Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kontur Tamás Vezető tanácsos Vidékfejlesztési Minisztérium, Stratégiai Főosztály 2013. április 25. Élelmiszer-önrendelkezés a közétkeztetésben Országos.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kontur Tamás Vezető tanácsos Vidékfejlesztési Minisztérium, Stratégiai Főosztály 2013. április 25. Élelmiszer-önrendelkezés a közétkeztetésben Országos."— Előadás másolata:

1 Kontur Tamás Vezető tanácsos Vidékfejlesztési Minisztérium, Stratégiai Főosztály április 25. Élelmiszer-önrendelkezés a közétkeztetésben Országos konferencia

2 2 Nemzeti Vidékstratégia (NVS) – I. Széleskörű társadalmi egyeztetést követően 2012 márciusában a Kormány elfogadta az 1074/2012. (III.28.) Korm. határozat értelmében. Célja: A vidéki Magyarország egészének megújítása. A Stratégia atermészeti értékek és a környezet védelmére, a természeti erőforrások fenntartható hasznosítására alapozva határozza meg az agrár- és élelmiszergazdaságra, valamint a vidékfejlesztésre és környezetügyre vonatkozó tennivalókat. A célkitűzések megvalósítását 7 stratégiai területen 42 nemzeti vidékstratégiai program szolgálja, melyeket 8 térségi komplex vidékfejlesztési program egészít ki.

3 3 Nemzeti Vidékstratégia – II. Az NVS nem egyszerűen egy ágazati stratégia, együtt próbálja kezelni, mintegy integrálni a főbb vidéket érintő ágazatokat. Eközben figyelve a természeti környezet megóvására, az egészséges, biztonságos termékeket előállító különféle ágazatokra (pl. ökológiai gazdálkodás, kertészet stb.) hagyományos gazdálkodásra, élelmiszerellátásra, helyi gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre, szemléletformálásra, a szakemberek képzésére, a vidéki infrastruktúra fejlesztésére. Középpontjában az ember, a közösség, a természet áll.

4 4 Az NVS egészségtudatos szemlélethez történő kapcsolódásai Az NVS stratégiai területei és programjai több ponton is kapcsolódnak az egészségtudatos szemlélet kialakításához, annak gyakorlati megvalósításához. Az egészséges környezetre, egészséges alapanyag termelésre, biztonságos élelmiszerellátásra, tudatos fogyasztásra, tájékoztatásra, képzésre, infrastrukturális fejlesztésre irányuló programok és intézkedések közvetlen vagy közvetett módon kapcsolódnak e témakörhöz. E stratégiai területek egyike a „Hozzáadott értéknövelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac” stratégiai terület a kapcsolódó nemzeti programjaival.

5 5 1.Élelmiszer-feldolgozási program (elsősorban a helyi feldolgozást támogatjuk) 2.Ellenőrzött élelmiszerlánc program (A kapcsolódó Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia jelen pillanatban kidolgozás alatt a VM-ben. Kiemelt stratégiai kérdés az élelmiszerbiztonság!) 3.„Egészséges helyi terméket a közétkeztetésbe” program 4.Agrármarketing, bel- és külpiaci program (Ennek egyik első lépése a VM árkádok alatt szervezett „Vidék Mustra”) A „Hozzáadott értéknövelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac” stratégiai terület nemzeti stratégiai programjai

6 6 Az élelmiszer-előállítás és -kereskedelem irányának megváltoztatása („belülről kifelé elv”: helyi ellátás  regionális ellátás  országos ellátás  export). Az élelmiszerlánc lerövidítése érdekében a helyi piacok fejlesztése. A kiváló minőségű, biztonságos magyar élelmiszerekhez való fogyasztói kötődés növelése a közösségi marketing és felvilágosítás eszközeivel. (pl. Vidék Mustra, „Ételt csak okosan” kampány.) A helyi feldolgozású termékek értékesítésére szakosodott kiskereskedelmi egységek hálózattá szervezése, e termékek védjeggyel való ellátása. Az NVS élelmiszer-előállítással, kereskedelemmel kapcsolatos főbb elvei, javasolt intézkedései

7 7 VM Stratégiai irányok és teendők a közétkeztetés terén I. 1.A közétkeztetési alapanyag-beszerzés során a helyi termelők, illetve az egészséges helyi termékek előnyben részesítése. 2.A közétkeztetés minőségének javítása az életkori és egészségi szempontok figyelembevételével. 3.A tudatosabb, egészségesebb étkezést szolgáló szemléletformálás, tájékoztatás, oktatás, képzés támogatása. 4.A vonatkozó szabályozás, a közbeszerzési előírások áttekintése, szükséges könnyítése, annak érdekében, hogy érvényesíteni lehessen a minőségi, táplálkozás-egészségügyi és ökológiai szempontokat, lehetőség nyíljon a helyi kistermelőktől történő beszállításra, valamint a helyi közösség közétkeztetés feletti ellenőrzésére. Ezen a téren már jelentős előrelépés történt: a közbeszerzési törvény és a kistermelői rendelet módosítása lehetővé tette a helyi termékek közvetlen közétkeztetésbe történő bevonását.

8 8 VM Stratégiai irányok és teendők a közétkeztetés terén II. 5.A helyi, ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszertermékek közétkeztetésbe történő fokozatos bevonásának támogatása, kiemelten az egészségügyi intézmények, bölcsődék és óvodák közétkezdéi esetében. 6.A közétkeztetési gyakorlat és feltételek átfogó, országos felmérése. (OÉTI,ÁNTSZ,EMMI,SZIE,NÉBIH, szakmai és civil szervezetek felmérései) 7.A közétkeztetést biztosító konyhák, főzőkonyhák technikai, technológiai fejlesztése. 8.A közétkeztetésben dolgozók, kiemelten az élelmezésvezetők képzése, továbbképzése. 9.Az iskolatej és az iskolagyümölcs programok folytatása, a programokban a helyi, illetve az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek előnyben részesítése. 10.Az iskolabüfékben a helyi termékek árusításának ösztönzése. (ezt, kórházak, hivatalok és egyéb intézmények büféire is javasolt kiterjeszteni)

9 9 „Egészséges helyi terméket a közétkeztetésbe” program kiemelt céljai A program legfőbb célja: A közétkeztetés minőségének javítása, egészségesebbé tétele helyi, egészséges, szezonális termékek útján. A program további kiemelt céljai: A helyi élelmiszerellátás, önrendelkezés megerősítése a helyi termelésre építve. Az inaktív lakosok helyi élelmiszertermelésbe vonása kapcsán a helyi gazdaság, közösség fejlesztése, későbbi önfoglalkoztatásuk, önellátásuk segítése. A helyi termelők megélhetésének, megerősödésének biztosítása egy egész évben plusz és biztos termékértékesítési lehetőséggel. Egészségtudatos szemléletformálás már óvodás kortól óvoda, iskolakerteken, gazdalátogatásokon keresztül. A rövid értékesítési út által a környezeti terhelés csökkentése.

10 10 Kapcsolódó nemzeti vidékstratégiai programok NVS program megnevezése A kapcsolódás módja Ökológiai gazdálkodás program A biotermékek szélesebb körű előállítását megalapozó program. A kapcsolódó akcióterv egyeztetés alatt áll. Szövetkezésfejlesztési program, Szociális földprogram (VM-EMMI) A helyi termelők biztosabb piaci érvényesülését, illetve biztos termelési alapot szolgáló programok. Helyi termék, helyi piac, közvetlen értékesítés program Az egészséges helyi termék közvetlen értékesítési lehetőségeit feltáró, azt jogszabályi, támogatási eszközökkel segítő program. Kérdőíves felmérés készült, jogszabályi környezet felülvizsgálata van folyamatban. (Helyi) élelmiszer- feldolgozási program A (helyi) félkész, vagy késztermékek előállítását megcélzó program.

11 11 Egy-egy további kapcsolódó VM program, és más szakmai program, kampány Iskolatej program (VM) Iskolagyümölcs program (VM) Zöld óvoda és Ökoiskola programok (VM-EMMI) Háztáji program (VM) TÖOSZ-LÖGy (TÖOSZ-VM) Vesd bele magad Ételt csak okosan! (A NÉBIH tájékoztató kampánya az élelmiszer megbetegedések visszaszorítása érdekében)

12 12 A VM-ben erre a programcélra Bizottság alakult, Kormány-előterjesztés készült. Cél: a háztáji termelés újraindítása, elsősorban önellátás céljából, majd a felesleg értékesítése a helyi termelői piacon, illetve a helyi közétkeztetési rendszerben. További cél az elmaradott térségek helyi gazdaságának fejlesztése, piacok élénkítése, egészséges helyi termékek fogyasztásának növelése. A konyhák számára bővülő és rendszeres, kiszámíthatóbb alapanyag-ellátást jelenthet. Jogszabályi változás e téren: már nem a helyi önkormányzatok hatásköre a helyi belterületi állattartás korlátozása. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara szerepe a program során. Vetőmagok, növényi és állati szaporító-anyagok, takarmány kiosztása. Képzési, szaktanácsadási rendszer biztosítása. Háztáji Mezőgazdasági Program

13 13 TÖOSZ-VM – Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok A program célja a legjobb önkormányzati gyakorlatok feltérképezése, és megismertetése az ország más önkormányzataival. A VM-es kiírás: „A gazdálkodó település”. A VM-es kiírás célja olyan települések felkutatása, amelyek helyi erőforrásokra alapozott önkormányzati mezőgazdasági programot működtetnek, valamint a településen helyi termelői piacot üzemeltetnek. Emellett a mezőgazdasági program termékei a helyi közétkeztetésben is megjelennek. Pályázatok benyújtási határideje: május 6. (A TÖOSZ részére.) Ősszel szakmai konferencia keretében lesz döntés a nyertes pályázatokról. Bővebb információ a TÖOSZ honlapján található!

14 14 “Egészséges helyi terméket a közétkeztetésbe” tárcaközi bizottság elindulása A VM parlamenti államtitkára a Stratégiai Főosztály koordinálásával, az országgyűlési biztosok évi „egészséges helyi termékeket a közétkeztetésbe” felhívása és a VM-EMMI témában tartott közös sajtótájékoztatója eredményeként június 22-én hívta össze először tárcaközi egyeztetésre az érintett tárcák (BM, HM, KIM, EMMI, NGM, VM), és szakmai intézetek, hivatalok képviselőit. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a helyi termelés és közétkeztetés összekapcsolásával a jövőben minél nagyobb arányban egészséges, megbízható eredetű helyi termékek kerüljenek a közétkeztetésbe.

15 15 A tárcaközi bizottsághoz kapcsolódó munkák Az EMMI által kidolgozott „A rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló EMMI rendelet” szakmai véleményezése, amely közigazgatási egyeztetés előkészítése alatt van. Az EMMI-NRSZH koordinálásával, a bizottság tagjaival közösen kidolgozott kérdőívvel a közétkeztetés aktuális (2012) állapotát a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások körében felmérő országos, web alapú kérdőívezés történt. (NRSZH-ÁMTSZ) A VM és a BM közös megbízásából a Szent István Egyetem kutató csoportja, 3 hátrányos helyzetű kistérségben vizsgálta meg a közétkeztetés és közfoglalkoztatás kapcsolatát különös figyelmet fordítva a helyi termékek felhasználási arányára a közétkeztetésben őszén az NGM előkészítette a közétkeztetési piac reformjára javasolt koncepcióját. Ezt azóta, a felmérések eredményeit, illetve a tárcaközi bizottság eredeti célkitűzéseit (VM-EMMI célok) is figyelembe véve többször egyeztette véleményezte a tárcaközi bizottság. Az anyag egyelőre KÁT egyeztetésig jutott el.

16 16 A VM javaslatának lényege az NGM koncepció tervezethez röviden 1.Fontosnak tartjuk, hogy a közétkeztetés terén a Nemzeti Vidékstratégiai programok elvei, illetve a jelenleg is működő közfoglalkoztatási programok mentén kibontakozó, önállóságra törekvő, alulról építkező, a közösségeket erősítő, helyi munkahelyeket teremtő, egyedi helyi kezdeményezések és azok elért eredményei kerüljenek a jövőben is előtérbe. 2.Javasoljuk a főzőkonyhák minél nagyobb számának megtartása mellett a közétkeztetési régiók lehatárolása során a térségek népsűrűségi és domborzati, sajátosságainak figyelembe vételét. (Nagyon fontos, hogy biztonságosan és kiszámíthatóan működjön a rendszer. Véleményünk szerint a kisebb léptékű, önállósodó rendszerek kiépítése teremtheti meg ezt a kiszámíthatóságot biztonságot.). 3.Ha a rendszer csak áttételesen juttatja el az árut a végső fogyasztóhoz, akkor a jelenlegi szabályozás szerint a kistermelők kizáródnak ebből a beszállítói körből, ami nem lehet cél. Kérjük az előterjesztőt, hogy a kistermelők közvetlen közétkeztetésbe történő beszállításának lehetőségét egyértelműen fogalmazza meg az előterjesztésben. 4.A közösségi célok, mint az egészséges és helyi alapanyagokra építő közétkeztetés megteremtése érdekében javasoljuk a főző, illetve tálalókonyhák - a magáncégek nagyobb arányú bevonása helyett – a helyi önkormányzatok részére kiírt nemzeti, illetve uniós pályázatokon keresztüli folyamatos felújítását, illetve a konyhák, helyi lakosokat foglalkoztató önkormányzati kft-ken, cégeken keresztüli üzemeltetését. 5.javasoljuk a koncepció alapján létrehozandó rendszer teljes felállítása előtt egy pilóta program szintjén történő legalább két, különböző népsűrűségű és domborzati adottságú térségben történő kipróbálását, tesztelését és az eredmények ismeretében a további döntések meghozatalát.

17 17 A Szent István Egyetem a közétkeztetés és közfoglalkoztatás kapcsolatát vizsgáló kutatásának összegzése Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb városok, konyhák esetében alig, míg a kisebb konyhák, szegényebb települések esetében a pénz szűke és a még meglévő kapcsolati háló miatt nagyobb arányú a helyi termékek beszállítása a helyi közétkeztetésbe. Magas a nagykereskedőktől, nagyáruházaktól beszerzett termékek aránya a kiváló mezőgazdasági adottságok, a magas munkanélküliség és a szegénység ellenére, különösen a hús, húskészítmények, illetve a tej, tejkészítmények esetén. Mindent egy helyen, egy számlával, az élelmiszerbiztonsági feltételeknek megfelelően be lehet szerezni, bizonyos mennyiség felett ingyenes a kiszállítás. A fenti okok miatt helyi termelőktől elsősorban olyan árukat szereznek be az intézmények, melyeknél az ár kedvezőbb az áruházinál, gyakran van rá szükség és a beszállítás nem problémás. Pékáruk, tojás, a zöldségek, illetve gyümölcsök. Zöldségből és gyümölcsből elsősorban a jól eltartható termékeknél (burgonya,alma) tapasztalható helyi felvásárlás. Ennek az is oka, hogy az intézményeknek nincsenek szerződéses kapcsolataik a termelőkkel, így a gyorsabban romló termékeknél a termelő nem számíthat arra, hogy a terméket biztosan átveszik az intézmények.

18 18 Bogádmindszent Saját termelésből származó húst, zöldségeket, és a településről felvásárolt gyümölcsökből, zöldségekből készített befőtteket illesztenek a közétkeztetés alapanyagai közé. Rozsály Helyi közfoglalkoztatási program keretében termesztett zöldségeket és gyümölcsöket hasznosítanak a közétkeztetésben. Hódmezővásárhely Az önkormányzati tulajdonban lévő Hódmenza Nonprofit Kft. h elyi beszállítókkal biztosítja a helyi közétkeztetés alapanyagait. Gyula Mintamenza program keretében a helyi őstermelők termékeit vonták be a helyi közétkeztetésbe. Panyola Az önkormányzati konyhán a helyi termelők, őstermelők alapanyagaiból elkészített ételeket osztják ki a helyi közétkeztetésben. Nagykamarás Az önkormányzat részben biokertészkedéssel állít elő alapanyagot a helyi gyermek- és időskorúak közétkeztetéséhez. Egy-egy működő hazai gyakorlat, jó példa

19 19 Összegzés A VM továbbra is képviseli a természetet, a környezetet kevésbé terhelő, helyi termelés-helyi felhasználásra, rövid értékesítési láncra, a helyi közösségekre, épülő, élelmiszer-önellátásra törekvő gazdálkodás elvét. A helyi közösség leszakadó, inaktív lakosai számára mint egy biztos megélhetési alternatívaként tekint a helyi termelésre alapozott közétkeztetésre. A VM minden szakmai civil szervezetet, helyi vezetőt, gazdát arra buzdít, hogy: a helyi közösségekre, gazdákra, termelői csoportokra, helyi kapcsolati hálókra, együttműködésekre építve fokozatosan erősítse meg és kapcsolja össze a helyi termelés, értékesítés, feldolgozás láncszemeit, éljen a természet adta lehetőségekkel, illetve a helyi közösség tudásbázisával, kapcsolódjon be az országos települési, illetve szakmai szövetségekbe, építsenek ki szakmai partneri, illetve települési kapcsolatot, látogassanak meg olyan településeket ahol már jól működik a helyi termelés és közétkeztetés egybekapcsolása, merítsenek minél több hasznos tapasztalatot egymás közétkeztetési példáiból.

20 20 Köszönöm figyelmüket, a további szakmai, illetve civil munkájukhoz sok sikert kívánok!


Letölteni ppt "Kontur Tamás Vezető tanácsos Vidékfejlesztési Minisztérium, Stratégiai Főosztály 2013. április 25. Élelmiszer-önrendelkezés a közétkeztetésben Országos."

Hasonló előadás


Google Hirdetések