Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény változásai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény változásai."— Előadás másolata:

1 1 Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény változásai

2 2  Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló évi XC. törvény Kihirdetve án a Magyar Közlöny 132. számában  Sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi LXXXIII. törvény Kihirdetve én a Magyar Közlöny 129. számában Módosító törvények

3 3 A évi XC. törvény által módosítva  Egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illeték mentesség  Gazdaság átadási támogatással összefüggő illeték mentesség  Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzéséhez kapcsolódó illeték mentesség

4 évi LXXXIII. törvény által módosítva  Sporttelepek megszerzéséhez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illeték mentesség  Elévülési szabályok

5 5 Öröklési és ajándékozási illeték Az örökhagyó és az ajándékozó egyenes ági rokona által megszerzett örökrész, illetve ajándék mentes az illeték alól.  A vérségi és az örökbefogadáson alapuló rokoni viszonyokra terjed ki  A mentesség értéktől független  Bejelentés szabályai változatlanok

6 6 Öröklési és ajándékozási illeték  Módosításra kerültek az Itv. 12. § (1) bekezdésében található, rokonsági foktól függő illetékmértéket megállapító táblázatok is, vagyis az egyenes ági rokonok kikerültek a táblázatból  I. csoport: házastárs, mostoha és nevelt gyermek, mostoha és nevelő szülő  II. csoport: testvér  III. csoport: minden más örökös/megajándékozott

7 7 Öröklési és ajándékozási illeték  Az Itv. 16. § (1) bekezdés c) pontja szerinti mentességi szabály változatlan : Az I. csoportjába tartozó örökös által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint mentes az öröklési illeték alól  Gépjármű ajándékozás esetére vonatkozó átmeneti rendelkezés: a jét követően egyenes ági rokon által megfizetett ajándékozási illetéket az adóhatóság kizárólag kérelemre téríti vissza

8 8 Gazdaság átadáshoz kapcsolódó mentességek  Ajándékozás: Itv. 17. § (1) bekezdés q) pont  Visszterhes: Itv. 26. § (1) bekezdés  Feltétel: a Termőföldről szóló évi LV. törvény 3. § u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezőgazdasági termelő (egyéni vállalkozó, őstermelő, családi gazdálkodó) a gazdaságátadási támogatás igénybe vétele érdekében közeli hozzátartozónak adja át a termőföldet, illetve a gazdaság működtetéséhez, fenntartásához szükséges vagyontárgyakat.

9 9 Gazdaság átadáshoz kapcsolódó mentességek  Közeli hozzátartozó: a Ptk § b) pontja szerinti házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.  Illeték mentesen átadható vagyontárgyak: a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet, gépjármű, pótkocsi stb.)

10 10 Gazdaság átadáshoz kapcsolódó mentességek Változatlanul alkalmazandó:  az Itv. 17. § (1) bekezdés h) pontja szerinti mentesség, mely szerint a közeli hozzátartozónak nem minősülők esetében mentes a gazdaságátadási támogatás érdekében átadott termőföld megszerzése  Az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontja szerinti mentességi szabály, mely minimum 5 éves mezőgazdasági tevékenységet ír elő a mentességhez

11 11 Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzéséhez kapcsolódó mentesség  jétől visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén  Új mentességi szabály: az ilyen társaságban fennálló vagyoni betétnek a Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása illetékmentes  Kapcsolt vállalkozás fogalma: Tao. tv. 4. § 23. pont  Többségi befolyás fogalma: Ptk. 685/B. §

12 12 Hatályba léptető rendelkezések  A évi XC. tv § (1) bekezdése alapján az illetékre vonatkozó rendelkezések (III. fejezet) a kihirdetést követő 3. napon lépnek hatályba, vagyis án  Külön rendelkezés vonatkozik Az egyenes ági rokonok közötti illeték mentességre [Itv. 16. § (1) bekezdés i) pont; 17. § (1) bekezdés p) pont] A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság visszterhes vagyonátruházási illeték mentességére [Itv. 26. § (1) bekezdés t) pont]

13 13 Hatályba léptető rendelkezések Az új szabályt a napján jogerősen el nem bírált ügyekben kell alkalmazni:  Már kézhez kapta az örökös/megajándékozott az illetéket megállapító fizetési meghagyást, de jén még nem vált jogerőssé  Másodfokú döntés esetében a kézhezvétel legkorábban jén történt

14 14 Sporttelepek megszerzéséhez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illeték mentesség  Itv. 26. § (1) bekezdés i) pont: mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a sporttelep tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése, ha a vagyonszerző vállalja, hogy az ingatlant a szerzéstől számított 15 évig nem idegeníti el és sport célra használja vagy hasznosítja.  A mentesség nem érvényesíthető a sportteleppel egybeépült vagy azzal együtt nyilvántartott, sporttelepnek nem minősülő ingatlanrészre  Módosuló elévülési szabályok: Ahol a törvény illetékmentesség vagy illetékkedvezmény feltételeként a megszerzett ingatlan, vagyoni értékű jog meghatározott célú és meghatározott időtartamú hasznosítását írja elő, az illeték megállapításához való jog annak a naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, melyben a hasznosításnak a mentesség vagy kedvezmény feltételeként meghatározott időtartama letelt.

15 15 Sporttelepek megszerzéséhez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illeték mentesség  Itv. 26. § (1) bekezdés r) pont: az építésügyi szabályok és a településrendezési terv alapján sporttelep létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet sporttevékenységet, annak szervezését, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtését végző sportszervezet, sportszövetség általi megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül sporttelepet hoz létre.  Sporttelep fogalma: Itv § (1) bekezdés k) pont  A mentesség igénybe vételére jogosult vagyonszerzők: sporttevékenységet, annak szervezését, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtését végző sportszervezet, sportszövetség

16 16 Hatályba lépés Mivel a mentesség állami támogatásnak minősül, a törvény csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalának napját követő 15. napon lép hatályba.

17 17 Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót érintő változás  Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló évi XC. törvény 33. §-a és 134. § (4) bekezdése i hatállyal hatályon kívül helyezte az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló évi LXXVIII. törvényt  A már bevallott adó 2. részletét nem kell megfizetni  Ha az adózó a 2010-re bevallott adó felénél (1. részlet) többet fizetett be, a túlfizetés összegét át követően visszaigényelheti

18 18 A televízió-készülék üzemben tartási díjra vonatkozó változásokról  A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXX. törvény 84. §-ának (2) bekezdése értelmében az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az üzemben tartási díj 2010 évre esedékes összegének megfizetését átvállalja.  A rendelkezés naptól hatályos  augusztus 1-jét követően az adózókat az adófizetési kötelezettség mellett, bevallási kötelezettség sem terheli  Az éves gyakoriságú bevallók a évre benyújtandó 01-es bevallásukat től ig terjedő bevallási időszakra töltik ki, de üzemben tartási díjat legfeljebb júliusig vallhatnak.

19 19 Mentesség az adószám kiváltás alól tól mentesül a magánszemély adózó az adószám kiváltása alól, ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti ingatlan- bérbeadási (haszonbérbeadási) tevékenységet folytat és az általános forgalmi adót érintően nem él az adókötelessé tétel jogával:  kizárólag természetes személy lehet, aki  nem egyéni vállalkozó  tevékenysége kizárólag az áfa törvény 86. §-a szerinti adómentes ingatlan bérbeadási tevékenység lehet (vagyis nem lehet a kötelezően adóköteles körbe tartozó – például kereskedelmi szálláshely szolgáltatásra, garázs bérbeadásra irányuló – tevékenység),  és az ingatlan bérbeadásra vonatkozóan az adóalany nem él az adókötelessé tétel választásával  valamint nem létesít kereskedelmi kapcsolatot az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal

20 20 Számlaadási kötelezettség  A természetes személy adószám hiányában is az általános fogalmi adó alanya, ezáltal az áfatörvényben meghatározott bizonylat kibocsátására kötelezett, amely az ilyen adómentes tevékenységre tekintettel számviteli bizonylat kell, hogy legyen  Ezen a számviteli bizonylaton az adóalany neve mellett az adóazonosító jel szerepeltethető  Amennyiben azonban az adóalany úgy dönt, hogy számlatömböt kíván használni, annak beszerzéséhez már adószámmal kell rendelkeznie

21 21 Egyéni vállalkozó-ingatlan bérbeadás Az Szja. tv tól hatályos 3. § 17. pontja alapján a jövedelemszámítás szempontjából nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki  ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevételére,  a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009 (X.20) Korm. rendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemre, vagy az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy egyéb szálláshely- szolgáltatási tevékenység esetén a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja. A választás jogával a magánszemély augusztus 16-át követően megszerzett bérleti, szálláshely-szolgáltatási díjak tekintetében élhet.

22 22 Egyéni vállalkozó-ingatlan bérbeadás  Az Szja. tv. 18. § (1) bekezdésének új c) pontja szerint az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó magánszemély (ideértve az egyéb szálláshely- szolgáltatót is) tételes költségelszámolás esetén – az szja-törvény 3. számú mellékletének rendelkezéseitől eltérően – értékcsökkenési leírást az szja- törvény 11. számú mellékletének rendelkezései szerint számolhat el.  Amennyiben az egyéni vállalkozó élt választási jogával, akkor az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint a vállalkozói személyi jövedelemadó előleg-alapjául szolgáló halmozott vállalkozói adóalapot augusztus 15-éig tartó időszakra kell megállapítania  ha a magánszemély az egyéni vállalkozása keretében kizárólag ingatlan bérbeadással foglalkozott, de élt választási jogával, vagyis azzal, hogy az ingatlan bérbeadásból, egyéb szálláshely-szolgáltatásból származó bevétele után a magánszemélyekre vonatkozó szabályok adózik, akkor ettől függetlenül a járulékfizetési kötelezettségének továbbra is az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell eleget tennie.

23 23 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "1 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény változásai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések