Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vezetés- és szervezetpszichológia Ferenczné Szarvas Anikó.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vezetés- és szervezetpszichológia Ferenczné Szarvas Anikó."— Előadás másolata:

1 Vezetés- és szervezetpszichológia Ferenczné Szarvas Anikó

2 „Ha hajót akarsz építeni, ne az embereket trombitáld össze, hogy fát szerezzenek, hanem tanítsd meg nekik a végtelen tenger iránti vágyat!” (Antoine de Saint-Exupéry)

3 1. A vezetés lényege

4 A vezetés lényege  Elérni egy feladat megoldását (egy kitűzött célt) más emberek segítségével.  A vezető az az ember, aki képes elérni, hogy csoportjának tagjai: – elkötelezetten együttműködjenek vele – egy közös cél érdekében – képességeik, tehetségük, energiák felhasználásával

5 Mi a vezetés? A vezetés MunkaTudomány Művészet Szakma

6 A vezetés - munka:  Olyan munka, amelynek célja mások – a beosztottak – munkájának eredményessé tétele. (A munka: olyan fizikai és szellemi tevékenység, amelyet meghatározott időben és helyen, meghatározott cél érdekében, pénz ellenében végez valaki.)

7 A vezetés - tudomány:  megfigyelésekből, vizsgálatokból, kísérletezésből származó  rendezett tudásanyag,  amely a vizsgálati tárgy természetének, alapelveinek meghatározását szolgálja.  interdiszciplináris jellegű: olyan komplex elmélet, amely igen sok tudományág eredményeinek szintetizálásával kísérli meg az önálló tudománnyá válást.

8 A vezetés - művészet:  a tudományos eredmények általánosságait le kell fordítani konkrét emberi dolgokra  a tudománynak az emberi célokra irányuló alkalmazása művészet.

9 A vezetés - szakma: Bármely szakmának (Schein szerint) 3 kritériuma van:  általános alapelvek alapján döntéseket hoz,  státuszukat objektív teljesítmény-standardok alapján érik el.  szigorú etikai követelmények vezérlik tevékenységüket. Nyilvánvaló, hogy a vezetés mint szakma megfelel e kritériumoknak.

10  Irányítás →a vezető az az ember, aki megmondja másoknak, hogy mit csináljanak, és azok lelkesen végigcsinálják, amire a vezető (a szervezet érdekében) igyekszik rávenni őket.  Politika → a vezetés eredményességéhez a szervezeten belül és kívül is kapcsolatok kiépítésére, koalíciók alakítására, ésszerű kompro- misszumok megkötésére van szükség. A vezetés mint szakma összetevői:

11 A vezetés kettős funkciója

12 A vezetés alapelemei

13 A vezető belső környezete

14 A vezető külső környezete

15  XIX. sz. vége, XX. sz. eleje  F. W. Taylor „a tudományos vezetés atyja” DE!  Már a Bibliában Mózes II. könyvének 18. fejezetében minden benne van a vezetés lényegét illetően (kis túlzással). A vezetés, mint önálló diszciplína megjelenése:

16 A vezetés, mint önálló diszciplína megjelenése 2. Megjelenik benne:  a vezetői tevékenység monopolizálásának, az „egylépcsős” vezetésnek a tarthatatlansága ott, ahol nagyobb tömegű beosztottakról van szó.  Jethró főpap meggyőzően bizonyítja, hogy szükség van a vezető hatáskörök egy részének delegálására, tehát a többlépcsős rendszer kialakítására a döntéseknél („nem végezheted el azt egymagad”);

17 A vezetés, mint önálló diszciplína megjelenése 3. A vezető három lényeges funkciója, feladata:  a célok kitűzése („add tudtokra…a tenni valót, a melyet tenniök kell”)  az eszközök meghatározása („add tudtokra az utat, a melyen járniok kell”)  a szabályozás („És tanítsd őket a rendeletekre és törvényekre”);

18 A vezetés, mint önálló diszciplína megjelenése 4.  a szervezeti struktúra létrehozásának szükségessége; a lineáris szervezeti forma karrierje több mint háromezer év után sem ért véget („ezredesekké, századosokká, ötvenedesekké és tizedesekké”);  a vezetők kiválasztásának alapvető szempontjai („derék, istenfélő, igazságos férfiakat, akik gyűlölik a haszonlesést”);  a kollektív felelősség elve („így könnyítve lesz rajtad, ha azt veled együtt hordozzák”).

19 A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai A klasszikus vezetéselméleti irányzat – F.W.Taylor – H.Fayol 2. A neoklasszikus vezetéselméleti irányzat – E. Mayo – D. McGregor – K. Lewin 3. A modern irányzatok (Rendszerszemlélet) – C. I. Barnard – C. Argyris – March és Simon

20 A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai F.W.Taylor ( )  Fő kutatási területe: a tudományos munkaszervezés  „Melléktermékként” fogalmazta meg vezetési alapelveit: – a vezetőknek tudományos alapon kell kiválasztaniuk a munka szempontjából leginkább megfelelő munkásokat és alkalmazottakat; betanításuk is tudományos alapon történjen, – a vezetésnek tudományos alapon szabályoznia kell a munkavégzés minden elemét, – a vezetők és beosztottak „szívélyes egyetértésben dolgozzanak egymással, – a munkát és a felelőséget meg kell osztani a vezetők és a végrehajtók között.

21 A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai F.W.Taylor ( ) A négy alapelv a vezetők négy feladatához kapcsolódik:  munkatársak kiválasztása,  munkatársak betanítása,  együttműködés a munkatársakkal,  munkamegosztás és felelősség- megosztás a vezető és a beosztott között.

22 A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai H. Fayol ( )  Arra az emberre figyelt, aki a feladatért a felelőséget viseli, a vezetőre  A vállalati vezetést tekintette lényegesnek, melynek öt fő funkcióját határozta meg: – tervezés – szervezés – rendelkezés – koordinálás – ellenőrzés

23 A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai H. Fayol ( )  Megalkotta a vezetés 14 alapelvét  1916-ban elsőként fogalmazta meg a rendszeres vezetőképzés szükségességét  Fontos megállapítása a szakmai és vezetési ismeretekről ill. képességekről és ezek arányáról: minél magasabban helyezkedik el valaki a szervezeti hierarchiában, annál fontosabb a vezetői felkészültsége és kevésbé fontos a szakmai képzettsége!  Rendszerezte a vezetői tulajdonságokat

24 A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai H. Fayol ( ) Fayol vezetői „tulajdonságai”:  fizikai állapot (egészség, kedv)  értelmi képesség  erkölcsi tartás  műveltség  műszaki ismeret (szakismeret—alacsonyabb szinten)  tapasztalat  vezetési képesség (fölfelé haladva egyre inkább!)

25 A neoklasszikus vezetéselméleti irányzat 1. E. Mayo ( )  Human Relations irányzat megteremtője,  az embert és a csoportmunkát helyezi előtérbe,  tagadja, hogy a gondolkodás csak a vezetők feladata és a munkásoknak a végrehajtás a feladata,  a vezetők társadalmi összefüggésrendszerben dolgoznak,  a vezetői munka hatékonyságát pszichológiai tényezők befolyásolják!

26 A neoklasszikus vezetéselméleti irányzat D.McGregor – X ésY elmélete, amely kétféle vezetői előfeltételezést mutat be 3. K. Lewin – vezetési stílusok – az egyéni magatartás csoporteljárással történő megváltoztatása

27 A modern irányzatok (Rendszerszemlélet) 1.C.I.Barnard – a szervezet a társadalmi kapcsolatokban működő emberek által jön létre, a siker – függ a szervezeten kívül működő emberektől – a szervezetben dolgozók nemcsak egyszerű tagjai a szervezetnek, hanem annak funkcionális részei, – a formális és informális szervezetnek dinamikai egyensúlyban kell lenniük. 2. C.Argylis – a szervezet részéről támasztott követelmények és a normális személyiség struktúrája között konfliktus van, – megoldás: motiváció!

28 A modern irányzatok (Rendszerszemlélet) J.March és M.A.Simon  a szervezet egy input-output rendszer,  a környezetükkel bonyolult kapcsolati rendszert alkotnak,  a különböző tényezők (egyének, csoportok, magatartásformák, motivációk, célok stb.) összehangolása szükséges,  a döntési szféra sohasem korlátozódik a vezetői apparátusra,  a gyakorlatban a szervezet minden tagja döntéshozónak tekinthető.

29

30 2. Menedzsment és vezetés

31 Menedzsment és vezetés fogalmak:  két olyan fogalom, amelyet sokan azonosnak, sokan pedig különbözőnek tartanak  a probléma kapcsán célszerű az angol nyelvű kifejezésekből kiindulni

32 Management és Leadership Management  célok kitűzésének és megvalósításának folyamata az öt menedzsment-funkció által humán, pénzügyi és anyagi források felhasználásával.  A menedzser tehát a szervezetet működteti, mint rendszert, beleértve a szervezet személyi és tárgyi elemeit egyaránt. Leadership • személyek és csoportok befolyásolási folyamata a célok meghatározása és megvalósítása érdekében.  A leader (vezető) tevékenysége tehát az emberekre irányul, az egyént, illetve a csoportot befolyásolja, motiválja a célok érdekében

33 Management és Leadership Management funkciók 1. Tervezés 2. Szervezés 3. Személyügyek 4. Irányítás 5. Ellenőrzés Leader funkciók 1. Nevelés 2. Tanácsadás 3. Ítéletalkotás 4. Képviselet

34 Management és Leadership Management  egy lényegében állandósult folyamat.  A szervezeti élet olyan összetett elemeivel foglalkozik racionális alapon, mint a problémamegoldás, költségvetés, controlling, stb. Leader • A vezetés alapjában a személyes magatartásformákról és viselkedési mintákról szól. • Érzelmekre hagyatkozik, azt kutatja, hogyan tudja az embereket egy vízió mögé felsorakoztatni és arra inspirálni, hogy e vízió megvalósításában hatékonyan közreműködjenek.

35

36 Menedzsment és vezetés szükségessége  Az emberek hatékony irányításához mind a menedzseri készségekre, mint a vezetői képességekre szükség van.  A kihívás a két készség adott szituációban történő egyidejű és megfelelő alkalmazásában rejlik, mely végül sikeres eredménnyel zárul.

37

38 3. Vezetővé válási modellek

39 Vezetővé válási modellek: 1. A karizma 2. Az erőszak-behódolás modellje 3. A születési előjog 4. A rokonszenv és a bizalom elve 5. A választás módszere 6. A képzettség, a képesítés szerepe 7. A tulajdonság elmélet 8. A kontingenciaelmélet 9. A véletlen szerepe 10. Szociológiailag preferált jegyek 11. Hatalmi csoporthoz tartozás 12. Alkalmasság vizsgálati eljárások

40 1. A karizma, a karizmatikusság  ősi, mai napig is érvényesülő vezetővé válási modell  a karizmatikus vezető valamilyen küldetéstudattal, különleges elhivatottsággal rendelkezik,  életével, működésével az adott közösség valamilyen elemi szükségletét elégíti ki  különleges erőt, kisugárzást, elkötelezettséget, mások által elfogadott tekintélyt fejez ki

41 2. Az erőszak-behódolás modellje  a vezető szerepet fizikai erővel, különböző nyílt vagy rejtett erőszakos módszerekkel szerzik meg és töltik be  gyakran ott rejlik ez a tömeges háborúk, a viszályok, az ellenségeskedések, az intrikák. a rivalizálás hátterében  a személyt a hatalom megszerzése, birtoklása mozgatja  az erőszak rejtett vagy nyílt formáiban kifejeződő értékek: – instrumentálisak (a hatalom birtoklásával elérhető előnyök a vonzók) – autonóm jellegűek (élvezetnek számít a hatalom gyakorlása) – egocentrikusak (saját maga és családja számára jelent előnyöket a hatalom)  behódolást, nagyfokú engedelmességet követel a beosztottaitól

42 3. A születési előjog  a rokonság és vérségi kapcsolatok érvényesülése a vezetővé válásban  legősibb változata az elsőszülöttséghez fűződő jog (királyutódlás)  ezen kapcsolatok túlzott érvényesülése a vezető állásokba jutásban: a nepotizmus

43 4. A rokonszenv és a bizalom elve  a közös neveltetés, a közös élmények és ismertség, bizalom érvényesülése a vezető választásában  modern demokráciákban is gyakori, hogy vezető államférfiak régi iskolatársakat vesznek maguk mellé felelős állami hivatalok élére  demokratikus kontroll ellensúlyozhatja ezt a kiválasztási gyakorlatot

44 5. A választás módszere  az athéni demokráciában alkalmazták először (Kr. előtt Periklész)  később az egyház (pápaválasztás), majd kiszélesítve a reformációval kialakult egyházak (a lelkész, a püspök, a tanítók)  a polgári demokráciákban közigazgatási elöljárók, pártok tisztségviselői kaptak így megbízást

45 6. A képzettség, képesítés szerepe (szakmai kompetencia)  a társadalmi és gazdasági fejlődés a XIX. század második felében olyan szintre jutott,hogy az irányítás az igazgatás vezető tisztségei megkövetelték a megfelelő képzettséget  Magyarországon 1883-ban vezették be először a képesítési előírásokat közalkalmazottakra  ma a vezetői állásokba jutásnak egyik fontos feltételévé vált a felsőfokú képzettség megszerzése

46 7. A tulajdonság elmélet  a XX. század első felében világossá vált, hogy a felsőfokú végzettségűek száma nagyobb, mint a betölthető vezető állásoké  átni lehetett, hogy a vezetéshez valami más is szükséges  a figyelem ráirányult a vezetéshez szükséges különböző képességekre és tulajdonságokra  megjelentek a vezetéssel kapcsolatos különböző tulajdonság listák

47 8. A kontingencia elmélet ( „ha…akkor…” elméletek)  ezek az elméletek a tulajdonságelmélet gyengeségeit pótolják  a vezető személyiségtényezőit és tevékenységének helyzeti meghatározóit vetíti egymásra  fontosabb tételei a következők: – a csoport eredményessége attól függ, hogy a csoport sajátos helyzetében vezető stílusa helyén való-e vagy sem – a legtöbb ember alkalmas a vezetésre bizonyos helyzetekben, míg más helyzetekben a vezetésre alkalmatlan – a leghatékonyabbnak ígérkező vezetői stílus típusát az határozza meg, hogy a csoport helyzete mennyire teszi lehetővé a vezető számára, hogy a csoport tagjaira befolyást gyakoroljon

48 9. A véletlen szerepe  W. Mills amerikai szociológus kiterjedt elemzést végzett az amerikai vezető körök tagjairól (Az uralkodó elit)  úgy találta, hogy a vezető elit tagjai pozícióba kerülésük körülményei között kb. 60%-os arányt a véletlennek tulajdonítottak a véletlen kiválasztódásra is érvényes, mint az életünket kísérő és meghatározó minden  A véletlenre, hogy rendszerint azokat találja meg, akik erre fogadó készek, vagyis bizonyos külső és belső előfeltételekkel rendelkeznek ahhoz, hogy valamilyen lehetőséget valóra váltsanak

49 10. Szociológiailag preferált jegyek lehetnek a következők: • életkor,  nem,  lokális tagság,  korábban származás, politikához való viszony,  jelenleg inkább a politikamentesség

50 11. Hatalmi csoporthoz tartozás  hatalmi csoport sokféle lehet (politikai erő, szakmai monopólium, érdekközösség, rokonszenvi klikk, stb.)  mindegyik csoport „favorizálja” a saját embereit, saját jelöltjeit különböző pozíciók betöltése során  esetenként az eszközökben sem válogatnak

51 12. Alkalmasság vizsgálati eljárások  különböző alkalmasság-vizsgálati eljárások is kidolgozásra kerültek  ezek különböző pszichológiai és egyéb alkalmasság-vizsgálati eljárások

52 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Ferenczné Szarvas Anikó


Letölteni ppt "Vezetés- és szervezetpszichológia Ferenczné Szarvas Anikó."

Hasonló előadás


Google Hirdetések