Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

K ORA GYERMEKKORI INTERVENCIÓ - VÁLASZOK E Ü M OKM SZMM.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "K ORA GYERMEKKORI INTERVENCIÓ - VÁLASZOK E Ü M OKM SZMM."— Előadás másolata:

1 K ORA GYERMEKKORI INTERVENCIÓ - VÁLASZOK E Ü M OKM SZMM

2 Bevezetés „1. § E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. 2. § (1) Az államnak, a társadalom szervezeteinek és tagjainak oly módon kell tevékenységüket végezni, hogy az ne okozhasson olyan károsodást, amely fogyatékosság kialakulásához vezet, illetve olyan körülményeket kell létrehozni, amelyben a fogyatékos emberek képesek lesznek teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetőek. (2) A fogyatékos személyekkel kapcsolatos magatartás, tevékenység során úgy kell eljárni, hogy az a fogyatékos állapot rosszabbodását megelőzze, illetőleg annak következményeit enyhítse.”

3 Bevezetés Fentiekből levezetve került be az új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II. 16.) OGY Határozat célkitűzései közé a kora gyermekkori intervenció jogi és finanszírozási rendszerének szabályozására vonatkozó célkitűzés, vagyis az egészségügyi, szociális és oktatási rendszerekben a fogyatékos kisgyermekek ellátását biztosító intézmények és szolgáltatások ellátórendszerének felülvizsgálata, és az állami források célzottabbá tételével a rendszer fejlesztése. A rendszer fejlesztésének szakmai és államirányítási igényei alapján került a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról szóló 47/2007. (V.31.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos közötti kormányzati feladatokról szóló 1092/2007. (XI.29.) Korm. Határozat 43. pontjában is megfogalmazásra: „Ki kell dolgozni a fogyatékos gyermekek korai diagnosztikája és fejlesztése érdekében az egészségügyi, közoktatási, szociális és gyermekvédelmi intézmények együttműködésének jogszabályi, intézményi, működési feltételeit.” Ez a feladat illeszkedik az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről szóló 1062/2007. (VIII. 7.) Kormányhatározat IV. 2-es pontjához, amely szerint: „Meg kell alkotni a kora-gyermekkori diagnosztika és fejlesztés működtetésének a meglévő ellátórendszerek összehangolására alapozott szabályait és a rendszer felállításához szükséges ütemtervet.”

4 Evidencia alapú tervezés Fodor, Kemény (2005): Értékelemzési zárójelentés a korai fejlesztés koncepciójának kialakításáról, SZMM kézirat Kereki, Lannert (2009): A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése, TÁRKI-TUDOK Zrt. Demcsik Mónika, Petus Márta, Hargitai Enikő, Módné Dr. Hollós Mária (2008): Koncepció és módszertani támogatás kidolgozása a napközbeni ellátást biztosító szolgáltatások nagyobb szerepvállalásának vizsgálata, a fogyatékkal élő gyermekek korai fejlesztésében és napközbeni felügyeletében Demcsik Mónika, Hargitai Enikő (2009): A fogyatékos gyermekek korai diagnosztikája és fejlesztése érdekében az egészségügyi, közoktatási, szociális és gyermekvédelmi intézmények együttműködésének jogszabályi, működési, intézményi feltételei

5 Tárcaközi munkacsoport Bíróné Asboth KatalinEgészségügyi Minisztérium - OGYEI Bittóné Wágner HajnalkaEgészségügyi Minisztérium Csicsely Ágnes SzMM Családi és Szociális Szolgáltatások Főosztály Demcsik Mónika Szociális és Munkaügyi Intézet Drosztmerné Kánai Magdolna SzMM Tervezési és Fejlesztési Főosztály Gulyásné Kovács Erzsébet SzMM Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztály Hargitai EnikőSzMM külsős szakértő Kapcsáné Németi JúliaEducatio Kht Kemény Péter SzMM Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztály Kovácsné Bárány Ildikó SzMM Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztály Marton SáraEüM Egészségpolitikai Főosztály Mészáros IldikóEgészségügyi Minisztérium Müller ÉvaEgészségügyi Minisztérium Nagy Gyöngyi MáriaOktatási és Kulturális Minisztérium Sallainé Sipka ZsuzsaOktatási és Kulturális Minisztérium Szomor Éva SzMM GYEP Biztos Kezdet Program szakértő Varga ErzsébetEüM Népegészségügyi Főosztály Vranesics ÁgnesMiniszterelnöki Hivatal

6 A munkacsoport a koncepcióban az alábbi fogalmakkal dolgozott Kora gyermekkori intervenció: magában foglalja az egészségügyi, szociális ellátás és közoktatás keretében mindazokat a terhes gondozástól a kisgyermekek tanköteles koráig nyújtott szolgáltatásokat, amelyeket a kisgyermekek és szüleik részére biztosítanak, annak érdekében, hogy kiszűrjék, azonosítsák (diagnosztizálják) az egészségi okból és/vagy szociális hátrányok miatt eltérő fejlődésű gyermekeket illetve részükre orvosi, szociális, gyógypedagógiai habilitációs ellátást, terápiás fejlesztést nyújtsanak, függetlenül a finanszírozás forrásától. VAGY Kora gyermekkori intervenció: a 0-7 éves korú fogyatékos gyermekek és családjaik számára biztosított szolgáltatások, ellátások összessége, melynek célja: – a gyermek optimális fejlődésének biztosítása – a gyermek és családja társadalmi inklúziójának elősegítése – a család kompetenciáinak erősítése A korai intervenció magába foglalja az elsődleges, másodlagos, harmadlagos prevenciót. Kora gyermekkori intervenció rendszere: magában foglalja mindazokat a kora gyermekkori intervenciós ellátásokat és szolgáltatásokat, melyeket bár különböző ágazatok szabályoznak és működtetnek, a gyermekek és családjuk ellátása érdekében egységes ellátási, szolgáltatási folyamatba szervezhetők, szervezendők. A rendszert részletesen a 4. számú függelék mutatja be.

7 A kora gyermekkori intervenciós ellátás fejlesztését rövid távon megalapozó intézkedések 1.Ki kell jelölni a kormányzaton belül a kora gyermekkori intervenció szakmai és jogszabályi igazgatási feladatait főfelelősséggel ellátó szervet, szervezeti egységet. 2.Magas szinten szabályozni szükséges a kora gyermekkori intervencióra vonatkozóan annak szolgáltatási tartalmát, összehangolt ellátórendszerét, és az állam szerepvállalását. 3.Ki kell építeni a kora gyermekkori intervenciós rendszerben a szűrésben résztvevő szolgáltatók és a terápiás szolgáltatók közötti koordinációt, továbbá a kora gyermekkori fejlődési rendellenességek diagnosztikájára magas szintű ellátását végző regionális kora gyermekkori intervenciós központok hálózatát (régiónként egy-egy központ kifejlesztésével). 4.Meg kell határozni az intervenciós hálózat tagjainak szűrésekkel, diagnosztikával, kliens-és szakmai koordinációval, és a terápiás szolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettségeit. 5.A kora gyermekkori intervenció finanszírozási rendszerét össze kell hangolni a meglévő állami finanszírozási technikákkal, és kiegészítő normatívaként „ágazat-függetlenül”, elérhetővé kell tenni minden szolgáltatást nyújtó intézmény számára. 6.A koragyerekkori programokat, valamint a hazai és EU-s fejlesztéseket össze kell hangolni, hogy hosszú távon egységes, egymásra épülő, a párhuzamosságokat elkerülő rendszer épülhessen ki.

8

9 1. Ki kell jelölni a kormányzaton belül a kora gyermekkori intervenció szakmai és jogszabályi igazgatási feladatait főfelelősséggel ellátó szervet, szervezeti egységet. Javasoljuk, hogy a kora gyermekkori intervenció szakmai és ágazatközi (horizontális) irányítására a szociálpolitikáért és/vagy esélyegyenlőségért felelős miniszter kapjon felhatalmazást. A szakfelelős miniszter kijelölésével az irányítási és stratégiaalkotási feladatok egy közhatalmi szervezetben összpontosulnának, ami a feladatok összehangolásának és végrehajtásának hatékonyságát biztosíthatja. A felelős miniszter alkothat egységes stratégiát, amelynek alapján az ágazati programok és hazai, valamint EU-s finanszírozású fejlesztések készülnek, emellett ezen programok, fejlesztések tárcaközi koordinációjáért is ő lenne a felelős. Lényeges megjegyezni emellett, hogy felelős/koordináló intézményt működtethet bármelyik szakág, de mindenképpen garanciákat kell beépíteni jogszabályi, szervezeti és működési szinten, hogy minden szakterület szakértői jelen legyenek a vezetői testületben a szakfelügyelet, módszertan, és irányítás folyamatos összehangolására.

10 2. Magas szinten szabályozni szükséges a kora gyermekkori intervencióra vonatkozóan annak szolgáltatási tartalmát, összehangolt ellátórendszerét, és az állam szerepvállalását. Javasoljuk a kora gyermekkori intervenciós ellátórendszert a 0 évestől tankötelezettség teljesítését megkezdő kisgyermekek azon köre számára elérhetővé tenni, akiknél a fogyatékos fejlődésmenet gyanúját (egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi, közoktatási) szakember megállapítja vagy vélelmezi, illetve azon kisgyermekek és családjuk számára biztosítani a terápiás fejlesztő szolgáltatásokat, akiknél a regionális kora gyermekkori intervenciós központok a fogyatékos állapotot diagnosztizálták. A rendszer a tankötelezettség teljesítésének megkezdéséig látná el a gyermekek fejlesztését, ezt követően a közoktatás már létező intézményrendszere állapítja meg a gyermek iskolaértettségét (tanulási képességeit) és biztosítja a továbbiakban szükséges gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai fejlesztéseket. Javasoljuk, hogy az állam központilag pályázati úton kifejlesztett regionális központok működtetésével biztosítsa az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi és oktatási ágazatok összekapcsolását, mely központok egyúttal a kora gyermekkori intervenció rendszerében (a szűrés, diagnosztika, koordináció és terápiás fejlesztő szolgáltatásokat) működő intézmények között koordinálnak, irányítják a gyermeket az ellátásokhoz, nyomon követik az ellátott gyermekeknek nyújtott szolgáltatásokat.

11 3. Regionális kora gyermekkori intervenciós központok 1.A terület egészségügyi szolgáltatóival együttműködések kialakítása, szakembereik számára képzések szervezésében közreműködés, tájékoztató kiadványok készítése, illetve személyes együttműködési hálózat kialakítása. 2.Egészségügyi szakellátó helyekkel közös diagnosztikai hálózat felállítása. 3.A központok feladata a 0-7 éves korú kisgyermekek ellátását végző valamennyi szervezet és intézményforma szakemberei együttműködésével a fogyatékos-gyanús kisgyermekek szűrési információs hálózatának megszervezése, a szakemberek közös képzésével, szakmai együttműködési hálózatának megszervezésével. 4.A központok feladata a fogyatékos-gyanús kisgyermekek komplex diagnózisának kialakítása, a szülő tájékoztatása, a támogató családi háttér megszervezése a régióban elérhető szociális és gyermekvédelmi szolgáltatók bevonásával, továbbá a már diagnosztizált gyermekek terápiás szolgáltatásainak megszervezése. 5.A központok feladata a régióban működő különféle ágazatokhoz tartozó, és különféle fenntartásban működő szolgáltató helyek „korai intervenciós terápiás szolgáltatóként” történő nyilvántartása, valamint szakmai támogatása, a gyermekek ellátásának nyomon követése. 6.A központok feladata az elérhető szolgáltatásokat ismertté tenni, azokról tájékoztatni minden lehetséges érintettet: szülőt és a terület valamennyi szakmai szolgáltatóját, továbbá információs kiadványok, honlapok működtetésével segíteni a hozzáférést ezen információkhoz.

12 3. Regionális kora gyermekkori intervenciós központok 7.A központ, amennyiben korai intervenciós terápiás szolgáltatást is nyújt, maga is elláthatja a fogyatékos kisgyermekeket, ehhez azonban külön állami támogatást veszi igénybe (mint bármelyik másik terápiás szolgáltató). 8.Ezen kívül nagyon fontos értéknek tartjuk, hogy a létrehozandó korai intervenciós központokban folyó koordinált diagnosztikai és fejlesztő terápiás tevékenység team munkaként működjön, ahol az egészségügyi és közoktatási szakembereknek önálló kompetenciája van (saját ágazatuk szakmai szabályaihoz igazodva). Tehát a gyermekek ellátása, fejlesztése életút szemléletre épül, világosan megfogalmazva a külön/speciális szakmai kompetenciákat, feladatokat, felelősségeket, mind az egyes ágazatokon belül, mind a team-tevékenységet, a más ágazatokhoz és szakterületekhez történő kapcsolódási pontokat, dokumentációs és kölcsönös tájékoztatási követelményeket (pl. rehabilitációs terv készítése, értékelése, módosítása esetére).

13

14 4. Kora gyermekkori intervenció rendszerének megerősítése 1.Kora gyermekkori intervencióért felelős központi államigazgatási szerv kijelölésével, és a regionális központok fejlesztésével megteremtődnek a rendszer fejlesztésének szervezeti alapjai. 2.A szakmai irányításért felelős központi közigazgatási szerv hatáskörében szabályozza a „fogyatékos-gyanús” és fogyatékosnak diagnosztizált 0-7 éves korú kisgyermekek szűrési rendjét, a szűrési feladatokat ellátók szakmai együttműködési hálózatát, előterjesztve a miniszter illetve a Kormány részére a szükséges normamódosításokat, kibocsátva a terület részére a szükséges protokollokat. (Mivel a kora gyermekkori intervenció szakmai irányítása egyik miniszternek sem tartozik egyértelműen a feladatkörébe, ezért ezek a feladatok most nem valósulnak meg.) 3.A regionális kora gyermekkori intervenciós központok fejlesztését az első három évben a diagnosztikai, koordinációs és szakmai funkciók fejlesztésével javasoljuk kezdeni. Ez régiónként legfeljebb 50 millió Ft/év ráfordítást igényel. (Ez egy évben 350 millió Ft, a három év alatt 1050 millió Ft.) A fejlesztéshez alkalmas modell-program lehet a TÁMOP kiemelt program 4. pillére keretében megvalósuló „Korai intervenciós szűrési és ellátási program”.

15 4. Kora gyermekkori intervenció rendszerének megerősítése 4.Ezzel párhuzamosan történhetnek a szakmai irányítás jogi normáinak megjelenései, majd a diagnózis kiadásához kötött hatósági funkció deklarálása és állami fenntartásba vétel a negyedik, ötödik évtől. 5.Ezt követően (a negyedik évtől) a regionális központok terápiás szolgáltatásait is fejleszteni javasoljuk, hogy az évente kora gyermekkori intervenciós szolgáltatást igénylő tízezres klienskör ellátását legalább 80-85%-ban biztosítani lehessen. A hatósági és már kifejlesztett koordinációs, diagnosztikai, szakmai irányítási feladatokkal együtt évente 100 millió Ft-ot javaslunk egy-egy régiós központ számra biztosítani. (Ez a negyedik évtől tehát évi 700 millió Ft.) 6.A regionális központok terápiás szolgáltatást csak azon gyermekek részére nyújtanak, akik ellátása a területen a gyermek lakóhelyéhez közel nem biztosított. Az éves működési kereten felül ellátott gyermekek után a központ az (5) pont szerinti normatív támogatást kaphat. (Ennek pontos szabályrendszerét még ki kell dolgozni, hogy elkerüljük a kettős finanszírozást, illetve a gyermekekre jutó „ellátás-többszöröződést”.)

16

17 5. Finanszírozás 1.Az egészségügyi ellátórendszer szolgáltatói esetében továbbra is az OEP rendszeréből történjen. A támogatott tevékenységek körének meghatározása a szakmai irányításért felelős miniszterrel együttműködésben kerüljön megállapításra. 2.A regionális kora gyermekkori intervenciós központok tevékenységének finanszírozása az irányításért felelős tárca költségvetésében elkülönített előirányzatról történjen. Ez a keret biztosítsa az információs és szűrési hálózat működtetéséhez, a gyógypedagógiai (funkcionális) diagnosztikai feladatok ellátásához és a kliensek koordinálásához szükséges költségek 100%-át, továbbá a negyedik évtől a területen nem ellátható kisgyermekek részére nyújtott terápiás szolgáltatásokkal járó kiadások egy részét, pl. 60%-át. A terápiás szolgáltatások nyújtása jelenleg önkormányzati feladat, így a fennmaradó rész (40%) biztosítása az ő kötelezettségük lehetne.

18 Finanszírozás 3. A jelenleg közoktatási normatívaként meghatározott „korai fejlesztés” normatíva – vagy csak a közoktatási intézmények számára legyen elérhető és ezzel együtt szűnjön meg a szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi szolgáltatók közoktatási nyilvántartásba vételének lehetősége, de jöjjön létre ezen intézmények számára a kora gyermekkori intervenció irányításáért felelős tárca gondozásában egy elkülönített normatíva alap, ami figyelembe veszi a feladatellátással járó járulékos költségek mellett a szolgáltatás egész éves jellegét; – vagy szűnjön meg a jelenlegi közoktatási normatíva és csak egy, a kora gyermekkori intervenció irányításáért felelős tárca gondozásában elkülönített normatíva alap kerüljön kialakításra, ami természetesen elérhető a közoktatási intézmények számára is. 4. Rövidtávon mindkét esetben csupán a közoktatási normatíva újra elosztására kerülne sor, új források bevonása nélkül. Hosszabb távon a kapacitásfejlesztés a források emelését igényelheti (ha a regionális központok felállítása önmagában nem volna elegendő az igények kielégítésére).

19 Hatáskörök Egészségügy - várandós gondozás - egészségügyi szűrővizsgálatok - egészségügyi intézmények szakigazgatása - az egészségügy továbbképzési rendszerének szakfelügyelete Szociális Regionális Korai Intervenciós Központ szociális szolgáltatások gyermekjóléti alapellátások bölcsőde Oktatás -óvoda -korai fejlesztés -EGYMI -TKVSZRB A szabályozási javaslat tárgya: a kora gyermekkori intervenciós szolgáltatási folyamat

20 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "K ORA GYERMEKKORI INTERVENCIÓ - VÁLASZOK E Ü M OKM SZMM."

Hasonló előadás


Google Hirdetések