Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Makroökonómia 2. előadás. Gazdasági erőforrások (input, termelési tényező) mindazok a természeti feltételek, javak, szolgáltatások és tevékenységek, amelyek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Makroökonómia 2. előadás. Gazdasági erőforrások (input, termelési tényező) mindazok a természeti feltételek, javak, szolgáltatások és tevékenységek, amelyek."— Előadás másolata:

1 Makroökonómia 2. előadás

2 Gazdasági erőforrások (input, termelési tényező) mindazok a természeti feltételek, javak, szolgáltatások és tevékenységek, amelyek egy jószág előállításához szükségesek: Munka (L) Természeti tényezők (A) Tőkejavak (K) Vállalkozó (E)

3 Munka Az ember mindazon szellemi és fizikai képességeinek összessége, amelyeket a javak előállítása során felhasználhat Természeti tényezők Mindazon erőforrások, amelyek a természetben készen találhatók és természetes formájukban használhatók javak előállítására Tőkejavak Olyan termelt javak, amelyeket további termelési folyamatokban használnak fel Vállalkozó Feltárja, illetve felkelti a termelés iránti igényeket, egységbe szervezi, működteti és irányítja a termelési tényezőket

4 Tényezőjövedelmek: A munka jövedelme a munkabér A tőke jövedelme a kamat A föld jövedelme a földjáradék A vállalkozó jövedelme a profit

5 A piacokon játszott szerep és az ehhez kapcsolódó döntések alapján a gazdasági szereplőket négy szektorba vontuk össze. Egy-egy szektorban levő gazdasági szereplőknek hasonló gazdasági céljaik vannak, hasonló erőforrásokkal és korlátozó tényezőkkel kell számolniuk, és ezek alapján hasonló gazdasági döntéseket hoznak. Zárt gazdaságban három szektort különböztetünk meg egymástól: Háztartások Vállalatok Állam A teljes makrogazdasági modellek tartalmaznak egy negyedik szektort is, a külföldi gazdasági szereplőket.

6 A gazdasági szektorok a különféle piacokon lépnek kapcsolatba egymással. A fogyasztási cikkek piaca formális szempontból egységes, a vevők céljai és az eladók magatartása hasonló. A termelési tényezők piacainak megkülönböztetése azonban fontos, bár minden esetben a vállalatok a vevők, vásárlásuk célja a termelés megvalósítása, az eladók azonban nem egyformán viselkednek az egyes termelési tényezők piacán: munkapiac tőkejavak piaca tőkepiac

7 Munkapiac A munkát a háztartások közvetlenül a vállalatoknak kínálják, a munka eladásával jövedelemre és ezen keresztül szükségleteik kielégítésére törekszenek Tőkejavak piaca A tőkejavakat a vállalatok termelik meg és ők is vásárolják meg egymástól. Az ehhez szükséges pénzügyi forrásokkal azonban a vállalatok rendszerint nem, vagy nem kellő mértékben rendelkeznek

8 Tőkepiac Ahol a pénzbeli megtakarítással rendelkező gazdasági szereplők kölcsönadják forrásaikat a tőkejavakat vásárolni szándékozó gazdasági szereplőknek. Az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy a tőkepiacon kötvények adás-vétele folyik. A tőkejavak és fogyasztási cikkek piacát együttesen árupiacnak nevezzük.

9 A zárt gazdaság makromodelljei még a pénzpiacot is magukban foglalják, mivel a makrogazdasági folyamatok erősen függnek a pénztől és a pénzpiactól. A nyitott gazdaság modelljei mindezeket tartalmazzák, de még beépítik a valutapiacot is, ahol a külgazdasági tranzakciók pénzoldala koncentrálódik.

10 A kereslet és a kínálat kölcsönhatása minden piacon kialakítja az árakat és a cserélt mennyiségeket. Az árupiacon más piacok közrehatásával létrejön a reáljövedelem nagysága és az általános árszínvonal, a tényezőpiacokon kialakuló árak pedig meghatározzák az összjövedelem elsődleges elosztását. A munkapiacon kialakuló egyensúlyi vagy nem egyensúlyi helyzettől a foglalkoztatás is függ. A pénz- és tőkepiac együttesen szabályozza a gazdaságban érvényesülő kamatlábat. A valutapiac pedig a valutaárfolyam és a fizetési mérleg állapotának meghatározója.

