Általános és személyiséglélektan

Az előadások a következő témára: "Általános és személyiséglélektan"— Előadás másolata:

1 Általános és személyiséglélektan
Az emberi motivációk és az érzelmek

2

3 A motivációk meghatározása
cselekvéseink alapvető indítékai, melyek szükségletet csillapító viselkedéshez vezetnek minden célirányos viselkedés motivált biológiai eredetű túlélési motívumok (éhség, szomjúság) biológiai eredetű szociális motívumok (szexualitás, utódgondozás) nem biológiai eredetű, szocializáció során fellépő motívumok (érdeklődés)

4 A motiváció alapmodellje
tanulás tudatos vágyak tudatos vágyak külső ingerek incentív ingerek a viselkedés vonzereje élettani szükségletek drive szignálok tudatos élvezet, kielégülés H e d o n i k u s k o n t i n u u m kellemetlen semleges kellemes

5 viselkedés = biológiai késztetés + akaratlagos, szándékos cselekvés
a motiváció tehát gyűjtőfogalom, minden belső vagy külső késztetés, ami ösztönökhöz vagy szükségletekhez kapcsolódik a motiváció önmaga megszüntetésére késztet ==> kielégülés a motiváció cselekvésre késztető hatékonyságát csak egy másik motívum nyomhatja el

6 A drive-redukciós elmélet
a belső késztetésnek dinamikus jellege van, a motiváció energia-igényes tevékenység a motiváció energetikus hajtóeleme a drive Hull : az élettani állapotok szükségletként reprezentálódnak az agyban, ha ez automatikusan nem szüntethető meg, akkor cselekvésre késztető feszültségállapot jön létre (drive) az élőlényeket az készteti cselekvésre, hogy feszültségállapotaikat redukálják

7 a cselekvés maga redukáló hatású, nem kell megvárni, míg a hiányállapot teljesen megszűnik, pl. étkezés esetén az emésztést a drive erőssége függ a szervezet állapotától és a környezeti hatásoktól, pl. különböző táplálékoknak eltérő vonzerejük van a viselkedés irányának és energiájának meghatározója az incentív érték ha a drive-redukció sikeres, akkor az a viselkedés megerősítéséhez, ismétlődés esetén tanuláshoz vezet

8 a drive nagyságának kifejeződése az akadálymódszeren keresztül
drive-redukció versus drive-indukció: a drive növekedése is motiváló hatású lehet, pl. veszélykeresés optimális arousal-szint: az élettani hiányállapotok esetén csökkenteni szeretnénk a drive-ot, túl kevés ingerlés esetén viszont növelni (lásd Zuckerman szenzoros élménykeresés elmélete)

9 Homeosztázis helyreáll Bekövetkezik a tanulás
HIÁNY-ÁLLAPOT FIZIOLÓ-GIAI SZÜK-SÉGLET KÉSZTE-TÉS / DRIVE CÉL CÉLIRÁNYOS TEVÉKENYSÉG KONSZU-MATÍV FÁZIS AKTIVÁCIÓ CSÖKKENÉSE / DRIVE REDUK-CIÓ Homeosztázis helyreáll Bekövetkezik a tanulás

10 Túlélési motívumok saját belső egyensúly fenntartására való törekvés
homeosztázis: a belső környezet állandóságát fenntartó működés élettani jellegűek: légzés, kiválasztás, emésztés, keringés viselkedéses (is): testhőmérséklet, folyadék- és sóháztartás-szabályozás, táplálkozás a homeosztatikus rendszer elemei: a szabályozott változó ideális értékének tárolója perifériás érzékelők összehasonlító és vezérlő központ perifériás végrehajtók

11 A homeosztatikus rendszer elemei
A szervezet azon törekvése, hogy a változó külső környezettel szemben megőrizze belső környezetének állandóságát. Összehasonlító Kiigazítások Szabályozott változó Ideális érték Érzékelő

12

13

14 A túlélési motívumok homeosztatikus jellege
hipotalamusz: a túlélési motívumokkal kapcsolatos testi működések központja kapcsolatok: perifériás receptorokkal, alsóbb idegi központokkal, hipofízissel, agykéreggel hőszabályozás a szabályozott változó ideális értékének tárolója: hipotalamusz perifériás érzékelők: hőérzékelő bőrreceptorok összehasonlító és vezérlő központ: hipotalamusz perifériás végrehajtók: izmok

15 folyadékháztartás szabályozása
a sejtek közötti és sejten belüli folyadékterek nyomását ellenőrző receptorok víz visszanyerése hormonális úton a veséken keresztül vagy szomjúságérzés

16 A táplálkozás, mint homeosztatikus mechanizmus
a legproblémásabb funkció, mivel alapos változásokon ment keresztül a fajfejlődés során: alultápláltság versus túltápláltság hipotalamusz oldalsó területein éhségközpont, roncsolás esetén táplálkozás-gátlás hipotalamusz ventro-mediális területein jóllakottságközpont, roncsolás esetén táplálkozás-serkentés érzékelősejtek a szájban és garatban: szokásos táplálékmennyiség után befejezik az evést, akkor is ha táplálék nem jut a gyomorba érzékelősejtek a gyomorban is: emésztés és felszívódás átlag 4 óra után

17 A táplálkozás, mint homeosztatikus mechanizmus
hipotalamusz, mint szabályozóközpont: érzékeli a vér cukor, zsír és fehérjeszintjét túlsúlyosság problémája: a fejlett társadalmakban minden negyedik embernek súlyproblémái vannak Okok: anyagcsere zavarok zsírsejtek örökletesen meghatározott száma kalória-felvétel és felhasználás aránya

18 A táplálkozást szabályozó tényezők, Young, 1966
Szervezet aktuális állapota: - metabolizmus, depriváció, betegség Perifériális ingerlés: - íz, szag, zamat, látvány, érintés - komplex szociális és kulturális tényezők Korábbi tapasztalatok: - táplálkozási szokások, attitűdök, elvárások Alkati sajátosságok: - genetikai meghatározottság

19 A Yerkes-Dodson törvény (1908)

20 Sikerorientáció Sikerkereső Túligyekvő Kudarcfélelem Kudarc elfogadó
Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Hi Kudarcfélelem Kudarc elfogadó Kudarckerülő Lo

21 Az önmegvalósítás Maslow-féle piramisa
az ember maga irányítja a viselkedését, a belső természetet a tapasztalat és a tudattalan érzések formálják a harmadik erő koncepció deficit- és növekedés-igények

22 A szükségletek piramisa (Maslow, 1962)
CSÚCS- ÉLMÉNY potencia törvény hierarchia törvény ÖNAKTUA- LIZÁCIÓ ÖNBECSÜLÉS SZERETET ÉS VALAHOVA TARTOZÁS BIZTONSÁGI SZÜKSÉGLETEK FIZIOLÓGIAI SZÜKSÉGLETEK

23 deficit-igények: olyan dolgokat jelenítenek meg, amelyek a szervezetből hiányoznak
fiziológiai biztonság hovatartozás szeretet növekedés-igények: olyan dolgok, melyek belülről fakadóak, ha a deficit-igények kielégítettek: esztétikai igények tudás és megértés

24 deficit növekedés szabadulni kellemetlen feszültség csökkentése
megkönnyebbülés kielégüléskor külső irányítottság mások segítsége szert tenni kellemes feszültség növekedése élvezet kielégüléskor belső irányítottság önmagán segít

25 Az önmegvalósító személy jellemzői
hatékony és pontos észlelés elfogadó spontán és nem mesterkélt problémaközpontú független és autonóm friss látásmód óceánérzés mély kapcsolat néhány személlyel humorérzéke filozofikus és nem ellenséges kreativitás és találékonyság csúcsélmény megtapasztalása

26 Az érzelmek meghatározása
az érzelmek és motivációk kapcsolata az érzelmi állapotok összetevői: vegetatív reakciók kognitív kiértékelés arckifejezések érzelmi reakciók

27 A vegetatív reakciók az idegrendszer szimpatikus működéséhez kötött
a vegetatív arousal megvonása jelentős csökkenést eredményez a szubjektíven átélt érzelmekben ?? mi különbözteti meg az érzelmeket, a különböző fiziológiai mintázatok?

28 A James-Lange elmélet az autonóm idegrendszer aktivációját mint érzelmet érjük át a kérgi válasz megváltoztatja az izmok és zsigerek állapotát a megváltozott állapotokról új választ kap az agykéreg, ami már nem egyszerűen „érzékelt tárgy”, hanem „emocionálisan érzékelt tárgy” nem azért sírunk, mert szomorúak vagyunk, hanem azért vagyunk szomorúak, mert sírunk

29 Az érzelem létrejöttének James-Lange féle modellje

30 A Cannon-Bard érzelem-elmélet
Cannon ellenérvei a James-Lange elmélettel szemben: a zsigeri változások hosszú időbeni lefutása nem magyarázza az érzelem azonnali fellépését művi úton előidézett zsigeri változások nem okoznak érzelmeket a zsigerek érzéketlen képletek különböző érzelmek esetén azonos zsigeri változások a perifériás afferensek roncsolása nem befolyásolja az érzelmi viselkedést Ekman és mtsai (1983): különböző mintázatok érzelmekként, melyek viszont hasonlóak kultúrákként

31 Az érzelem létrejöttének Cannon féle modellje

32 A kognitív vélekedés, mint összetevő
a kognitív kiértékelés nagymértékben felelős a születendő érzelmekért Schachter és Singer (1962):akkor keletkezik érzelem, ha az arousalhoz kognitív címkét rendelünk előfordulhat, hogy nagyon hasonló izgalmi mintázat hátterén az eltérő tapasztalatok miatt különböző érzelmek jönnek létre az adrenalin és teremtett helyzet értelmezése

33 Schachter és Singer kísérletének vázlata
Kísérleti helyzet Tájékoztatott Nem tájékoztatott Érzelmi élmény placebo nincs gyenge adrenalin erős

34 A kognitív értékelés szerepe az érzelem létrejöttében

35 A megismerés szerepe az érzelem kialakulásában
Lazarus: a megismerés elsődleges az érzelemhez képest Roseman, az érzelem, mint tünetegyüttes: fenomenológiai komponens (szubjektív élmény) fiziológiai komponens gesztus komponens viselkedéses komponens emotivációs komponens (megközelítés vagy elkerülés) Zajonc: az emberi érzelmeket jelentősen befolyásolják az arckifejezések Az arcizmok összehúzódása befolyásolja az agyi vérellátást Az arcizmok megfelelő idejű kitartása az érzelem megjelenését eredményezi A kogníció nem szükséges feltétele egy érzelem kialakulásának

36 Az elsődleges helyzeti tényezők és következményeik
KÍVÁNAOTSSÁG MEGTÖRTÉNIK-E? kívánatos megtörténik nem történik meg öröm érzése bánat, csalódás nem kívánatos aggodalom megkönnyebbülés

37 A szerelem triarchikus elmélete (Sternberg és Trotter)

38 Az arckifejezések egyszerű, primitív komponens
kulturális generalitás a jellemző jobb agyféltekei lateralizáció, erős specializálódás

39 Kultúra és az érzelmek biológiai alap a fiziológiai mintázat és az érzelmek azonosításának képessége az alapérzelmek kultúrától függetlenek: biológiai örökletesség nemek szerinti különbségek verbális közlések metakommunikációs elemei: érzelmi tónus a kultúra intézményesíti az alapérzelmek kifejezését és társadalmi kontrollját

40 A kultúra és alapérzelmek
Alapérzelem Mihez kapcsolódik? Intézményesített forma félelem halál és veszteség vallás öröm szexualitás házasság exploráció gyűjtögetés, feldolgozás tudomány és technika

41 Nyelvi értelmezési szintek az érzelmekben
Plutchik: A. szubjektív nyelv: mit érzünk? B. viselkedési nyelv: mit teszünk? C. funkcionális nyelv: mit érünk el vele? a. félelem b. menekülés c. védelem a. öröm b. párosodás c. reprodukció a. düh b. támadás c. destrukció a. undor b. hányás c. visszautasítás