Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Elektronikus információszabadság? Gondolatok az Elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény kapcsán Partner, konkurens, megrendelő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Elektronikus információszabadság? Gondolatok az Elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény kapcsán Partner, konkurens, megrendelő."— Előadás másolata:

1 Elektronikus információszabadság? Gondolatok az Elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény kapcsán Partner, konkurens, megrendelő MIBE konferencia június 6.

2 Készítette: Ződi Zsolt, DAT Előzmények  : sajtókampány indul a közadatok, és különösen a bírósági ítéletek nyilvánosságával kapcsolatban (Eötvös Károly Közpolitikai Intézet)  : több országban törvény születik a közadatok nyilvánosságáról (pl. Egyesült Királyság és Észtország 2000)  2003: megszületik az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS november 17-i 2003/98/EK IRÁNYELVE a közszféra információinak további felhasználásáról  Folyamatos bírálatok érik a Kormányzatot, amiért nincsen ingyenes internetes jogszabálygyűjtemény  : széles körű vita az Információszabadságról szóló törvényről, amelyben társadalmi szervezetek is intenzíven részt vesznek. Fő érvük: a kereskedelmi újrahasznosítás nincsen a törvényben szabályozva, és számos értékes adat, tartalomtípus kimaradt a jogszabályból.  2005: megszületik az Elektronikus Információszabadságról szóló törvény, azonban számos ponton elhalasztják a hatálybalépést.  A törvény explicite hivatkozik az irányelvre: 23. § E törvény 7. §-a, valamint melléklete az Európai Parlament és a Tanács a közszféra információinak további felhasználásáról szóló november 17-i 2003/98/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

3 Készítette: Ződi Zsolt, DAT … lássuk miket is mond az irányelv? ELVEK  Címe: „A közszféra információinak további felhasználásáról” Tehát NEM az állampolgárok közinformációkhoz való hozzáféréséről, azaz kifejezetten a továbbhasznosításról szól.  Elv 1: „A közinformációk további felhasználása jó dolog, ezért ösztönözni kell.” „A közszféra információi fontos alapanyagot jelentenek a digitális tartalommal bíró termékek és szolgáltatások számára (… és a felhasználási lehetőségek) növekedése lehetővé fogja tenni az európai társaságok számára, hogy (…) hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez.” „A tervezett intézkedés céljai (…) a közszféra dokumentumain alapuló közösségi információs termékek és szolgáltatások létrehozása, (…) a magántársaságok általi hatékony felhasználásának ösztönzése a többletértékkel bíró információs termékek és szolgáltatások fejlesztése érdekében…” [preambulum (5), (25) bek]

4 Készítette: Ződi Zsolt, DAT ELVEK (folytatás 2)  Elv 2: „Tisztességes feltételrendszert kell kidolgozni a hozzáférésre.” „Létre kell hozni a közszféra dokumentumainak további felhasználására vonatkozó feltételek általános kereteit, hogy biztosíthatóak legyenek ezen információk további felhasználásának tisztességes, arányos, és megkülönböztetés-mentes feltételei.” [ preambulum (8) bek]

5 Készítette: Ződi Zsolt, DAT ELVEK (folytatás 3)  Elv 3.: „A díjazásnak – ha egyáltalán van ilyen - költségalapúnak kell lennie, és nem szabad diszkriminálnia.” „Díj szedése esetén a teljes bevétel egy ésszerű nyereséghányaddal együtt sem haladhatja meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának és terjesztésének költségét.” „A további felhasználás feltételei nem lehetnek megkülönböztetőek (…). Ez azonban nem zárja ki, (…) a közigazgatási szervek közötti térítésmentes információcserét, (továbbá nem kizárt) eltérő díjakat megállapítani a kereskedelmi és a nem kereskedelmi célú felhasználásra. „(kizárólagos felhasználási jog kikötése) abban az esetben lehetséges, amikor az információt kereskedelmi kiadó nem tenné közzé ilyen kizárólagos jog nélkül.” [premabulum (14), (19), (20) bek]

6 Készítette: Ződi Zsolt, DAT Mi a közinformáció?  Minden ami a közszférában keletkezik és más korlát alá, (pl. titokvédelem, döntés-előkészítés, személyes adatok védelme) nem esik.  Közszféra = 1992/50/EK irányelv =minden túlnyomórészt állami költségvetésből finanszírozott szervezet

7 Készítette: Ződi Zsolt, DAT Tükrözi-e ezeket a szabályokat a törvény? Nem

8 Készítette: Ződi Zsolt, DAT Miért?  A törvény célja: „a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása”  A törvény kitüntetett célcsoportja: az állampolgárok, ezeken belül is az internetet használó „művelt nagyközönség”, hangsúlyosan – véleményem szerint - az újságírók.  Újrafelhasználásról, kereskedelmi célú hasznosításról, hozzáadott értékkel bíró termékek és szolgáltatások létrehozásáról a törvény egyetlen árva szót sem szól.  Ezt hogyan kell értelmezni: a kereskedelmi újrahasznosítás ugyanolyan feltételekkel lehetséges (pl. egy kiadónak, tartalomszolgáltatónak, stb.), mint az átlagpolgárnak? Aligha ez a törvényhozó célja, pedig ebből a rendelkezésből most ez következik.  A kereskedelmi újrahasznosítók nem egyszeri hanem rendszeres, és nem egyedi, hanem nagyobb tömegű adatot akarnak kapni. Ez lényeges különbség!  Az ördög a a részletekben van: lássuk itt mi a helyzet!

9 Készítette: Ződi Zsolt, DAT Négy nagy, a közszférában keletkezett adattípus újrahasznosításának, forgalmazásának szabályozása Magyarországon. Jogszabály-szövegekBírósági ítéletekCéginformáció Ingatlan-nyilvántartási információ Jogszabályi alapja évi XC tv. (Iszt.) évi CXLV. tv, és 10/1998 (V. 23) IM r évi CXLI. tv 41/2002 (V.14) FvM r. Az adatok keletkezési helye KormányzatBíróságokCégbíróságFöldhivatalok Az adatok felett diszponál Magyar Hivatalos Közlönykiadó, (Miniszterelnöki Hivatal?) Bíróságok, OITH, HVG-ORAC Kiadó Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálata Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Továbbhasznosítás (pl. értéknövelt szolgáltatások) lehetségesek? Nem (az új jogszabály alapján igen?) igen Nem (az új jogszabály alapján igen?) Ha a továbbhasznosítás lehetséges, kinek milyen díjat kell fizetni? Ingyenes? HVG-ORAC, egyedi megállapodás alapján Igazságügyi Minisztérium, adat- díj, Microsec Kft. Hálózathasználati díj Nem lehetséges Továbbhasznosítás feltételei Nincsen publikálva Egyedi alku az adatgazdával (HVG-ORAC, ill. Bíróságok) Ugyanaz, mint a végfelhasználóké Nem lehetséges

10 Készítette: Ződi Zsolt, DAT Négy nagy, a közszférában keletkezett adattípus újrahasznosításának, forgalmazásának szabályozása Magyarországon II. Jogszabály- szövegek Bírósági ítéletek Céginformáció Ingatlan-nyilvántartási információ Digitális információ költségei az állampolgárok számára 0,04 Ft/karakter, január 1- jétől ingynes Egyedi megállapodá s alapján, július 1-jétől ingyenes Cégkivonat: 900 Ft + kb. 500 Ft adatátviteli díj Mérleg: 2400 Ft Ft adatátviteli díj Tulajdoni lap Hiteles: 3000 Ft Nem hiteles: 625 Ft Hálózathasználati díj: 375 Ft Digitális információ előállításában, kezelésében részt vesz még Magyar Hivatalos Közlönykiadó HVG ORAC (magánkiadó) Microsec Kft. Földmérési és Távérzékelési Intézet A közigazgatás hozzáféférése preferált-e? Jelenleg nem, jan. 1- jétől igen, ingyen, az (állampolgároké val azonos feltételekkel) Jelenleg nem, július 1- jétől igen, ingyen (állampolgároké val azonos feltételekkel) Részben igen, azonban hálózathasználati díjat nekik is fizetni kell Csak az állami szervek egy része: -bíróságok, -önálló bírósági végrehajtók, -nyomozó hatóságok -nemzetbiztonsági szolgálatok

11 Készítette: Ződi Zsolt, DAT Négy nagy, a közszférában keletkezett adattípus újrahasznosításának, forgalmazásának szabályozása Magyarországon III. Jogszabály- szövegek Bírósági ítéletek Céginformáció Ingatlan-nyilvántartási információ Egyéb preferált csoportok - - Online esetében: - -Gazdasági kamarák: ingyen adat -“Pénzügyi intézmény” esetében: csökkentett adatdíj Offline esetében ingyenes, online esetében csökkentett díj: -költésgvetési szerv -egyház, -társadalmi szervezet -alapítvány Van-e külön “hozzáféfési, hálózathasználat i, csatlakozási”, stb. díj -- Van, hálózathasználati díj (mindenki fizeti) Van, hálózathasználati és csatlakozási díj (a kedvezményezetti kör egy része nem fizeti) A hivatalos digitális információhoz való hozzáférés technikai módja Nincsen hivatalos digitális verzió Nicsen hivatalos digitális verzió OnlineOffline, online A digitális információhoz való hozzáférés jogi módja Piaci alapú, szerződéssel, január 1- jétől ingyenes (?) Piaci alapú, szerződéssel, 2007 július 1- jétől ingyenes (?) Piaci alapú, szerződéssel Hatósági eljárás keretében

12 Készítette: Ződi Zsolt, DAT Következtetések  Az Iszt. két adattípus: jogszabályok és bírósági ítéletek területen jelent előrelépést, de itt sem a tartalomipar számára  A jelenlegi szabályozás a kereskedelmi újrahasznosítás tekintetében ma Magyarországon egyszerűen nem létezik, és ez a helyzet néhány magáncégnek, és az adatok közelében lévő bizonyos csoportoknak kedvez.  Meg kell alkotni ezeket a szabályokat. Két módszer is lehetséges. —Vagy: ki kell egészíteni az Iszt-t, most már a tartalomipari újrahasznosítás, továbbfeldolgozás szabályozásával. —Vagy: az egyes ágazati szabályokat kell kiegészíteni speciális, az újrahasznosítás feltételeit tartalmazó szabályokkal.

13 Készítette: Ződi Zsolt, DAT Szempontok az új szabályozáshoz  Az Irányelv mentén nemcsak kötelező, de érdemes is haladni, azaz:  Fair, egységes elveken nyugvó feltételeket kell megállapítani adattípusonként, melyek nagymértékben különböznek egymástól:  Adattípusok (javaslat): —Az Iszt. által említett adatkör („általános közadatok”) —Az állami irányítás egyéb eszközei („jogszabályokon kívüli norma-kör”) —Közhitelű nyilvántartások adatai (ide jön még az egyéni vállalkozók nyilvántartása, mint „határeset”) —Egyéb állami nyilvántartások adatai (ami nem érinti a kizárt adat-kört, pl. személyes adatokat, vagy egyéb okból nem titkos, és közpénzből jött létre azt hozzáférhetővé kell tenni, pl. KSH)  Alapelvként ki kell mondani, hogy a kereskedelmi újrahasznosítás mindenütt megengedett, ahol nem tilos, (ez egyébként a jogállamiság elvéből is következik) és nem lehet ésszerűtlen gátat szabni neki.  Ki kell mondani, hogy az újrahasznosításból származó jövedelemből az újrahasznosító (a hozzáadott érték nagyságától függően) az adatgazdának méltányos összegű díjazást kell hogy fizessen: az újrahasznosítónak, és az adatgazdának is jól kell járnia. (S nem csak az egyiknek.)


Letölteni ppt "Elektronikus információszabadság? Gondolatok az Elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény kapcsán Partner, konkurens, megrendelő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések