Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MNV Zrt. Tudásklub Budapest, 2013. május 30. A tudásmegosztás mai értéke és lehetőségei Dr. Nemeskéri Zsolt Phd. habil egyetemi docens, dékán PTE FEEK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MNV Zrt. Tudásklub Budapest, 2013. május 30. A tudásmegosztás mai értéke és lehetőségei Dr. Nemeskéri Zsolt Phd. habil egyetemi docens, dékán PTE FEEK."— Előadás másolata:

1 MNV Zrt. Tudásklub Budapest, május 30. A tudásmegosztás mai értéke és lehetőségei Dr. Nemeskéri Zsolt Phd. habil egyetemi docens, dékán PTE FEEK

2 Szervezeti erő Munka, tulajdon, tudás A tudás felértékelődése : (1) strukturális változások az országok gazdasági szerkezetében, (2) a nem tárgyiasult tőke szerepében bekövetkezett felértékelődés, (3) az információ szerepének átértékelődése dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE2

3 Elvárások a tudásmenedzsmenttel szemben I. A szervezet, a rendszer átláthatósága; A szervezeti rugalmasság keretei (határai), illetékességi körei; A tudatosság, azaz a célok és összefüggések egyértelműsítése; Az informális kommunikáció feltárása (nem korlátozható), ám kellő felkészültséggel ösztönözhető és irányítható; A demokratizált kommunikáció igénylése. Az átértelmezett IKT, a „lájkolás”, „megosztás”, „kommentelés”, a „nulla késlekedés” (zero latency) elvárása; dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE3

4 A tudásmegosztást segítő és támogató kultúra fenntartása, fejlesztése; A tudás mérése; A felsővezetők elkötelezettsége; A tudásmenedzsment bevezetését támogató motiváció- és jutalmazás-rendszer; A szervezetek (vállalatrészek) közötti tudásmegosztás és integrálás; Folyamatos képzés, továbbképzés rendszere; Önirányító képesség fejlesztése; Identitásnövelés és felelősségvállalás alakítása dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE4 Elvárások a tudásmenedzsmenttel szemben II.

5 A tudásmendzsment folyamata Folyamat, rendszer és kultúra, amelybe az alábbi feladatok tartoznak: – a tudástőke feltárása, – létrehozása, – összegyűjtése, – számontartása, – megtartása, – megosztása, – állandó gyarapítása – informatikai eszközökkel való támogatása A tudásmenedzsmentnek a szervezet üzleti stratégiájára kell épülnie, nem önálló üzleti folyamat dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE5

6 A tudásmendzsment alapelvei a bizalom, a kommunikáció, a tanulás, a tudásmegosztás dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE6

7 A tudásmenedzsment stratégiák I. Rendszerező (kodifikációs) stratégia - szervezet, folyamat központú Fontos a tudás hatékony átadása, reprodukálhatósága Elsődleges fontosságú számára a tudás kodifikálása, dokumentálás, módszertanok fejlesztése („PUSH”) Elsősorban a szervezet specifikus képzésbe fektet be Komoly IT beruházásokat vállal: elektronikus dokumentumkezelő rendszert fejleszt ki, amely kódolja, tárolja, terjeszti a tudást és lehetővé teszi az újrahasznosítását Jutalmazza a tudásbázist használókat dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE7

8 Kapcsolati stratégia - termék, innováció központú Hangsúly az egyedi megoldásokon Jó problémamegoldó képességű szakembereket alkalmaz, személyes mentorálás útján képzi őket. Csak szerény IT beruházásokat vállal Elsősorban olyan embereket összekötő rendszerek kifejlesztésére törekszik,melyben a tacit tudás megosztható („PUSH-PULL”) Közvetlen tudásmegosztást jutalmazza dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE8 A tudásmenedzsment stratégiák II.

9 Környezeti stratégia - ügyfél központú Elsősorban a szervezet változási képességének fejlesztésére koncentrál Az igények oldaláról építi fel a rendszert („PULL”) A beruházások decentralizáltak és a terület jellegétől függnek A hozzáadott üzleti értéket ismeri el és jutalmazza A vonalbeli szakértők egymás közötti tudáscseréjét (tudásmegosztását) preferálja dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE9 A tudásmenedzsment stratégiák III.

