Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A vállalatok jobbá tételének trendjei Dr. Tomka János társelnök, ügyvezető igazgató, KPMG-BME Akadémia főiskolai tanár, Károli Gáspár Református Egyetem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A vállalatok jobbá tételének trendjei Dr. Tomka János társelnök, ügyvezető igazgató, KPMG-BME Akadémia főiskolai tanár, Károli Gáspár Református Egyetem."— Előadás másolata:

1 A vállalatok jobbá tételének trendjei Dr. Tomka János társelnök, ügyvezető igazgató, KPMG-BME Akadémia főiskolai tanár, Károli Gáspár Református Egyetem XXIII. Vezérigazgató Találkozó Trendek sodrásában április Tokaj

2 2 Tartalom  Trendek – Divatok – Mikrotrendek  Fókusz: Jó vállalat  Egy kis történelem  Boldogulás a turbulencia korában  Jó emberek – rossz vállalatok?

3 3 Trendek – Divatok - Mikrotrendek Divat „A divat pedig olyan szervezetalakító tényezőnek mutatkozik, amely napjaink struktúráját gyakran helyezi előtérbe azoknál a szervezeteknél is, amelyek számára az nem megfelelő” Mikrotrend Idegen szavak és kifejezések szótára Henry MintzbergMark J. Penn Trend •A változás tartósan érvényesülő fő iránya •Alapvető, jellemző, irányadó áramlat •Fejlődési irányzat

4 4 A kiváló vállalatok másképpen gondolkodnak „Ha a cégre társadalmi intézményként tekintünk, ez lökhárítóul szolgál a bizonytalansággal és változással szemben, mert koherens identitást ad a vállalatnak” Rosabeth Moss Kanter ( )

5 5 Jónak lenni nehéz … de megéri!  Egyetért?  Első felévelIgen:Nem:  Második felévelIgen:Nem:  Ellenvetések:  akik nem „jók” olykor még jobb eredményeket érnek el  ha „nem jön be”: az emberek cinikusak lesznek  látszólagos célok – rejtett szándékok képmutatáshoz vezeznek Alison Beard, Richard Hornik

6 6 A közép-európai CSR - paradoxon „Magyarországon a felelős vállalati működés nemcsak mást jelent, mint a klasszikus piacokon, de mozgatórugói is eltérőek.” Radácsi László Hárítás és cinizmus „A civilek mindenbe bele akarnak szólni a partvonalról, miközben fogalmuk sincs, mit jelent egy ilyen komoly céget vezetni ilyen nehéz időkben. Kit érdekelnek ilyenkor a sokszínűség kérdései meg az öko- innovációkból állítólag kinyerhető előnyök?” „Magyarázza már el nekem valaki, hogy ha a jogszabályok szerint kötelező beszámolókat elkészítettük, és a tulajdonosom felé naponta húsz mutatóról jelentek, plusz egy csomó hatóság zaklat adatokért, akkor ezenfelül kinek mi köze még ahhoz, hogy miként működtetem a vállalatot?” „Én személy szerint nagyon fontosnak tartom a felelős vállalati máködést. Mondom is mindig a kollégáknak, hogy ne használjanak már annyi papírt, mert csak egy Földünk van”

7 7 Vélemény −László József: Milyen a jó vállalati vezető napjainkban? −Thomas E. Beyer: „Robert Bosch szavait idézve: » Inkább pénzt veszítsek, mint bizalmat.« Ő folyamatosan azért küzdött, hogy sikerüljön megtalálnia » az önmaga megvalósítására törekvő vállalkozó és a szociálisan érzékeny üzletember közötti kellemes egyensúlyt«.” Robert Bosch ( )

8 8 Karcsúsított tudásmunka A Toyota termelési elvei: • Gondos odafigyelés a részletekre • Adatokra épülő kiértékelés • Egyre nagyobb fokú hatékonyság • Veszteségek kiiktatása „Mindemellett úgy találtuk, hogy a lean alapelveit valamilyen módon a tudásmunka szinte bármely formájánál fel lehet használni, és jelentős előnyök származhatnak belőlük” Bradley R. Staats, David M. Upton Lean- versus tudásmunka „Az üzleti világ legnagyobb része úgy véli, hogy a tudásmunka nem megfelelő terület a lean alapelveinek alkalmazásához, mert – ellentétben az autók összeszerelésével – nem ismétlődő lépésekből áll, és nem lehet egyértelműen meghatározni.”

9 9 A nélkülözhetetlenné válás útja Vezetői erősség – üzleti eredményesség Olyan vezetők, akik nincsenek kiemelkedő erősségek birtokában Olyan vezetők, akiknek egy erősségük van Olyan vezetők, akiknek két erősségük van Olyan vezetők, akiknek három erősségük van Olyan vezetők, akiknek négy erősségük van Olyan vezetők, akiknek öt erősségük van „ A vegyes edzésmódszer esetében két tevékenység összekapcsolása eredményezi a fejlődést – kiváltva az interakciós hatást –, ami így általában lényegesen nagyobb, mint az egyes tevékenységek hatása külön-külön.” John H. Zenger, Joseph R. Folkman, Scott K. Edinger

10 10 Egy kis történelem – Mi számít jónak? (A HBR szerkesztőinek összeállítása)  XIX. sz. vége: a jó vállalat egy felvilágosult oligopólium része; együttműködés fontos – a verseny destabilizál; paternalizmus  ‘10/20: élelmiszerbizottság; magatartási kódex: „ a közösség szolgálata”; Ford „ötdolláros napja”: munkásokból fogyasztók  Nagy gazdasági világválság: New Deal (1933), Kongresszusi vizsgálatok az igazgatói fizetésekről (1935)  Háborús évek: a jó vállalatok korlátozzák a hadifelszerelés haszonkulcsát; műszaki innováció; kreativitás; stabilizáció: lojalitás cserébe az életre szóló munkáért  ’50: jó vállalat jó terméket állít elő (háztartási gépek, autók); „jó”=„nagy”: Fortune magazin első 500-as listája

11 11  ’60: diszkrimináció megszüntetése: első fekete nagyvállalati igazgató (1965); új követelmény: termékbiztonság  ’70: küzdelem a „stagfláció” túléléséért: jó= hatékony; dereguláció: verseny bevezetése a légi közlekedésben; Japán import sikere+Peter Drucker írásai: minőségmániás iparági gyakorlatok  ’80: a globális verseny nyomása: koncentrálás a tulajdonosi értékre  ’90: CSR mozgalommá válik; „jó”=„innovatív”  Új évszázad: kipukkadt buborékok: vállalati reputációk sérülése; közvélemény haragja: korrupció és igazgatói fizetések; társadalmi vállalkozók és multik pénzkereseti lehetőséget látnak a fejlődő világ problémáinak megoldásában Egy kis történelem – Mi számít jónak? (folyt.) (A HBR szerkesztőinek összeállítása)

12 12 Boldogulás a turbulencia korában „ Jó vállalat” = „Fenntartható vállalat”  Kettős vízió: tervezés a mának+ tervezés a holnapnak  Tripla tervezés: rövid, közép- és hosszú távon Philip Kotler ( )

13 13 A cég hírneve 1.Termékek és szolgáltatások fogadtatása: megérik az árukat? 2.Vízió és vezetés: az érdekcsoportok bizonyítékokat keresnek 3.Munkahelyi környezet: hogyan kezeli a dolgozókat a vállalat? 4.Pénzügyi teljesítmény: egészséges növekedést és jövedelmezőséget tud-e felmutatni? 5.Emocionális vonzerő: szeretik-e és bíznak-e benne? 6.Társadalmi felelősségvállalás: törődnek-e az élet minőségével? 7.Innováció: folyamatos innováció nélkül a szervezetek, stratégiáik és elismertségük elsorvad

14 14 Jó emberek – rossz vállalatok? „Mivel a menedzsment tevékenysége a munka köteléke által, egy közös cél érdekében összetartott emberi közösségre irányul, folyamatosan az emberi természettel, és – ahogy azt a gyakorlati tapasztalatokból tudjuk – a jóval és a gonosszal foglalkozik. Jómagam gyakorló vállalatvezetési tanácsadóként több teológiai ismeretre tettem szert, mint annak idején vallástanárként.” Peter F. Drucker ( )

15 15 Hogyan csalnak a becsületesek?  Kérdez vagy állít?  Mi(ke)t állít?  Mi(ke)t kérdez?

16 16 A kísérlet  Harvard Business School, MIT, Princeton, UCLA és Yale egyetemeken több ezer „becsületes” hallgatóval  20 egyszerű számtanfeladatból álló kérdéssor  A kísérleti csoportokban: kb. fél dollár minden helyes válaszért  A kontrollcsoportokban: osztályzat  A kísérleti csoportokban a válaszlapokat megsemmisítették  Az átlagos négy helyett hat helyes választ „vallottak be” (HBRm április) Dan Ariely ( )

17 17 Mit jelent ez?  Adódó alkalommal az emberek többsége … százalékkal meghamisította az eredményt  Más szemszögből nézve a csalás lehetőségét …százalékban használták ki  Szomorú vagy örvendetes az eredmény? 50 12,5

18 18 Milyen tényezők befolyásolták a csalás mértékét?  A tettenérés veszélyének csökkentése (teljes anonimitás a felvett pénzösszeggel kapcsolatban) : nőtt-e a csalás mértéke? Igen Nem  A jutalmat játékzsetonban kapták meg −Nőtt-e a csalás mértéke? Igen Nem −Átlagosan hány százalékkal nőtt a csalás mértéke? Nem Igen Több mint 100%

19 19 Minek a hatására csökkent a csalás mértéke? „Azt figyeltük meg, hogy ha rávettük a résztvevőket, hogy gondolják végig a becsületességgel kapcsolatos normáikat (a Tízparancsolat felidézésével, vagy becsületkódex aláíratásával), az teljes mértékben megszüntette a csalás jelenségét.” (Dan Ariely)

20 20 Irodalom  A Harvard Business Review Magyar Kiadás decemberi számának cikkei  Philip Kotler, John A. Caslione: Kaotika. Menedzsment és marketing a turbulencia korában; Manager Könyvkiadó, (Chaotics. The Business of Managing and Marketing in The Age of Turbulence; AMACOM, 2009)  Dan Ariely: Hogyan csalnak a becsületesek; Harvard Business Review Magyar Kiadás, április


Letölteni ppt "A vállalatok jobbá tételének trendjei Dr. Tomka János társelnök, ügyvezető igazgató, KPMG-BME Akadémia főiskolai tanár, Károli Gáspár Református Egyetem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések