Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Munkajogi utazás – az Alkotmánybíróság és Strasbourg között Gyulaháza 2011. március 22. Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens PhD ELTE ÁJTK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Munkajogi utazás – az Alkotmánybíróság és Strasbourg között Gyulaháza 2011. március 22. Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens PhD ELTE ÁJTK."— Előadás másolata:

1 Munkajogi utazás – az Alkotmánybíróság és Strasbourg között Gyulaháza március 22. Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens PhD ELTE ÁJTK

2 Mit (köz)vetítek? Különadó -– Alkotmány-módosítás két ponton És új különadó évi CXXII. törvény (módosítja az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról és módosításáról szóló évi XC. törvényt Közalkalmazottak – 2011 újdonságai és a mi értelmezési feladataink – vezetők és jogállásváltás Munkavállalás gyes mellett A sztrájkjog változása A nők és a 40 éves szolgálati viszony – egy várható változás Kérdések – igyekszem válaszolni, ha tudok…

3 Különadó - Mikor fordulhatunk az AB- hoz? Alkotmány 32/ A. § (2) bek.: A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor vizsgálhatja felül, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogok sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot. Az AB csak a fenti szempontokra hivatkozással semmisítheti meg e törvényeket. Az emberi méltósághoz való jog – egyenlő méltóság: ne lehessen jogilag emberi életek között különbséget tenni.

4 A különadó alkotmányos „lába” A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről juttatott jövedelemre, az adott adóévet megelőző ötödik adóévtől kezdődően, törvény a jövedelem mértékét el nem érő kötelezettséget állapíthat meg [71/ I. § (2) bek.].. Európai Alapjogi Charta 17. cikk A tulajdonhoz való jog Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogszerűen szerzett tulajdonát birtokolja, használja, azzal rendelkezzen, és azt örökül hagyja. Tulajdonától senkit sem lehet megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből, a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel, valamint az ezáltal elszenvedett veszteségekért kellő időben fizetett méltányos összegű kártalanítás mellett történik.

5 A magánszemély egyes jövedelmeinek „második”különadója - Gptv. II. fejezet Ki fizet különadót? A költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más jogi személynél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján, továbbá aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló évi LXXV. törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban a különadó alapnak minősülő bevételt szerez Kivéve, akinek a jogviszonya megszűnését követő napon saját jogon nyugellátást állapítanak meg De ha már a megszűnés előtt megállapítják…?

6 A különadó alapja A jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármely más formában juttatott bevételből ide nem értve a jogviszony január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összegét, de ideértve az Mt. 3. § (6) bekezdése alapján megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt.

7 2 vagy 3,5 millió felett Nem minősül a különadó alapjának: az állami vezetők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelő bizottságának tagjai esetében a bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része; Kik az állami vezetők – és a vezető állásúak? Közalkalmazott nem tartozhat e körbe. Más foglalkoztatott esetében a különadó alapba tartozó bevételneka hárommillió-ötszázezer forintot meg nem haladó része, valamint a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom. A szabadság megváltása – és különadóztatása A különadó mértéke az adóalap 98 százaléka. – Az AB szerint a jogintézmény kiüresítése

8 A jogellenes megszüntetés dilemmája A jogviszony január 1-jét követő megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegek után a különadó-fizetési kötelezettséget jogcímenként a Gptv. szerint kell teljesíteni. Nyelvtani értelmezés kontra jogi magyarázat Minden adóalap, ami a határozatban szerepel? A kártérítés is adóalap? De hát nem jövedelem… Az elmaradt illetmény is adóalap? De hát nem a jogviszony megszűnéséhez kapcsolódik? Kjt. kontra Ktv. – ha nem felmentéssel szűnik meg a jogviszony – ekkor számít a különadó alapjába.

9 Vissza a múltba – különadós munkáltatói kötelezettségek A munkáltató magánszemélyenkénti és a jövedelem juttatásának éve (évei) szerinti bontásban március 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általa kifizetett különadó-alapot képező összegről, valamint jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről; a magánszemély kérésére a munkáltató a rendelkezésére álló, a különadó-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokról a kérés beérkezését követő 30 napon belül tájékoztatja a magánszemélyt.