10 A vállalati tudásmegosztás fontossága az alkalmazottak által használt információk 50-75%- a közvetlenül más személyektől származik, a vállalatoknál található digitális információk, több mint 80%-a különálló, az egyes személyek használatában lévő, PC-k merevlemezein, személyes mappákban találhatók; az alkalmazottak által felhalmozott tudás egy része elvész, mikor más munkakörbe kerülnek, elhagyják a vállalatot (leépítés, bizalomvesztés, fluktuáció) dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE10

11 A tudásmegosztás motiválása Mutasd meg az embereknek, hogy milyen személyes előnyük származik a tudásmegosztásból Alakíts ki vagy alakítsd át az ösztönzési rendszert! Mutasd meg az embereknek, hogy néz ki a tudásmegosztás! Tudasd az emberekkel, hogy nem baj ha hibáznak! A tudásmegosztás legyen munkakövetelmény Tanítsd meg az embereknek, hogy melyik tudás értékes, és hogyan lehet azt felhasználni! Győződj meg arról, hogy a technológia működik az emberekért és nem fordítva! dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE11

12 A tudásmegosztás fogalma, eredete A fogalom 1991-ben született meg Amerikában. Először a szituatív tanulás sajátosságait elemezve írták le Mint modell, ebben a formában mindenki annyit tanul, amennyit a „mester” körül dolgozó emberek információ-cseréjéből és a közös munkából el tud sajátítani. Ezt a gyakorlatot nevezték el a kutatók „Communities of Practice”-nek, amely később a tudásmenedzsment szakirodalmának kitüntetett kategóriájává vált. A fogalomnak bevett magyar megfelelője nincs. A tartalmilag hasonló formációkat magyarul a leggyakrabban – „gyakorlati közösségnek”, – „tanuló közösségnek”, – „szakértői hálózatnak” vagy – „alkotó műhelynek” nevezik. Ma általában a „szakmai közösség” fogalmat (Tomka János) használjuk dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE

13 Tudásfajták Történetileg a tudásértelmezés két alaptípusa alakult ki: A klasszikus, humanista felfogás a tiszta tudásra, a tudni „mit” kérdésére koncentrál. A tanulás alapvető célja ebben az összefüggésben az igazság megismerése és felmutatása. A tudásátadás mint pedagógiai tevékenység középpontjában a személyiség fejlesztése áll, a tudás elsajátítása révén. A pragmatikus felfogás azt nevezi tudásnak, ami a gyakorlatban használható. Megközelítésének középpontjában a tudni „hogyan” kérdése áll. A tanulás végső célja a cselekvés, a világ működtetése és változások előidézése. A nevelés fő feladata a képességek fejlesztése. Ehhez a felfogáshoz kapcsolódik a szállóigévé vált gondolat, hogy: „A tudás hatalom” dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE

14 A nyílt, kifejtett és a hallgatólagos tudás Megragadhatóság szempontjából a tudásnak két fajtája, pontosabban, két elkülöníthető rétege van. Explicit, nyílt vagy kifejtett tudásnak tekintjük azt a halmazt, amely szavakkal, számokkal, adatokkal kifejezhető, s mint ilyen, formális keretek között, szisztematikusan átadható, megosztható. A tudás ezen elemei kerülnek be a különféle tankönyvekbe, dokumentumokba és adattárakba. Van azonban egy másik réteg is, amit hallgatólagos (vagy idegen szóval: tacit) tudásnak nevezünk. Ez a tudásréteg személyes jellegű, a tudás birtokosához kapcsolódik. Az egyén tapasztalataiban, eszményeiben és érzéseiben gyökerezik. Nem látható, nehezen formalizálható és nehezen kommunikálható, de sokan úgy gondolják, hogy fontosabb szerepet játszik az egyéni tudásban, mint az explicit réteg dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE

15 A tudásmegosztás és -áramlás elősegítése A tanulásban, a változásokhoz való alkalmazkodás során a másik tudásának megszerzése és a saját tudásunkhoz való hozzáadása mindig gyorsabb és hatékonyabb, mint valamilyen merőben új megoldás kitalálása. Közhelynek számít, hogy Az egyén és a szervezet teljesítményének, versenyképességnek fontos eleme a tudás szabad áramlása. Korlátai és technikai akadályai elvileg nincsenek. A gyakorlatban mégsem működik igazán – sem a gazdaság, sem pedig a társadalom világában dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE

16 A tudásmegosztás akadályai A sokféle válasz túlnyomó többsége besorolható a következő okok valamelyikébe: Hierarchia betartása Tisztázatlan információk Szervezeti rendezetlenség Képzettség hiánya Önzés Bizalmatlanság Korábbi rossz tapasztalatok Időhiány Szervezeti korlátok Befolyás és hatalomféltés Az érzelmi intelligencia (EQ) nem megfelelő szintje A vezetési stílus helytelen megválasztása Személyes példa hiánya Mérőrendszer hiánya Csak felülről való bevezetés-kis integráló hatás dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE

17 A tudás mint erőforrás I. A tudás a legfontosabb erőforrás. A tudásmenedzsment fejlődésé- ben – annak megfelelően, hogy a tudás mely aspektusára fókuszált – három fő szakasz különíthető el: Az 1990-es évek elején a szakemberek a tudás explicit rétegére koncentráltak. A legfontosabb feladatnak az információk rendszerezését és rögzítését tekintették. Ekkor jöttek létre az első nagy szakmai adatbázisok, és az ezek működését támogató informatikai infrastruktúra. Néhány év alatt kiderült azonban, hogy a weboldalak és az informatikai eszközök önmagukban nem hoznak létre és nem továbbítanak tudást. A munkatársak abbahagyták az új eszközök használatát, ha a közösség nem adott nekik valódi tartalmat és értelmet. Be kellett látni, hogy bár az informatikai eszköztár megkönnyíti a tudás megosztását, de önmagában nem hoz létre tudásmegosztó kultúrát dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE

18 A tudás mint erőforrás II. Az előző tapasztalatok alapján a 90-es évek második felében azt gondolták, hogy a tudás értékesebb része az a hallgatólagos tudás, amely a szakemberek fejében van. Ezt az időszakot a személyközi együttműködést és a tudáscserét elősegítő találkozók, fórumok, konferenciák, szakmai műhelyfoglalkozások szervezésének támogatása uralta után aztán mind erősebbé vált a szakemberekben az a felismerés, hogy a tudás alapvetően nem statikus jellegű: nem vagy explicit vagy hallgatólagos, hanem a különböző tudástípusok kölcsönhatásából, az együtt dolgozó emberek kapcsolatai során bontakozik ki. Ez a felismerés a közösségek felé fordította a kutatók figyelmét. Azt kezdték el vizsgálni, miként formálódik a tudás a különféle közösségekben, és hogyan teremthetők meg a tudáson alapuló cselekvés feltételei. Így jutottak el a szakmai közösségek fogalmához dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE

19 Tudásmenedzsment A „tudásmenedzsment” a szervezet tudásmozgósító képességének módszeres és szervezett fejlesztését jelenti a teljesítmény növelése érdekében. A szakértők „tudáson” az ügyfelekről, termékekről, folyamatokról, versenytársakról (fejben, papíron vagy elektronikus formában) összegyűlt információt, tapasztalatot értik dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE19

20 Szakmai közösségek - Communities of Practice A szakmai közösségek a tudásmegosztás igazi letéteményesei. A szakmai közösségek olyan emberek csoportjai, akik – elkötelezettek az adott terület megismerése és feladatai teljesítésében, – a területen belül a folyamatos együttműködés révén gyarapítják ismereteiket – elkötelezettek a szervezet teljesítménye iránt, – közös az érdeklődésük dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE

21 A tudásmenedzsment elmélete és prioritásai folyamatosan változnak Az elmúlt 15 évben három jellemző szakasz jelent meg: 1/ az elsőben a vállalati tudás szervezett és strukturált dokumentálása volt a meghatározó, 2/ a másodikban annak elősegítése, hogy az egyes munkatársak ismeretei, tapasztalatai is megoszthatóak és hasznosíthatóak legyenek a szervezeten belül, míg a 3/ harmadik szakaszban már a szakmai közösségek, a kompetencia-, illetve kiválósági központok hálózatainak együttműködése a cél. A KPMG-BME Akadémia felmérése szerint a hazai cégek szervezetek többsége a második szakasznál tart dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE21

22 A szakmai közösségek strukturális elemei Függetlenül méretüktől, térbeli szerkezetüktől, létrejöttük módjától vagy bármilyen egyéb szemponttól. A szakterület: az identitásérzet és közös gondolati alap, legitimálja a közösséget, eligazítja a tagokat a tanulás és a tudásmegosztás releváns irányaira vonatkozóan. A közösség: megteremti és fenntartja az interakciók lehetőségét, megkönnyíti a másokra való odafigyelést, a valahová tartozás ösztönző érzését adja afrladatmegoldásban. A gyakorlat: a szervezet keretében, a közösség által kifejlesztett, megosztott és karbantartott tudás hozzáférhetővé tételére és alkalmazására irányul dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE

23 A szakmai közösségek elvi felépítése I. Koncentrikus körökként képzelhető el. Legbelül található a mag, a téma és a közösnek tekintett célok elérése iránt leginkább elkötelezett emberek (vezetés) szűk csoportja. Ők tervezik és irányítják a közös munkát. A magon belül általában két kitüntetett szerepkör van. Az egyik a véleményformáló szakértőé – ő a „guru”, a közösség „arca”, az irányvonal meghatározója. A másik főszerep, a reflektor fénykörén kívül álló, de az adott területet ugyanolyan jól átlátó, és a folyamatokat ténylegesen mozgató, közösségi koordinátoré dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE

24 A szakmai közösségek elvi felépítése II. A magon kívül található az az aktív csoport, amelynek tagjai részt vesznek a szakmai közösség fórumain, és szükség szerint tevőlegesen is támogatják a közösség munkáját. A periféria tagságát azok alkotják, akik „oldalról” figyelik a csoport tevékenységét, és alkalmanként konstruktív kritikájukkal segítik a működését. S végül laza szállal ugyan, de a csoporthoz tartozónak tekinthetők azok a kívülállók is, akik érdeklődéssel figyelik mindazt, amit a csoport tesz dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE

25 A Pécsi Tudományegyetem tevékenységei PTE Belső Képzési Központ létrehozása A Gazdasági Főigazgatóság munkatársai körében a szakmai munka színvonalának és a munkavégzés hatékonyságának javítása. A gazdálkodási és személyügyi ismeretek naprakész biztosítása a PTE érintett munkatársai és vezetői számára. Költségkímélés, a PTE tudásbázisának kihasználása az egyetemi dolgozók továbbképzéséhez. Pályázati lehetőségek felkutatása a források bővítéséhez. Korábbi stratégiánknak megfelelően részvétel a jelenleg megvalósításra kerülő Nemzeti Vállalkozói Akadémia kialakításában dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE

26 A PTE BKK első éve számokban dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE Képzés típusa Képzésben résztvevők száma Tanfolyami csoportok száma Fajlagos képzési ráfordítás Szakmai képzés10 fő1 csoportn.a. Készségfejlesztő képzés157 fő12 csoport Ft/fő Informatikai képzés182 fő14 csoport Ft/fő Összesen349 fő27 csoportn.a.

27 A Pécsi Tudományegyetem tevékenységei dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE

28 Összegzés helyett… A mai alkalom a mi gyakorlatunkban: az első innovatív nagyvállalati közös tudás- megosztási fórum, megbízható alapot ad a sikeres működéshez, tükröződik benne a résztvevők identifikációja és a vezetés elkötelezettsége, érezhető a tudatos szakmai közösségformálás igénye. Ezek egyben feltételei is a tudásmegosztásnak dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE

29 A folyamatos kapcsolat reményében kívánok további eredményes találkozót! dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE29

30 Baracskai Z., Velencei J. (2004/c) Döntésvezérelte tudásmenedzsment. CEO Magazin, V. évf. 1 sz Baracskai Z., Velencei J. (2003/a) E-korszaki vezető. In: Műszaki vezető (szerk.: Dr. Kövesi János) Verlag Dashoher. Davenport, T.,Prusak, L.(2001) Tudásmenedzsment. Kossuth. Budapest Dörfler V., Velencei J.(1999) Tudásrendezés. Gazdaság, Vállalkozás,Vezetés. Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, III. évf Sveiby, K. E.(2001) Szervezetek új gazdagsága: a menedzselt tudás. KJK Budapest. Szabóné Fenyvesi Éva (2007) Együttműködés és versengés a tudásmegosztásban. Doktori Értekezés. Szent István Egyetem. Gödöllő. eva/?download=fenyvesievadisszertaciowww.avf.hu/tanarok/fenyvesi- eva/?download=fenyvesievadisszertacio Tomka János (2009) A megosztott tudás hatalom, Harmat, Budapest. Velencei J.(2000) Leírható-e a tudás? Tudásbázisú szakértőrendszerrel támogatott teljesítményértékelés. CEO Magazin, I. évf. 3. sz Velencei Jolán(2007) Az üzleti döntéshozó tudásmegosztása az e-korszakban. Doktori értekezés. BMGE. ar/2008/Velencei_Jolan/ertekezes.pdf (2007)30dr. Nemeskéri Zsolt PhD.habil PTE Az előadáshoz felhasznált irodalmak jegyzéke


Letölteni ppt "MNV Zrt. Tudásklub Budapest, 2013. május 30. A tudásmegosztás mai értéke és lehetőségei Dr. Nemeskéri Zsolt Phd. habil egyetemi docens, dékán PTE FEEK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések