Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közbeszerzési praktikák, tanácsok: a E U támogatásból finanszírozott fejlesztéseket érintő közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos tapasztalatok „

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közbeszerzési praktikák, tanácsok: a E U támogatásból finanszírozott fejlesztéseket érintő közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos tapasztalatok „"— Előadás másolata:

1 Közbeszerzési praktikák, tanácsok: a E U támogatásból finanszírozott fejlesztéseket érintő közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos tapasztalatok „

2 1. Az EKKE tapasztalatainak „forrása”, szerepe a támogatások felhasználásának folyamatában 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása) 2.1 Kizáró okok meghatározása 2.2 Alkalmassági követelmények meghatározása 2.3 Bírálati szempontrendszer kialakítása 2.4 AF/dokumentáció ellentmondásai 2.5 A dokumentáció egyes elemei 2.6 A szerződéstervezet kialakítása 2.7 A Kbt. módosításainak követése 3. A közbeszerzési eljárások befejezését követő szakasz – a teljesítés és a szerződésmódosítások Tartalom

3 1. Az EKKE tapasztalatainak „forrása”, szerepe a támogatások felhasználásának folyamatában Az ún. folyamatba épített ellenőrzés o Az EKKE az EU-ból származó forrásból támogatott közbeszerzési eljárások tekintetében végzi a folyamatba épített ellenőrzést o A folyamatba épített ellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezéseket a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet tartalmazza (20. §- 22/B. §) o A folyamatba épített ellenőrzés a közbeszerzési eljárás előkészítésére (közbeszerzési dokumentumok minőségbiztosítása) és a közbeszerzési eljárások lefolytatására (a közbeszerzési eljárás szabályosságának megfigyelése) terjed ki o A minőségbiztosítási és szabályossági tevékenységről jelentés készül

4 1. Az EKKE tapasztalatainak „forrása”, szerepe a támogatások felhasználásának folyamatában A 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet főbb rendelkezései o Az 1 mrd forintot meg nem haladó támogatással megvalósuló projektek közösségi értékhatár feletti beszerzései •a kedvezményezett tájékoztatni köteles a KSZ-t az eljárás megindítása előtt legalább 15 mnappal •a KSZ mérlegel, hogy az EKKE-t az eljárásba be kívánja-e vonni •az EKKE a KSZ tájékoztatását követően saját hatáskörében dönt az eljárásban való részvételről o Az 1 mrd forintot meghaladó támogatással megvalósuló projektek keretében lefolytatott valamennyi közbeszerzés •a kedvezményezett tájékoztatni köteles a KSZ-t az eljárás megindítása előtt legalább 30 nappal, és az eljárás anyagát minőség-ellenőrzés céljából a KSZ részére megküldi

5 1. Az EKKE tapasztalatainak „forrása”, szerepe a támogatások felhasználásának folyamatában o Az 1 mrd forintot meghaladó támogatással megvalósuló projektek keretében lefolytatott valamennyi közbeszerzés • (1 mrd forint feletti támogatású közösségi értékhatárt meghaladó közbeszerzési eljárás esetén a dokumentumokat jóváhagyás céljából kell KSZ részére megküldeni!) • az EKKE részvétele ezen eljárásokban kötelező (az előkészítés és a lefolytatás szakaszában is) • a KSZ 15 mnapon belül szakmai szempontú minőségellenőrzést végez, jelentését megküldi az EKKE-nek • az EKKE legkésőbb a KSZ jelentésének kézhezvételét követő 5 mnapon belül közbeszerzési szempontú minőségellenőrzést végez, és jelentését a KSZ részére megküldi

6 Tapasztalatok a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet alkalmazásával kapcsolatban o gyakori a közbeszerzési eljárások lefolytatása során, hogy a szereplők (KSZ, kedvezményezett) nem tartják be, nem alkalmazzák maradéktalanul a rendelet előírásait o érzékelhető, hogy a KSZ-ek nem követelik meg a kedvezményezettektől a szabályok (elsősorban határidők) betartását o a kedvezményezettek a közbeszerzési eljárás dokumentumait sok esetben a KSZ-eket megkerülve közvetlenül az EKKE-hez továbbítják o a közbeszerzési eljárások szabályos lefolytatása érdekében fokozott figyelemmel kell lenni a rendelet előírásainak betartására 1. Az EKKE tapasztalatainak „forrása”, szerepe a támogatások felhasználásának folyamatában

7 2.1 A kizáró okok meghatározása o a kizáró okok meghatározásakor is figyelemmel kell lenni a beszerzés tárgyára o a választható kizáró okok közül ne írjunk elő olyan kizáró okot, amely az adott beszerzés tekintetében irreleváns [különösen a 61. § (1) bekezdésének e) pontjára szükséges figyelni] o gyakran előfordul, hogy az előírt kizáró okok és azok igazolási módja nem fedi le egymást o a kizáró okok és igazolási módjának előírásakor különösen szükséges figyelemmel lenni a Kbt. legújabb módosítására is [60. § (1) g), 60. § (1) i) pont évi XXXVIII. törvény (hatályos június 1-től)] 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása)

8 2.2 Az alkalmassági követelmények meghatározása o az alkalmassági követelmények előírásának elsődleges célja, hogy az ajánlatkérő meg tudja állapítani, hogy az ajánlattevő alkalmas-e a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos feladat ellátására o a követelményeket a közbeszerzés tárgyára kell korlátozni és legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni o gyakori hiba, hogy az ajánlatkérők az alkalmassági követelmények előírásakor abból indulnak ki, hogy biztos legyen olyan ajánlattevő, aki képes a beszerzés tárgyával azonos tárgyú szerződés megvalósítására (pl. már az ajánlattétel időpontjában rendelkezik is a beszerzendő műszaki-technikai felszereléssel) 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása)

9 2.2 Az alkalmassági követelmények meghatározása o DE: a szerződés teljesítésére való alkalmasság megítéléséhez elegendő, ha valamely ajánlattevő a korábbi időszakban képes volt hasonló tárgyú és nagyságrendű szerződés megvalósítására o referenciák •az ajánlatkérők sokszor túl specifikálják a referenciával kapcsolatos követelményeket, amelynek eredménye egy bonyolult, rendkívül komplex előírás, amely alkalmas a verseny korlátozására •az esetleges bonyolult, több feladatot tartalmazó referenciák előírásánál nincsenek figyelemmel arra, hogy az előírt követelmények több referencia igazolással is igazolhatók legyenek •a referenciaként előírt követelmények gyakran nem állnak összhangban a beszerzés tárgyával, azon túlmutatnak 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása)

10 •a referencia követelmények előírásánál is figyelemmel kell lenni a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra o Szakemberek •a szakemberekkel kapcsolatos követelmények gyakran általános jellegűek, az előírás alapján nem állapítható meg, hogy mi alapján fogja az ajánlatkérő eldönteni, hogy az adott szakember megfelel a követelményeknek •gyakori annak általánosságban történő előírása, hogy az adott szakembernek „szakmai gyakorlata/tapasztalata” vagy „vezetői gyakorlata legyen az adott szakterületen” – ezek olyan előírások, amik alapján nem lehet megállapítani, hogy az ajánlattevő által bemutatott szakértő megfelelő-e •gyakori előírás, hogy a szakembernek legyen „FIDIC szerződésekkel kapcsolatos tapasztalata” – viszont nincs meghatározva, mit ért ez alatt konkrétan az ajánlatkérő, így bizonytalanság lép fel az, Wesselényi u A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása)

11 ajánlattevő oldalán, de az ajánlatkérő oldalán is az értékelés során • gyakori az ún. projektmenedzsment tevékenység, vezetői gyakorlat előírása anélkül, hogy meg lenne határozva, milyen jellegű projektmenedzsment tevékenységre gondol ajánlatkérő • gyakori a valamilyen tevékenységben való „jártasság” előírása – ez nem értelmezhető és nem megállapítható, hogy milyen módon lehetne igazolni • a követelmények pontos, egzakt módon való meghatározása szükséges • a KDB „legfrissebb gyakorlata” szerint a közbeszerzési értékelés során a hiánypótlásra vonatkozó Kbt. szabályok nem értelmezhetők úgy, hogy az ajánlattevők új szakembereket nevezhetnek meg a hiánypótlásban és rájuk vonatkozó iratokkal egészíthetik ki az ajánlatot; a hiánypótlás törvényes lehetőségein nem lehet túlterjeszkedni (D.332/13/2009.) 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása)

12 o Az alkalmassági követelmények tekintetében is fontos figyelemmel lenni arra, hogy a követelmények és azok igazolási módjai összhangban álljanak egymással 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása)

13 2.3 A bírálati szempontrendszer kialakítása o kétféle bírálati szempont: •legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás •összességében legelőnyösebb ajánlat o előnyei/hátrányai •a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás objektív, azonban az ajánlat szakmai része nem értékelhető •az összességében legelőnyösebb ajánlat alkalmas az ún. szakmai ajánlat értékelésére, de az esetleges szubjektív elemek sérthetik a Kbt. alapelveit, és nagyobb a jogorvoslati kockázat 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása)

14 o az összességében legelőnyösebb ajánlat •az ajánlatkérők gyakran szubjektív szempontokat írnak elő •gyakran előre meghatározzák a megajánlások alsó és felső határát is, ezzel korlátozzák a versenyt •gyakran előírnak bizonyos „projekttervek” és egyéb „tervek” elkészítését bírálati szempontként, viszont nem határozzák meg az ajánlattevők számára az ezzel kapcsolatos alapvető követelményeket – ezáltal egyáltalán nem megállapítható előre, hogy az ajánlatkérő milyen szempontok alapján fogja eldönteni, melyik ajánlat a jobb (sok esetben ezt maga az ajánlatkérő sem tudja) •a bírálati szempontoknak objektív, előre rögzített, minden ajánlattevő által előre ismert feltételeken kell alapulniuk 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása)

15 2.4 Az AF/dokumentáció ellentmondásai o az ajánlati felhívás és a dokumentáció sok esetben ugyanazon tárgykörrel kapcsolatban eltérő előírásokat tartalmaz o bár ellentmondás esetén az AF előírásait kell alkalmazni, mégis a nem egyértelmű előírások bizonytalansághoz, félreértésekhez vezetnek 2.5 A dokumentáció egyes elemei o a dokumentáció sok esetben tartalmaz olyan fogalommeghatározásokat, amelyeket a Kbt. is tartalmaz o ezeket egyrészt nem kötelező külön meghatározni, o másrészt figyelni kell arra, hogy ha már a dokumentáció tartalmazza a fogalmakat, azok ne térjenek el a Kbt.-ben meghatározottaktól 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása)

16 2.6 A szerződéstervezet kialakítása o fontos, hogy a szerződéstervezetben ne legyenek ellentmondások, különös figyelemmel a teljesítési határidőre o figyelemmel kell lenni a megfelelő terminológiára (pl. „megrendelő” helyett nem „megbízó”-t használni) o nyílt közbeszerzési eljárásban különösen fontos a szerződéstervezet megfelelő előkészítése, hiszen az az ajánlati kötöttség beálltával már nem módosítható 2.7 A Kbt. módosításainak követése o A Kbt. legutóbbi módosításai: •2008. évi CVIII. törvény 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása)

17 •2009. évi LXXXII. törvény – hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályai az egyszerű eljárásban, a KDB eljárásával kapcsolatban új szabályok, a jogorvoslati kérelem szabályai, az erőforrás fogalmának módosítása •2009. évi XXXVIII. törvény – módosítja a 60. § (1) g) pontját és a hozzá kapcsolódó 63. § (6) bekezdését, 135. § (1) bekezdését, 136. § (3) bekezdését, valamint a 228. § (1) bekezdését; hatályon kívül helyezi a 60. § (1) i) pontját és a hozzá kapcsolódó 63. § (2) f) pontját (2009. június 1-jétől hatályos) o fontos a Kbt. módosítások hatálybalépésének követése, a módosítások megfelelő alkalmazása o ugyanis sok esetben előfordul, hogy az adott közbeszerzési dokumentáció a már nem hatályos szabályokra épül 2. A közbeszerzési eljárások előkészítése során szerzett tapasztalatok (az AF/dokumentáció összeállítása, a beszerzés konkrét elemeinek meghatározása)

18 o A Kbt. a szerződés teljesítésével kapcsolatban konkrét szabályokat határoz meg (304. §) o E mellett a közbeszerzési szerződés is csak a Kbt.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén módosítható (303. §) o mégis a közbeszerzési szerződések teljesítése során gyakran felmerül a szerződés módosításának a kérdése o lényeges, hogy a Kbt §-ának rendelkezései semmiképpen nem biztosítanak korlátlan jogosultságot a közbeszerzési szerződések módosítására o a módosítását megalapozó körülményeket minden esetben esetenként szükséges vizsgálni, a módosítás indokait megfelelő dokumentumokkal is szükséges alátámasztani 3. A közbeszerzési eljárások befejezését követő szakasz – a teljesítés és a szerződésmódosítások

19 o a módosítást megelőzően szükséges megvizsgálni a Kbt §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján lefolytatandó hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának lehetőségét is (az ún. kiegészítő közbeszerzés) •az Európai Bizottság álláspontja szerint: a közbeszerzési szerződés teljesítése során felmerülő előre nem látható körülmények okán, szinte minden esetben 125. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján lefolytatandó eljárás az alapvetően jogszerű megoldás; csak az alapvetően nem nagy értékű és alapvető műszaki tartalmat nem érintő esetekben fogadja el a Kbt §-ában foglaltak alkalmazását o mindkét jogintézmény alkalmazását szigorú, konjunktív és kógens feltételekhez kötötték, hogy alkalmazásuk ne járjon visszaélésekkel, az ne eredményezhesse a közbeszerzési szabályok, így a közbeszerzési eljárás feltételeinek a kikerülését 3. A közbeszerzési eljárások befejezését követő szakasz – a teljesítés és a szerződésmódosítások

20 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! dr. Varga László- közbeszerzési szakértő NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG Jogi Főosztály Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység (EKKE) Tel.: , mobile: Fax: Wesselényi u Budapest


Letölteni ppt "Közbeszerzési praktikák, tanácsok: a E U támogatásból finanszírozott fejlesztéseket érintő közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos tapasztalatok „"

Hasonló előadás


Google Hirdetések