Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 1 Az alkotmányra és az államszervezetre vonatkozó alapismeretek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 1 Az alkotmányra és az államszervezetre vonatkozó alapismeretek."— Előadás másolata:

1 1 1 Az alkotmányra és az államszervezetre vonatkozó alapismeretek

2 évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmányáról

3 3 3 Alkotmányjog a közjog egyik ága, szabályozza az államszervezet alapintézményeit és működésüket az egyén alapvető jogait és kötelezettségeit a társadalom berendezkedését az alkotmányosság legfőbb garanciáit

4 4 4 Az alkotmány az ország alaptörvénye, a jogrendszer csúcsán ezt már az elfogadása, módosítása is jelzik: minősített többség kell (a megválasztott országgyűlési képviselők 2/3-a)!

5 5 5 „Alkotmányosság” = Az állami szervek alkotmány szerinti működése szűkebb értelemben ehhez az kell, hogy legyen írott alkotmány! tágabb értelemben: a működés bizonyos – akár íratlan – alapelveknek megfelel 1949-ig Magyarország, Anglia

6 6 6 Miről tanulunk? Alkotmányossági alapelvek Alapvető emberi, állampolgári jogok Az államszervezet Az önkormányzatok Az igazságszolgáltatás

7 7 7 Alkotmányossági alapelvek

8 8 8 „Alkotmányossági alapelvek” 1 (mik ezek: az alapvető emberi /állampolgári/ jogok – időben változó!) 1. Népszuverenitás és népképviselet elve: az állami főhatalom birtokosa a nép, ezt –közvetlenül (népszavazás), vagy –közvetve, választott képviselői által (országgyűlés, önkormányzatok) gyakorolja Népszavazás: érvényes aláírás esetén ki kell írni!

9 9 9 „Alkotmányossági alapelvek” 2 2. A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve: Hatalmi ágak: törvényhozó végrehajtó igazságszolgáltatás (bírói) azaz: ne jöjjön létre hatalomkoncentráció. Ezek kölcsönösen függnek egymástól és ellenőrzik egymást

10 10 „Alkotmányossági alapelvek” 3 3. A jogállam megvalósulása (= „a törvények uralma”): mind az egyének, mind az állami szervek magatartását/működését törvények szabják meg 4. Az egyenjogúság elve: minden (nemi, faji, vallási, nyelvi) megkülönböztetés az emberi/állampolgári jogok élvezetében tilos 5. Az emberek elidegeníthetetlen és sérthetetlen alapvető jogai biztosítottak

11 11 Alapvető emberi, állampolgári jogok azt tanultuk: ezek időben változtak. Hogyan?

12 12 Az alapvető emberi (állampolgári) jogok és kötelezettségek 1 Emberi jog: vele született, mindenkit megillet, független az állam általi elismeréstől Állampolgári jog: egyes jogok, amelyek csak adott állam polgárait illetik meg (Van olyan szemlélet is, amelyik e kettőt nem különbözteti meg)

13 13 Az alapvető emberi (állampolgári) jogok és kötelezettségek 2 Három „generációjukat” különböztetjük meg. Először: ezek definíciója: Első generációs emberi jogok az állam kialakulásától = mik az egyén cselekvési szabadságának és az állami beavatkozásnak a határai Második generációs emberi jogok: XIX. sz. második fele = az állam kötelező aktív közreműködése az egyének életkörülményeinek javítása érdekében

14 14 Az alapvető emberi (állampolgári) jogok és kötelezettségek 3 Harmadik generációs emberi jogok: XX. sz. második fele –egyrészt: amik államok aktív együttműködését igénylik –Másrészt: az állampolgárok azon jogai, amivel befolyásolhatják az állam működését Most ismerjük meg ezeket részletesen!

15 15 Első generációs emberi jogok

16 16 Szabadságjogok („első generációs”) Korlátok a közhatalmat ellátó állami szervek hatalma elé Két típusa: –az egyének önállóan (személyükben) –csoportjaik által, kollektíven gyakorolják

17 17 Személyi szabadságjogok (egyének önállóan) élethez, testi épséghez való jog személyi sérthetetlenség levéltitok és magánlakás sérthetetlensége személyes adatok védelme jó hírnévhez való jog

18 18 Kollektív szabadságjogok egyesülési és gyülekezési szabadság szólás- és sajtószabadság lelkiismereti és vallásszabadság

19 19 A tulajdon, mint szabadságjog Ide tartozik, mert az állam csak jogilag rendezett esetekben engedi meg a tulajdonos szabad terének a korlátozását más esetekben védi – harmadik személlyel szemben is – a tulajdonos szabad cselekvését

20 20 Második generációs emberi jogok

21 21 Gazdasági, szociális és kulturális jogok („második generációs”) 1 Különbségek a szabadságjogok és a gazdasági-szociális-kulturális (=„első” és „második generációs”) jogok között: 1. az állam „aktivitása” –első generációs volt: elegendő, ha az állam nem sérti meg a szabadságszférát –most: az államnak tevékeny szerepet kell vállalnia 2. utóbbiak megvalósulása a gazdaságpolitikától (nem jogi szféra!) is függ, ami jogi eszközzel nem kikényszeríthető

22 22 Gazdasági, szociális és kulturális jogok („második generációs”) 2 a munkához a pihenéshez a művelődéshez az egészséghez és a szociális biztonsághoz való jog

23 23 Az egészséghez való jog Ezt az állam a mindenki számára hozzáférhető egészségügyi ellátással biztosítja (a társadalombiztosítás részeként) az egészségbiztosítás kórházak, rendelőintézetek működtetése a gyógyszerellátás biztonságának felügyelete egészséges munkakörülmények, munkavédelem a testedzés támogatása egészséges környezet

24 24 (hogyan értsük, hogy a második generációs emberi jogok megvalósulása a gazdasági helyzettől is függ? Példa) Eltöröm a lábam – jogom van azonnali egészségügyi ellátásra. Ez a jog azonban csorbulhat… Nappal Szeged belvárosában vagy éjjel az országúton… Mennyi mentőautója van a legközelebbi állomásnak Jut-e rá mentőorvos, vagy csak mentőtiszt? Milyen közel van az ügyeletes kórház stb.!

25 25 A szociális biztonsághoz való jog Az állam segítse elő családok, anyák, gyermekek emberhez méltó élete gyermekmunka tilalma (nemzetközi szerződések is!) fiatalkorú sem alkalmazható egészséges fejlődését akadályozó munkára a szociális támogatottság: differenciálás elve és fokozatosság

26 26 Társadalombiztosítás 1 Működtetése azok is hozzájussanak a szükséges ellátáshoz, akiknek ez öregség betegség rokkantság özvegység, stb. miatt – önhibájukon kívül – nem biztosított

27 27 Társadalombiztosítás 2 Elemei: biztosítási (ez a döntő!) = az ellátások a korábbi befizetések mértékével arányosak szolidaritási: bizonyos alapellátáshoz minden rászoruló, az előzőtől függetlenül (ez különbség a magán élet- és nyugdíjbiztosítástól)

28 28 Harmadik generációs emberi jogok

29 29 A harmadik generációs emberi jogok… …hasonlítanak a második generációsokhoz, mert az állam pozitív részvétele kell, de: Több állam együttműködése kell: –a gyermekmunka tilalma –környezetvédelem Részvétel az állam tevékenységében és annak befolyásolása –választójog –panaszjog –az igazságszolgáltatásban való részvétel joga Az állampolgárok egyenjogúsága

30 30 Az állampolgárok egyenjogúsága Az Alkotmány 70. § (1) bekezdés „a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden ember számára az állampolgári jogokat megkülönböztetés nélkül” faj bőrszín nem vallás politikai vagy más vélemény nemzeti származás társadalmi származás vagyoni helyzet születési helyzet Magára az államra is vonatkozik!

31 31 Az államszervezet

32 32 Államhatalom: törvényhozó végrehajtó bírói

33 33 Alapelvek Alkotmány 2. § (2) bek.: minden hatalom a népé („népszuverenitás”), ezt választott képviselői útján (ez az általánosabb), vagy közvetlenül gyakorolja –népszavazás (a választók véleménynyilvánítása) –népi kezdeményezés (jogalkotó szerv döntése meghozatalának kezdeményezése) mindkettő: országos vagy helyi

34 34 Országgyűlés 386 tagú (képviselők), őket vegyes választási rendszerben általános és egyenlő választójog alapján közvetlen titkos szavazással

35 35 Milyen lehet egy „parlament” Magyarországon jelenleg: egykamarás Magyarországon korábban: kétkamarás –Főrendi ház –Képviselőház Hasonlóak: –Egyesült Királyság: House of Lords, House of Common –USA: Senate és House of Representatives (együtt: Congress)

36 36 Különbségek nagymértékben az államtól függnek, de általában: egykamarás parlament esetében a köztársasági elnöknek van joga, hogy egyszeri alkalommal újratárgyalásra visszaadjon egy törvényt Kétkamarás (alsóház, felsőház) parlamentben hasonló jogok a felsőházat illetik meg: ott is megbeszélik a törvényeket, s van bizonyos befolyásuk

37 37 Visszatérve Magyarországra: vegyes választás 176 képviselőt egyéni választókerületben, személyekre szavazva 210 képviselőt pártlistákra adott szavazat alapján –megyénként/fővárosban felállított területi listákra 152-t –országos listáról a töredékszavazat arányában (=az első fordulóban a pártlistákra adott olyan szavazatok aránya, amely nem eredményez mandátumot, ha ez legalább 5% = az szerzi a többet, „amelyik veszít”: „arányosító funkció”) további 58

38 38 Választójog Kettős értelem: a választás joga (aktív választójog) a választhatóság joga (passzív választójog) Mindenki választ és választható, kivéve: cselekvőképességet korlátozó/kizáró gondnokság alatt áll közügyek gyakorlásától bíróság jogerősen eltiltott jogerős szabadságvesztés büntetését tölti kényszergyógykezelését bíróság jogerősen elrendelte

39 39 Érvényes választás: első forduló A választásra jogosultak több, mint fele szavazzon (mind az egyéni választókerületben, mind a megyékben/fővárosban) – ha nem: második forduló de egyéni választókerületben (csak ott) ekkor is lehet érvénytelen, ha egy jelölt sem szerzi meg a leadott szavazatok több, mint felét – ekkor is második forduló

40 40 Érvényes választás: második forduló Érvényes, ha a szavazásra jogosultak legalább egynegyede szavaz ha az első forduló választókerületben azért volt érvénytelen, mert egyik jelölt sem szerzett 50%+1 főt, akkor már csak azok a képviselőjelöltek indulnak, akik legalább 15%-ot szereztek de legalább az első három Az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapta Ha a második forduló is érvénytelen: „időszaki választás”

41 41 Az országgyűlés megalakulása 4 évre választják Mandátumának lejárta előtt a köztársasági elnök föloszlathatja, ha –az általa miniszterelnöknek javasolt személyt 40 nap alatt nem választják meg, –12 hónapon belül legalább 4 esetben a kormánytól az országgyűlés a bizalmat megvonta

42 42 Választások után A képviselőt a mentelmi jog a megválasztástól a többi jog és kötelezettség a parlamenti eskütételtől illeti meg Ok: a törvényhozás, mint hatalmi ág zavartalanul, befolyásmentesen működhessen

43 43 Mentelmi jog Egyik oldala: „felelőtlenség” = képviselőként tett nyilatkozataiért, fölszólalásaiért sem akkor, sem később nem lehet felelősségre vonni, kivéve: rágalmazás, becsületsértés, államtitok-sértés, polgárjogi felelősség Másik oldal: „sérthetetlenség”: csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, büntető vagy szabálysértési eljárást ellene csak az országgyűlés előzetes hozzájárulásával (2/3-os többség) lehet lefolytatni Mentelmi jogról lemondani csak szabálysértési eljárás esetén lehet

44 44 A képviselő „összeférhetetlensége” Más „hatalmi ágban” (bíró, ügyész) nem tevékenykedhet (kivéve kormánytagság és államtitkár) állami/önkormányzati, vagy ilyen megrendelésre dolgozó magán gazdálkodó szerv vezetője nem lehet

45 45 Az országgyűlés szervezete és működése 1 Az alakuló ülésen (elnököl: legidősebb képviselő) megválasztja: elnök alelnökei jegyzői állandó bizottságok – bármilyen, de kötelező: –alkotmányossági –költségvetési –külügyi –honvédelmi –mentelmi –összeférhetetlenségi –mandátumvizsgáló összetételük: az országgyűlés létszámaránya

46 46 Az országgyűlés szervezete és működése 2 Évente 2 rendes ülésszak rendkívüli ülésszak is különleges ügyekben, adott napirenddel, írásban kérheti: kormány, köztársasági elnök, a képviselők 1/5-e Ülései nyilvánosak (hacsak 2/3-dal zárt ülést nem rendelnek el) „normál” esetben határozatait 50%+1 szavazattal fogadja el

47 47 Az Országgyűlés A legfőbb államhatalmi szerv. Alapvető funkciói törvényhozás parlamenti ellenőrzés

48 48 Törvényhozás Alkotmány, törvény „Kétolvasásos tárgyalás”: –általános vita: a törvényjavaslat egésze, elvei, egyes részleteinek szükségessége –részletes vita: a módosító javaslatok, az országgyűlési bizottsági ajánlások Zárószavazás

49 49 Parlamenti ellenőrzés A kormányzat ellenőrzése: a parlamenten belül –plénumon (teljes ülés), interpelláció, politikai vitanap, kérdés, azonnali kérdés és válasz (2-2 perc, 1-1 perc viszontválasz, az utolsó szó joga a megkérdezetté) –az országgyűlési bizottságokban: meghallgatás (mindenki köteles megjelenni és adatot szolgáltatni), ad hoc bizottságok, vizsgálóbizottságok a parlamenten kívül, választott országos –szervek (Állami Számvevőszék), –személyek (országgyűlési biztosok) által

50 50 Interpelláció és kérdés A képviselő az interpellálttól magyarázatot kér kitől: Kormány, miniszter, Legfőbb Ügyész ha a képviselő nem fogadja el: az országgyűlés szavaz A képviselő, ha kérdést intéz, akkor felvilágosítást kér kitől: az előzőektől + a MNB és az ÁSZ elnökétől, ombudsmantól

51 51 Az Országgyűlés feladatai még Államháztartás Gazdaság Nemzetközi szerződések Honvédelem Hadi-, szükségállapot…

52 52 Az Országgyűlés megválasztja köztársasági elnök miniszterelnök Alkotmánybíróság tagjai országgyűlési biztosok Legfelsőbb Bíróság Legfőbb Ügyész Az ÁSZ elnöke és alelnökei

53 53 A köztársasági elnök Magyarország államfője kifejezi a nemzet egységét őrködik az államszervezet demokratikus működése fölött = miután a Magyar Köztársaság parlamentáris köztársaság, az államfő a végrehajtó hatalom gyakorlásában közvetlenül nem vesz részt. Ez a – parlamentnek politikailag felelős – kormány feladata nem ilyen pl. USA, Németország… Politikailag nem felelős, jogi felelőssége korlátozott, itt is szigorú összeférhetetlenségi szabályok…

54 54 A köztársasági elnök megválasztása titkos szavazással a parlament 5 évre, 1 ízben újra jelölés: az országgyűlés legalább 50 tagja jelölt lehet: bármely 35. évét betöltött magyar állampolgár szavazás: I. 2/3, II. 2/3, III. (az első két legjobb jelölt) egyszerű többség

55 55 A köztársasági elnök hatásköre Miniszteri ellenjegyzéssel kinevezés/felmentés: nagykövet, tábornok, államtitkár, egyetemi tanár, rektor, MNB és ÁSZ elnök-alelnök, az Alkotmánybíróság tagjai – mert itt politikai felelősség van, de az Elnök politikailag felelőtlen! Anélkül országgyűlési jogkörei: –részvétel, felszólalás, javaslat, népszavazás, törvény kezdeményezése –törvény aláírása (egyszer visszaküldheti, Alkotmánybírósághoz fordulhat) –kitűzi a választások és a népszavazás időpontját A fegyveres erők főparancsnoka…

56 56 A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka békeidő: ez csak a kinevezéseket takarja hadiállapot, szükségállapot: az országgyűlés akadályoztatása esetén dönt fegyveres erő alkalmazásáról, rendkívüli intézkedéseket vezethet be

57 57 A kormány –Védi az alkotmányos rendet, jogokat –Irányítja a minisztériumokat és azok háttérintézményeit –Helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése az illetékes Minisztérium révén –Társadalmi-gazdasági, tudományos-kulturális, szociális és egészségügyi ellátás fejlesztési tervek kidolgozása –Irányítja a fegyveres erők, rendőrség, rendészeti szervek működését –Külpolitika meghatározása –Az ország képviselete az EU kormányzati részvétellel működő intézményeiben –Rendeletek, határozatok alkotása –Együttműködés társadalmi szervezetekkel –Tagjai: Miniszterelnök: az OGY választja, egyszerű többség kell hozzá, a miniszterelnök vezeti a kormány üléseit Miniszterek: a miniszterelnök jelöli és a közt. elnök nevezi ki őket, vezetik az államigazgatás feladatkörükbe tartozó ágait

58 58 Miniszterelnök és kormány A kormány megbízása megszűnik az új országgyűlés megalakulásával a parlamenti ciklus alatt a kormány megbízása miniszterelnök megbízásához kapcsolódik A kormány megbuktatása: csak a miniszterelnökkel szembeni „konstruktív bizalmatlanság” intézménye révén

59 59 Konstruktív bizalmatlanság A képviselők 1/5-e írásban bizalmatlansági indítványt nyújt be, egyben megjelöli az új miniszterelnök személyét Szavazás: a megválasztott képviselők egyszerű többségével elfogadható = egyben az új miniszterelnök megválasztása (Ritkán eredményes, voltaképp a kormányzás stabilitását szolgálja!)

60 60 Bizalmi szavazás A kormány – a miniszterelnök révén – maga kéri, hogy egy előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen Ha a választott képviselők több mint fele leszavazza: a kormány ilyenkor köteles lemondani

61 61 Minisztériumok miniszter államtitkárok helyettes államtitkárok* Miniszteri kabinet főosztályvezetők *pl. egészségpolitikai, jogi, közgazdasági…

62 62 Minisztériumok (Miniszterelnökség) 1.Belügyminisztérium 2.Külügyminisztérium 3.Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 4.Honvédelmi Minisztérium 5.Nemzetgazdasági Minisztérium 6.Vidékfejlesztési Minisztérium 7.Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 8.Nemzeti Erőforrás Minisztérium

63 63 Nemzeti Erőforrás Minisztérium miniszter Réthelyi Miklós parlamenti államtitkár Halász János közigazgatási államtitkár Jávor András államtitkár (sport) államtitkár (oktatásügy) államtitkár (kultúra) államtitkár (egészségügy) Szócska Miklós államtitkár (szociális és munkaügy)

64 64 Alkotmánybíróság 1990 óta 11 tag, OGY választja 2/3-os többséggel 9 évre, elnökét maga 3 évre Alkotmányértelmezés A jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálata = normakontroll: –utólagos: bárki kezdeményezheti –előzetes: csak a köztársasági elnök kezdeményezheti „kasszációs jog” vagy negatív jogalkotás: az alkotmányellenes szabály megsemmisítése Prof. Dr. Paczolay Péter SZTE JÁTK Tanszékvez.

65 65 Állampolgári jogok országgyűlési biztosa alkotmányos jogok védelme „Puha szankciói” vannak: nincs döntési jogköre, csak kezdeményez az illetékes szervnél, majd ajánlás a felügyeleti szervnél, ez után fő fegyvere a nyilvánosság Megbízatása 6 évre szól, a közt. elnök javasolja, OGY választja 2/3-os többséggel 6 évre, 1 ízben újraválasztható

66 66 Nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa Feladata a nemzeti/etnikai visszásságok kivizsgálása Egyebek: hasonlóak az ombudsmanéhoz

67 67 Állami Számvevőszék az OGY pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve a költségvetési törvény megalapozottságának ellenőrzése, a zárszámadási törvény ellenőrzése, a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződések ellenjegyzése, az állami vagyon kezelése… éves jelentést készít

68 68 Magyar Nemzeti Bank Magyar Köztársaság központi bankja Külön tv.-ben meghatározott felelősség a monetáris politikáért lásd közgazdasági alapismeretek rendeleteket alkothat éves beszámolót készít Elnökét a Közt. Elnök nevezi ki, 6 évre

69 69 Az Önkormányzatok

70 70 Alkotmány: Község, város, a főváros és kerületei, a megyék közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga Ezt a polgárok –általuk választott képviselőtestület útján –helyi népszavazással közvetlenül gyakorolják

71 71 Önkormányzati választási rendszer Kislistás:  fős település, a jelöltek ABC- sorrendben, annyi személy jelölhető, ahány fős a képviselőtestület (lakosságszám szerint 2-8 fő) Vegyes:  egy része közvetlenül, egy része az egyéni választókerületekben „kompenzációs” listáról, a töredékszavazatok szerint Listás arányos: a fővárosi és megyei közgyűlések tagjai. Fiktív választókerületek (=a főváros, ill. a megye 1 választókerületnek számít, utóbbiba a megyei jogú város nem számít bele), az ott felállított listákra szavaznak –Főváros: 1 képviselő/ lakos –Megye: a lakosságszám szerint Közvetlenül: a települések polgármestereit és a fővárosi főpolgármestert

72 72 Hogyan és kiket választunk? < lakosú település: 3 szavazólap –polgármester –helyi közgyűlési lista –megyei közgyűlési lista >1.00 lakos: 3 szavazólap –polgármester –megyei közgyűlési lista –egy egyéni jelöltre a helyi közgyűlésben (de ennek 1/3-át a töredékszavazatok alapján) Megyei jogú városok: 2 szavazólap –polgármester –a közgyűlésbe egy képviselőre Budapest: 4 szavazólap –főpolgármester –fővárosi közgyűlés, lista –kerületi polgátmester –egy jelölt a kerületi képviselő-testületbe

73 73 Helyi kisebbségi önkormányzat Választható, ha ilyen helyi kezdeményezés érkezik Szintén kislistás választási rendszerben

74 74 Önkormányzati feladatok Kötelező: óvodai nevelés, ált. iskolai ellátás, alapfokú egészségügyi és szoc ellátás, közvilágítás, helyi úthálózat… Erre az állam keretet ad, az önkormányzat helyi adót is kivethet Szabadon vállalt: minden, amit jogszabály nem tilt Vállalkozásban is részt vehet, hogy forrásait növelje

75 75 Az önkormányzat vezető szerve Általában: képviselőtestület Megye, megyei jogú város, főváros: közgyűlés ezek élén a (fő)polgármester áll feladataik ellátására bizottságokat választanak A képviselőtestület alkotja meg az önkormányzati rendeleteket

76 76 Önkormányzati jegyző A képviselőtestület nevezi ki A jegyzőnek államigazgatási végzettsége van, köteles jelezni, ha az önkormányzat működésében jogszabály-ellenességet észlel A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt Egyes önkormányzati-igazgatási feladatokat rá nevesítenek (lásd a következő félévben: közgyógyellátás!)

77 77 Az igazságszolgáltatás

78 78 Igazságszolgáltatási tevékenység Az a közhatalmi tevékenység, ami jogvitát dönt el jogsérelmet állapít meg és állít helyre kizárólag jogalkalmazás útján az általános állampolgári jogvédelem garantálása mellett

79 79 Igazságszolgáltatás Polgári természetes és jogi személyek jogvitái Büntető jogsérelem megállapítása, szankció kiszabása = az állam büntető hatalma Közigazgatási: az egyedi közigazgatási határozatok felülvizsgálata (= a végrehajtó hatalom ellenőrzése)

80 80 Felépítés Legfelsőbb bíróság Ítélőtáblák Fővárosi/megyei bíróságok Helyi és munkaügyi bíróságok városi, fővárosi kerületi Igazgatásukat az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi

81 81 Kvázi bíróságok Nem-bírói (közigazgatási) szervek, de bizonyos igazságszolgáltatási tevékenységet végeznek: civil jogi normák (APEH, önkormányzat polgármesteri hivatala) szabálysértés = büntető jellegű eljárás (rendőrség, ÁNTSZ, önkormányzat polgármesteri hivatala) De ezek a határozatok is a közigazgatási bíróságok révén bírói kontroll alá vonhatók!

82 82 Igazságszolgáltatási alapelvek Az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma A törvényes bíróhoz való jog elve (az eljárási szabályok szerint minden ügyre van jogosult, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság) A bírói függetlenség elve a bírót a köztársasági elnök pályázat útján határozatlan időre nevezi ki. Fegyelmi joga sem a munkáltatói jogkör gyakorlójának, hanem választott fegyelmi bíróságnak van Az igazságszolgáltatás egységének elve –a bíróságok előtt mindenki egyenlő –az ország bírói fórumai lehetőleg egységesen értelmezzék a jogszabályokat (orientáció: a Legfelsőbb Bíróság jogegységi döntései ) A védelemhez való jog elve kirendelt védő, ha nincs… Társbíráskodás és néprészvétel elve folytatódik

83 83 Társbíráskodás és néprészvétel elve Ha törvény másképp nem rendelkezik: a bíróság tanácsban működik Törvény által meghatározott esetben nem hivatalos bíró is részt vesz pl. munkaügyi bíróságon 1 bíró + 2 „népi ülnök”, II. fokon 3 bíró (ez akkor is így van, ha az I. fok egyes bíró volt)

84 84 Igazságszolgáltatási alapelvek folytatás Jogorvoslati jogosultság elve –rendes jogorvoslat: fellebbezés magasabb fokra: ha ügyfél nem ért egyet az ítélettel –rendkívüli jogorvoslat: már jogerős az ítélet, de új bizonyíték merül föl: perújítás ugyanazon bíróságon jogszabálysértőnak tartja az ítéletet: felülvizsgálati eljárás a Legfelsőbb Bíróságon A tárgyalás nyilvánosságának elve Az anyanyelv használatának joga, mint elv

85 85 Bírósági szintek Általában minden I. fokú tárgyalás: helyi (városi, Bp.-i kerületi) Megyei/fővárosi: az előző II. foka, illetve I. fok egyes, törvény szabta esetekben pl. emberölés,  10 mio Ft vagyon elleni… Ítélőtábla csak II. fok Legfelsőbb Bíróság –ítélkező funkció lásd felülvizsgálati eljárások –jogegységi funkció elvi döntések

86 86 Ügyészség Az alkotmányos rend védelme, jogok védelme, az ország biztonságának és függetlenségének védelme A nyomozás törvényességének védelme ellenőrzi a nyomozó szerveket, maga is nyomozhat… Bírói eljárásban a vád képviselete vádhoz kötöttség elve: a bíró nem léphet túl az ügyész által előterjesztett vádon, ha az ügyész ejti a vádat: a bírónak meg kell szüntetni az eljárást… A büntetés-végrehajtás felügyelete Általános törvényességi felügyelet a Kormánynál alacsonyabb szervek jogszabályai, egyéb irányítási eszközei, rendelkezései. Eszközei: óvás, figyelmeztetés, rendelkezés

87 87 Az ügyészség szintjei 4 szintű, mint a Bíróságok Helyi (városi, fővárosi kerületi) Megyei/fővárosi Fellebbviteli Legfőbb Ügyészség

88 88 Honvédség és Rendőrség Honvédség feladata: a haza védelme, nemzetközi szerződésekben meghatározott védelmi feladatok Rendőrség feladata: –a belső rend védelme, közbiztonság fenntartása –határok őrzése, határrend fenntartása, határforgalom ellenőrzése Fegyveres erők irányítása: OGY, köztársasági elnök, Honvédelmi Tanács, Kormány, Illetékes Miniszter Összeférhetetlenség: hivatásos katona nem lehet politikai párt tagja

89 89 …s rendes szokásunk szerint: milyen vizsgakérdések lesznek ebből a részből?

90 90 Alkotmány, alkotmányossági alapelvek, alapvető emberi jogok Egy kérdésben: Az alkotmány. Alkotmányossági alapelvek (5). Az alapvető emberi (állampolgári) jogok. Három generációjuk bemutatása, példákkal

91 91 Az államszervezet (3 eleme) Törvényhozó, végrehajtó –az OGY, képviselők (választásuk, jogaik), működése, funkciói (törvényhozó, ellenőrző, választó) –Köztársasági elnök –Kormány (feladata, miniszterelnök, konstruktív bizalmatlanság és bizalmi szavazás) –Miniszter és Minisztérium –Alkotmánybíróság –OGY biztosok, ÁSZ, MNB –Önkormányzatok (választás, feladat, szervei) Igazságszolgáltatás –Bírói (3 típus, felépítés, alapelvei (9), szintjei, kvázi-bíróság) –Ügyészi (feladat, szintek, mi a „vádhoz kötöttség elve”?) Honvédség, Rendőrség


Letölteni ppt "1 1 Az alkotmányra és az államszervezetre vonatkozó alapismeretek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések