Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A motiváció ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSOK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A motiváció ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSOK."— Előadás másolata:

1 A motiváció ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSOK

2 Fő kérdések Miért teszik az emberek azt, amit tesznek? MÁSKÉPP: Mi motiválja az embereket arra, hogy időt és energiát fektessenek egy tevékenységbe? Az ember mindig motivált valamire: MIRE ÉS MIÉRT? MI ÉS MEDDIG ÖSZTÖNZI?

3 A motiváció A MOTIVÁCIÓ DINAMIKÁJÁNAK ISMERETE ALAPVETŐ A GAZDASÁGI ÉLETBEN Fő tennivaló: a motiváció befolyásolása JELENTŐSÉGE: Meghatározza a célirányos viselkedések irányát és intenzitását és időtartamát

4 MOTIVÁCIÓ ÉS VISELKEDÉS  IRÁNY  INTENZITÁS  IDŐTARTAM Motivációs folyamatok = szubjetktíven tudatos vágyak – elhatározásunktól függetlenül léteznek

5 Központi kérdés MI VEZÉRLI A MOTÍVUMOKAT? Állatoknál: kiszámítható kapcsolat Embernél: sokkal bizonytalanabb – sokrétű, bonyolult összefüggések  Élettani folyamatok - alapvető motívumok  Kulturális hatások  Interakciók – társas motívumok

6 MOTÍVUMOK  TARTÓSAN JELLMEZŐ DISZPOZÍCIÓK, AMELYEK MEGHATÁROZZÁK A VISELKEDÉST  ENERGIA/AKTIVÁLTSÁG, HAJTÓERŐ

7 Az alapvető motívumok elméletei 1. Drive – elmélet (Hull, 1952) A késztetésen alapuló elméletek OKOK: Belső késztetések: Éhség, szomjúság, szexuális vágy, agresszió, stb.  Motiváció – fiziológiai szükséglet megvonás – energetizálja a szervezetet  Szükségletek- „drive”-k A szükséglet kielégítése – drive – redukció Rákövetkező esetekben-kulcsingerek felidéződnek cselekvés

8 kritika  Nem minden motiváció származik fizikai szükségletekből (kíváncsiság, személyes hatékonyság, stb.)  Nem minden szükségletmegvonás vezet drive – növekedéshez (vitaminhiányok)  Részleges szükséglet kielégítés – drive - növekedés  Olyan aktivitások is motiválnak, amelyek inkább növelik a feszültséget

9 Az alapvető motívumok elméletei 2. Ösztönzésen alapuló elméletek OKOK: Külső események, tárgyak Ösztönzők Motívumaink tárgyai

10 Ösztönzésen alapuló elméletek VALAMIT AKARUNK Jellege vonz vagy taszít Megküzdünk a megszerzéséért ÖSZTÖNZŐK: gyakran jutalomként működnek

11 motívumok Jutalom Élvezet Megerősítés

12 Megerősítéselmélet (Skinner, 1953)  Kiküszöbölte a belső drive fogalmát  A viselkedést visszajelentések szabályozzák, ezek a viselkedés következményei  Megerősítések – növelik a hasonló válaszok valószínűségét  Behaviorizmus alapfeltevése: az emberi cselekvés megérthető a tudatra való hivatkozás nélkül

13 A TANULÁS DÖNTŐ SZEREPE Elsődleges megerősítők: előzetes tanulás nélkül is jutalomként működnek Másodlagos megerősítők: Más eseményekhez fűződő viszonyuk megtanulása révén válnak jutalommá TANULÁS

14 Kiegészítések (Binswanger (1991) Megerősítés – viselkedés kapcsolat feltétele Az egyén:  Anticipálja, hogy a jövőbeli cselekvéseket megerősítés fogja követni  Megerősítőre vágyik, vagy az értékkel rendelkezik számára  Megérti, hogy milyen cselekvéssel érhető el a megerősítés  Hiszi, hogy képes a szükséges cselekvésre TUDAT

15 David McCelland: A tudatalatti szerepének hangsúlyozása A személy mindazon tudása, értékei, motívumai, hitei, emlékei stb. amelyek az adott időpontban nincsenek a tudati éberség hatáskörében Pl. a teljesítménymotiváció Olyan aktivitásokat választanak, amelyekben saját erőfeszítésükkel kontrollálhatják a végkimenetet

16 David McCelland Erős teljesítménymotiváció esetén a választások:  Közepes kockázat  Világos visszajelzés  Kiválóság kritériumainak sikeres elérése

17 Teljesítményszükséglet Az adott céllal kapcsolatos kiváló színvonaleléréséért folytatott versengés Teljesítménymotiváció Félelem a kudarctól bizakodás a sikerben

18 Teljesítménymotiváció  Kudarctól való félelem – értékelési szorongás  Bizakodás a sikerben -kiválóságra törekvés -versengés -szerzésvágy -szaktekintélyek általi megbecsülés -teljesítmény

19 Fiziológiai szükségletek dominanciája Biztonsági szükségletek dominanciája Szociális szükségletek dominanciája Anyagi szükségletek dominanciája Önmegvalósítási szükségletek dominanciája Szükségletek relatív erőssége Megállapítások Önmegvalósítás Anyagi szükségletek Szociális szükségletek Biztonsági szükségletek Fiziológiai szükségletek Maslow motiváció- elmélete

20 Abraham Maslow Önm egval ósítá s Siker Társas szükségletek Biztonság Fiziológiai szükségletek

21 Frederick Herzberg  Felejtse el a dicséretet!  Felejtse el a büntetést!  Felejtse el a pénzjutalmat!  A munkát magát kell vonzóbbá tenni!

22 Herzberg és munkatársai (1959) Munkával való Motivátor Megelégedettség faktorok Semleges higiénés faktorok Munkával való elégedetlenség

23 A motiváció tartalomelméletei MaslowHerzbergMcClelland ÖnmegvalósításA munka tartalma, fejlődés Teljesítmény szükséglet ElismerésTeljesítmény, elismertség Hatalmi szükséglet KapcsolatKapcsolatokKapcsolat szükséglet BiztonságA munka biztonsága Fiziológiai szükségletek Munkafeltételek fizetés

24 Az alapvető motívumok egy modellje SZEMÉLYES SZITUÁCIÓ MOTÍVUMOK INGEREK MOTIVÁCIÓ: A szituáció ingerei és a személy motívumainak kölcsönhatása

25 Motiváció - eredmény Input tényezők Közvetítő outputok változók Emberi összetevők Teljesítmény  Egyéni tény. Vezetői  Csoport hatások motivációs stratégiák Szervezeti tény. Elégedettség  Technológia  szervezettervezés

26 Jutalom és ösztönzés Motiváció (affektus) Viselkedés Élvezetre törekvés A kellemetlen állapot enyhítése Hedonikus skála Kellemes semleges kellemetlen

27 Miért olyan fontos az élvezet? Élvezet = közös pénzegység Kifejezi a cselekedetek értékét Evolúciós magyarázat: biológiai előnyökhöz (fennmaradás) társul Az agy nyomon követheti a cselekedetek (+) illetve (-) következményeit

28 Miért olyan fontos az élvezet? Az agy a különböző élvezeteket egy „közös valutára” fordítja Ugyanazt az agyi jutalmazó rendszert aktiválják Mezolimbikus dopaminrendszer működéséhez kötődik Idegsejtjei a dopamin nevű neurotranszmitter segítségével szállítják az üzeneteket

29 Mezolimbikus dopaminrendszer

30 Miért olyan fontos az élvezet? Az üzenetek szállítása DOPAMIN (transzmitter) Sokféle jutalom aktiválja Étel, ital, szexpartner, kokain, heroin, önmegvalósítás, stb.

31 Miért olyan fontos az élvezet? A jutalmak motivációs jellegének megteremtésében KÖZPONTI SZEREP AKTIVITÁSA ÉLVEZET KIVÁLTÓ CSELEKVÉSEK ISMÉTLÉSE

32 Miért olyan fontos az élvezet? ÖSSZEGZÉS: A mezolimbikus dopaminrendszer vágyat kelt a különböző természetes és mesterséges ösztönzők iránt

33 Scitovsky Tibor hozzájárulása Motiváltság alapja Arousal Az agy aktivitása (alfa, béta, gamma) Mérhető és érezhető Jól, rosszul érezzük magunkat, öröm, fájdalom

34 Scitovsky Tibor hozzájárulása Alaptörekvés: az öröm keresése A fájdalom elkerülése Az aktiváció koncepciójának kulcs- szerepe van a viselkedés magyarázatában

35 Scitovsky Tibor hozzájárulása  Feladatvégzés feltétele: az éberség és figyelem megfelelő foka  Feltételezés: létezik az aktivációnak egy optimális szintje, ami a legjobb közérzetet biztosítja Viselkedés hatékonysága Aktivációs szint (szándékos befolyásolás)

36 Region 1Region 2Region 3Region 4 (+) érzések (-) érzések A külső stimuláció és az érzések közötti kapcsolat

37 Közepes aktiváltság Kellemes érzések Magas teljesítmény Figyelem magas szintje Hatékony információfeldolgozás

38 Scitovsky Tibor hozzájárulása Személyiségdimenziók alapja Az aktiválhatóság különbözőségei PL: Extrovertáltak akitvációs szintje alacsony • Délután nyújtják a legjobb teljesítményt •Keresik az izgalmat, a külső ingereket, a kapcsolatokat •Játékosak, kalandvágyók, nyughatatlanok, kockázatvállalók •Több kávé, tea, dohány, stb.

39 Scitovsky Tibor hozzájárulása Introvertáltak aktivációs szintje magas A különbség alapja: az aktivációs szint optimumára való törekvés •Délelőtt nyújtják a legjobb teljesítményt •Tartják magukat a szabályokhoz •Kitartóak •Hajlamosak a visszahúzódásra •Zárkózottak •Kerülik az izgalmakat •Több nyugtató, alkohol stb.

40 Scitovsky Tibor hozzájárulása Mit tesz a szervezet, amikor nincs kielégítetlen szükséglet, jó a közérzet??? Ingerhatások, stimuláció aktív keresése Először kellemes Aztán unalmas Majd kellemetlen

41 A stimuláció aktív keresése  Fizikai stimuláció – testmozgás  Mentális stimuláció – kutató magatartás Környezet felfedezése önmagáért való tájékozódás Extrinsic exploráció Intrinsic exploráció csak az élvezetet szolgálja

42 Célkitűzés - elmélet Előfeltevése: az emberek cselekedetek többsége célvezérelt Tudatos célok által irányított Emberek – tudatosság legmagasabb formája – gondolkodás Képesek megválasztani céljaikat és hosszú időn át törekedni elérésükre (Lock, 1961) AKARATLAGOSSÁG

43 A CÉLOKRÓL Célok Tartalom Intenzitás  Specifitás -körvonalazatlan -meghatározott  Nehézség -könnyű -közepes -elérhetetlen

44 Nehézség – specifitás kapcsolat 1. Teljesítmény – célszint Lineáris kapcsolat Megfelelő cél-elkötelezettség és képesség esetén Nehezebb cél jobb teljesítmény

45 CÉLTARTALOM Specifikus és nehéz céltartalmak Magasabb teljesítmény Pl.: Hozd ki magadból a legtöbbet” Alacsony teljesítmény – elégedettség Teljesítményértékelés nem egyértelmű Különböző kultúrákra általánosítható eredmények

46 célválasztás  Elérhetőség  Értékesség  Szerepmodellek  Verseny-, kényszerhelyzet  Legitim tekintélyszemély

47 Célkitűzés gyakorlata  Közepesen nehéz célok  Részleges célelérés  Folyamatos fejlesztés  Sokszínű cél- és jutalomstruktúra

48 Heckhausen viselkedésirányítási modellje 1. Mérlegelés, választás 2. Tervezés, célkitűzés 3. Cselekvés, cselekvések szabályozása 4. Értékelés

49 Heckhausen viselkedésirányítási modellje Mérlegelés, választás Explicit, tudatos Implicit, nem tudatos

50 Tudatos választás A haszon maximalizálás racionális modellje szerint Elvárás, valószínűségek Érték, valencia Alternatíva kiválasztása

51 Viselkedés kiváltása implicit módon A viselkedés implicit folyamatok eredménye, amelyek ezt automatikusan, tudatosság nélkül idézik elő Sztereotípiák előhívása Asszociációk erőssége Megnövekedett hozzáférés A sztereotípiákkal konzisztens viselkedés nagyobb valószínűsége

52 Az explicit és implicit folyamatok interakciója a viselkedés kiválasztásánál  Intrinzik motiváció  Extrinzik motiváció A tevékenység okozta élvezet és érdeklő- désből fakadó belső hajtóerő Külső tényezők, jutalmazás, külső nyomás hatásából származó motiváció

53 Felülírási hatás Olyan tevékenységek esetén, amelyek végzését jutalmazással vagy egyéb extrinzik tényezőkkel hozzuk kapcsolatba az intrinzik motiváció csökken

54 Kísérleti eredmények Kísérleti csoport 1. nincs jutalom „Azért csinálom mert élvezem”  2. Jutalmazás bevezetése: „A jutalomért csinálom” Nincs miért Csinálnom! Kontroll csoport „Azért csinálom mert élvezem”  Felülírás 3. Nincs jutalom Nincs jutalom


Letölteni ppt "A motiváció ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSOK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések