Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mitől szociális a gazdaság? Mitől társadalmi a vállalkozás? Mitől szociális a szövetkezet és mire való? Alternatív megoldások.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mitől szociális a gazdaság? Mitől társadalmi a vállalkozás? Mitől szociális a szövetkezet és mire való? Alternatív megoldások."— Előadás másolata:

1 Mitől szociális a gazdaság? Mitől társadalmi a vállalkozás? Mitől szociális a szövetkezet és mire való? Alternatív megoldások.

2 Szociális szféra Gazdasági szféra Szociális gazdaság Társadalmi, szociális célok közjó kiegyenlítés Profitra törekvés visszaforgatás kínálat kereslet fizetőképesség Gazdálkodás célja a közjó, a profit is ezt szolgálja hasznosság méltányos ár

3 A közösség gazdasági fejlesztése Egy helyi közösség fejlődése többek között attól függ, kinek az ellenőrzése alatt állnak a helyi források, vagyis lényeges, hogy a közösség tagjai meg tudják-e szerezni a szükséges ellenőrzést tulajdon helyi forrásaik – úgymint föld, tőke, infrastruktúra, emberi erőforrások és szaktudás – felett. (...)

4 Miért van szükség a szociális gazdaságra? • Az állami jóléti kiadások csökkenése • Politikai érdekek/ elhatározások • Kielégítetlen szükségletek • A vállalkozásoknak nem éri meg

5 Kapcsolatkiépítés a gazdasági, természeti, emberi és társadalmi tőke között Társadalmi vállalkozók (másokért vállalkozók) Az emberi közösségek különböző módon fejlődnek vagy stagnálnak attól függően, hogy tagjai hogyan látják és mérik fel lehetőségeiket. Egy dinamikus társadalomban évente több ezer változás megy végbe. Ez minél gyorsabban következik be, annál nagyobb alkalmazkodási képességre, ill. további változásokra van szükség.

6 Az előbb említett kisebb változásokat a nagyobb jelentőségû, mintaadó változások okozzák. A vasút és a személyi számítógép újrafogalmazta az érintett szakterületeket, utat engedve az ezt követő kiigazítások és fejlesztések áradatának. Mindez hasonlóan játszódik a társadalom színpadán is. A meghatározó társadalmi újítások erőteljes áradatát a közösség maga hozza létre vállalkozói által. A központi helyet elfoglaló gazdasági szektorban szerepük már régóta elfogadott. Ettől függetlenül nem létezik olyan nyelv, mely tartalmazna egy szót, ami meghatározza a "társadalmi vállalkozót". Egyben nincs olyan társadalom sem, mely berendezkedett volna támogatásukra, vagy díjazásukra. Ez pedig egy elképzelhetetlenül drága hiba. William Drayton az Ashoka Alapítója

7 6 szövetkezeti érték: • önsegély • egyenlőség • egyéni felelősség • demokrácia • igazságosság • szolidaritás

8 • „A szövetkezet egyszerre társadalmi entitás (személyek szervezett csoportja) és gazdasági egység (közösen finanszírozott, irányított és ellenőrzött vállalkozás), amelyet a tagok arra használnak, hogy olyan eszközöket és javakat biztosítsanak, amelyekre szükségük van és amelyeket egyénileg, hasonlóan kedvező feltételek mellett nem lehet megszerezni.” [1] [1] [1] Szövetkezés (Szövegkonstrukció és példatár az első magyar-angol szövetkezetfejlesztési tanfolyam hallgatói részére) Szerk.: Brunda Gusztáv. Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 1994.

9 szövetkezetek • 7. § A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése.

10 Szociális szövetkezet 7. §-ban foglaltaknak megfelelő olyan szövetkezet, „amelynek célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése”

11 Foglalkoztatási szövetkezet • „A foglalkozatási szövetkezet olyan szociális szövetkezet, amelynek legalább 500 természetes személy és legalább egy országos nemzetiségi önkormányzat a tagja.” • • „A foglalkoztatási szövetkezet a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára a munkafeltételek megteremtését elsősorban munkaerő-kölcsönzés, valamint munkaközvetítő tevékenység útján valósítja meg, amelyre a munkaerő-kölcsönzésre, a közhasznú kölcsönzésre vonatkozó, valamint a magán— munkaközvetítői tevékenység folytatásának feltételeit szabályozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.”

12 Önkormányzati tagság • A szociális szövetkezetnek (az iskolaszövetkezetet ide nem értve) a természetes személy tagjain kívül helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezen jogi személyiségű társulása (továbbiakban együtt önkormányzat) is lehet tagja.

13 Adózás utáni eredmény • –a szociális szövetkezet nyilvántartásába vételét követő két üzleti évben nem dönthet az adózás utáni eredménynek a tagok részére történő bármilyen jogcímen történő kifizetéséről. A bejegyzés költsége • A szociális szövetkezet bejegyzésére irányuló eljárás illetékmentes.

14 Alternatív megoldások • Helyi pénz (belső elszámolási rendszer) Méret! • Szolgáltatási csekk (állami beavatkozás) • Szívesség-szolgálat • Kaláka • csere • Önfenntartó falu (helyben élők, karizmatikus vezető, jó kapcsolatok, hagyományok). A vezető hisz benne, a többiek elfogadják függ a vezetőtől • Ökofalu (beköltözők, elvek- az megy oda, aki hisz benne, elkötelezettség) ---- önjáró

15 a szövetkezeti forma az, amely erősíti a részvételt, a tudatos és felelős magatartást és azt a demokratikus eszmét, amely "magában foglalja az emberek és társulásaik örökös vágyát a szabadságra és méltóságra, és kifejezi az emberek közötti együttműködés és egymásrautaltság szükségszerű felismerését." - íjra Miszlivetz Ferenc. (Civil Szemle IX. évf.I.szám 68.p.) Ha e fentieket nem tudja teljesíteni a szövetkezet, akkor az csupán egy gyűjtőedény, amelybe beleteszik az embereket, a támogatásokat és kívülről rázogatják. • Remélem, hogy nem ez fog bekövetkezni.

16 önbizalom, hit, elkötelezettség „Amikor egy éve nemzeti ünnepünkön, március 15-én ünnepélyesen is elindult a térségi televízió adása, óriási kő esett le a szívemről, s rendkívül megtisztelőnek éreztem azt, hogy elmondhattam: hetedmagunk (a 7TV-t működtető Reflex Szociális Szövetkezet 7 tagja) valamint rengeteg segítő és önkéntes segítségével egy olyan dolgot hoztunk létre, ami még előtte soha nem volt a Felső-Kiskunságban és a Dunamelléken. Úgy gondolom, joggal fogalmazhatok úgy, hogy a szó szoros értelmében történelmet írtunk. „ Hunti Mihály A Reflex első elnöke

17 Fejlesztendő területek • Öntevékenység • Felelősségvállalás • Vállalkozási hajlandóság • Kockázatvállalási készség • Együttműködési készség • Társadalmi elfogadás • bizalom

18 A helyi gazdaságfejlesztés egy olyan folyamat, amelyben a közösség és az önkormányzat a helyi forrásokat használja és a magánszektorral való együttműködés útján ösztönzik a gazdasági tevékenységeket, új munkalehetőségeket és jólétet teremtenek. Helyi gazdaságfejlesztési folyamat

19 “a szükséges háromszög”, közösségi intézmények önkormányzat magánszektor

20 A helyi fejlesztési csoportoknak először abba kell befektetniük, hogy vonzó helyi közösségeket teremtsenek: jó lakások, vagy jó építési telkek, szép természet, társadalmi és kulturális környezet és egyéb értékek

21 Az olyan projektek, amelyek iránt a helyiek nem kötelezik el magukat kudarcot szoktak vallani. A fejlesztési projektnek a helyi népesség igényéből, érdekéből kell kiindulnia és az emberek képességeire kell épülnie.

22 A helyi közösségek mobilizálásának előfeltételei 1) Hiszünk céljainkban. 2) Hozzá tudunk férni és használni tudjuk forrásainkat. 3) Képesek vagyunk saját döntéseinket meghozni. 4) A helyi lakosság mobilizálása akkor lesz hatékony, ha a projektben a lehető legtöbben részt vesznek. 5) A közösség egészét figyelembe kell vennünk, azaz nem csak a szűken vett gazdasági szempontokat.

23 6) Figyelni kell a társadalmi, kulturális kérdésekre, a kommunikációra és az együttműködésre. 7) Meg kell próbálnunk mindenkit részvételre ösztönözni és a helyi identitástudatot kialakítani. 8) Önállóságra kell szert tenni azzal, hogy tulajdon energiáinkra támaszkodunk. 9) Úgy szervezzük a munkát, hogy a helybeliek készségei növekedjenek. 10) Valamilyen támogatásra szükség van külső forrásokból.

24 Fejlesztési folyamat • Bevonás (megszólítás, meghallgatás, információval való ellátás, a részvételi lehetőség biztosítása, kapcsolatok szervezése) - KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS • Egyéni és közösségi szükségletek feltárása – nyilvánosság – Befogadó társadalmi közeg létrehozása • Képességek, készségek, munkatapasztalatok megismerése • Mások tapasztalatainak megismerése • Közös tervezés • Közös tevékenységek szervezése egymás megismerésére, a bizalom kialakulására • Képzés • Folyamatos háttértámogatás

25 Köszönöm a figyelmüket. Mészáros Zsuzsanna közösségfejlesztő 06 30/ Köz-Tér-Háló a családokért c. projekt


Letölteni ppt "Mitől szociális a gazdaság? Mitől társadalmi a vállalkozás? Mitől szociális a szövetkezet és mire való? Alternatív megoldások."

Hasonló előadás


Google Hirdetések