Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közösségi vagy helyi gazdaságfejlesztés Bikal, 2013.01.09.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közösségi vagy helyi gazdaságfejlesztés Bikal, 2013.01.09."— Előadás másolata:

1 Közösségi vagy helyi gazdaságfejlesztés Bikal,

2 Közösségi gazdaságfejlesztés (fogalma) Bikal 1. csop. Helyi tervezés és elemzés után kialakuló tevékenység. Az emberek szükségleteinek figyelembevételével, közös munkával, létrehozott termék vagy szolgáltatás aminek egy része a piacon értékesül, más része az önfenntartást (önellátást) szolgálja. A keletkező nyereséget visszafordítják a fenntarthatóság érdekében.

3 Közösségi gazdaságfejlesztés (fogalma) 2. csop. az az együttműködés amely az emberek fejlődését, önfenntartását közös tervezés útján valósítja meg. Önellátás – belső termelés Egyensúly Mértékletesség önkorlátozás

4 Közösségi gazdaságfejlesztés (fogalma) 3. csop. A közös tervezés után elkészített SWOT analízist követően a helyi közösség együttműködésével megindított folyamat, mely az adott közösség gazdasági fejlődését előmozdítja és fenntartja.

5 „Az ember mindaddig nem tesz er ő feszítést, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy ő is befolyásolhatja a fejl ő dést. Így megtanultam, hogy együtt kell m ű ködni az emberekkel, hogy ő k maguk is láthassák: a dolgok megváltoztathatók.” (Danilo Dolce)

6 Közösségi gazdaságfejlesztés meghatározása a résztvevők előzetes tudása alapján •a helyi szereplők (közösség) kezdeményezésére olyan helyi hagyományokon, közösségi értékek és belső erőforrások mentén szerveződő, kielégítetlen szükséglet kielégítésére irányuló gazdasági tevékenység valósul meg, amely a gazdasági célok mellett helyi közösségi, szociális célokat is kitűz és a helyi közösség számára megfelelő munkalehetőséget és életszínvonalat biztosít rövid és hosszú távon egyaránt.

7 Mi kell a részvételhez ? Társak: mások álláspontjának ismerete, párbeszédben a magunk véleményének kialakítása, dialógus, vitakultúra, megegyezésTények: eljárások, adatok, jogok, kötelességek, lehetőségek ismerete Tettek: Tettek: együttműködés, közös cselekvés Döntési képesség: információ, nyilvánosság

8 A közösség gazdasági fejlesztése Egy helyi közösség fejlődése többek között attól függ, kinek az ellenőrzése alatt állnak a helyi források, vagyis lényeges, hogy a közösség tagjai meg tudják-e szerezni a szükséges ellenőrzést tulajdon helyi forrásaik – úgymint föld, tőke, infrastruktúra, emberi erőforrások és szaktudás – felett. (...)

9 A helyi gazdaságfejlesztés egy olyan folyamat, amelyben a közösség és az önkormányzat a helyi forrásokat használja és a magánszektorral való együttműködés útján ösztönzik a gazdasági tevékenységeket, új munkalehetőségeket és jólétet teremtenek.

10 “a szükséges háromszög”, közösségi intézmények önkormányzat magánszektor

11 A helyi fejlesztési csoportoknak először abba kell befektetniük, hogy vonzó helyi közösségeket teremtsenek: jó lakások, vagy jó építési telkek, szép természet, társadalmi és kulturális környezet és egyéb értékek

12 A fejlődés öt alapeleme  Anyagok  Emberi erő  Piacok  Vezetés  Pénz

13 A helyi közösségi gazdasági fejlődés öt alapeleme  Anyagok (nyersanyagok, természeti források, infrastruktúra, lakás, közlekedés, távközlés…) – ökológiai szemlélet!!!  Emberi erő (szakképzett munkaerő, oktatási-képzési kapacitás, rejtett erőforrások mobilizálhatósága, az emberek közötti kapcsolat, hatalmi viszonyok)  Piacok (kielégített igények, újak keletkeztetése?, „közös piac”)  Vezetés (aki az anyagot, pénzt, embert jól kombinálja, katalizátor, jövő-orientált, kockázatvállaló, újító, koordinátor)  Pénz (megfinanszírozás, nem adomány)  Társadalmi, gazdasági környezete

14 Az egészséges helyi gazdaság, elvileg, önfenntartó kell legyen, máskülönben a közösség szociális támogatásból él.

15 A fejlesztés négy stratégiai megközelítése 1. A hely és a fizikai fejlesztés minőségi fejlesztés 2. Vállalkozásfejlesztés új gazdasági egységek, pl. szövetkezetek létrehozása, hitelszövetkezetek, erőforrásközpontok, “Helyi Befektetési Társaság” 3. Az emberi erőforrás fejlesztése Testre szabott képzés, Első-forrás megállapodások Foglalkoztatás támogatás Szakképzettségi adatbank Átképzési programok Fiatalok vállalkozása Önálló vállalkozási kezdeményezések szociális foglalkoztatás (csökkent munkaképességűeknek) 4. Közösségre alapozott gazdasági és foglalkoztatási fejlesztés munkahelyet teremtsünk, ellenőrzést nyerjünk a helyi gazdaság felett, a közjóért tevékenykedjünk alternatív gazdasági tevékenységeket tegyünk lehetővé, elősegítsük a vállalkozások demokratikus irányítását és ellenőrzését

16 A szükséges háromszög helyi mobilizálás külső ösztönzés hivatalos támogatás

17 Helyi Befektetési Társaság •Olyan kisvállalkozásokba való befektetés, amelyek: -Újítóak termékeikben, feldolgozásban, vagy marketingben -Potenciálisan gyorsan növekednek -A jövőben a régión kívül is el tudnak adni -Megfelelő vezetői tudással rendelkeznek -Hajlandók a tapasztalt tagokból igazgatótanácsot felállítani (NESsT)

18 •Az olyan projektek, amelyek iránt a helyiek nem kötelezik el magukat kudarcot szoktak vallani. •A közösségi munka egyik fontos feladata, hogy ráébressze a közösséget, hogyan használhatja ki saját forrásait, viszonylagos előnyeit (tág értelemben) az életben maradási stratégiák kidolgozásában.

19 A helyi fejlesztés kezdeményezésére általában akkor kerül sor, ha a helyi lakosok veszélyeztetve érzik létüket, vagy valami miatt válsághangulat alakult ki. A fejlesztési projektnek a helyi népesség igényéből, érdekéből kell kiindulnia és az emberek képességeire kell épülnie.

20 A helyi közösségek mobilizálásának előfeltételei • 1) Hiszünk céljainkban. 2) Hozzá tudunk férni és használni tudjuk forrásainkat. 3) Képesek vagyunk saját döntéseinket meghozni. 4) A helyi lakosság mobilizálása akkor lesz hatékony, ha a projektben a lehető legtöbben részt vesznek. 5) A közösség egészét figyelembe kell vennünk, azaz nem csak a szűken vett gazdasági szempontokat.

21 •6) Figyelni kell a társadalmi, kulturális kérdésekre, a kommunikációra és az együttműködésre. 7) Meg kell próbálnunk mindenkit részvételre ösztönözni és a helyi identitástudatot kialakítani. 8) Önállóságra kell szert tenni azzal, hogy tulajdon energiáinkra támaszkodunk. 9) Úgy szervezzük a munkát, hogy a helybeliek készségei növekedjenek. 10) Valamilyen támogatásra szükség van külső forrásokból.

22 Szociális szféra Gazdasági szféra Szociális gazdaság Társadalmi, szociális célok közjó kiegyenlítés Profitra törekvés visszaforgatás kínálat kereslet fizetőképesség Gazdálkodás célja a közjó, a profit is ezt szolgálja hasznosság méltányos ár

23 Miért van szükség a szociális gazdaságra? •Az állami jóléti kiadások csökkenése •Politikai érdekek/ elhatározások •Kielégítetlen szükségletek •A vállalkozásoknak nem éri meg

24 SZNSZ: A szövetkezés nemzetközi alapelvei (Manchester,1995) szerint •„A szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális szükségleteiket és törekvéseiket közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalat útján megvalósítsák.”

25 6 szövetkezeti érték: •önsegély •egyenlőség •egyéni felelősség •demokrácia •igazságosság •szolidaritás

26 elvek •önkéntesség és nyitott tagság elve •demokratikus tagi ellenőrzés •tagok gazdasági részvétele •autonómia és függetlenség •oktatás, képzés •szövetkezetek közötti együttműködés •közösség iránti elkötelezettség

27 •„A szövetkezet egyszerre társadalmi entitás (személyek szervezett csoportja) és gazdasági egység (közösen finanszírozott, irányított és ellenőrzött vállalkozás), amelyet a tagok arra használnak, hogy olyan eszközöket és javakat biztosítsanak, amelyekre szükségük van és amelyeket egyénileg, hasonlóan kedvező feltételek mellett nem lehet megszerezni.” [1] [1] Szövetkezés (Szövegkonstrukció és példatár az első magyar-angol szövetkezetfejlesztési tanfolyam hallgatói részére) Szerk.: Brunda Gusztáv. Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 1994.

28 Szociális szövetkezeti jogszabályok •2006. évi X. törvény a szövetkezetekr ő l •141/2006 (VI.29.) Korm. rendelet a szociális szövetkezetekr ő l •124/2006. (V.19.) Korm. rendelet a szövetkezetek által létrehozott közösségi alapból nyújtott támogatásokra •A évi XXXVII. Törvény a szövetkezetekről szóló évi X. törvény, az illetékekről szóló évi XCIII. törvény és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény módosításáról

29 szövetkezetek •7. § A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése.

30 Szociális szövetkezet 7. §-ban foglaltaknak megfelelő olyan szövetkezet, „amelynek célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése”

31 Foglalkoztatási szövetkezet •„A foglalkozatási szövetkezet olyan szociális szövetkezet, amelynek legalább 500 természetes személy és legalább egy országos nemzetiségi önkormányzat a tagja.” • •„A foglalkoztatási szövetkezet a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára a munkafeltételek megteremtését elsősorban munkaerő-kölcsönzés, valamint munkaközvetítő tevékenység útján valósítja meg, amelyre a munkaerő-kölcsönzésre, a közhasznú kölcsönzésre vonatkozó, valamint a magán— munkaközvetítői tevékenység folytatásának feltételeit szabályozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.”

32 Önkormányzati tagság •A szociális szövetkezetnek (az iskolaszövetkezetet ide nem értve) a természetes személy tagjain kívül helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezen jogi személyiségű társulása (továbbiakban együtt önkormányzat) is lehet tagja.

33 Adózás utáni eredmény •–a szociális szövetkezet nyilvántartásába vételét követő két üzleti évben nem dönthet az adózás utáni eredménynek a tagok részére történő bármilyen jogcímen történő kifizetéséről. A bejegyzés költsége •A szociális szövetkezet bejegyzésére irányuló eljárás illetékmentes.

34 KÖR – szívesség szolgálat •Zengő pengő cserekör •http://cserekor.zengonet.hu/http://cserekor.zengonet.hu/ Variációk: Egység: idő Ár: megegyezés szerint Maximális - + (tartozás és teljesítés)

35 Ökofalvak- élő falvak •Ökológiai szemléletmód •Együttélés a természettel •Közösség •Önfenntartás •Élővé tétel •Gazdálkodás – tájgazdálkodás Galgafarm, Krisna völgy (Somogyvámos), Gömörszőlős, Visnyeszéplak

36 Ökofalvak- élő falvak •https://www.youtube.com/watch?v=p3r4u- Nn4d0 https://www.youtube.com/watch?v=Nrr9fO AcJyE https://www.youtube.com/watch?v=ttB0dq SNsAI https://www.youtube.com/watch?v=27ziFI UTCLg https://www.youtube.com/watch?v=p3r4u- Nn4d0 https://www.youtube.com/watch?v=Nrr9fO AcJyE https://www.youtube.com/watch?v=ttB0dq SNsAI https://www.youtube.com/watch?v=27ziFI UTCLg •(tavaszt megnézni)

37 Önfenntartó falu •Rozsály Van saját földünk, traktorunk, traktorosunk, sertésünk. A sertés trágyát ad, ami a földbe kerülve visszaadja a talaj erejét. A sertésből ebéd készül, amit a gyerekeink esznek meg. A felesleget megeszik a sertések, amiket a saját vágóhidunkon vágunk le. Minden mindennel összefügg, és az egésznek az alapja a saját föld. Ha valami hiányzik a láncból, akkor külsőst kell igénybe venni. Minél több külsőst veszünk igénybe, annál kiszolgáltatottabbak leszünk – foglalja össze a rozsályi önfenntartás lényegét a polgármester.” Kedvezményes sertés vásárlás, tűzifa, szociális bolt …. •Túristvándi „A program kialakításánál alapvetően az határozta meg gondolkodásunk irányát, hogy a meglévő erőforrásokat kívánjuk aktiválni, és a településen keletkező pénzt, mint tőkét helyben tartani. S ezzel a helyben tartott tőkével kisvállalkozásokat generálni, melyek aztán munkahelyet teremtve gazdasági stabilitást később tartós gazdasági növekedést tudnak eredményezni Szociális szövetkezet, társadalmi szerződés. Turizmus

38 Fejlesztendő területek •Öntevékenység •Felelősségvállalás •Vállalkozási hajlandóság •Kockázatvállalási készség •Együttműködési készség •Társadalmi elfogadás •bizalom

39 Fejlesztési folyamat •Bevonás (megszólítás, meghallgatás, információval való ellátás, a részvételi lehetőség biztosítása, kapcsolatok szervezése) - KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS •Egyéni és közösségi szükségletek feltárása - nyilvánosság •Képességek, készségek, munkatapasztalatok megismerése •Mások tapasztalatainak megismerése •Közös tervezés •Közös tevékenységek szervezése egymás megismerésére, a bizalom kialakulására •képzés

40 Köszönöm a figyelmet! Mészáros Zsuzsanna közösségfejlesztő


Letölteni ppt "Közösségi vagy helyi gazdaságfejlesztés Bikal, 2013.01.09."

Hasonló előadás


Google Hirdetések