérdései. Gondolat – Trívium Kiadó, Budapest Gondolat – Trívium Kiadó, Budapest  Oláh Attila – Bugán Antal (szerk. – 2000): Fejezetek a pszichológia területeiről. ELTE Eötvös Fejezetek a pszichológia területeiről. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest ( o.) Kiadó, Budapest ( o.)

3 Fogalma  A latin movere = mozogni, motio = mozgás szavakból származik → mozgat, kimozdít, aktivitásra késztet, cse- lekvésre ösztönöz.  Motiváció (gyűjtőfogalom): viselkedésünk energetizálá- sáért és irányításáért felelős tényezők összessége.  A motiváció az élőlényeknek szervezett tevékenység el- végzésére irányuló tendenciája.  A motivált viselkedés: célirányos viselkedés (tárgyra és szituációra is irányulhat).  Motívum (indítóok, indíték): az élőlény olyan állapota, amely befolyásolja, hogy elkezdjen vagy folytasson és befejezzen egy viselkedéssorozatot.

4 Idegélettani alapjai  Hypothalamus  Limbikus rendszer  Agykéreg  Hormonális működések  Vegetatív idegrendszer

5 A motivációs működés alapfogalmai – a motivált viselkedés összetevői (1)  Homeosztázis: a szervezet azon törekvése, hogy a változó külső környezettel szemben megőrizze belső környezetének állandóságát. Összehasonlító és vezérlő központ Perifériás végrehajtók (kiigazítások) Szabályozott változó Ideális érték/ célérték Érzékelő (perifériás/központi) Forrás: Atkinson – Atkinson – Smith – Bem (1996): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest – 277.o.

6 A motivációs működés alapfogalmai – a motivált viselkedés összetevői (2)  Szükséglet: az ideális értéktől való eltérés, az élőlény hiányállapota.  Drive (késztetés): a motiváció belső oka, amely az egyé- nen kívül történő eseményektől független, olyan viselke- dést indít el, mely csökkenti a szükségletet. A drive a szervezet általános energetizálását végzi, nem vezérli a szükséglet kielégülésére irányuló viselkedést.  Szokás: a korábbi tapasztalatok összegződése (milyen viselkedés volt a múltban sikeres). Minden olyan visel- kedés, amelynek során a drive csökken, szokássá vál- hat. (Drive + tanulási folyamat = szokás)

7 A motivációs működés alapfogalmai – a motivált viselkedés összetevői (3)  Vágy: olyan szubjektív élmény, amely előzetes tapasz- talatok nyomán kialakult fogékonyságot jelent bizo- nyos tárgyak, helyzetek iránt, melyek korábban össze- kapcsolódnak valamely szükséglet kielégítésével.  Incentívek: a környezet húzóingerei, amelyek befolyá- solhatják a motivációt.  Incentív érték: arról tájékoztat bennünket, hogy a meg- jelölt tárgyak vagy események bizonyos, általunk már ismert affektív következménnyel járnak, ezért érdemes felfigyelni rájuk, esetleg szándékosan keresni őket.

8 A motívumok csoportosítása  Elsődleges (primer) motívumok – fiziológiai motívumok:  a létfenntartáshoz biológiai értelemben elengedhetetlenek,  a létfenntartáshoz biológiai értelemben elengedhetetlenek,  az egyensúlyi állapot fenntartását célozzák,  az egyensúlyi állapot fenntartását célozzák,  meglétük független a szocializációs hatásoktól  meglétük független a szocializációs hatásoktól  rárakódhatnak azokra a viselkedésmintákra, amelyek kielégítésük  rárakódhatnak azokra a viselkedésmintákra, amelyek kielégítésük érdekében alakultak ki, érdekében alakultak ki,  lehetnek: ellátással és elkerüléssel kapcsolatosak.  lehetnek: ellátással és elkerüléssel kapcsolatosak.  Másodlagos (szekunder) motívumok – szociális vagy pszichogén motívumok, humánspecifikus motívumok:  tanultak, a szocializációs folyamatban teszünk rájuk szert,  tanultak, a szocializációs folyamatban teszünk rájuk szert,  eredendően a primer szükségletek kielégítéséhez kapcsolódnak,  eredendően a primer szükségletek kielégítéséhez kapcsolódnak, de később önálló motivációs jelleget öltenek. de később önálló motivációs jelleget öltenek.

9 Alapvető motívumok 1  Önfenntartási (túlélési) motívumok:  éhség,  éhség,  szomjúság,  szomjúság,  hőszabályozás.  hőszabályozás. Az alapvető motívumok modellje Forrás: Atkinson – Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris Könyvkiadó, Budapest – 381.o.

10 Alapvető motívumok 2  Szociális (társas) motívumok:  fajfenntartás, szexualitás,  fajfenntartás, szexualitás,  utódgondozás, anyai viselkedés,  utódgondozás, anyai viselkedés,  társas érintkezés,  társas érintkezés,  segítő viselkedés.  segítő viselkedés.  Kíváncsiságmotívumok:  szenzoros élménykeresés,  szenzoros élménykeresés,  exploráció,  exploráció,  manipuláció.  manipuláció.

11 A magasabbrendű, humánspecifikus motívumok  Extrinzik ( eszköz jellegű): kívülről irányított, cél által vagy külső tényező által irányított.  Intrinzik (önjutalmazó): belülről irányított, a cselekvés motivációja a cselekvésben rejlő élvezet maga. A két motivációs mechanizmus kapcsolata: (Lepper, Greene és Nisbett, 1973) (Lepper, Greene és Nisbett, 1973) Óvodásokat rajzoltattak: Óvodásokat rajzoltattak: 1. vizsgálati csoport: rajz  jutalom (csokoládé) 1. vizsgálati csoport: rajz  jutalom (csokoládé) 2. vizsgálati csoport: rajz  nincs jutalom 2. vizsgálati csoport: rajz  nincs jutalom A későbbi megfigyelés: kevesebbet rajzoltak, akiket jutalmaztak  elvész az intrinzik motívum szerepe. A későbbi megfigyelés: kevesebbet rajzoltak, akiket jutalmaztak  elvész az intrinzik motívum szerepe.

12 Az intrinzik motiváció típusai (Vallerand, 1997) 1. A tudás elsajátítására irányuló intrinzik motiváció (Olyan viselkedéseket motivál, amelyek a cselekvés, a tanulás, a (Olyan viselkedéseket motivál, amelyek a cselekvés, a tanulás, a megértés örömét nyújtják  szoros kapcsolatban van a környezet megértés örömét nyújtják  szoros kapcsolatban van a környezet explorációjával, a tanulás belső késztetésével, a kíváncsisággal; explorációjával, a tanulás belső késztetésével, a kíváncsisággal; a hangsúly a folyamaton van. → kompetenciamotiváció) a hangsúly a folyamaton van. → kompetenciamotiváció) 2. A fejlődésre és alkotásra irányuló intrinzik motiváció (Lényege önmagunk meghaladásában és a kreatív tevékenységben (Lényege önmagunk meghaladásában és a kreatív tevékenységben van (kihívás, célorientáció, hatékonyság érzése, hatóerő érzése)  van (kihívás, célorientáció, hatékonyság érzése, hatóerő érzése)  a hangsúly a végeredményen van → teljesítménymotiváció.) a hangsúly a végeredményen van → teljesítménymotiváció.) 3. Az ingerlés és élmények átélésére vonatkozó intrinzik motiváció motiváció (Kellemes élményeket, érzéseket keresünk, melyek rendszerint ér- (Kellemes élményeket, érzéseket keresünk, melyek rendszerint ér- zékszervi vagy esztétikai élmények.) zékszervi vagy esztétikai élmények.)

13 Az extrinzik motiváció szintjei (pl. Ryan és Deci, 2000) (Az egyén önállóságának mértékétől, azaz attól függően, hogy a visel- kedés mennyire áll közvetlenül a környezet irányítása alatt.) kedés mennyire áll közvetlenül a környezet irányítása alatt.) 1. A motiváció kívülről való szabályozása (A viselkedést közvetlenül a jutalomtól vagy a büntetéstől tesszük (A viselkedést közvetlenül a jutalomtól vagy a büntetéstől tesszük függővé  a motivációt kizárólag a külvilág szabályozza.) függővé  a motivációt kizárólag a külvilág szabályozza.) 2. Az introjektált szabályozás (A jutalmak és a büntetések belsővé váltak  a cselekvést a büsz- (A jutalmak és a büntetések belsővé váltak  a cselekvést a büsz- keség, az önértékelés növelése/a szégyen, a szorongás elkerülé- keség, az önértékelés növelése/a szégyen, a szorongás elkerülé- se motiválja.) se motiválja.) 3. Szabályozás az azonosuláson keresztül (A személy tudatosan értékeli az adott cselekvés fontosságát, és (A személy tudatosan értékeli az adott cselekvés fontosságát, és személyesen is fontosnak tartja.) személyesen is fontosnak tartja.) 4. Az integrált szabályozás (A cselekvés integrált része a személy lényegének.) (A cselekvés integrált része a személy lényegének.)

14 A motívumok rendszerei (1)  Sigmund Freud  két motívumot feltételező elmélete  két motívumot feltételező elmélete (életösztön – erosz, halálösztön – tanatosz). (életösztön – erosz, halálösztön – tanatosz).  Henry Murray (1938)  6 témakör köré szerveződő 27 szükségletet azonosított;  6 témakör köré szerveződő 27 szükségletet azonosított;  témakörök: az ambíció, a tárgyakhoz való kötődés, a stá-  témakörök: az ambíció, a tárgyakhoz való kötődés, a stá- tus védelme, a hatalom, a társakkal való viszony és az tus védelme, a hatalom, a társakkal való viszony és az információcsere; információcsere;  a motívumok megjelenhetnek nyílt módon és burkoltan  a motívumok megjelenhetnek nyílt módon és burkoltan egyaránt. egyaránt.  Carl Rogers  egy motívumot feltételező elmélete  egy motívumot feltételező elmélete (az önmegvalósítás szükséglete). (az önmegvalósítás szükséglete).

15 A motívumok rendszerei (2)  Abraham Maslow (1970) Fiziológiai szükségletek A biztonság szükséglete A gondoskodás/szeretet szükséglete Az elismerés/megbecsülés szükséglete Az önmegvalósítás szükséglete Kognitív szükségletek Esztétikai szükségletek „növekedési” motívumok „deficit” motívumok

16 A motívumok rendszerei (3)  komplex rendszert alkotva alakítják viselkedésünket,  komplex rendszert alkotva alakítják viselkedésünket,  hierarchikus viszony van egyes szükségleti szintek  hierarchikus viszony van egyes szükségleti szintek között. között.

17 A motiváció okaira vonatkozó elképzelések  Késztetésre alapuló elméletek - (belső tényezőkre helyezik a hangsúlyt) drive-elméletek (drive redukció és drive-indukció), drive-elméletek (drive redukció és drive-indukció), optimális arousal-szint elmélet. optimális arousal-szint elmélet.  Ösztönzésre alapuló elméletek - incentív elméletek (külső tényezőkre helyezik a hangsúlyt  jutalom- (külső tényezőkre helyezik a hangsúlyt  jutalom- ként működnek: ként működnek: elsődleges megerősítők: tanulás nélkül is képesek ju- elsődleges megerősítők: tanulás nélkül is képesek ju- talomként szolgálni; talomként szolgálni; másodlagos megerősítők: tanulásra épülnek.) másodlagos megerősítők: tanulásra épülnek.)

18 A motiváció hiánya A motiváció hiányát magyarázó hiedelmek (Vallerand, 1997): (Vallerand, 1997):  Képesség hiánya hiedelmek (nincsenek meg a cselekvés végrehajtásához szükséges képességek) (nincsenek meg a cselekvés végrehajtásához szükséges képességek)  A stratégiára vonatkozó hiedelmek (a lehetséges stratégiák úgysem vezetnek a kívánt eredményhez ) (a lehetséges stratégiák úgysem vezetnek a kívánt eredményhez )  Az erőfeszítésre vonatkozó hiedelmek (a cél elérése túl nagy erőfeszítésbe kerül, amit az egyén nem hajlandó (a cél elérése túl nagy erőfeszítésbe kerül, amit az egyén nem hajlandó megtenni) megtenni)  Tehetetlenség hiedelmek (az erőfeszítés nem hoz eredményt, a feladat nagyságához mérten ) (az erőfeszítés nem hoz eredményt, a feladat nagyságához mérten )


Letölteni ppt "A motiváció. Ajánlott irodalom  Barkóczi Ilona – Putnoky József (1984): Tanulás és motiváció. Tankönyvkiadó, Budapest Tanulás és motiváció. Tankönyvkiadó,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések