Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Üzleti gazdaságtan 2. Dr. Michelberger Pál

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Üzleti gazdaságtan 2. Dr. Michelberger Pál"— Előadás másolata:

1 Üzleti gazdaságtan 2. Dr. Michelberger Pál

2 A vállalati gazdálkodás funkcionális részterületei • Marketing • Emberi erőforrás gazdálkodás • Információ gazdálkodás • Pénzgazdálkodás • Termelés • Logisztika • Minőségirányítás • Innováció, műszaki fejlesztés és beruházás • Tárgyi eszköz gazdálkodás

3 Marketing (meghatározás) A marketing a vállalat folyamatainak, valamint környezetének egységes rendszerben történő kezelése a piaci igények kielégítése céljából. A marketing feladata a fizetőképes keresletnek a vállalkozás által nyújtott termékekre és szolgáltatásokra történő ráirányítása. A marketing célját a teljes vállalati tevékenység-rendszernek a fogyasztói igényekre orientált megszervezésével éri el…

4 Marketing fejlődése Szakaszok 1940-es évek második fele, 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek, 1990-es évek első fele 1990-es évek vége, ezredforduló A marketing tartalmi jegyei Újjáépítés, nélkülözés, hiány, gyártók, szállítók évtizede, gyors mennyiségi növekedés Minőség gondolat előtérbe kerülése Termelés és értékesítés, az áruk, szolgáltatások körének kiteljesedése A marketing eszközrendszerének bővülése, odafigyelés az ügyfélre Az ügyfél kerül a középpontba, marketing gondolkodás átalakulása, ügyfélinformációs hálózatok

5 Marketing stratégia A vállalati stratégia szerves része, amely következő tevékenységeket foglalja magába: • a kielégítendő fogyasztói szükséglet konkretizálása, • a versenyhelyzet és a versenytársak elemzése, • annak elérése, hogy fogyasztók megcélzott köre bennünket válasszon… A marketingstratégia célja: • tartós versenyelőny biztosítása, • célpiac meghatározása, • versenystratégia megválasztása, • a marketing-mix elemeinek megfelelő kombinálása. Milyen igényeket tudunk másoknál jobban kielégíteni?

6 Marketing – szükségletek fajtái Szükségletek • létszükségletek (létfenntartás) • valós szükségletek • teremtett szükségletek (társadalmi elvárás, divat, marketing) • káros szükségletek

7 Marketing – piacok megismerése • Teljes piac (ahol a vállalat jelen van…) • Potenciális piac (a kínált termék potenciális vevőinek összessége) • Elérhető piac (fizetőképes potenciális vevők) • Célpiac (megcélzott vevők – a marketing stratégia alapja) • Lefedett piac (a vállalat által kiszolgált piac)

8 Marketing – Piac szegmentálás 1. Szegmentálási szempontok egyéni fogyasztóknál: • Termékorientált szegmentálás (elvárt tulajdonságok, használat gyakorisága, árérzékenység) • Demográfiai szempontok (életkor, nem, családi állapot, életciklus, nemzeti hovatartozás) • Társadalmi tényezők (foglalkozás, jövedelem, képzettség, vallás, család) • Személyiségre jellemző szempontok (pszichés tulajdonságok, életstílus, motívumok) • Földrajzi tényezők (klíma, régió, fogyasztósűrűség, településtípus)

9 Marketing – Piac szegmentálás 2. Piac szegmentálás szempontjai szervezeti piacon (termelési eszközök esetén): • Termék jellege (alapanyag, alkatrész) • A vásárló szervezet jellege (vállalat, kormányzat, önkormányzat, non-profit szervezet) • A szervezet jellemzői (méret, ágazat, telephely) • A beszerzés helyzete a szervezetben (centralizált – decentralizált, eseti, rendszeres)

10 Marketing – egyéb piaci információk • Létező és potenciális versenytársak (technológia, várható piacra lépés) • Létező és potenciális szállítók (megbízhatóság, minőség, szállítási feltétel, kommunikáció) • A vállalat politikai-jogi környezete (vámok, adók, környezetvédelem…)

11 Marketing versenystratégia fajtái • Vezető (elérhető piac bővítése, piaci részesedés megtartása, ill. növelése, piaci stabilitás, új versenytársak belépésének korlátozása) • Kihívó (piaci részesedés növelése, innováció, árverseny, intenzív marketing kommunikáció, választékbővítés, agilis munkaerő) • Követő (piaci részesedés megtartása, korlátozott innováció, egyszerű újratermelés) • Meghúzódó (kis, speciális igényű piaci rések kitöltése)

12 Marketing-mix (4P?) A marketing szemlélet érvényesítését szolgáló elvek, eszközök és tevékenységek rendszere… Elemei: Termékpolitika (a termékek körének és tulajdonságainak meghatározása, valamint a fogyasztóknak történő bemutatására ) - product Árpolitika (a vállalat által kínált termékek árának meghatározása és a piaci (ár)eseményekre történő reagálás) – price Értékesítési utak politikája (marketing csatornák kiválasztása és alkalmazása) – place Kommunikációs politika (a vállalat és a fogyasztók közötti információáramlás megvalósítása) – promotion (7P további 3 eleme; process, people, physical evidence)

13 Marketing-mix; az első P – a termékpolitika Termékszerkezet (mennyire széles a termékválaszték?, kell-e bővíteni v. szűkíteni?, melyik termék milyen fejlesztéseket igényel?, kell-e speciális igényeknek megfelelő termék?) Termék-életciklus (az az idő, amíg a termék a piacon tartózkodik, 4 szakasza van; bevezetés, fejlődés, érettség, hanyatlás…) A termék bemutatása (márka, csomagolás, címkézés)

14 Termék életgörbe

15 Marketing-mix; a második P – az árpolitika Ld. Üzleti gazdaságtan 1. diasort (vállalati árképzés…)

16 Marketing-mix; a harmadik P – az értékesítési utak politikája: • a termék értékesítési láncának megtervezése, a közvetítők kijelölése (disztribúciós rendszer kialakítása), • az értékesítési hely kiépítése, • az értékesítési hely termékkel való ellátásának megszervezése. Vizsgálni kell a fizikai-, tulajdonlási-, fizetési- (banki), információs- és eladásösztönzési folyamatokat…!

17 Marketing-mix; a negyedik P – a kommunikációs politika: A marketingkommunikációs (promociós) mix azokat az eszközöket jelenti, amelyekkel a vállalkozás közvetlenül akar hatni a fogyasztókra. Elemei: Reklám (Üzenet, amely az áru létét és értékét közli a fogyasztóval. Lehet termék-, termékcsalád-, és cégreklám…) Eladásösztönzés (minden olyan juttatás, előny, amelyet a vevő a termék megvásárlásakor kiegészítésül kap. Pl: nyereményjáték, ajándéktárgy, ingyenes házhozszállítás, törzsvásárlói kedvezmény…) Közönségkapcsolatok (vállalkozás és környezete közötti kommunikáció, annak érdekében, hogy a vállalatról kedvező kép alakuljon ki. Pl: sajtótájékoztató, szponzorálás, jótékonyság, üzleti utak) Személyes eladás (potenciális vevőkkel történő személyes találkozás, értékesítési ajánlattétel…)

18 Emberi erőforrás-gazdálkodás A vállalati szervezeti rendszer azon területe, amelyik a munkaerő sajátosságaira (képesség, szakismeret, munkamegosztásban elfoglalt hely, stb.) való tekintettel ellátja az emberi erőforrással kapcsolatos összes vállalati feladatot. Az emberi erőforrás-gazdálkodás feladatai: • munkaerő szükséglet meghatározása és biztosítása (elbocsátás és felvétel) => elsődleges tevékenység • emberi erőforrás hasznosítása • emberi erőforrás fejlesztése • ösztönzés • külső- (munkáltatói szervezetek, érdekegyeztetés) és belső (szakszervezet, üzemi tanács) munkaügyi kapcsolatok kezelése

19 Munkaerő igény meghatározása Munkafeladatok elemzése (normaadatok, munkavégzés feltételei, összefüggés a munkakörök között) => szükséges ismeretek mennyisége, korszerűsége, készségek, tapasztalatok, specializálhatóság, pozitív emberi tulajdonságok… => munkaköri leírás Feladatok mennyisége (az elvégzéséhez szükséges idő, munkaidő-alap) => létszám

20 A munkaerő „forrása” Belső… • átképzés, továbbképzés • átcsoportosítás • normarendezés Külső… • hirdetés • pályázat • munkaerő-közvetítő • fejvadász • munkaügyi központ • „munkaerő-csábítás” • „belső megbízás” • bérmunka-kölcsönzés • állásbörzén történő részvétel

21 Az emberi erőforrás hasznosítása • pihenőidő a regenerálódáshoz, • folyamatos és egyenletes munkaellátás, • ergonómiailag megfelelő munkahely, • rugalmas munkarend (esetleg részmunkaidő), • rotáció, • képességek kibontakozásának biztosítása, • elfogadható szervezeti kultúra, légkör és vezetési stílus…

22 Emberi erőforrás fejlesztése • nyelvi képzés, • szakmai képzés (pl. új technológia megismerése), • általános gazdasági- és marketing ismeretek fejlesztése, • kommunikációs tréning, együttműködési készség kialakítása…

23 Emberi erőforrás ösztönzése Nem anyagi ösztönzők: • dicséret, kitüntetés, címek • kiváló dolgozók bemutatása a vállalatnál és a külvilágnak • előjogok biztosítása, • külső szakmai továbbképzés, tanulmányút, • felelősségteljes feladatok, • karriermenedzselés, • munkavédelem, munkaegészségügy… Anyagi ösztönzők: • bér (teljesítmény- vagy időbér, pótlékok, prémium, jutalom…) • természetbeni juttatások

24 Cégkultúra • elvárások, meggyőződések és magatartások rendszere, • a szervezet tagjai magukra és társaikra nézve magától értetődőnek fogadják el, • belső értékeket, szokásokat, hagyományokat, szabályokat, magatartásmódokat foglal magába, • szabályozza a szervezet tagjainak viselkedését… A cégkultúrában megtalálható:  a társadalom általános kultúrája  nemzeti sajátosságok  a vállalkozás szakmai kultúrája,  a céggel kapcsolatban állók kultúrája,  a vállalkozás belső sajátosságai és a közös értékrend,  a vállalkozásban dolgozók személyes jellemzői.

25 Információgazdálkodás Információ: bizonytalanságot csökkentő új ismeret, amely a vállalati működési folyamatok egyik összetevője => a különböző szintű vezetői döntések (alternatívák közötti választás) alapja… A vállalati információs rendszer: a vállalat környezetére, belső működésére és vállalat, valamint környezete közötti tranzakciókra vonatkozó információk begyűjtését, feldolgozását, tárolását, szolgáltatását és megsemmisítését végző személyek, tevékenységek és eszközök (hw, sw, ow) összessége. Három fő összetevője van: döntéshozó, információ és technikai apparátus…

26 Vállalati információs rendszerek… Funkcionális rendszerek vállalati folyamatok modellezése és nyomonkövetése (pl. beszerzés, értékesítés, termelés, konstrukció, emberi erőforrás kezelés, pénzügy-számvitel, beruházások kezelése, készlet-gazdálkodás, kontrolling…) Tranzakció kezelés => adatok feldolgozása és rendszerezése => vezetői információs rendszerek (rendszeres jelentések, esetenkénti lekérdezések, ill. döntéstámogatás különböző vezetői szinteknek – MIS, EIS, DSS) Informális információs rendszer (vállalati kultúra alapján alakul ki…) Vállalati információs rendszerek fejlesztése (hw, hálózati elemek, alapszoftverek, alkalmazások, adatforrások és informatikai szervezet…)

27 Vállalati pénzgazdálkodás A pénzgazdálkodás területei: • pénzügyi stratégia kialakítása, • a termelés és beruházások finanszírozása (likviditás), • pénzeszközökkel történő gazdálkodás (pl. szabad pénzeszközök hasznosítása), • pénzügyi folyamatok ellenőrzése (pénzügyi információs rendszer működtetése). (nyereség = „táplálék”; likviditás = „levegő”…)

28 A pénzügyi stratégia lehet: • likviditásorientált, • jövedelmezőségorientált, • bevételorientált, • nyereségorientált, • vagyonorientált.

29 A pénzügyi stratégia összeállítása 1.pozíció elemzés (előző időszak, várható bevételek és kiadások, vagyoni helyzet) 2.források jellegéről és arányairól szóló döntés (idegen és saját forrás aránya) 3.a nyereség felhasználásának megtervezése (visszaforgatás vagy osztalék…) 4.átmenetileg felesleges pénzeszközök befektetésének megtervezése 5.hatékony pénzgazdálkodást elősegítő intézkedések előírása (halasztott fizetés a szállítóknak, kinnlevőségek beszedése, készpénz-kimélés) 6.összhang kialakítása a vállalati stratégia többi részével…

30 Vállalati finanszírozás 1. Saját forrás lehet: • alaptőke és annak felemelése, • nyereség • amortizáció • más vállalkozás felvásárlása, vagy egyesülés Finanszírozási alapelvek: • biztonság • jövedelmezőség • likviditás, pénzügyi egyensúly • függetlenség (saját és idegen tőke aránya => tőkeáttétel) Cél: nyereséges működés és a vállalkozás piaci értékének növelése

31 Vállalati finanszírozás 2. Folyó termelés (rövid távú) finanszírozása: • banki forgóeszköz-hitel, • kereskedelmi hitel, • váltó-leszámitolás, • faktoring. Beruházások finanszírozása: • hosszúlejáratú bankhitel, • lízing konstrukció, • kötvény kibocsátás.

32 Készpénzforgalom tervezése • várható készpénzbefolyás meghatározása (rendelésállomány, értékesítési előrejelzés, hitelezés a vevőknek, egyéb bevételek) • várható készpénzkiáramlás meghatározása (termeléshez kapcsolódó kifizetések, állandó költségek, egyéb kiadások) • tervezett készpénzegyenleg meghatározása • pénzáram kimutatás => kumulált készpénz egyenleg (direkt cash-flow)

33 Példa készpénzforgalmi tervre

34 Termelésmenedzsment Termelés: a rendelkezésre álló erőforrások egy részének felhasználása arra, hogy más erőforrásokon tartós változásokat (technológiai átalakítás) végrehajtva új (eladható) javakat hozzunk létre… A termelésmenedzsment feladatai: • az átalakító folyamatok, tevékenységek egész vállalatra vonatkozó megszervezése, • a vállalkozás más funkcionális területeivel történő összehangolás, • az egyes gazdálkodási területek (tárgyi eszköz, forgóeszköz, emberi erőforrás) tevékenységének koordinálása.

35 Termelési ágak A csoportosítás alapja a termelés inputjának és outputjának jellege… • kitermelőipar (bányászat) • elsődleges (pl. vegyipar, energiaipar) és másodlagos feldolgozóipar (pl. járműipar) - a kitermelőiparból származnak az inputok… • mezőgazdaság (erdő-, hal- és vadgazdálkodás is…) • élelmiszeripar • építőipar • szolgáltatások (?)

36 Szolgáltatás Erőforrások felhasználása fogyasztói igényeket kielégítő, nem termelő tevékenységre. Sajátos áru. • Eredménye nem készletezhető. • Létrehozásuk és fogyasztásuk időben egybe esik. • Igényli az együttműködést a szolgáltató és a szolgáltatást igénybevevő között. Szolgáltatások egy lehetséges csoportosítása: • javító szolgáltatások • személyi szolgáltatások (pl. turizmus, fodrászat) • társadalmi szolgáltatások (pl. egészségügy, oktatás) • elosztó szolgáltatások (pl. raktározás, távközlés) • termelést és lakosságot egyaránt szolgáló szolgáltatások (pl. bank, biztosítás, meteorológia) • közműszolgáltatások (pl. gáz, villamos energia)

37 Szolgáltatás 2. A jó szolgáltatás ismérvei: • biztonság és empátia • megbízhatóság • fogékonyság, érzékenység • tárgyiasult elemek, megragadható dolgok • komplexitás A termeléshez is kapcsolódnak elengedhetetlen, kísérő szolgáltatások, amelyek részei a fogyasztói igény kielégítésnek (pl. vevőszolgálat, szerviz, szállítás).

38 A termelés jellemzői Termelés a tömegszerűség szempontjából lehet: • tömeggyártás • sorozatgyártás • egyedi gyártás Termelés a gyártási rendszer jellege szerint lehet: • folyamatrendszerű • csoportos gyártás • műhelyrendszerű gyártás • projektrendszerű

39 Számítógéppel integrált gyártás (Computer Integrated Manufacturing – CIM) Gyártmánytervezés (Computer Aided Design v. Drafting - CAD) Gyártástervezés (Computer Aided Production Engineering – CAPE) Gyártási folyamatok tervezése (Computer Aided Process Planning – CAPP) Termeléstervezés és irányítás (Production Planning System v. Scheduling – PPS) Gyártás (Computer Aided Manufacturing – CAM) Anyagszállítás és tárolás (Computer Aided Storage and Transport – CAST) Minőségirányítás (Computer Aided Quality – CAQ)

40 A termelési stratégia helye a vállalati stratégiában Vállalati stratégia Termelési stratégia termeléstervezés Operatív termelés tervezés Termelési főterv, vezérprogram termelésirányítás Termelési folyamat végrehajtása termelés- menedzsment

41 A termelési stratégia tartalma • Termékszerkezet (marketing stratégia alapján) • Gyártási rendszer fejlesztésére vonatkozó tervek (innovációs stratégia alapján) • Tárgyi eszközök bővítésre, cseréjére vonatkozó tervek (beruházási stratégia alapján) • A termelés igényeinek megfelelő munkaerő-állomány kialakítására vonatkozó tervek (emberi erőforrás menedzsment) • Anyagáramlás megszervezésére és forgóeszközök biztosítására vonatkozó tervek (logisztika, forgóeszköz gazdálkodás) • Minőségirányítás kialakítására és fejlesztésére vonatkozó elképzelések

42 Gyártási erőforrás tervezés (MRP II. – Manufacturing Resource Planning) elemei • Termelési főterv – Master Production Scheduling (MPS) • Anyagszükséglet tervezés – Material Requirements Planning (MRP I.) => venni vagy gyártani…? • Kapacitástervezés – Capacity Requirements Planning (CRP), kooperációs lehetőségek figyelembe vétele is… • Beszerzés • Műhelyszintű irányítás – Shop Floor Control (SFC) • Műszaki adatkezelés (gyártmány- és gyártástervezés…) • Készletnyilvántartás

43 Termelő vállalatok adatbázisainak kapcsolata

44 Termék-erőforrás kapcsolat mátrixos leírása Vállalati erőforrások soronként: E j (j=1…m) Erőforrások mértéke egy adott időszakra: b j [gó/hó] Termékek oszloponként: T k (k=1…n) Fajlagos erőforrás-felhasználási mutatók: a jk [gó/db] Piaci operációs tér: P Tkmin, ill. P Tkmax [db/hó] Termékre eső fedezetek: f Tk [Ft/db]

45 Termék-erőforrás kapcsolati mátrix

46 Termék-erőforrás kapcsolatok elemzése Kapacitás adatok: x 1 a j1 + x 2 a j2 + … + x k a jk + … + x n a jn ≤ b j Piaci korlátok: P Tkmin ≤ x k ≤ P Tkmax Fedezettömeg maximalizálása: Z = MAX (x 1 f T1 + … + x k f Tk + … + x n f Tn )

47 Logisztikai filozófiák Just In Time – „éppen időben” („pull”, azaz húzásos rendszerek – pontos szállítás időben, mennyiségben és minőségben, „nulla selejt”, teljes körű minőség- ellenőrzés, egyenletes teljesítmény és értékesítés…) Anyagszükséglet- és gyártási erőforrás tervezés (Material Requirements Planning – MRP I. és Manufacturing Resource Planning – MRP II. − „push”, azaz toló rendszerek…) Optimalizált termelési technológia (Optimised Production Technology – OPT – szűk keresztmetszetet jelentő erőforrások optimális kihasználása…)

48 Logisztika fogalma: „A logisztika alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helytől felhasználási helyre történő hatásos és költség-hatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával.” (Council of Logistics Management)

49 A vállalati (beszerzési-, termelési- és marketing-) logisztika elemei: • szállítás • raktározás és tárolás • csomagolás • anyagkezelés • készletgazdálkodás • megrendelések feldolgozása • vevőszolgálat • igény előrejelzés • beszerzés • elosztás • üzem- és raktárelhelyezés • visszáru kezelés • selejtezés • újrahasznosítás stb.

50 A logisztikai teljesítmény „mérése” Rendelkezésre állás: a jelentkező igények milyen arányban elégíthetők ki… Kiszolgálási idő: az igény jelentkezése és annak kielégítése között eltelt idő (reakcióidő) Kiszolgálás minősége: a felmerülő problémákra adott válasz megfelelősége (reklamációk száma/összes kielégített igény…)

51 Költség-hatékony logisztika (?) Beszerzés költségei (Szállítási díj, rendelésfeladás, átvétel, ügyvitel, rakodás, minőség- ellenőrzés, szállítási veszteség…) Készletezés költségei (raktárfenntartás, anyagmozgatás, tárolási veszteség, adminisztráció, leltározás, értékcsökkenés, biztosítás, speciális körülmények biztosítása) A hiány költségei (elmaradt nyereség, adminisztrációs többletköltségek, good-will csökkenés, késedelmi kötbér, állásidőre adott bér, rendkívüli beszerzés többletköltsége) MIN (C beszerzés + C készletezés + C hiány )

52 A beszerzés folyamata • a beszerzendő anyagok, alkatrészek mennyiségének, minőségének és a beérkezés időbeli ütemezésének meghatározása • a szállítóval szembeni követelmények meghatározása • a beszerzési források (beszállítók) kiválasztása (megfelelő ár- minőség-megbízhatóság kombináció) • rendelés feladása • szállítmány fogadása (mennyiségi és minőségi átvétel) • az áru ellenértékének kifizetése

53 Beszerzési árengedmények Rabatt: nagy tételben vásárló vevő számára nyújtott engedmény… Skontó: fizetési határidő előtt fizető vevőnek nyújtott engedmény…

54 Készletkategóriák, készletfogalmak 1. Számviteli szempontból a készletek lehetnek: vásárolt készletek (anyagok, áruk betétdíjas göngyölegek…) és saját termelésű készletek (befejezetlen termékek, félkész termékek, késztermékek, állatok). Az anyagkészletek csoportosítása: • alapanyagok (a késztermékek alkotóelemei…) • segédanyagok (segítik a termelési folyamatban a késztermék létrehozását – pl. katalizátorok, kenőanyagok) • üzem- és fűtőanyagok (energia előállításához) • tartalékalkatrészek (tárgyi eszközökhöz) • egyéb anyagi készletek (pl. szerszám, védőruha)

55 Készletkategóriák, készletfogalmak 2. Készletcsoportosítás „keresettség” alapján: • inkurrencia (az a készlet, ami iránt régóta nem volt kereslet, az utolsó kivét dátuma alapján határozzuk meg…) • immobília (régóta nem mozgó készlet, az utolsó bevét és kivét alapján határozzuk meg…) • felesleges készlet (a vállalat belátható időn belül nem tudja hasznosítani, szubjektív döntés) • slack (azok a készletek, amelyeket komplementer input hiányában nem tudunk hasznosítani…)

56 Készletkategóriák, készletfogalmak 3. Készletutánpótlás fogalmai: • Szállítási idő (a rendelés feladástól az áru beérkezéséig eltelt idő) • Rendelési időköz (két rendelésfeladás között eltelt idő) • Rendelési tételnagyság (egy alkalommal rendelt készletmennyiség) • Biztonsági készlet (az a készlet, ami alá a készletszint nem süllyedhet) • Jelzőkészlet (készletek azon szintje, amelynek elérésekor az utánpótlásról gondoskodni kell) • Folyókészlet (az anyagellátást két utánpótlási időpont között biztosító készlet) • Maximális készlet (a minimális- és a folyókészlet összege, a készlet nem emelkedhet ezen szint fölé) • Átlagkészlet (folyókészlet fele + biztonsági készlet)

57 „Fűrész diagramm”

58 Készletkategóriák, készletfogalmak 4. Készletek csoportosítása felhasználási jelleg szerint: • Alapkészlet (a termelés normál menetét biztosító készletek) • Technológiai készletek (tényleges felhasználás előtti műveletek miatt tartott készletek – pl. szárítás, pihentetés, osztályozás) • Szezonális készletek (a beszerzés, termelés, vagy értékesítés szezonális ingadozásai miatt tartott plusz készletek)

59 Készletek és anyagszükséglet megadása Készletek megadhatók: • időben (azon napok, órák számával, amennyi időre elegendő a megállapított készlet • mennyiségben (készletmennyiség természetes mértékegységgel megadva (fm, q, m 3, db…) • értékben (a készletben lekötött pénzeszköz megadásával). Bruttó anyagszükséglet: a gyártandó termékmennyiség előállításához szükséges anyagmennyiség. Nettó anyagszükséglet (≠ nettó anyagnorma): a bruttó anyagszükségletből levonva a szabad felhasználású raktáron és úton lévő készleteket

60 Készletgazdálkodás alapkérdései Mikor rendeljünk? • egyenlő időközökben • amikor a készlet egy meghatározott szintre csökken vagy • amikor a konkrét igény felmerül (szükségletvezérelt áruk). Mennyit rendeljünk? • mindig ugyanannyit • a készlet egy adott szintet érjen el vagy • annyit amennyire pontosan szükség van… vagy • múltbéli adatokból számított prognózis alapján…

61 Kiszolgálási rendszerek a készletgazdálkodásban • FIFO (first in first out) • LIFO (last in first out) • PRI (priority) • RND (random)

62 A forgóeszköz-gazdálkodás hatékonysága • Forgóeszközök átlagos állománya: K • Forgási idő: N [nap] • Fordulatok száma: s • Egy napra eső forgalom: F • Időegység (pl. év) napjainak száma: I N = K / F N = I / s s = F / K s = I / N Forgási sebességet mutatják…

63 Minőségirányítás ISO 9000 ≠ vállalati szinten optimalizált üzleti folyamat A minőségirányítás tervezett és rendszeres tevékenység, hogy a termék vagy szolgáltatás a megadott minőségi követelményeket kielégítse.

64 Minőségirányítás részei • minőségtervezés (termelési stratégia része) • minőség-ellenőrzés (gyártás előtt, alatt és után) • minőségvédelem (az értékesítési logisztikában)

65 Minőségtervezés • termékfejlesztés során meghatározott minőségi paraméterek előírása • tervezett gyártási technológia minőségi paramétereinek kidolgozása • a minőség-ellenőrzés és minőségvédelem eszközeinek, módszereinek és szervezetének megtervezése

66 Minőségellenőrzés • Gyártás előtti ellenőrzés (gyártás feltételeinek ellenőrzése) • Gyártásközi ellenőrzés (lehet a munkafolyamatban vagy mérőhelyen, ill. minden terméket vagy csak mintadarabokat ellenőrizni…) Célja: többletráfordítások, ill. időveszteség elkerülése… • Végellenőrzés

67 Minőségvédelem A termék minőségének megóvása a termelőtől a fogyasztóig tartó úton (megfelelő tárolás, szállítás, csomagolás a fogyasztói visszajelzések alapján is)

68 Minőségmenedzsment (Total Quality Management) Gondolkodásmód. Céljai: • a szervezet összes tevékenységének folyamatos és hosszútávú javítása és tökéletesítése, • a dolgozók minőség iránti elkötelezettségének kialakítása, • vevői elégedettség elérése. Ez a szervezeti kultúra lassú átalakítását jelenti.

69 Innováció (ld. 1. előadás) Szervezetben folyó tevékenység; • ismeretek • termékek • szolgáltatásokmegújulása, • munkamódszerek, • kapcsolatrendszerek a fogyasztói-felhasználói igények új, az eddiginél magasabb szintű kielégítése céljából… (A versenyfeltételekhez való alkalmazkodást fejezi ki…)

70 Innovációs menedzsment Az innovációs tevékenység a következő területeket érintheti: • új termék • új technológia • szervezet átalakítása • új beszerzési lehetőségek • új értékesítési piacok (J.A. Schumpeter )

71 Az innováció eszközrendszere Eszközök új beszerzési piac új technológia új termék új értékesítési piac új szervezet Közvetlen innovációs cél költségcsökkentés fogyasztói igény-kielégítés profitmaximalizálás

72 Az innovációs lánc elemei (ld. 1. előadás) • piackutatás, marketing • kutatás-fejlesztés (+ konstrukciós tervezés, gyártástervezés, karbantartás tervezés, üzemeltetés, újrafeldolgozás) • beruházás • termelés • piaci bevezetés és értékesítés

73 Innovációs stratégiai irányok Kutató stratégia; Célja folyamatos megújulás. Állandó fejlesztő részleg… A piacon kihívó vagy vezető szerep… Elemző stratégia; Célja a biztonságos fejlődés. Formális piaci és vállalati elemzések. A piacon vezető vagy követő szerep… Megőrző stratégia; Célja a piaci pozíció védelme. Elemzik a trendeket és megpróbálnak extrapolálni. A piacon vezető, követő vagy meghúzódó szerep… Alkalmazkodó stratégia; Célja lépéstartás a fejlődéssel. Piacfigyelés után utólag alkalmazkodik. A piacon követő vagy meghúzódó szerep…

74 Az innovációs lépések kidolgozása Ötletgyűjtés (ötleteket ösztönző rendszer kialakítása, elemzés, az ígéretesek kiválasztása…) Tervezés (az ígéretes ötletek pontos megfogalmazása, vázlatos kidolgozás, a megvalósítható tervezetek kiválasztása…) Fejlesztés (a megvalósítható tervek részletes kidolgozása, tesztelésre alkalmas fejlesztések kiválasztása) Tesztelés (a megvalósítandó fejlesztés szűkebb körben történő, költség- hatékony kipróbálása, a tesztelés eredményeképpen a konkrét innovációs lépések kiválasztása Megvalósítás (hol, mikor és milyen eszközökkel ültessük át a gyakorlatba, figyelembe kell venni a piacon levő termékeink életgörbéjét…)

75 Innovációból eredő változások kezelése A külső környezet felkészítése az új befogadására: • Partnerek, vevők, szűkebb környezet, állami szervek tájékoztatása, előnyös hatások kiemelése, hátrányos következmények mérséklésére tett intézkedések bemutatása. • Az innovációból származó, külső környezet számára érzékelhető, konkrét előnyök megnevezése. • Az innováció bevezetése, konkrét feltételek (anyagi, pénzügyi, emberi erőforrás, kooperáció) megteremtése.

76 A sikeres innovációs stratégia elemei: • Piaci, fogyasztói igények álljanak a fejlesztés középpontjában. • Hatékony vállalati információs rendszer(ek) megléte. • Gyors innovációs tevékenység, rövid átfutási idők. • A külső környezet „érzékenységének” figyelembevétele. • Kínálkozó kooperációs lehetőségek igénybevétele. • „Innováció-képes”, rugalmas vállalati szervezet kialakítása. • Legyen lehetőség az innovációból való kiszállásra… • Fejlesztési erőforrások biztosítása…

77 Beruházások A beruházás: „állóeszköz” létesítésére irányuló műszaki, gazdasági és pénzügyi tevékenység (egyszeri ráfordítás!!!). Beruházások csoportosítása Jelleg szerint: termelő, infrastrukturális, kommunális… Termeléshez való viszony (betöltött funkció) szerint: alap-, kapcsolódó-, járulékos beruházás… Megvalósítás módja szerint: saját kivitelezés, megbízásos (szerződés alapján), gépek berendezések beszerzése… Célok szerint: pótló (amortizációból) vagy bővítő (általában nyereségből)

78 Beruházások pénzügyi fedezete: Saját forrás: • tőkeemelés • adózott nyereség visszaforgatása • amortizációs alap Külső forrás: • beruházási hitel • pályázatok, támogatások (állam, önkormányzat) • külső tőkebefektetés (pl. kötvény-kibocsátás) • lízingkonstrukció (?)

79 Beruházások lebonyolítása Általában projektszerűen történik, hiszen van: • megvalósítandó műszaki-, technikai cél, • erőforráskorlát (pénz, kapacitás), • és időkorlát (≠ határidő)… Egyszeri, nem ismétlődő feladat…

80 Beruházási döntések előkészítése Megvalósíthatósági vizsgálat elemei (megvalósíthatósági tanulmány-feasibility study): 1. Műszakilag megvalósítható? 2. Ökológiailag elfogadható? 3. Az új termék és/vagy szolgáltatás értékesíthető-e? 4. Megtérül-e? (beruházás gazdaságosság) 5. Pénzügyileg tudjuk-e finanszírozni? 6. Társadalmi szempontból elfogadható-e? 7. Irányító és üzemeltető szakemberek megbízhatósága…

81 Beruházások (és befektetések) megítélése – statikus mutatók Átlagos jövedelmezőség [%] = ( N t / B ) *100 Megtérülési idő [év] = B / N t Forgási sebesség = N / B = T / megtérülési idő Ahol: B: beruházott összeg, T: a létesítmény várható működési ideje, N: a létesítmény élettartama alatt várható nyereség összege, ill. költségcsökkenés, N t : a létesítménytől várható évi átlagos nyereség.

82 Beruházások (és befektetések) megítélése – dinamikus mutatók Nettó jelenérték, NPV = N 0 – B 0 Dinamikus forgási sebesség = N 0 / B 0 Belső megtérülési kamatláb (IRR), ahol az NPV = 0 B 0 : a beruházott / befektetett összeg jelenértéke N 0 : a várható nyereség jelenértéke NPV : Net Present Value DCF : Discounted Cash Flow IRR : Internal Rate of Return

83 Nettó jelenérték kiszámítása A várható jövedelem jelenértékének és a befektetett összeg jelenértékének különbsége. (Mind a ráfordításokat, mind a hozamokat a jelenlegi időpontra diszkontáljuk.) Egy befektetés akkor jó, ha NPV > 0 !!! NPV = – C 0 ± ∑ ( C i / (1 + r ) i ) Ahol C 0 : induló ráfordítás C i : jövőben várható hozamok és ráfordítások egyenlege (i = 1 ÷ n) n : a figyelembe vett idöszakok (évek) száma r : a kamatláb tizedes törtben

84 Befektetések • hosszabb ideig szabaddá tehető (1 év <) pénzt igényel • nem kívánja a befektető állóalap létesítésre, bővítésre, korszerűsítésre felhasználni • hosszabb távú tervezést igényel, mert a hozam csak hosszabb idő után tehető pénzzé • esetenként befolyásolási, ellenőrzési lehetőséget ad más vállalatoknál • a jövedelem befektetéseknél: osztalék, kamat, hozam… • pénzügyi befektetés lehet: értékpapír, jegyzett részvény, üzletrész, vagyoni betét, éven túli határidőre adott kölcsön, tartós bankbetét…

85 Tárgyi eszközök Hosszabb távon (1 éven túl) szolgálják a vállalat tevékenységét… A tárgyi eszköz- gazdálkodás feladata többek között a beruházások előkészítése és költség-hatékony lebonyolítása…

86 Tárgyi eszközök üzemeltetése Tevékenységek: • tárgyi eszközök termelési célú kiszolgálása (cél a termelés folyamatossága) • termelés közben történő hibaelhárítás (a működési zavarok megszüntetése) • karbantartás (állapot vagy üzemidő alapján – tárgyi eszközök, termelő berendezések minőségének fenntartásáért) • javítás (a minőség helyreállítása) • felújítás (a termelő berendezés „eredeti” minőségének helyreállítása…)

87 Amortizáció A tárgyi eszközök a termelési folyamatban fizikailag és erkölcsileg is veszítenek értékükből. Az erkölcsi és fizikai kopásból adódó értékcsökkenést amortizációval számolják el. Az amortizáció során a tárgyi eszköz értéke „átkerül” az új termék értékébe… Az amortizáció egyszerre költség- és jövedelemtényező a vállalat számára…

88 Amortizáció 2. bruttó érték: a tárgyi eszköz értéke a termelésbe állításkor nettó érték = bruttó érték – elszámolt amortizáció Amortizáció • a leírás módszer szerint lehet: gyorsított, lineáris vagy lassított… • a leírás technikája szerint lehet: egyösszegű, fix kulcsos, degresszív vagy teljesítményarányos… Selejtezés a tárgyi eszköznek a termelésből történő kivonása…


Letölteni ppt "Üzleti gazdaságtan 2. Dr. Michelberger Pál"

Hasonló előadás


Google Hirdetések