Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdasági paradigmaváltás a Szent Korona Értékrend lép a neoliberalizmus helyére Nyomtatható változat Az Ismeretátadás Szere.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdasági paradigmaváltás a Szent Korona Értékrend lép a neoliberalizmus helyére Nyomtatható változat Az Ismeretátadás Szere."— Előadás másolata:

1 Gazdasági paradigmaváltás a Szent Korona Értékrend lép a neoliberalizmus helyére Nyomtatható változat Az Ismeretátadás Szere

2 „A neoliberális gazdaságpolitika helyett csak a nemzeti protekcionizmus, az adócsökkentés, és a hazai vállalkozások támogatása vezetheti ki az országot a gazdasági válságból A megszorítások öngerjesztő folyamatként a fogyasztás és a foglalkoztatás további csökkenését eredményezik. A gazdasági növekedés beindításához adócsökkentésre, a lakosság megsarcolásának befejezésére, és a multinacionális cégek helyett a magyar vállalkozások támogatására van szükség” Semjén: a nemzeti protekcionizmus adhat megoldást a válságra március 5. 19:01 (2) Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség érdekeivel. (Lisszaboni Szerződés II. rész 106. cikk)106. Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

3 „Mivel a szocializmus megbukott, azt lehetett mondani, hogy azért kell a neoliberalizmust megreformálni, mert nincs alternatívája. Ezt cáfoltad a nyilvánosságra hozott jogszabály-tervezeteiddel.*” (A közelmúlt egyik vezető politikusa) „A középkori, vallásos Szent Koronára épülő Európai Konföderáció tervezet a legveszélyesebb szélsőség az európai civilizációra.”** (Baroso) * „Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona” Püski Kiadó Megrendelhető: Perjés Andrea 20/ , ** Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet a fenti könyvben található. Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

4 A neoliberális pártok ígéretei betarthatatlanok, mert a Lisszaboni Szerz ő déssel Európai Egyesült Államokká alakul Európai Unió megvonta a tagállamok (tartományok) szabadságjogait és megsarcolja azokat. Neoliberalizmus: a piacgazdaságot kiszolgáló állam (az Európai Egyesült Államok helytartósága) Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

5 Magyarország elvesztésére tett előkészítő intézkedések: 1. A Római Szerződés aláírása 3. Cikkely c) a belső piacot, amelyet a tagállamok között az áruk a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását gátló akadályok megszüntetése jellemez; 38. cikkely: (1) A közös piac kiterjed a mezőgazdaságra és a mezőgazdasági termékekkel való kereskedelemre is. mezőgazdasági termékek a termőföld, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekből közvetlenül származó félkész termékek. (2) A közös piac létesítéséről szóló rendelkezések a mezőgazdasági termékekre is vonatkoznak Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

6 Magyarország elvesztésére tett előkészítő intézkedések: 2. A Koppenhágai kompromisszum aláírása „... a magyar termelők, a koppenhágai kompromisszum nyomán ma harmadannyi támogatást kapnak, mint a régi tagországok gazdái. Felidézte, hogy az uniós költségvetés kapcsán kibontakozott vitában Magyarország azt javasolta: "Ha felnyitjuk a mezőgazdasági kérdést, ha felnyitjuk azokat a kompromisszumokat, amelyeket az utóbbi időben kötöttünk, akkor felnyitjuk Koppenhágát is." Ezt a felvetést eddig sem a francia Európa-ügyi miniszter, sem a brit miniszterelnök nem utasította vissza” Gyurcsány Ferenc A magyar mezőgazdaság ügye nemzeti ügy A Koppenhágai Kompromisszum hatásának részletezése Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

7 Magyarország elvesztésére tett előkészítő intézkedések: 3. Mezőgazdasági kvótarendszer elfogadása Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

8 Magyarország elvesztésének 12 EU-stációja az elmúlt 20 év nemzetárulását összefoglaló Lisszaboni Szerződés cikkei alapjánLisszaboni Szerződés Szabadságjogok, amelyeket megvont tőlünk az Európai Egyesült Államok 1. Minden magyar érték (benne a termőföld) elvesztése EUM 26, EUM 3. EUM 26EUM 3 2. A nemzeti termékek védelmének elvesztése EUM 34. EUM 34., EUM 35., EUM 63., EUM 101., EUM 107. cikkek EUM 35.EUM 63.EUM 101.EUM Pénzügyi függetlenség elvesztése EUM 282., EUM 295. cikk EUM 282.EUM Kereskedelmi függetlenség elvesztése EUM 106., EUM 207. cikk EUM 106.EUM Vám elvesztése EUM 28. cikk EUM Az önálló adópolitika elvesztése EUM 110. cikk EUM Külügy és hadügy elvesztése EUSZ 18. cikk EUSZ Önálló jogalkotás elvesztése EUM 288. cikk EUM Közigazgatás elvesztése EUM 7. cikk EUM Belbiztonság elvesztése EUM 88., EUM 89. cikk EUM 88.EUM Igazságszolgáltatás elvesztése EUSZ 19., EUM 86. cikk EUSZ 19.EUM Magyarország kinyitása minden idegen előtt és bezárása az Unión kívülre szakadt minden magyar előtt EUM 49. cikk EUM 49. Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

9 Magyarország megsarcolása Lóránt Károly, az Európai Parlament gazdasági tanácsadója (Fixtv „Veled Európa, de nélküled EU” sorozatásnak március 14-i adása) Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

10 Magyarország megsarcolása Részletes elemzés: Amibe az EU került nekünk a csatlakozásig Kiadás: Bruttó vámbevétel kiesése: 29 milliárd euró7540 milliárd forint Úthasználati díj kiesése: 3,5 milliárd euró910 milliárd forint Embargó betartása: 3 milliárd euró780 milliárd forint Összesen: 35,5 milliárd euró 9230 milliárd forint Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

11 Magyarország megsarcolása Amibe az EU került nekünk a csatlakozásig Bevétel: (PHARE, ISPA stb.) 1991 és 2003 között maximum 1,4 milliárd euró 364 milliárd forint Kiadás35,5 milliárd euró9230 milliárd forintEgyenleg: 34,1 milliárd euró 8866 milliárd forint Egyenleg Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

12 Magyarország megsarcolása Évente költségvetésben jelentkező veszteség Felhasználható EU „támogatás”* : 1000 millió euró260 milliárd forint Kiadás:6562,63 millió euró1706 milliárd forint Egyenleg: 5562,63 millió euró 1446 milliárd forint * A magyar költségvetésből adott „társtámogatás” nélkül az előirányzott kifizetés ( millió euró) 75 %-a Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

13 Magyarország megsarcolása 2005-ben a teljes államháztartást érintő veszteség Költségvetési sarc*1 446 milliárd forint Évi adósság-növelés1 300 milliárd forint Adóság-szolgálat, értelmetlen támogatások1 313 milliárd forint Összesen: milliárd forint * A magyar költségvetésből adott „társtámogatás” nélkül az előirányzott kifizetés ( millió euró) 75 %-a Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

14 Magyarország megsarcolása 2010-ben a teljes államháztartást érintő veszteség Költségvetési sarc1 446 milliárd forint Bankok támogatása1 772 milliárd forint Adóság-szolgálat, értelmetlen támogatások1 216 milliárd forint Multinacionális cégek és bankok tőkekivitele* milliárd forint Összesen: milliárd forint * 2007-es (utolsó elérhető) adat. (2010. november 25-én már nem elérhető a következő cím: helyzeterl&catid=1%3Alatest-news&lang=ro) Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

15 A 2010-es költségvetés-tervezet* főfejezetenként FejezetKiadásBevételTámogatás I. Országgyűlés75 843,02 114, ,1 II. Köztársasági Elnökség1 802,4 III. Alkotmánybíróság1 330,0 IV. Országgyűlési Biztosok Hivatala1 584,9 V. Állami Számvevőszék6 631,220,06 611,2 VI. Bíróságok70 442,35 526, ,7 VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége28 532,384, ,3 IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója ,1 X. Miniszterelnökség , , ,1 * Beterjesztett 2010-es költségvetés-tervezet (2010. november 25-én már nem érhető el a következő cím: Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

16 A 2010-es költségvetés-tervezet főfejezetenként FejezetKiadásBevételTámogatás XI. Önkormányzati minisztérium ,57 544, ,5 XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési minisztérium , , ,0 XIII. Honvédelmi minisztérium , , ,9 XIV. Igazságügyi és Rendészeti minisztérium , , ,7 XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági minisztérium58 559,58 130, ,7 XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi minisztérium41 429, , ,9 XVII. Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi minisztérium , , ,6 XVIII. Külügyminisztérium60 063,88 955, ,0 XIX. Uniós fejlesztések , , ,2 Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

17 A 2010-es költségvetés-tervezet főfejezetenként FejezetKiadásBevételTámogatás XX. Oktatási és Kulturális minisztérium , , ,2 XXI. Egészségügyi minisztérium , , ,2 XXII. Pénzügyminisztérium , , ,4 XXVI. Szociális és Munkaügyi minisztérium , , ,7 XXX. Gazdasági Versenyhivatal1 407,8 XXXI. Központi Statisztikai Hivatal13 918,5505, ,1 XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia48 372, , ,7 XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései , ,3 XLII. A központi költségvetés fő bevételei ,0 XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások , ,7 Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

18 A 2010-es költségvetés-tervezet főfejezetenként FejezetKiadásBevételTámogatás LXIII. Munkaerőpiaci alap , ,0 LXV. Szülőföld alap1 594,1 LXVI. Központi nukleáris pénzügyi alap18 715, ,1 LXVII. Nemzeti Kulturális Alap10 115,0 LXVIII. Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap 21,4 LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs alap43 695,9 LXXI. Nyugdíjbiztosítási alap , ,8 LXXII. Egészségbiztosítási alap , , ,5 Főösszeg , , ,6 Hiány: ,2 Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

19 Az új világtörténelmi korszak paradigmája (gondolkodási módja) a Szent Korona Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

20 Ne ellenséget lássunk a másik emberben, hanem vegyük észre benne a társat, akivel együtt el tudjuk érni Magyarország Újjászületését! Ne azt lássuk, hogy célunkat miért nem lehet elérni, hanem találjuk meg azt a módot, amivel elérhetjük! Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

21 A Szent Korona Értékrend lép a neoliberalizmus helyére Neoliberalizmus (a Lisszaboni Szerződés alapján) Szent Korona Értékrend 1.Négy liberális alapelv Minden a Szent Korona tulajdona 2. Kizárólagos hatáskörbe utalt területek Minden magyar érték a magyar érdeket szolgálja 3. A kizárólagos hatáskörrel megcsonkított önrendelkezés (szubszidiaritás) Alulról épülő közszabadság 4.Tiltó rendelkezések Kötelezettségek és jogok összhangja 5.5.Kozmopolitizmus (világpolgárság)Szent Korona tagság Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

22 Neoliberalizmus (a Lisszaboni Szerződés alapján) Szent Korona Értékrend 1.Négy liberális alapelv Minden a Szent Korona tulajdona A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. (II. rész 26. cikk (2) bekezdés) Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotóeleme, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóelemét jelentő Szent Korona tagok birtokolhatnak. (Szabadság Alkotmánya 3. § (1) bekezdés) Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

23 Neoliberalizmus (a Lisszaboni Szerződés alapján) Szent Korona Értékrend 2.Kizárólagos hatáskörbe utalt területek Minden magyar érték a magyar érdeket szolgálja (1) Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken: a) vámunió, b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása, c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro, d) a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében, e) közös kereskedelempolitika. (2) Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja. (II. rész 3. cikk) (1) Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja. (2) Magyar érték minden olyan – (3) bekezdés szerinti - tevékenység eredménye, amelyet a./ magyar lelki-, szellemi vagy anyagi tulajdonnal, b./ Magyarország területén, c./ a Szent Korona tagja, vagy a Szent Korona vendége, illetve azok közreműködése hozott létre, illetve szolgáltatott. (3) Csak olyan tevékenység végezhető, amely a./ eredménye (termék vagy szolgáltatás), b./ a tevékenység végzéséhez használt eszközök működése, c./ a tevékenység végzése során keletkezett hulladék nem károsítja és/vagy veszélyezteti az ember lelki-, szellemi- és testi egészségét, valamint a természetes környezetet. (Szabadság Alkotmánya 4. §.) Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

24 Neoliberalizmus (a Lisszaboni Szerződés alapján) Szent Korona Értékrend 3. A kizárólagos hatáskörrel megcsonkított önrendelkezés (szubszidiaritás) Alulról épülő közszabadság A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. (I. rész 5. cikk (3) bekezdés) Magyarországon az érdekérvényesítés a korlátozás nélküli önkormányzatiság (szubszidiaritás) betartásán alapszik. Ez az alapja a népuralomnak (demokráciának) és a sorsközösség vállalásnak (szolidaritásnak). Ennek megfelelően nincs pártrendszer, az érdekérvényesítés a Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint, a „Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló” 2. főtörvény szerint történik. (Alaptörvény 2. § (3) bekezdés) Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

25 Neoliberalizmus (a Lisszaboni Szerződés alapján) Szent Korona Értékrend 4.Tiltó rendelkezésekKötelezettségek és jogok összhangja A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés. (II. rész 34. §) A tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés. (II. rész 35. §) (1) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra vonatkozó minden korlátozás. (2) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti fizetési műveletekre vonatkozó minden korlátozás. (II. rész 63. §) (Folytatás a következő oldalakon) (1) Magyarország társadalmi, politikai és gazdasági életének meghatározója a teljes önellátás (autarkia). (3) Az anyagi jellegű igények és lehetőségek összhangját biztosítja Magyarország az Alaptörvény HARMADIK RÉSZÉBEN, illetve „A gazdaságról” szóló főtörvényben meghatározottak szerint, amely a./ a Nemzeti Önellátó Rendszerével megvalósuló összehangolt ellátásra és b./ szabad gazdasági versenyre épül. (4) A szabad gazdasági versenyben működő vállalkozások jogát és a gazdasági verseny szabadságát „A gazdaságról” szóló főtörvény korlátozza abból a célból, hogy védelmezze a Szent Korona tagok érdekeit és a közerkölcsöt, érvényesítse a tisztességtelen piaci verseny tilalmát, továbbá megtiltja a verseny biztosítása érdekében tulajdonosi vagy más monopolhelyzet kialakulását. (Alaptörvény 48. §) Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

26 Neoliberalizmus (a Lisszaboni Szerződés alapján) 4.Tiltó rendelkezések A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen: a) a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése; b) a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése; c) a piacok vagy a beszerzési források felosztása; d) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek; e) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához. (II. rész 101. cikk) Ha a Szerződések másként nem rendelkezik, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. (II. rész 107. cikk) Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

27 Neoliberalizmus (a Lisszaboni Szerződés alapján) 4.Tiltó rendelkezések (1) Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok alkotják a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER). Az Unió monetáris politikáját az Európai Központi Bank és azon tagállamok nemzeti központi bankjai irányítják, amelyeknek hivatalos pénzneme az euro, és amelyek az eurorendszert alkotják..... (5) Az Európai Központi Bankkal konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal, továbbá valamennyi nemzeti jogszabálytervezettel kapcsolatban, és a hatáskörébe tartozó területeken véleményt terjeszthet elő. (II. rész 282. cikk) (1) A közös kereskedelempolitika egységes elveken alapul; ez vonatkozik különösen a vámtarifák módosításaira, az áruk és szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódó vámtarifa és kereskedelmi megállapodások megkötésére, valamint a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásaira, továbbá a külföldi közvetlen befektetésekre, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exportpolitikára és az olyan kereskedelempolitikai védintézkedésekre, mint a dömping vagy szubvenció esetén meghozandó intézkedések. A közös kereskedelempolitikát az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretek között kell folytatni. (II. rész 207. cikk) Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

28 Neoliberalizmus (a Lisszaboni Szerződés alapján) Szent Korona Értékrend 5.Kozmopolitizmus (világpolgárság)Szent Korona tagság Az alábbiakban megállapított rendelkezéseknek megfelelően tilos a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozás. Ezt a rendelkezést azokra a korlátozásokra is alkalmazni kell, amelyek képviseletnek, fióktelepnek vagy leányvállalatnak egy tagállam valamely tagállamban letelepedett állampolgára által történő alapítására vonatkoznak. A szabad letelepedés magában foglalja a jogot gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és folytatására, vállalkozások, így különösen az 54. cikk második bekezdése szerinti társaságok alapítására és irányítására, a letelepedés országának joga által a saját állampolgáraira előírt feltételek szerint, figyelemmel a tőkére vonatkozó fejezet rendelkezéseire is. (II. rész 49. cikk) (1) A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható. (2) A Szent Korona tagja: a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek. (3) Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet talált a Szent Korona Országának területén. (4) Aki nem a Szent Korona tagja, az a Szent Korona Országában vendégként él, teljeskörű kötelezettség terhével és a vendégjog gyakorlásával. (5) A Szent Korona tagságra méltatlan személyt az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvényben meghatározott esetekben meg kell fosztani Szent Korona tagságától. (6) A vendég ugyanazon joggal rendelkezik, mint a Szent Korona tagja, kivéve: a./ nem végezhet olyan tevékenységet, amely a Szent Korona Országának politikai, társadalmi és gazdasági életére befolyással van, b./ nem vehet részt az ország gazdasági politikájának kidolgozásában és alkalmazásában, c./ sem maga, sem leszármazottja nem lehet a Szent Korona tulajdonának birtokosa. (Szabadság Alkotmánya 2. §) Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

29 A Szent Korona Értékrend lép a neoliberalizmus helyére (összefoglalás) Neoliberalizmus (a Lisszaboni Szerződés alapján) Szent Korona Értékrend 1.Négy liberális alapelv Minden a Szent Korona tulajdona 2. Kizárólagos hatáskörbe utalt területek Minden magyar érték a magyar érdeket szolgálja 3. A kizárólagos hatáskörrel megcsonkított önrendelkezés (szubszidiaritás) Alulról épülő közszabadság 4.Tiltó rendelkezések Kötelezettségek és jogok összhangja 5.5.Kozmopolitizmus (világpolgárság)Szent Korona tagság Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

30 Koppenhágai Kompromisszum Kvótarendszer EU sarc – nemzeti vagyon növekedés Részletez ő anyagok:

31 Gazdaság általános kérdések A gazdaság embert szolgáló értékteremtés, vagy pénzt szolgáló haszonforrás? – Az értékteremtés a létrehozó érdekét szolgálja, vagy az érték teremtése elválik annak élvezőjétől? Államháztartás - költségvetés Az államháztartás a nemzeti vagyon növekedésének felhasználását szabályozza, vagy a sarcfizetéssel történő eladósítás és elszegényítés eszköze? Mezőgazdaság és élelmiszeripar A mezőgazdaság a nemzet természetes erőforrása, boldogulásának alapja, vagy a nemzet zsarolásának eszköze? – A nemzet elidegeníthetetlen tulajdona a föld, vagy szabadpiaci áru? Elsődlegesen a nemzetet kell ellátni magyar élelmiszerrel, vagy az idegeneket? A földművest gyarapítsa munkájának eredménye, vagy az idegen spekulánsokat? Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás

32 Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? – Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövőt? Szolgáltatás A szolgáltatás életfeltételeinket biztosítja, vagy csupán átverés-show-kal ránk erőszakolt, önpusztító majmolás? Idegenforgalom Az idegenforgalom az ember harmóniáját teljessé tevő mintaadás, vagy haszonszerző szemfényvesztés? Kereskedelem A kereskedelem az emberi munka eredményének kölcsönös hasznosítása, vagy kupecek nyereségének növelése? Szállítás és közlekedés A szállítás és a közlekedés az életfeltételek biztosításához szükséges szolgáltatás, vagy tőkekiszolgáló eszköz?

33 Az Ismeretátadás Szere Alapok: Gazdasági paradigmaváltás Ki vagy mi a Szent Korona - Ideológiai paradigmaváltás A Szent Korona Értékrend és nem a Szent Korona Tan lép a piaci fundamentalizmus helyére – Történelmi és történeti alkotmány közötti különbség Jogi paradigmaváltás - Milyen eszközökkel és hogyan szabályozza a társadalmi együttélést a Szent Korona Értékrendje? Örök és változtathatatlan alkotmányra épülő jogrendszer a diktatúra igénye szerint változó alapú jogrendszer helyett Továbblépés a paradigma-részekre: Alapválasztás Az Ismeretátadás Szere


Letölteni ppt "Gazdasági paradigmaváltás a Szent Korona Értékrend lép a neoliberalizmus helyére Nyomtatható változat Az Ismeretátadás Szere."

Hasonló előadás


Google Hirdetések