11 A pénz megjelenése •önellátás •árucsere •általános egyenértékes •árupénz •bimetallizmus •monometallizmus

12 A pénz funkciói •értékmérés a termék ára a pénzen keresztül határozódik meg •forgalmi eszköz a tranzakciók a pénz segítségével bonyolódnak le •fizetési eszköz az áru eladása és az árbevétel időben elválhat •felhalmozási eszköz nem kell a pénzt azonnal áruvásárlásra fordítani •nemzetközi pénz

13 A pénzhelyettesek megjelenése •a nemesfémek helyett önmagukban értéktelen, papír anyagú pénzhelyettesek forogtak •az ipari forradalmat követően az áruk bővülésével a szükséges pénzmennyiség is növekedett •relatív pénzhiány alakult ki •kereskedelmi váltóval fizettek •bizalom problémája •tőkeerős bankok bankárváltókat bocsátottak ki  hitelpénz

14 A modern pénz •az egyes államokban végül egyetlen törvényes fizetőeszköz maradt, melynek kibocsátása állami monopólium •I. világháború után megszűnt a pénzhelyettesek aranyra történő korlátlan átválthatósága •a modern pénz belső értékkel nem bíró, mesterséges, teremtett eszköz, melynek gazdaságba való bekerülése és onnan történő kikerülése csak a bankrendszer intézményeinek segítségével történhet

15 A modern bankrendszer szereplői •központi bank a „bankok bankja” feladatai: pénzkibocsátás, pénzintézeti számlák vezetése, költségvetés finanszírozása, árfolyam-politika kialakítása, devizatartalékok menedzselése •kereskedelmi bankok betétgyűjtés, hitelezés, fizetési forgalom lebonyolítása, egyéb szolgáltatások •nem monetáris pénzintézetek biztosítók, befektetési alapok

16 Hitelnyújtás hitelszámlabetétszámla Kereskedelmi bankpénz született A bank devizavásárlása + 10 $ Ft A modern pénz teremtésének módjai

17 A központi bank kötelező tartalékrátát határoz meg. Ez azt jelenti, hogy a pénzintézetek betétállományuk adott százalékát kötelezően jegybankpénzben tartalékolják. Pénzteremtés a bankrendszer egészében A multiplikátor-hatás Tegyük fel, hogy pótlólagos 1000 Ft jelenik meg valamely pénzintézetben: I. bank Jegybankpénz: Betét:

18 I. bank Jegybankpénz: Betét(X): Hitel(A): Tartalék: 100 Betét(A): +900 Az I. bank hitelt nyújt az „A” vállalatnak: I. bank Jegybankpénz: Betét(X): Hitel(A): Tartalék: 100 Betét(A): +900 Az „A” vállalat vásárol a „B” vállalattól, amely a II. banknál vezeti a számláját. II. bank Jegybankpénz: + 900Betét(B): Jegybankpénz: -900 Betét(A): -900

19 II. bank Jegybankpénz: + 900Betét(B): Hitel(C): Tartalék: 90 Betét(C): 810 III. bank Jegybankpénz: + 810Betét(D): A II. bank a 900 Ft jegybankpénzből 90 Ft-ot tartalékol, a többiből hitelt nyújt a „C”vállalatnak: A „C” vállalat A „D” vállalattól vásárol, amely a III. banknál vezet számlát: És így tovább...

20 Az összes pénzmennyiség: … + … = 1000 * (1 + 9/10 + (9/10) 2 + (9/10) 3 + … + … ) = 1000 * ( 1 / ( 1 - 9/10) ) = 1000 * 10 = m = 1 t a multiplikátor a tartalékráta reciprokával egyenlő

21 Pénzteremtő és pénz-újraelosztó hitel Azok a bankok és pénzintézetek is nyújthatnak hitelt, amelyek nem vesznek részt a pénzforgalom lebonyolításában. Ezek a nem- monetáris pénzintézetek jegybankpénzt adnak ügyfelüknek. A pénz-újraelosztó hiteleknél nem nő meg az aktívák és a passzívák tömege, csak az aktívák átrendeződnek. Pénzteremtő hitel Kereskedelmi bank Aktívák Passzívák + Hitel + Kereskedelmibank-pénz Pénz-újraelosztó hitel Takarékpénztár Aktívák Passzívák + Hitel Pénzre szóló követelés - Jegybankpénz (pl.: takarékbetét)

22 A modern pénz tulajdonságai • Törvények szabályozzák kibocsátását és köteleznek elfogadására • Hitelpénz, vagyis hitelnyújtással keletkezik és hitel- visszafizetéssel szűnik meg • Nincs belső értéke, vásárlóereje a forgalomban alakul ki A modern pénz két formában jelenik meg: A készpénz tárgyi formában megjelenő törvényes fizetési eszköz, ami lehet bankjegy vagy érme A bankszámlapénz a bankkal szemben fennálló látra szóló követelés. A modern pénz értékét nem a kibocsátó szándéka vagy a pénz tárgyi formájának értéke határozza meg, hanem a gazdaság egészében kialakult árak színvonala

23 Fisher-féle forgalmi egyenlet M * V = P * Y M a forgalomban levő pénzmennyiség V a pénz forgási sebessége (egy pénzegység évente hány tranzakció lebonyolításában vesz részt) P az árszínvonal Y a reálkibocsátás

24 Pénzkínálat likviditási fok alapján •M0 Monetáris bázis: készpénz+jegybanki számlapénz •M1 tranzakciós pénz: M0+látra szóló betétek •M2 tágan értelmezett pénz: M1+határidős betétek •M3 tágabban értelmezett pénz: M2+takarékbetétek, takaréklevelek stb. MS = m * MB MB monetáris bázis, m multiplikátor, MS pénzkínálat

25 A pénzkereslet Három fő elemet különböztetünk meg: •tranzakciós pénzkereslet a különböző ügyletek lebonyolításához pénzre van szükségünk, az éppen esedékes kiadásokat nem tudjuk mindig az akkor esedékes bevételekből teljesíteni •óvatossági pénzkereslet a bevételi/kiadási struktúra valamilyen okból megváltozhat, hogy ennek negatív hatásait kivédjük, óvatossági pénzkereslet formájában pénztartási igényünk megnő •spekulációs pénzkereslet a reálkamat nagyságától függ, alacsony reálkamat mellett magas, hiszen valószínűleg széles az egyéb, alternatív befektetések köre, melyek nagyobb hozamot biztosítanak

26 A pénz időértéke Ha kölcsönadok 100 Ft-ot 10%-os kamatra egy évre, akkor egy év múlva megkapom a 100 Ft-ot plusz 10 Ft kamatot, összesen 110 Ft-ot. De úgy is fogalmazhatok, hogy (10%-os piaci kamat mellett) a mai 100 Ft egy év múlva 110 Ft-ot ér.

27 Jövőérték Ha ma PV összegű pénzünk van, akkor n év múlva ez fog érni PV a mai érték FV a jövőérték n év múlva i a piaci kamatláb

28 Jelenérték n év múlva befolyó FV összeg mai értéke:

29 Beruházáselemzés Különböző időpontokban befolyó pénzeket összegezni a jelenértékük segítségével lehet: Ha I összegű beruházás egy év múlva R 1, két év múlva R 2, … n év múlva R n bevételt hoz, akkor a teljes beruházás jelenértéke:

30 Ha NPV > 0 ( a nettó jelenérték pozitív), akkor a befektetett tőke kamatán felül még profitot is hoz. Ha NPV = 0, akkor a beruházás éppen a piaci kamatlábnak megfelelő jövedelmet hoz Ha NPV < 0 ( a nettó jelenérték negatív), jobban járok, ha a pénzemet bankbetétbe teszem

31 Megnézhetjük, hogy mekkora kamatláb esetén lesz a nettó jelenérték éppen 0: r a belső kamatláb, a beruházás átlagos jövedelmezőségi rátája ha r > i, akkor a beruházás nyereséges

32 A tranzakciós pénzkereslet a szokásos kiadások fedezetére tartott pénzkészlet L t = f(Y) Az óvatossági pénzkereslet az a pénzmennyiség, amit előre nem látható kiadásokra tartanak L ó = f(Y,i) A spekulációs pénzkereslet a piaci kamatlábbal ellentétesen változik L s = f(i) Az összesített pénzkereslet: L = L t (Y) + L ó (Y,i) + L s (i) = k * Y + L 0 - h * i


Letölteni ppt "Makroökonómia 2. előadás. Gazdasági erőforrások (input, termelési tényező) mindazok a természeti feltételek, javak, szolgáltatások és tevékenységek, amelyek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések