GAZDASÁGI ÉS MŰSZAKI FŐIGAZGATÓSÁG

Az előadások a következő témára: "GAZDASÁGI ÉS MŰSZAKI FŐIGAZGATÓSÁG"— Előadás másolata:

1 GAZDASÁGI ÉS MŰSZAKI FŐIGAZGATÓSÁG
MUNKAVÉDELMI ALAPISMERETEK 2013. évi oktatási tematika Összeállította: Blahóné Józsa Hajnalka

2 A munkavédelem célja, feladata
A munkavédelem a munkavégzés biztonságával, a munkakörülmények ártalmainak megelőzésével foglalkozik a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzése céljából. A munkavédelem a munkavállaló számára nem más, mint biztonságosan dolgozni és munka után – ha fáradtan is – ugyanolyan épen és egészségesen hazamenni, mint ahogy bejött dolgozni! Nem csak Magyarország, de az Európai Unió munkavédelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek is sarokpontja a munkavállalók egészségének megóvása és a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése.

3 A DOLGOZÓK MUNKAVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEI
az évi XCIII. törvény a munkavédelmről alapján

4 A munkavállaló csak abban munkakörben, azon a munkahelyen dolgozhat, ahová munkahelyi vezetője beosztotta, illetve amely tevékenységre megfelelő oktatást, utasítást, engedélyt kapott; biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban (alkohol, kábítószer, és erős gyógyszer hatás mentesen), a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával végezhet munkát.

5 A munkavállaló köteles
munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját, vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse; a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni (még akkor is, ha irodában dolgozunk); az előírt munkaköri orvosi vizsgálaton részt venni; munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani; a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról (a tőle elvárható módon) meggyőződni; rendeltetésének megfelelően használni;

6 A munkavállaló köteles
a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni; a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől; balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni; Tilos olyan munkát végeztetni, vagy végezni, amely bárkinek az életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti ! A munkahelyen tilos minden olyan magatartás (fegyelmezetlenség, játék stb.), amely a biztonságos munkavégzést akadályozza;

7 BALESETI FORRÁSOK, VALAMINT A JAVASOLT MEGELŐZÉS

8 Veszély: Elcsúszás, illetve elesés általában akkor következik be, amikor a legkevésbé számítunk rá, például nem veszünk észre egy nedves foltot az egyébként száraz padlón. Vizesblokkokban, teakonyhákban, valamint frissen felmosott helyeken számítani kell az elcsúszás veszélyre! Megelőzés: A kiömlött folyadékot megfelelő tisztítási módszer alkalmazásával azonna haladéktalanul el kell távolítani. Ahol nedves a padló, használjunk figyelmeztető táblákat és jelöljük ki a kerülőutakat!

9 Veszély: A legtöbb baleset az elcsúszásból és a megbotlásból, vagy a rossz lépésből következik be. Veszélyforrások lehetnek a padozaton lévő lyukak, repedések, a nem rögzített szőnyegek és lábtörlők. Megelőzés: A padlót rendszeresen vizsgáljuk meg, hogy van-e rajta sérülés, és a szükséges karbantartást végeztessük el.

10 Veszély: A közlekedési útvonalakon, járófelületen átvezetett kábelek is komoly botlásveszélyt jelentenek. Megelőzés: A közlekedő utakon tárgyakat, anyagokat elhelyezni, elektromos kábeleket védőburkolat nélkül átvezetni még átmenetileg sem szabad.

11 Veszély: Lépcsőn való közlekedéskor számolni kell a lecsúszás, leesés veszélyével. Fokozza a veszélyt a túl magas sarkú, vagy csúszós talpú cipő. Megelőzés: Lépcsőn mindig nagy körültekintéssel, a lépcsőfokokat egyesével véve közlekedjen! Fontos a megfelelő lábbeli viselete, melynek megválasztásánál figyelembe kell venni a munka típusát, a padlófelületet, a padló tipikus állapotát és a cipőtalp csúszásgátló tulajdonságát.

12 Veszély: Magasan lévő polcra, állványra pakoláskor a leesés veszélyével kell számolni. Megelőzés: Polcra, állványra pakoláskor soha ne álljon nem erre a célra készített eszközre (például: szék, asztal stb.)! Magasabb helyek feléréséhez használjon szabályos létrát, vagy irodai fellépőt!

13 Veszély: A munkahelyi stressz az egyszerű dolgozóktól a csúcsvezetőkig mindenkit érint. Míg némi munkahelyi stressz hozzátartozik mindennapi életünkhöz, és akár doppingolhat is minket, addig a túlzott nyomás már zavarja munkánk hatékonyságát és károsítja fizikai és lelki egészségünket. Ezért nagyon fontos megoldást találni arra, hogyan kezeljük ezt a problémát.

14 Megelőzés, kezelés A rövid távú stressz kezelés: átmeneti feszültség-levezetést jelent: ha elment a kolléga vagy az ügyfél, a dolgozó kibeszéli magából a dühét; lényeges a helyes légzéstechnika alkalmazása, van, amikor már ennyi is segít; minden munkahelyen teret kell adni a dolgozó jó közérzetéhez hozzájáruló tényezőknek: mozgás, ebédidő, két feladat közötti lazítás, felállás, szusszanás. A hosszú távú stressz kezelés tartalmazza a rendszeres, levezető pihentető feladatokat. Például: lehet a testi feszültség levezetésére irodai jógát is alkalmazni. Érdemes megmozgatni végtagjainkat a munkaidő alatt és után is. napi rendszerességgel végzett szabadidős tevékenységek, (séta, sport, kocogás, tánc), a lényeg, hogy az embernek jól essen valami a nap során, ez lehet örömszerzés, egyfajta megjutalmazás is.

15 Veszély: A villamos energia igen veszélyes energia, így a használata során folyamatosan számolni kell az ebből származó veszélyekkel. A villamosság elő sorban akkor veszélyezteti a vele kapcsolatba kerülő embereket, ha nem ismerik annak tulajdonságait, jelenségeit, és ha nem megfelelő, rossz, sérült elektromos berendezéseket használnak, üzemeltetnek. Áramütésről akkor beszélünk, ha az áramkör az ember testén keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az élettani hatásai miatt az egyészséget, vagy súlyosabb esetben az életet veszélyezteti.

16 A villamos berendezések szabálytalan használatból eredő áramütés végzetes is lehet !
Sérült, szigeteléshiányos készüléket, vezetéket, villásdugót üzemeltetni tilos! Sérült, balesetveszélyes fali elektromos csatlakozó aljzat Szabálytalanul javított, hibás, balesetveszélyes elektromos vezeték Szabálytalan, balesetveszélyes elektromos hosszabbító

17 Munkabaleset

18 Az egészségkárosodás nem minősülhet baleseti eredetűnek.
A baleset fogalma A baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt bekövetkezik be és sérülést, mérgezést vagy más testi, lelki egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Az egészségkárosodás nem minősülhet baleseti eredetűnek.

19 Munkabaleset fogalma Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett, munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, beszerzés, ügyintézés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri.

20 Munkahelyi baleset jelentése
A sérült, illetve a balesetet észlelő személy köteles a balesetet azonnal jelenteni a munkát közvetlenül irányító felettesének. A balesetet akkor is jelenteni kell, ha az előreláthatóan munkanap kiesést nem okoz. Munkahelyi vezető: A sérült munkáját közvetlenül irányító vezető minden tudomására jutó balesetet köteles haladéktalanul továbbjelenteni az üzemeltetési osztályvezetőnek (Csécsi Mihály: ).

21 Baleset esetén: Az első és legfontosabb feladat – amennyiben szükséges – az elsősegélynyújtás, a sérülés súlyosságától függően szakképzett elsősegélynyújtó, orvos, vagy mentő hívása. (A legtöbb létesítményben defibrillátor van készenlétben tartva kezeléséhez képzett személyzettel) Gondoskodni kell a baleseti helyszín – lehetőség szerint – változatlanul hagyásáról a kivizsgálásig, arról fényképfelvételeket kell készíteni. Természetesen a sérült mentése az elsődleges, ennek érdekében a helyszín a szükséges mértékig megváltoztatható (de a helyszínt fényképpel, filmfelvétellel rögzítsük előtte).

22 Munkabaleset kivizsgálása
A munkáltató köteles minden munkabalesetet kivizsgálni és nyilvántartásba venni. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni. A balesetek kivizsgálásának legfontosabb célja a hasonló balesetek elkerülése, a jogilag tiszta helyzet teremtése és a dolgozó esetleges kártalanítása feltételeinek megteremtése. A munkaképtelenséget okozó balesetekről „munkabaleseti jegyzőkönyv” készül.

23 Munkabaleseti jegyzőkönyv

24 Baleseti táppénz A munkabaleset miatt keresőképtelen dolgozót baleseti táppénz illeti meg. A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapját képező jövedelme naptári napi összegével (Egészségbiztosítási törvény). A sérült nem jogosult baleseti táppénz igénybe vételére, ha a baleset munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben történt, de: kizárólag a sérült ittassága miatt, munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során következett be.

25 Üzemi baleset Az Egészségbiztosítási törvény szerint társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek minősülnek a munkába, vagy onnan lakására (szállására) menet közben, vagy egyes társadalombiztosítási szolgáltatások során ért balesetek. Ha a munkavállalót a fenti esetek során éri sérülés, azt köteles a munkáltató felé jelenteni, arról üzemi baleseti jegyzőkönyv készül. A dolgozót baleseti táppénz illeti meg. A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapját képező jövedelme kilencven százalékával. A sérült nem jogosult baleseti táppénz igénybe vételére, ha a baleset a munkába jövet, vagy menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.

26 A munkavédelmi előírások megvalósulásának hatósági ellenőrzése

27 Hatóság  megalakult a Nemzeti Munkaügyi Hatóság (NMH), melynek önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság. Területi szervek: fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei (munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség). Főbb tevékenysége: Megelőzést szolgáló tájékoztatás, felvilágosító tevékenység, Szabálytalanságok feltárása Jogkövetés hiánya esetén teljes hatósági szigor (bírság)

28 Az áram alatt lévő alkatrész ugyanúgy néz ki, mint amelyik
Humor: Az áram alatt lévő alkatrész ugyanúgy néz ki, mint amelyik nincs áram alatt. Csak más a fogása……. Köszönöm a figyelmet! Kérem, hogy az előadást követően a mellékelt jegyzőkönyvben az ismeretek elsajátításának tényét aláírásával igazolni szíveskedjen!