Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Megismerés és motiváció Társadalom- pszichológia 7.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Megismerés és motiváció Társadalom- pszichológia 7."— Előadás másolata:

1 Megismerés és motiváció Társadalom- pszichológia 7.

2 Megismerés fogalma kognitív pszichológia – a latin cognitio (»megismerés«) szóból: a kísérleti pszichológia vezető irányzata a huszadik század második felében. Az emberi megismerés vizsgálatát állította a kísérletezés előterébe, a belső modellek, a reprezentációk kialakulásának és irányító szerepének törvényeivel. Fő kutatási témái az észlelés, figyelem, emlékezés, gondolkodás, nyelv, döntés vizs­gálata.

3 Megismerés fogalma A megismerés szakaszait egy közös folyamat részeiként kezeli az információfeldolgozási felfogás, mely szerint a külvilágból érkező ingerek egyre elvontabb leképezéseket hoznak létre fejünkben, a szenzorostól az egészen elvontig, különböző idői és szerveződésű tárak keretében értelmezve. A perceptuális ciklus fogalmát előtérbe állító, pragmatikusabb felfogások a reprezentációkat kétirányú információfeldolgozás kompromisszumaként fogják fel: a leképezést az elvárások, sémák is befolyásolják.

4 Reprezentáció reprezentáció – Leképezés, képviselet: valamely jel egy dolog vagy folyamat helyett áll. A pszichológia a belső, mentális reprezentáció világát elemzik: milyen szerveződési elveknek megfelelően alakul ki kapcsolat a gondolati világ és a környezet között? Az egyszerűbb idegrendszerek reprezentáció közvetítése nélkül, közvetlenül rendelik az élőlény viselkedését a környezet hatálya alá. Emlősöknél már kialakul a téri világ leképezése (kognitív térkép), melynek révén az állat helyekhez eseményeket kapcsol. A főemlősöknél kialakuló, egyedi eseményekre vonatkozó epizodikus reprezentációs rendszer az embernél tovább finomodik. A szemléletes, képi reprezentáció az alapforma, melyben a leképezett dolgok és a jelek belső rendje között analógiás megfeleltetés van.

5 Megismerés fogalma A nyelv kialakulásával megjelenik a kijelentéseken alapuló leképezés, ahol a szavak, a szavak sorrendje s a dolgok és események között nincsen hasonlósági viszony. Az emberi kultúra nem csupán egyedi reprezentációt alakít ki, hanem egész reprezentációs rendszereket. Ezek fontos jellemzője kreativitásuk: a reprezentációk egymással összekapcsolódva nemcsak leképeznek, hanem kreatívan új gondolatokat is létrehoznak. Ebben az értelemben a reprezentáció a gondolkodás alapja, amint azt a kognitív tudomány értelmezi. A reprezentációs szabadság jelenik meg már a gyermekrajzokban is, s a gyermeki gondolkodás fejlődése a repre­zentációs rendszerek fejlődéseként is interpretálható.

6 Észlelés észlelés – a környezet tárgyainak, eseményeinek és összefüggéseiknek leképezése az idegrendszerben. A megismerésben különleges szerepe van a távolsági receptorokon alapuló észlelésnek (látás és hallás). A korai szakaszokban a környezet elemi ismertetőjegyeit (éleket, színeket, elemi hangérzeteket) emeljük ki, a későbbi szakaszokban ezek integrálódnak a külvilág leképezésébe. A modularitás-elvet követő észlelés-kutatók szerint a tudás és a kontextus csak utólag befolyásolja a reprezentációkat. Az illúziók, a valóságnak meg nem felelő érzékletek nem befolyásolhatóak a tudás révén. Az észlelés alapvető szerepet játszik a cselekvés irányításában. J. Gibson az autó- és repülő-vezetés folyamatát elemző pragmatikus felfogása szerint az észlelés valószínűségi alapon igazodik a környezethez, irányítja mozgásunkat, s a reprezentáció ennek csak mellékterméke lenne.

7 Emlékezés fogalma emlékezet – Az információk tárolásának és előhívásának képessége. Az emlékezet nem egységes rendszer, hagyományosan megkülönböztetjük egymástól az információk átmeneti tárolására szolgáló rövid távú emlékezetet és a gyakorlatilag korlátlan idői kapacitással rendelkező hosszú távú emlékezetet. A rövid távú emlékezet modern elméletei szerint ez a rendszer is több komponensből áll, amelyek fontos feladatokat töltenek be a nyelvelsajátításban, a téri tájékozódásban vagy a tervezett viselkedés megvalósításában. A hosszú távú emlékezeten belül megkülönböztetjük az események tárolására és előhívására szolgáló epizodikus emlékezetet, illetve a tények rögzítéséért felelős szemantikus emlékezetet.

8 Emlékezés fogalma Az információk előhívásának tudatos formáját explicit emlékezésnek nevezzük, működésekor az emlékező személy tisztában van vele, hogy korábban rögzített emlékeket hív elő, ezzel szemben az úgynevezett implicit emlékezésnél az információk előhívását nem kíséri emlékezési élmény. Az explicit és implicit előhívási folyamatokat eltérő idegrendszeri hálózatok valósítják meg, éppen ezért egymástól függetlenül is károsodhatnak.

9 Gondolkodás fogalma gondolkodás – a kapott információk meghaladása, új reprezentációk kialakítása. A gondolkodás kutatásának kiinduló kérdése a kategorizáció elemzése. A kategóriák lehetősége már adott az észlelésben (fának látunk valamit). A fogalmi kategóriák viszont hierarchikus rendszert alkotnak, ebben az ember felülmúlja a kategóriákat már kialakítani képes állatokat, a rendszert támogató társas reprezentációk, pl. a nyelv révén.

10 Gondolkodás fogalma A következtetés folyamataiban jellegzetes indukciós és dedukciós "hibákat" és rövidre záró eljárásokat tártak fel a kísérletek. Képesek vagyunk logikailag érvényes formális gondolkodásra, de ezt következetesen "iskolás" helyzetekben alkalmazzuk. A gyakorlati probléma megoldást elemezve a próbálkozások és az egyszeri, hirtelen belátás idői szerveződését elemezve kiderült, hogy az átszervezés, a reprezentációk újrarendezése a problémamegoldás kulcsa. Ebben képi és nyelvi eljárások egyaránt segítenek, a sémák pedig akadályoznak.

11 Motiváció motiváció: Az igényszint önmagunkkal szembeni teljesítményelvárást testesít meg. A motívumok tanulás eredményeképp is kialakulhatnak; a motívumtanulásnak két alapvető mechanizmusa van. Ezek: az új elsődleges hajtóerő létrejötte és a másodlagos motívumok kialakulása. Az előbbire példát jelentenek „hétköznapi” szenvedélyeink (dohányzás, kávézás), ám ennél sokkal súlyosabb eset az alkoholfüggőség és a kábítószer- szenvedély. A másodlagos motívumok másodlagos megerősítőknek felelnek meg: hozzásegítenek bennünket az elsődleges megerősítők eléréséhez. A legfontosabb emberi másodlagos motívum a pénz megszerzéséhez fűződik.

12 Motiváció A különböző motívumtípusok számos közös vonással is rendelkeznek. Minden esetben létezik egy belső, a szerv.-et viselkedésre késztető hajtóerő (angolul drive), mely külső tárgyakra irányuló viselkedést indít el. A legtöbb esetben a viselkedés akkor zárul le, ha a motivációs feszültség lecsökken a biológiai egyensúlyi állapot helyreállása következtében. Ezért a motiváció ált. működési elvét régebben az ún. drive-redukcióval magyarázták: a motivált viselkedés a kellemetlen pszichikus feszültség csökkentésére irányul, és e feszültségcsökkenés kellemes élmény.

13 Motiváció Ez az elv később számos esetben nem bizonyult igaznak. Így például a szexuális motiváció esetében, mivel a szexuális ingerlés növeli a belső feszültséget, mégis kellemes, jutalmazó értékű. A kíváncsiságkésztetés kiváltotta viselkedés pedig nem vezet a motivációs feszültség csökkenéséhez, ellenkezőleg, fenntartja e feszültséget, időnként egészen a kimerülésig (gondoljunk egy érdekes könyv éjszakai olvasására, amikor végül elalszunk a könyv fölött; vagy a labdával játszó kutyára).

14 Motiváció A drive-redukciónál újabb ált. motivációs elv az idegrendszeri motiváció optimális szintjének fenntartása. E szerint a motivált viselkedés során az idegrendszer optimális izgalmi szintjét állítja helyre: éhség vagy szomjúság esetén e szint túl magas és csökkenteni kell, míg pl. unalom esetén érdekes, izgalmas tevékenység után nézünk. Eszerint a szenzoros élménykeresők optimális izgalmi szintje magasabb az átlagosnál. A motiváció témakörében szokás tárgyalni a szándék és az akarati cselekvés fogalmait is. A szándék annyiban hasonló a ~hoz, hogy valamely tevékenység elvégzésére indít, annyiban azonban különböző, hogy szándékainkat időnként elfelejtjük, míg motívumainkat nem. Szándék akkor keletkezik, ha a ~nk valaminek az elvégzésére gyenge vagy ellentmondásos (pl. szeretnénk is szívességet tenni ismerősünknek, meg lusták is vagyunk). Ilyenkor tudatos döntést követő akarati erőfeszítésre van szükség a tevékenység végigviteléhez.

15 Motiváció Gyakran a befejezetlen tevékenységeinkre jobban emlékszünk, mint a befejezettekre – főleg akkor, ha viszonylag erős belső késztetés fűződik végigvitelükhöz. A viselkedés meghatározói a szexualitásból és az agresszivitásból (Freud kifejezésével az élet- és halálösztönből) erednek. Így például az intellektuális érdeklődés a szexuális késztetés átlényegülése, szublimációja útján áll elő a gyerekkor érzelmi fejlődése során. Ezenkívül viselkedésünket meghatározzák múltbéli élményeink s az azokat kísérő érzelmek – jórészt nem tudatos – emlékei; motívumaink tehát személyes múltunkban, élettörténetünkben gyökereznek.

16 Motiváció Freud tanítványa és kortársa Adler az emberi viselkedés végső mozgatójának azt a törekvést tartotta, hogy gyenge, kiszolgáltatott, gyermeki mivoltunkból erős, hatékony, környezetünket aktívan alakítani képes lényekké váljunk (Adler kifejezésével a hatalomvágy és a kisebbrendűségi érzés kettőssége határozza meg a viselkedést). Az adleri hatalomvágy helyett ma inkább az önmegvalósítás fogalmát használják a személyiségpszichológusok az ember legösszetettebb, legáltalánosabb motívumára, önkifejező törekvéseire. (Az önmegvalósításnak része a már említett kíváncsiság, az igényszint és teljesítménymotiváció, valamint a hatékonyságra törekvés, a személyre jellemző sajátos tárgyakra irányulva.)

17 Motiváció Az önmegvalósítás az egyéb motívumokkal együtt sajátos hierarchiát alkot, melyet A. Maslow „motivációs piramis” konstrukciója jellemez. A piramis alján az alapvető motívumok (éhség, szomjúság stb.) állnak, a középszinten a megfelelő emberi kapcsolatok, mások általi elfogadottság, az elhúzódó pszichológiai feszültségektől való mentesség. A piramis csúcsán helyezkedik el az önmegvalósítás igénye. Ez az elrendezés Maslow felfogásában egymást feltételező rendet jelent: az önmegvalósításnak feltétele az egyszerűbb motívumok kielégítettsége.

18 Abraham Maslow ( ) A MASLOW-FÉLE SZÜKSÉGLET PIRAMIS

19 MOTIVÁCIÓK Biológiai motivációk: szükségletek, (levegő, víz, élelem, fájdalomkerülés, örömkeresés, ösztönös viselkedések) Szociális motivációk: kultúra, társadalmi helyzet, tanulás függő (elfogadás, törődés, elismerés) Személyes motivációk: egyéni tapasztala- tokra épülnek (szokások, én-védelmi mechanizmusok, személyiség stílusok) Magasabbrendű motivációk: kompetencia (tökéletességre törekvés), altruisztikus (szeretet, részvét) AKTUALIZÁLÁS: fenntartani és fejleszteni! A SZEMÉLYISÉGELMÉLETEK ÁLTALÁNOS ÖSSZETEVŐI

20 Motiváció A motivációs rendszerek hierarchikus viszonya igen fontos pedagógiai kérdéseket is érint. Az iskolai szocializáció egyik kulcskérdése, hogyan tehető a tanulás- és a tudásvágy belső, intrikus motivációs rendszer alapjává, hogyan adagoljuk a jutalmazás t úgy, hogy ne csökkentsük a kíváncsiságot.

21 Megismerés fogalma A megismerés eredményét nagyban befolyásolja a motiváció. Minél érdekeltebbek vagyunk egy információ megszerzésében annál biztosabb a megismerési folyamat sikere.


Letölteni ppt "Megismerés és motiváció Társadalom- pszichológia 7."

Hasonló előadás


Google Hirdetések