Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Serdülőkor. Biológiai és szociális fejlődés Serdülőkori elméletek Klasszikus elméletek: Jean-Jacques Rousseau: - a serdülőkornak 3 jellemzője van: -

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Serdülőkor. Biológiai és szociális fejlődés Serdülőkori elméletek Klasszikus elméletek: Jean-Jacques Rousseau: - a serdülőkornak 3 jellemzője van: -"— Előadás másolata:

1 Serdülőkor

2 Biológiai és szociális fejlődés

3 Serdülőkori elméletek Klasszikus elméletek: Jean-Jacques Rousseau: - a serdülőkornak 3 jellemzője van: - a biológiai érés következtében fokozott labilitás és érzelmi konfliktus néhány szempontból a serdülőkor megismétli (rekapitulálja) a gyerek néhány korábbi fejlődési szakaszait -a biológiai és szociális változásokat pszichológiai változások kísérik Stanley Hall: -a serdülőkort fokozott érzelmi állapot, stressz, izgalmak iránti rajongás jellemzi -a gyerekkor utáni újjászületés időszaka -a rekapituláció nála nem a gyerek életet, hanem a faj korábbi fejlődési állomásait ismétli -az iskoláskor a történelmi fejlődés ősi időszakának felel meg -a serdülőkor a legmagasabb rendű emberi képességek kialakulásának az időszaka, amely az emberi fejlődés alapja

4 Serdülőkori elméletek Modern elméletek: Arnold Gesell (biológiai megközelítés): - a környezeti hatások fontosak, de alapvetően nem befolyásolják a fejlődés alapvető szintjét egyetért Hall-al, hogy a fejlődés megismétli az emberi faj fejlődéstörténetét -a biológiai tényezők határozzák meg a pszichológiai működéseket Sigmund Freud (biológiai megközelítés): -a szociális tényezők is fontosak, de az ember elsődleges célja, hogy beteljesítse a biológiai parancsot (szaporodás, reprodukció -elméletében a serdülőkor a genitális szakasz -> a szexuális viselkedés az érintkezés fő mozgatórugója -a serdülőkor érzelmi viharai az id, az ego és a szuperego harcait tükrözik -a nemi érés újraéleszti a primitív ösztönöket, növeli az id hatalmát, ezzel felborul az iskoláskorban elért pszichológiai egyensúly -a serdülőkori fejlődés legfontosabb célja ennek az egyensúlynak a helyreállítása

5 Serdülőkori elméletek Bandura (környezeti tanulási megközelítés): - a serdülő fiúk agresszivitása a környezeti megerősítések következménye pl: apa bíztatása, hogy álljon ki magáért - a korábbi életkorokra jellemző tanulási elvek a serdülőkorra is jellemzőek - elveti, hogy a serdülőkor különálló fejlődési szakasz lenne, illetve, hogy több stressz és feszültség lenne serdülőkorban, mint felnőttkorban Univerzális konstruktivista megközelítés: Jean Piaget -serdülőkorban a konkrét műveleti szintről a formális műveleti szintre lépünk -elkezdünk előre tervezni és rendszeresebben gondolkodni Erik Erikson: - serdülőkorban meg kell tanulni bánni a szexuális késztetésekkel, illetve eleget kell tenni a társadalmi követelményeknek -ennek a két folyamatnak az integrálásának az eredménye az identitás kialakulása -nem tekinti a serdülőkort a fejlődés végső állomásának, szerinte a fejlődés egész életen át tart

6 Pubertás Serdülőkorban a növekedés hirtelen felgyorsul (testsúly testmagasság) és átalakul a testalkat) -pl: lányoknál mellek növekedése, csípő kikerekedése, fiúknál kiszélesedik a váll, izmosabbá válik a nyak Pubertás = nemi érés (biológiailag érett, szaporodásra alkalmas egyedek kialakulása) A pubertás átlagosan 4 évig tart A kialakult elsődleges nemi szervek funkcionális (részt vesznek a szaporodásban: pete, herék) éretté válnak és kialakulnak a másodlagos nemi jellegek (anatómai, élettani jellegzetességek, amik külsőleg is megkülönböztetik a két nemet pl: testszőrzet, mellek, arcszőrzet)

7 Pubertás A késői és korai érés következményei:a -a korábban érő fiúk pszichológiailag és szociálisan és érettebbek, kevesebbet kell küzdeniük a társas pozíciókért, gyakran ők lesznek a vezetők -Preskin szerint komorabbak, néha nyugtalanabbak, kevésbé nyitottak, a nemi éréskor kevésbé aktívak -a lányoknál a korai érés társadalmi preztizst jelent -jobban felfigyelnek rájuk a fiúk, hamarabb lesz párkapcsolatuk, nagyobb a szexuális tapasztalatuk, gyakoribb a nem kívánt terhesség

8 Társas élet szerveződése Egyre több időt töltenek a kortársakkal és kevesebbet a szülőkkel (szülőkkel szembeni érzelmi távolságtartás és fokozott önállóság) Kortársakkal való kapcsolat jellemzői: - már nemcsak azonos neműekkel alakul ki barátság, hanem vegyes csoportok jönnek létre - a közeli barátok még jobban hasonlítanak egymásra, mint iskoláskorban - megváltozik a barátság alapja, éves korban már a közös érdeklődési kör, hasonló értékek, attitűdök, lojalitás, az intimitás válik fontossá -az ilyen barátok megértőbbek, nagyobb támogatást nyújtanak -lányoknál az intim, feltárulkozó, meghitt beszélgetések segítik: -feltárják a problémákat és az esetleges megoldásokat -felfedezik saját magukat és az identitásukat -felkutatják a szexualitást és az ezzel kapcsolatos érzéseiket

9 Társas élet szerveződése James Coleman: - a vezető rétegbe való bekerülés egyik legfontosabb tényezője a jó személyiség - fiúknál -> jó hírnév, sportteljesítmény, jó ruhák, jó külső, jó osztályzatok -lányoknál -> jó külső, jó ruhák, jó hírnév Hollingshead, August: -a barátságot és a klikkeket hasonló társadalmi és gazdasági hátterű társak alkotják Az intim barátság, a klikk és a banda ugyanannak a szociális folyamatnak az egyes lépcsőfokai: -barátság -> az egyén a társakhoz kapcsolódik -klikk -> a barátok azonos neműek csoportjává alakulnak -banda -> azonos nemű baráti kapcsolatok heteroszexuális csoportokká alakulnak -barátság/párkapcsolat/házasság -> bandán belüli egymásra találás, szerelem

10 Társas élet szerveződése Szülőkkel való kapcsolat: - vannak területek, ahol barátok és vannak, ahol a szülők befolyása nagyobb -pl: a szülőkkel egyetértés van a morális kérdésekben, de eltérhet a vélemény az öltözködési stílus, a hajhosszúság vagy az alvásidőt illetőleg - az apával való interakció eltér az anyával való interakciótól - az apa képviseli a tekintélyt, aki kitűzi a hosszú távú célokat, személyes ügyekbe csak speciális ügyekbe vonják be - az anyával való interakció sokkal személyesebb, célja a tanácskérés vagy megerősítés az érzelmeket vagy benyomásokat illetően -sokkal bizalmasabb a kapcsolat az anyával, mint az apával - minőségileg eltér a szülőkkel és a barátokkal töltött idő - a szülőkkel inkább étkezés, vásárlás, otthoni munka, a barátokkal pihenés, szórakozás, játék - a serdülőkor elején a kortársak nyomására való fogékonyság nő, aztán csökken - inkább engednek a proszociális befolyásolásnak, mint a rossznak

11 Serdülőkor pszichológiai fejleményei

12 Gondolkodás Daniel Keating (1980) a serdülők gondolkodásának 5 jellemzője: -lehetőségekről való gondolkodás -alternatív lehetőségeket is megfontolnak már, nemcsak azt, ami az adott pillanatban az érzékszervekkel érzékelhető -előre gondolkodás pl: nyári szünet tervezése -hipotézisek használata a gondolkodásban pl: elmenjen-e buliba XY-al, mi lesz… -gondolkodásról való gondolkodás -módszeresebben, részletesebben átgondolják a nézőpontjaikat -megszokás korlátait meghaladó gondolkodás -újragondolják, hogy mit gondoljanak a vallás, erkölcs, politika, társas viszonyokról

13 Gondolkodás Piaget elméletében a serdülőkor a formális műveleti szakasz (12-19 év) - újfajta gondolkodás kialakulása, logikai struktúrába illeszkedik - egy probléma megoldásánál kipróbálnak minden lehetséges kombinációt - új logikai, matematikai szabályok elsajátítása a hétköznapi problémákról - elvont elveket alkalmaznak a politikáról, törvényekről való gondolkodásban -a törvényeknek már nemcsak büntető, hanem a jótékonyoldalát is felismerik Siegler szerint a serdülőknek azért jobb a problémamegoldó képessége, mert nagyobb megbízhatósággal alkalmazzák a szabályokat, nem azért, mert egy minőségileg újfajta gondolkodás alakul ki Morális gondolkodás: - a férfiak és a nők különböző erkölcsi kritériumokat alkalmaznak - a férfiak inkább az egyéni jogokra összpontosítanak, a nők a másokért viselt felelősségre

14 Identitás integrációja A serdülőkor a stabil felnőtt személyiség kialakulásának az ideje - elkezdenek többet figyelni önmagukra, elkezdik fitogtatni a saját tulajdonságaikat ( a lányok alacsonyabbra értékelik önmagukat, mint a fiúk) - a legnépszerűbbek a külső és a társai általi elfogadottság alapján kerülnek ki - a serdülőkor végén az évek során kialakult különböző, egymásnak ellentmondó énképet kell integrálni -> indentitáskrízis - felnőtté válás két alapfolyamata: - identitáskrízis megoldása - nemi identitás megszilárdítása

15 Identitás integrációja Erikson -> a serdülőkor legfontosabb feladata az identitásképzés -serdülőkorban a korábbi megoldott fejlődési krízisek újbóli feldolgozása a feladat -4 korábbi fejlődési krízis van: -bizalom megalapozása -autonómia megalapozása (döntések meghozatala önállóan) -kezdeményezés igénye (nagyravágyó álmok megvalósítása) -teljesítmény igénye (célok önálló kijelölése, saját munkáért vállalt felelősség) - az identitásképzés folyamata függ: -hogyan ítélnek meg másokat -mások hogyan ítélik meg őket -miként vélekednek mások ítéleteiről -mennyire veszik figyelembe a kulturális, társadalmi kategóriákat, amikor másokról ítélkeznek

16 Identitás integrációja James Marcia -> identitásképzéssel való megküzdés 4 folyamata: - elért identitás - meghozták a döntéseiket, törekednek céljaik elérésére „Végiggondoltam és úgy döntöttem, hogy..” - korai zárás - elköteleződnek egy döntés mellett, de nem mentek át identitáskrízisen, nem szervezték át a szemlyiségüket, hanem átvették a szüleik identitásmintázatát „Azért szavazok erre a pártra, mert a szüleim is” - moratórium - éppen átélik az identitáskrízist „Bizonytalan vagyok, hogy melyik pártra szavazzak” - diffúz identitás - sok identitást kipróbálnak, de egyik mellett sem köteleződnek el „Évekkel ezelőtt feladtam, hogy a politikával foglalkozzam” A család a legalkalmasabb arra, hogy elősegítése az identitás elérését, mert biztonságos, támogató, de bátorítja a serdülőt az identitáskeresésre

17 Identitásképzés különbségei Nemi különbségek: - a fiúk energiája kifelé irányul,a vezetés, a környezet feletti uralom megszerzése - a lányok energiája befelé, a kapcsolatok elmélyítésére Kisebbségi csoportok: -afro-amerikaiknál gyakori, hogy identitásválságot élnek át az etnikai identitásukkal kapcsolatban -ebben az esetben vagy eltávolodnak az adott csoporttól és elfogadják a többségi véleményt vagy elfordulnak a többségi véleménytől és erősen azonosulnak a saját csoportjukkal Kulturális különbségek: nyugati kultúrák -> független önmeghatározások (független énkép, egyediség, egyéni célok elérése, saját gondolatok, érzések kifejezése keleti kultúrák -> függő önmeghatározások (mások/csoportnak megfelelni, csoportcélok követése)


Letölteni ppt "Serdülőkor. Biológiai és szociális fejlődés Serdülőkori elméletek Klasszikus elméletek: Jean-Jacques Rousseau: - a serdülőkornak 3 jellemzője van: -"

Hasonló előadás


Google Hirdetések