10 Közalkalmazottak évi CLXXV. törvény (Kjtm.) Újra csak vezetői megbízás [Kjt. 23. §] Elfelejtették „kiszerkeszteni” a Kjt. 23. § (1) bekezdésből– „A magasabb vezető, illetve vezető megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott - a kinevezés szerinti munkaköre mellett - látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. És akinek ez a munkaköre? (UGORJUNK EGYET AZ INDOKOLÁSRA!) Csak határozott időre – maximum 5 év Megbízás visszavonása kérelemre továbbra is indokolni kell, jogellenes visszavonás: maximum 6 hónapra jár a pótlék De: az ördög az átmeneti szabályok között

11 Idézetek a T/1497 törvényjavaslat indokolásából A kinevezett vezetői státusz természetéből adódóan (önálló munkakör, főszabály szerint határozatlan időtartamra szól) „visszahívásra” nincs lehetőség (míg a vezetői megbízást a munkáltató bármikor visszavonhatja), a közös megegyezésen kívül a munkavégzésre alkalmatlannak minősítés, illetve az átszervezés miatti felmentés szolgálhat alapul a közalkalmazotti, és ezzel együtt a vezetői jogviszony megszüntetésére. Ez az új rendszer jelentősen megköti a munkáltatók kezét, a vezetőt tekintve pedig kevésbé hat ösztönzőleg a folyamatos, magas színvonalú munkavégzésre.

12 Vezetői kérdések Betöltött állás - A munkáltató által a vezető beosztású közalkalmazott munkakörére kiírt pályázat önmagában nem jogellenes amiatt, hogy betöltött munkakörre szólt [BH ]. A bizalmatlanság mint indok nem lehet személyes szimpátia vagy antipátia kérdése, ilyenként csak a vezető magatartásában vagy munkájában megnyilvánuló és bizonyítható olyan objektív tények szolgálhatnak, amelyek kellő magyarázatát adják annak, hogy a vezető nem hagyható a beosztásában [BH ]. Egy példa - Nem adminisztrál - Ha a kollektív szerződés szerint az osztályvezető főorvos munkakörébe nemcsak szakmai irányítási, hanem különböző adminisztratív kötelezettségek is tartoznak, azok teljesítésének elmulasztása esetén a munkáltató annak ellenére vonhatja vissza jogszerűen a vezetői megbízását, hogy nem adott külön munkaköri leírást a részére [BH ].

13 A vezetői megbízáshoz kapcsolódó átmeneti szabályok A Kjtm. hatálybalépésével egyidejűleg a határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői megbízás e törvény erejénél fogva január 1-jétõl kezdődő, öt évre szóló határozott idejű megbízássá alakult át, a határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői kinevezés e törvény erejénél fogva január 1-jétõl kezdődő, öt évre szóló vezetői megbízássá alakult át, egyidejűleg a közalkalmazottat határozatlan időre, a december 31-én hatályos kinevezése szerinti nem vezetői (a továbbiakban: szakmai) munkakörébe, vagy ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szakmai munkakörbe kell kinevezni,

14 Még mindig a vezetői átmenet A határozott idejű magasabb vezetői, vagy vezetői kinevezés e törvény erejénél fogva a határozott idő lejártáig tartó vezetői megbízássá alakult át, ezzel egyidejűleg a közalkalmazottat a határozott időből hátralévő időre a december 31-én hatályos kinevezése szerinti szakmai munkakörébe, vagy ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szakmai munkakörbe kell kinevezni. Ha a határozott időből még 5 évnél több volt hátra I.1-én – addig tart a megbízás HR – hová helyezzük az önálló munkakört betöltött vezetőket? Illetménygaranciák a vezetői megbízás fennállásig – nem lehet alacsonyabb az illetmény és pótléka, mint XII. havában

15 Mennyit keresnek az ex-kinevezett vezetők? Illetménygaranciák a vezetői megbízás fennállásig – nem lehet alacsonyabb az illetmény és pótléka, mint XII. havában Kinevezett vezetőnek Kjt. 70. § Vezetői pótlék – mértéke: magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-ötszáz százaléka, vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszázötven százaléka. DE!!! Hatályon kívül helyezve: Kjt. 21. § (4) Ha a kinevezés módosítása következtében … a korábbi kinevezett vezető nem vezetői munkakört tölt be, illetményét fizetési osztályának és fokozatának alapján kell megállapítani. Kérdés: Nem keresnek-e többet a kinevezettből megbízottá váló vezetők?

16 A végén csattan… Fenntartói döntés alapján (és a munkáltatói jogkör) január 1-je és február 28-a között a magasabb vezetői, vezetői álláshelyre pályázat kiírására kerül sor, az előbbiek szerint létrejött vezetői megbízások a pályázat alapján megbízott magasabb vezető, vagy vezető megbízásával egyidejűleg megszűnik, és ezzel egyidejűleg a közalkalmazottat a kinevezése szerinti szakmai munkakörében kell tovább foglalkoztatni, vagy a pályázat megnyerése esetén a közalkalmazott számára legfeljebb öt évre szóló új vezetői megbízást kell adni. Február 28-ig csupán a pályázati kiírásnak kellett megjelennie. Nem a megbízás visszavonása történik meg, a vezető megbízás más általi - pályázat útján történő - elnyerésével a törvény erejénél fogva megszűnik. Így a munkáltató indokolási kötelezettségének kérelmezése is kizárt.

17 A munkáltatói jogállásváltás új szabálya – nincs döntési helyzet A munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szervezet útján ellátott közfeladatot – az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló – gazdasági társaság utódszervezet részére adja át közfeladat ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, a közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakul át. Erre az estre az átadó és átvevő munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége marad fenn [Kjt. 25/ A. § (2) bek.]. kötelesek írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja, benne a munkaszerződésre vonatkozó ajánlattal [Kjt. 25/ A. § (3) bekezdés]. Ugyanakkor az új 25/ A. § (8) bekezdés kizárja az ajánlattételre történő válaszadást tartalmazó 25/ A. § (5) bekezdésének alkalmazását. Az elutasítás lehetőségének megszűnésével megszűnik a végkielégítésre való jogosultság!

18 Közalkalmazotti illetmények Illetménytábla - negyedik éve befagyasztva emelkedő minimálbér és garantált bérminimum összecsúszott osztályok, fokozatok és az egyenlő bánásmód ft-os minimálbér: A1-8 és B1 alatta ft-os garantált bérminimum E1 is Ft (felsőfokú szakképesítés kell!) Pótlékalap – ft. Kereset-kiegészítés - a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a.

19 Alkotmányellenes az indokolás nélküli felmentés – mit ér a határozat? Alkotmánybíróság 1068/B/2010. AB határozata – mit sért a Ktjt.? A munkához való jogot Az indokolatlan, önkényes megszüntetéssel szembeni védelmet A közhivatal viselésének jogát A törvény alá rendeltséget – a jogállamiság elvét A hatékony védelem lehetőségét, a bírósághoz való fordulás jogát Az emberi méltósághoz való jogot Mit tehet, akit felmentettek? Aki már beadta a keresetet vagy 30 napon „belül” van Alkotmányjogi lehetőség vagy zsákutca? És a köztisztviselők…?

20 Ki dolgozhat gyes mellett? évi CLXXI. törvény 72. és 75. §-a megváltoztatta a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény (Cst.) 20. § (1) bekezdés a) pontját és 21. §-át. gyermek 3 éves koráig jár a gyes kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat, a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik (pl. távmunka, bedolgozó), a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat, ikrek esetében a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyes-ben részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyes-re

21 Visszatérés részmunkaidőben - közalkalmazottak Kjt. 23/B. § (1) Teljes munkaidőben foglalkoztatott írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben a) heti húsz óra, készenléti jellegű munkakörben a kinevezés szerinti munkaidő mértéke felének megfelelő tartamú részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az Mt.138. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerinti fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásra szóló kérelem – megtagadása: ha a munkáltatónak lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. Részmunkaidő kikötése - a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,ha ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól hatályos. Általában: szabadság-kiadás a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanaptól, eltérő megállapodás: a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

22 Új felmentési lehetőség? A negyven éves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíj [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés] életkori jogosultsági feltételével legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott nő azt írásban kérelmezi. Nyugdíjasnak is minősülnének!

23 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Látták az Othelló Gyulaházán c. filmet?


Letölteni ppt "Munkajogi utazás – az Alkotmánybíróság és Strasbourg között Gyulaháza 2011. március 22. Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens PhD ELTE ÁJTK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések