Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az innovatív pedagógus ismérvei egy longitudinális vizsgálat tükrében – tanulási stílus Tóth Péter

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az innovatív pedagógus ismérvei egy longitudinális vizsgálat tükrében – tanulási stílus Tóth Péter"— Előadás másolata:

1 Az innovatív pedagógus ismérvei egy longitudinális vizsgálat tükrében – tanulási stílus Tóth Péter

2 A tanuláselmélet és a tanulásmodell kapcsolata A tanuláselmélet és a tanulásmodell kapcsolata Önszabályozó tanulás Önszabályozó tanulás Tanulási stílusok taxonómiája Tanulási stílusok taxonómiája Kolb-féle tanulási stílus Kolb-féle tanulási stílus A kutatás eredményei A kutatás eredményei Összegzés Összegzés

3 A tanuláselmélet és a tanulásmodell kapcsolata

4 A modell értelmezési módjai a tanulási változók közötti kapcsolatok formális reprezentációja a tanulási változók közötti kapcsolatok formális reprezentációja egy kutatás irányvonalát meghatározó szemléleti keret egy kutatás irányvonalát meghatározó szemléleti keret A modellalkotás feltételei az érvényességi kör tisztázása az érvényességi kör tisztázása rendszerszemlélet rendszerszemlélet a mikro- és makrokönyezethez fűződő viszony figyelembevétele a mikro- és makrokönyezethez fűződő viszony figyelembevétele az alkotóelemek és jellemző változóinak számbavétele (holisztikus szemléletmód) az alkotóelemek és jellemző változóinak számbavétele (holisztikus szemléletmód) szabályozottság, a szabályozás jóságtényezőinek számbavétele (adaptivitás) szabályozottság, a szabályozás jóságtényezőinek számbavétele (adaptivitás) A szabályozott (adaptív) oktatási folyamat modellje

5 A szabályozottság jóságmutatói (adaptív jellemzői) érzékenység – a változó kimeneti értékének az elvárt értéktől való mekkora eltérése esetén következik beavatkozás beavatkozási idő – mekkora a reakció tényleges időszükséglete Az adaptív oktatás előfeltétele, hogy a rendszer minél érzékenyebb legyen és a beavatkozás minél rövidebb idő alatt megtörténjen. Az adaptív oktatás formái tanuló adottságaikorrekció – ha a tananyag elsajátításához a tanuló adottságai (pl. meglévő tudása, valamely képessége, képességei) nem megfelelő színvonalúak, akkor azok pótlásra, korrigálásra kerülnek a tanuló erősségeit (pl. tanulási stílus) figyelembe véve történik az oktatási módszerek, formák, eszközök megválasztásakompenzáció – ha a tananyag elsajátításához a tanuló erősségeit (pl. tanulási stílus) figyelembe véve történik az oktatási módszerek, formák, eszközök megválasztása

6 Adaptív oktatási modellek 1. Carroll’s model of school learning A tanulási teljesítmény függ a meglévő tudástól, az általános tanulási képességtől (pl. önszabályozó tanulás képességétől), a megértés fokától (általános intelligencia, verbális készségek), számos környezeti tényezőtől (szocioökonómiai státusz), a tanítás minőségétől (pl. az alkalmas módszer, eszköz megválasztása, a tananyag szervezettsége), affektív és kognitív diszpozíciók (pl. érdeklődés, motiváció, igényszint, énkép). A tanulási teljesítmény a tanulás ütemében (tempó, gyorsaság), minőségében (hibaszázalék) és a tanultak tartósságában (felidézhetőség, mobilizálhatóság) mutatkozik meg leginkább. a tanulás eredményessége = tanulásra fordított idő elsajátításhoz szükséges idő a tanuló adottságai az oktatás minősége rendelkezésre álló idődiszpozíció tanulásra fordított idő = fv. (az ellenőrzés során mért tananyagtartalom elsajátítási ideje; a tanulási folyamatban való aktív részvétel ideje; a kapott feladatok sikeres teljesítésére fordított idő) [Huitt-féle tranzakciós modell] tanulási stratégia, tanulási stílus tanítási stratégia, tanítási stílus

7 Adaptív oktatási modellek 2. Bloom’s mastery-learning model Mastery-learning model Mesterfokú tanulás: tanulási cél → a tananyag kisebb egységekre bontása → a meglévő tudás mérése → esetleges előkompenzáció → az elsajátítás színvonalának folyamatos ellenőrzése → esetleges utókompenzációk Tanári feladatok: az elsajátítandó tananyag és a teljesítendő követelmények pontos meghatározása, differenciálás a tanulók egyéni haladási ütemének megfelelően, a tanulási idő minél jobb kihasználása, motiváció, folyamatos diagnosztika, szükség esetén korrekció és kompenzáció

8 Adaptív oktatási modellek 3. Holisztikus, adaptív modell

9 Önszabályozó tanulás

10 Önszabályozó tanulás, metatanulás értelmezése Az egyén tisztában van saját tanulásának erősségeivel, gyengeségeivel és képes tudatosan szabályozni azt. (Biggs, 1985) A metakognitív stratégiák tanulási szituációkban való megnyilvánulása. (Weinstein – Mayer, 1986) Az önszabályozó tanulásnak nemcsak metakognitív, hanem meta-affektív komponensei is vannak. (Pintrich – Schunk, 1996) Az önszabályozó tanulás kognitív fázisai: célkitűzés, tervezés; monitorozás; kontrollálás; visszacsatolás (Molnár, 2002) A metakogníció értelmezése Deklaratív tudás (a kognitív stratégia ismerete, „tudni, mit”) + procedurális tudás (a kognitív stratégia alkalmazása, „tudni, hogyan”) + kondicionált tudás (a kognitív stratégia alkalmazási körülményei, „tudni, mikor és miért”) (Flavell, 1977; Paris – Cross – Lipson, 1984) A saját értelmi működésre vonatkozó tudás (ami magában foglalja az információ feldolgozásának valamennyi fázisát, műveletét) és annak irányítására való képesség. (Réthy Endréné, 1998; Tóth, L. (2005)) A saját kognitív folyamatok szabályozásában való öntudatosság, öntevékenység, önállóság, de értelmezhető a saját értelmi működésre vonatkozó tudásként is. (Mayer, 2003)

11 Az önszabályozó tanulás komponensei A tanulási stratégiák olyan komplex eljárásrendszerek, amelyek révén a tanuló képes végrehajtani saját gondolkodási és megismerési műveleteit, és azokat új szituációban alkalmazni is tudja. (Nagy, S., 1997) a tanulás tevékenységére vonatkozó tervek, amelyek az információ gyűjtését, feldolgozását és szükség szerinti előhívását foglalják magunkban. (Tóth, L. 2000) a módszereknek, eszközöknek, és szervezési módoknak egy adott cél érdekében a konkrét feltételek figyelembevételével létrehozott egyedi kombinációja. (Falus, 1989)

12 Az oktatási stratégia értelmezése Tanulási stílus, tanulási stratégia, tanulási módszer viszonya Tanulási stílus: az egyén beállítódása, valamely tanulási stratégia vagy stratégiák alkalmazása iránt (Das, 1988) Tanulási stratégia: a tanulási módszerek sajátos kombinációja (Mező, 2004) Tanulási módszer: a tanulási technikák egyedi kombinációja Top-down method Bottom-up method

13 Tanulási stílusok taxonómiája

14 Taxonomy of learning styles Learning styles and preferences are constitutionally based including the 4 modalities Learning styles reflect deep-seated features of the cognitive structure including kinds of ability Learning styles are one element of relatively stable personality type Learning styles are flexibly stable learning preferences Focusing on learning approaches, strategies, orientations and conceptions of learning instead of learning styles Dunn and Dunn, Gregorc, 1977 Torrance, 1990 Riding, 1991 Kogan, 1973 Messick, 1976 Jackson, 2002 Myers-Briggs, 1962 Apter, 1998 Entwistle, Vermunt, 1996 Sternberg, 1998 Marton - Säljö, 1976 Kolb, Herrmann, 1995 Allinson - Hayes, 1996 McCarthy, 1987; Honey–Mumford, 2000 Coffield et al., 2004

15 A tanítási és a tanulási stílus kapcsolata

16 Kolb-féle tanulási stílus

17 Experiential Learning Theory: „… learning is the process whereby knowledge is created through the transformation of experience. Knowledge results from the combination of grasping experience and transforming it.” (Kolb, 1984) Active experimentation Doing Reflective observation Watching Active experimentation Doing Reflective observation Watching Concrete experience Feeling Concrete experience Feeling Abstract conceptualisation Thinking Abstract conceptualisation Thinking … …

18 A tanulási folyamat modellje

19 Kolb’s Learning Style Inventory is based on John Dewey’s emphasis on need for learning to be grounded in experience, Kurt Lewin’s work that stressed the importance of a person’s being active in learning, and Jean Piaget’s theory on intelligence as the result of the interaction of the person and the environment. Processing continuum axis (how we think about things) Perception continuum axis (how we do things) Accommodating Diverging Converging Assimilating AE RO AC CE

20 Learning Style Inventory is connected with Kolb’s model and is used to determine a student’s learning style. The LSI diagnoses an individual’s preferences and needs regarding the learning process. Kolb’s model is one of the first learning styles, based on an explicit theory. Problems about its reliability, validity and the learning cycle continue to dog this model.

21 Class summary for teachers Kolb’s Learning Style Inventory Online evaluation

22 AE RO AC CE Accommodating Diverging Converging Assimilating AE-RO AC-CE A tanulási folyamat szakaszainak dominanciája és a tanulási stílus megállapítása Kolb szerint

23 Accommodating Diverging Converging Assimilating Active Experimentation Reflective Observation Abstract Conceptualisation Concrete Experience Improvements of Kolb’s theory 1. Hunt’s model Northerner Southerner Westerner Easterner Balancing Feeling – Doing – Reflecting Feeling – Reflecting Feeling – Doing – Thinking Feeling – Doing – Reflecting – Thinking Feeling – Reflecting – Thinking Doing – Thinking Doing – Reflecting – Thinking Reflecting – Thinking

24 Improvements of Kolb’s theory 2. McCarthy’s 4MAT model

25 A kutatás eredményei

26 Student participation in the examination Research area: secondary vocational schools in Budapest Total student number: 9th class: th class: th class: th class: 989 Medical fields Informatics EconomicsMarketing Tourism

27 Vizsgálati modellek Tanulmányok kezdete a szakközépiskolában –––– Hosszmetszeti vizsgálati modell → A vizsgálat időpontja okt. – nov okt. – nov szeptember11. évf.12. évf szeptember10. évf.11. évf szeptember9. évf.10. évf szeptember – 9. évf. – Keresztmetszeti vizsgálati modell →

28 Test – retest reliability between learning variables GradesLearning variables – difference-variables AEROACCEAE – ROAC – CE class0,5820,5650,5680,5540,5860, class0,5090,4870,4620,6040,4200, class0,5570,4790,5660,6360,5350,634 Reliability

29 A vizsgálat által megválaszolandó kérdések 1.Milyen sajátos preferenciák figyelhetők meg szakközépiskolás tanulók információfelvételi és –feldolgozási módjában? 2.A tanulmányi idő előrehaladtával megfigyelhető-e valamilyen változás e téren, vagyis mennyire tekinthetők attitűd jellegűnek a tanulási stratégiák? 3.Létezik-e és ha igen, milyen kapcsolat az egyes változók között? 4.A tanulók neme, illetve választott szakterülete összefügg-e valamilyen módon a Kolb-féle tanulási változókkal? 5.Alkalmasabb-e a kilencrégiós Kolb-féle modell a négyrégiósnál a tanulási stílus megállapítására? 6.Létezik-e valamilyen kapcsolat a tanulási stílus besorolása és a tanuló neme, illetve szakterülete között?

30 1.Milyen sajátos preferenciák figyelhetők meg szakközépiskolás tanulók információfelvételi és –feldolgozási módjában? 2.A tanulmányi idő előrehaladtával megfigyelhető-e valamilyen változás e téren, vagyis mennyire tekinthetők attitűd jellegűnek a tanulási stratégiák? AC Mean CE Mean CE Std. Dev. AC Std. Dev. Means Standard Deviations 9th Class 10th Class 11th Class12th Class Tanulási változók átlagainak és szórásainak alakulása

31 1.Milyen sajátos preferenciák figyelhetők meg szakközépiskolás tanulók információfelvételi és –feldolgozási módjában? 2.A tanulmányi idő előrehaladtával megfigyelhető-e valamilyen változás e téren, vagyis mennyire tekinthetők attitűd jellegűnek a tanulási stratégiák? AC Mean CE MeanCE Std. Dev. AC Std. Dev. 9th Class 10th Class 11th Class12th Class Means Standard Deviations Tanulási változók átlagainak és szórásainak alakulása

32 3.Létezik-e és ha igen, milyen kapcsolat az egyes változók között? 10. évf. 9. évf évf. 10. évf AEROACCEAEROACCE AE 0,236-0,394--0,464 AE 0,283-0,400--0,630 RO -0,3870,223-0,135-0,108 RO -0,4100,203-0,205- AC -0,144 0,226-0,311 AC -0,132-0,1910,251-0,345 CE -0,385--0,2320,246 CE -0,450--0,2510,255 Az egyes tanulási változók közötti korrelációs kapcsolatok 1. Egy adott évfolyamon belül 2. Két egymást követő év ugyanazon tanulóinak eredményei alapján (főátló) p<0,01

33 A differenciaváltozók átlagainak alakulása a hosszmetszeti modellben nemek szerint 4.A tanulók neme, illetve választott szakterülete összefügg-e valamilyen módon a Kolb-féle tanulási változókkal? 9th Class 10th Class 11th Class 12th Class Boys (AE-RO) Boys (AC-CE) Girls (AE-RO) Girls (AC-CE)

34 A differenciaváltozók korrelációs kapcsolatrendszere nemek szerint p<0,01 4.A tanulók neme, illetve választott szakterülete összefügg-e valamilyen módon a Kolb-féle tanulási változókkal? girls boys 2009girls boys 2010 AEROACCEAEROACCE AE -0,366--0,424 AE -0,404--0,557 RO -0,354-- RO -0,412-0,148- AC -0,103--0,264 AC --0,174-0,390 CE -0,440--0,283 CE -0,599--0,383

35 A differenciaváltozók átlagainak alakulása szakmacsoportonként 4.A tanulók neme, illetve választott szakterülete összefügg-e valamilyen módon a Kolb-féle tanulási változókkal? AE-RO (2009) AC-CE (2009) AE-RO (2010) AC-CE (2010)

36 A humán és gazdasági-szolgáltatási szakterület (AE – RO; AC – CE) értékpárjai a tanulási stílus megállapításához 5.Alkalmasabb-e a kilencrégiós Kolb-féle modell a négyrégiósnál a tanulási stílus megállapítására? AE – RO (2009) AE – RO (2010) AC – CE (2009) Accommodating Diverging Converging Assimilating Accommodating Diverging Converging Assimilating

37 Tanulási stílusok megoszlása szakterületenként a négyrégiós modellben 5.Alkalmasabb-e a kilencrégiós Kolb-féle modell a négyrégiósnál a tanulási stílus megállapítására? Humane Technological Economic and serviceAgrarian Specialities Accommodating Diverging Converging Assimilating Balanced AE – RO Balanced AC – CE Balanced both directions

38 Tanulási stílusok eloszlása a keresztmetszeti modellben 5.Alkalmasabb-e a kilencrégiós Kolb-féle modell a négyrégiósnál a tanulási stílus megállapítására? Relative frequency Diverging Accommodating Assimilating Converging Northerner Easterner Southerner Westerner Balancing Diverging Accommodating Assimilating Converging Northerner Easterner Southerner Westerner Balancing

39 A tanulási stílusok megváltozásának főbb irányai 5.Alkalmasabb-e a kilencrégiós Kolb-féle modell a négyrégiósnál a tanulási stílus megállapítására? Accommodating Diverging Converging Assimilating Active Experimentation Reflective Observation Abstract Conceptualisation Concrete Experience Northerner Southerner Westerner Easterner Balancing Feeling – Doing – Reflecting Feeling – Reflecting Feeling – Doing – Thinking Feeling – Doing – Reflecting – Thinking Feeling – Reflecting – Thinking Doing – Thinking Doing – Reflecting – Thinking Reflecting – Thinking

40 A tanulási stílusok aránya nemenként (2010) 6.Létezik-e valamilyen kapcsolat a tanulási stílus besorolása és a tanuló neme, illetve szakterülete között?

41 A tanulási stílusok aránya szakterületenként (2010) 6.Létezik-e valamilyen kapcsolat a tanulási stílus besorolása és a tanuló neme, illetve szakterülete között?

42 Összegzés

43 A nyitott kérdésekre adott válaszok A tanulók a konkrét formában megjelenő, sokrétű tapasztalatszerzésen nyugvó információfelvételt és a tanultak gyakorlatban való produktív alkalmazását preferálják leginkább. A tanulmányok előrehaladtával az előbbi jelentősége nem változik, míg utóbbié folyamatosan emelkedik, ebben nyilván szerepet játszik a gyakorlati tantárgyak egyre növekvő óraszáma is. A magasabb évfolyamokon a konkrét tapasztalatszerzés vonatkozásában a tanulók közötti különbségek emelkednek. A többi tanulási változó vonatkozásában csak minimális a változás, vagyis azok attitűdjellegűnek tűnnek. A korrelációs kapcsolatok révén megállapítható a kérdőív polarizáló hatása. A legerősebb negatív kapcsolatot a konkrét tapasztalatszerzés és az aktív kísérletezés között mértük. A fiúk inkább az általánosítást, fogalomalkotást, míg a lányok a tapasztalatszerzést részesítik előnyben. Az információ típusának és felvételi módjának dimenziójában jelentősebb eltérés figyelhető meg az egyes tanulók között, ami leginkább a tanulók nemére és szakmacsoportjára vezethető vissza.

44 A nyitott kérdésekre adott válaszok A négyrégiós modellben az AE – RO és AC – CE értékpárok kb. 15%-a valamelyik tengelyre esik, így azok tanulási stílusának egyértelmű megállapítása nem lehetséges. A kilencrégiós modellnél négy, úgynevezett átmeneti (egy irányban preferált tanulási stratégia) és egy kiegyensúlyozott (nincs vagy minimális preferencia mindkét dimenzióban) tanulási stílust különítenek el. Ez megkönnyíti a tanulási stílus besorolását. A négyrégiós modell alapján megállapítható a konvergens és a kiegyensúlyozott tanulási stílusok nagy száma. A fiúk inkább konvergens és divergens, míg a lányok konvergens és akkomodáló besorolást kaptak. A kilencrégiós modell alapján megállapítható, hogy a konvergens tanulók rendelkeznek a legstabilabb, míg az akkomodálók a leginstabilabb tanulási stílussal. A tanulási stílus markánsan egyéni sajátosság, melyre a tanulmányok előrehaladtával egyfajta kiegyenlítődés és stabilitás a jellemző. A változások többnyire az átmeneti és a kiegyensúlyozott régiókra korlátozódnak, a többi négy régióban inkább a stabilitás a jellemző. A tanulási stílus szignifikáns kapcsolatot mutat a tanulók szakterületével, illetve nemével.

45 Az innovatív pedagógus ismérvei egy longitudinális vizsgálat tükrében – tanulási stílus Tóth Péter


Letölteni ppt "Az innovatív pedagógus ismérvei egy longitudinális vizsgálat tükrében – tanulási stílus Tóth Péter"

Hasonló előadás


Google Hirdetések