Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

7-9. hét előadás 2013.10.16.-10.30.. Hangterjedés zárt térben • Akusztikailag zárt tér: hangterjedés útjában minden irányban akadályok vannak • Falra.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "7-9. hét előadás 2013.10.16.-10.30.. Hangterjedés zárt térben • Akusztikailag zárt tér: hangterjedés útjában minden irányban akadályok vannak • Falra."— Előadás másolata:

1 7-9. hét előadás

2 Hangterjedés zárt térben • Akusztikailag zárt tér: hangterjedés útjában minden irányban akadályok vannak • Falra érkező (sík) hanghullám: – Visszaverődik : – áthalad: áteresztési fok – elnyelődik : veszteségi fok • Az energiamegmaradás értelmében:

3 Elnyelési tényező Márvány: α=0 visszaver Acél, üveg: α=  Vastag porózus anyag  1 Helyiségen belüli falfelületek elnyelési tényezői különbözőek Közepes elnyelési tényező:

4 Elnyelési tényezők • a frekvencia függvényében

5 Az utózengési idő • Zárt terekben a hangenergia forrás bekapcsolása után a hangnyomásszint rövid berezgési időt követően állandósul. A forrás kikapcsolása után a tér (terem) fizikai adottságaitól függően lecseng. Azt az időtartamot, amely alatt a hangenergia a teremben az állandósult állapothoz képest milliomod részére csökken, azaz – 60 dB szintű lesz, utózengési időnek nevezzük. • Sabine képlettel T = 0,164 V/A [s] – egyenértékű elnyelési felület [m 2 ] – „nyitott ablak” egység [m 2 ], ami megadja, hogy a teremben elhelyezett hangelnyelő anyagok együttesen hány négyzetméternyi nyitott ablak felületnek felelnek meg.

6 A teremállandó „R” • Eredő hangnyomás: • Zengő tér energiájának, hangnyomásának meghatározása: • hullámegyenlet és helyiséggeometria függvényében - nem szokás • Statisztikai módszerekkel: • A falak átlagos hangelnyelési tényezője:

7 • Zengő térben a hangenergia vándorol: – részben elnyelő – részben visszaverő felületekről • Hanghullám 2 ütközése közötti szabad úthossz (l) a terem méretétől függ (V, A) -statisztikai átlag- • t – két ütközés közötti idő • 1 mp alatti ütközések száma: • E: zengő tér energiasűrűsége • E. V a teljes tér energiája • 1 mp alatti ütközés: • 1 mp alatt elnyelt energia:

8 • P- a hangforrás hangteljesítménye – Az 1. ütközésnél elnyelt energia – Maradék energia a zengő tér fenntartására szolgáló betáplált energia • Állandósult állapot: – Az elnyelt energia= zengő tér fenntartására szolgáló energia (mp-ként) • Energiasűrűség: • Intenzitás: teremállandó

9 • Szintekre áttérve: Hely fv-e Helytől független

10 Számításokhoz felhasználandó összefüggések: teremállandó „R” • A teremre jellemző közepes hangelnyelési tényező alkalmazásával • Teremben a hangnyomásszint meghatározása: – diagram, – képlet

11

12 Zárt tér minden pontjában a hangenergia: – Közvetlen – direkt – Közvetett visszavert - indirekt E = E közv + E zengő (falról, mennyezetről) diffúz- irányítottság nélkül  közeltér, melyben a forrás összetevők interferencia tere érvényesül  távoltérben először a szabad hangtérre jellemző terjedés érvényesül, ahol a távolság kétszereződésével a hangnyomás értéke felére csökken, azaz – 6 dB szinttel csökken az A1 távolságban mérthez képest a 2A 1 távolságban mért hangnyomásszint.  Zengőtér: Ebben a térrészben a forrástól távolodva a sűrű visszaverődések miatt már egyre kevésbé csökken a hangenergia.

13

14 Az utózengési idő • Zárt terekben a hangenergia forrás bekapcsolása után a hangnyomásszint rövid berezgési időt követően állandósul. A forrás kikapcsolása után a tér (terem) fizikai adottságaitól függően lecseng. Azt az időtartamot, amely alatt a hangenergia a teremben az állandósult állapothoz képest milliomod részére csökken, azaz – 60 dB szintű lesz, utózengési időnek nevezzük. • Sabine képlettel T = 0,164 V/A [s] – egyenértékű elnyelési felület [m 2 ] – „nyitottablak” egység [m2], ami megadja, hogy a teremben elhelyezett hangelnyelő anyagok együttesen hány négyzetméternyi nyitott ablak felületnek felelnek meg.

15 Kupolahatás • Nem sík lezárású felület • Gömbi, hengeres kupola főkuszáló hatás • Kedvezőtlen m=r eset:a gömbtükör képe tartózkodási helyen • Henger kedvezőbb: egyirányú főkuszálás • Színház templom: akuszt. Tervezés • Padló visszaverő felülete m r

16 Hangterjedés falon keresztül • Zajgátlás – frekvenciafüggő • a két szomszédos helyiséget elválasztó szerkezet felülete m 2 • a vevő helyiség egyenértékű elnyelési felülete • a két szomszédos helyiségben a hangnyomásszint • Akusztikai szempontból a falakat 3 csoportba soroljuk:

17 1. Egyrétegű homogén szerkezet hanggátlása – Beton, gipsz: egész szerkezet együtt rezeg – R * =f (felületsúly ) • I. szakasz R*=f(felületsúly, merevség) – Tömeg-rugó rendszer, – f 0 – rezonenciafrekvencia=5- 10 Hz (épületek) • II. szakasz R*=f(fajl.tömeg) – kétszeres tömeg 6 dB-es növekedés : 6dB/oktáv • III.szakasz: – f k :koincidencia: a falban terjedő  h hajlítóhullám vetülete = levegőben terjedő hang  -val – 7,5 dB/oktáv

18 II. Különböző hanggátlású szerkezetek eredő hanggátlása • A 0 =A 1 +A 2 •  R* - táblázatból fal ablak

19 III. Többrétegű szerkezetek hanggátlása • Tömeg-rugó rendszerként fogható fel: – Rezonanciafrekvencia < 100 Hz – koincidencia-frekvencia> 3150 Hz • Merevítések – hanghidak (5-10 dB romlás) • légrétegek-üregrezonancia- hangelnyelő anyag kitöltés • Hang átjutása: – A : hangátvezetés – B és C : mellékutas átvezetés • Hanggátlás: – Léghanggátlás – testhanggátlás - rezgés témakör

20 A zajvédelem jelenlegi szabályozása (összefoglaló)

21 Zajterhelés, zajkibocsátás • Zajkibocsátás: ZK – A zajforrás működése nyomán keltett hangsugárzás. – a zajos üzem működéséből keletkező (legnagyobb) mértékadó zajnyomásszint az üzem telekhatárán (azon kívül, vagy belül) • Zajterhelés: ZT – A zajforrások által okozott fizikai hatás meghatározott helyen, rendszerint az ember tartózkodási helyén. – az ember lakókörnyezetében a zajforrás működése következtében kialakuló mértékadó zajnyomásszint

22 A zaj útja a forrástól a befogadóig - a szabályozás rendszere Forrásoldali szabályozásTerhelésoldali szabályozás Környezeti zajvédelemMunkahelyi zajvédelem „Hatósági ” csomag „Repülőtéri zaj” csomag „Zajtérkép” csomag

23 Forrásoldali szabályozás A zaj- és rezgésvédelmi jogszabályok egy része a zajforrások kibocsátásának csökkentését tűzte ki célul. Ilyen jellegű szabályozás létezik: -a járművek egy részére (motoros légijárművek, közúti közlekedési eszközök, kedvtelési célú vízijárművek, kötöttpályás közlekedési eszközök), -háztartási gépekre, -szabadban használt berendezésekre (építőipari gépek, fűnyírók, stb). A jogszabályok többsége egy-egy EU-s direktíva átvétele kapcsán született. A szabályozás lényege: a piacra bocsátás feltétele a gyártó által garantált zajszint feltüntetése a berendezésen + a termékek egy részénél (járművek, szabadban használt berendezések egy csoportja) a zajkibocsátási határértékek teljesítése.

24 Terhelésoldali szabályozás Bevezetésének oka: A forrás oldali szabályozás önmagában nem képes megakadályozni egy terület elzajosodását, a problémát az érintettek oldaláról is meg kell közelíteni. Az érintettek alapján két nagy csoportja van: 1)a munkavállalókat érő zaj- és rezgésterhelés szabályozása – egészségügyért felelős tárca feladata 2) környezeti zaj- és rezgésvédelmi jogszabályok (a munkahelyen kívüli zajártalmak elleni védelem) - környezetvédelemért felelős tárca feladata.  Preventív jellegű intézkedésekre és utólagos beavatkozásra egyaránt lehetőséget kell adni.  A hatósági eljárások mellett, szükség van arra is, hogy az állam/önkormányzatok ezen a téren, mint szolgáltató lépjen fel.

25 Terhelés oldali szabályozás – jogszabály-csomagok Hatósági jogszabály-csomag:  A termelő és szolgáltató létesítmények telepítése előtt a környezetvédelmi hatóság megvizsgálja azok hatását, csak abban az esetben járul hozzá a telepítéshez, ha a zajvédelmi követelmények teljesülnek.  A jogsértőket a hatóság a zajvédelmi követelmények betartására kényszeríti. Zajtérkép rendelet–csomag: A kijelölt településekre a települési önkormányzatoknak, a forgalmas közlekedési létesítményekre a közlekedési tárca által kijelölt szervnek zajtérképet és ezeken alapuló intézkedési tervet kell készíteni. Repülőtéri zaj rendelet-csomag:  a repülőterek körül zajgátló védőövezetet kell kijelölni (építési és területrendezési korlátozások, passzív akusztikai védelem finanszírozása)  zajvédelmi programot kell készteni,  bizonyos repülőtereken zajmonitor rendszert kell működtetni.

26 A „hatósági” csomag és a „zajtérkép” rendelet-csomag összehasonlítása A zaj és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet és kapcsolódó jogszabályok A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X.20.) Kormány rendelet és a kapcsolódó miniszteri rendelet A hatósági eljárásoknak szab keretet (zajkibocsátási határérték megállapí- tása, bírság) A zajtérképek, intézkedési tervek készítésénél, megvalósításánál az állam / önkormányzatok szolgáltató feladatot látnak el. Preventív intézkedéseket és utólagos beavatkozást biztosító szabályokat egyaránt tartalmaz. Az utólagos beavatkozást biztosítja. A szennyezőnek kell cselekedni.A terület gazdájának és a közlekedési létesítmény üzemeltetőjének kell cselekedni.

27 A zajterhelés kialakulását befolyásoló tényezők

28

29

30 A szakterületen alkalmazott fontosabb jogszabályok, műszaki előírások: • évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. • 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól. • 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról. • MSZ : 1985 sz. szabvány "Üzemek és építkezések zajkibocsátásának vizsgálata és a zajkibocsátási határértékek meghatározása". Érvénytelen! • MSZ : 1998 sz. szabvány "A környezeti zaj vizsgálata és értékelése". • ÚT : 2003 Útügyi Műszaki Előírás "a közúti közlekedési zaj számítása". • MSZ 15036: 2002 sz. szabvány "Hangterjedés a szabadban". • Hatósági jogkörök megosztása a környezeti zajvédelem területén • A környezeti zaj- és rezgésvédelmi ügyekben a hatósági jogkört a • Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és a • Települési önkormányzat jegyzője gyakorolja a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4. §-a szerinti kijelölés alapján.

31 A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 34. § (2) bekezdése alapján • üzemi vagy szabadidős zajforrások esetében, amelyeknek a hatásterületén olyan zajtól védendő épület vagy terület van, amelyre a környezetvédelmi hatóság korábban nem állapított meg határértéket, • zajkibocsátási határértékkel rendelkező üzemi és szabadidős zajforrások esetében, ahol a határértéket megállapító határozatban megadott védendő objektumok üdülőterületen, különleges területen helyezkednek el, • a zajforrás üzemeltetőjének zajkibocsátási határérték kérelmet kell benyújtania az illetékes környezetvédelmi hatósághoz január 1-jétől számított 1 éven belül.

32 Üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken

33 p) védendő (védett) terület: a településrendezési terv szerinti pa) lakó-, üdülő-, vegyes terület, pb) különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, az egészségügyi területek és temetők területei, pc) zöldterület (közkert, közpark), pd) gazdasági területnek az a része, amelyen zajtól védendő épület helyezkedik el;

34 Fogalommeghatározások 2. § E rendelet alkalmazásában: a) védendő (védett) környezet: védendő terület és védendő épület, helyiség, amely emberi tartózkodásra, tevékenység végzésére szolgál, és ahol az emberi tevékenység zavarásának megakadályozása vagy az emberi egészség védelme érdekében a környezeti zaj, rezgés mértékét korlátozni kell; b) környezeti zaj: a levegőnek olyan mértékű és minőségű nyomás-ingadozása, amely a védendő környezetben észlelhető; c) környezeti rezgés: környezeti rezgésforrástól származó, a szilárd test olyan mértékű és minőségű ismétlődő rugalmas alakváltozása, amely a védendő környezetben levő épület szerkezetén keresztül hat az ott tartózkodó emberre;. l) háttérterhelés: a környezeti zajforrás hatásterületén a vizsgált forrás működése nélkül, de a forrás típusának megfelelő zajterhelés; m) megfelelő passzív akusztikai védelem: az épületek védendő helyiségeire vonatkozó belsőtéri zaj határérték kielégítését biztosító épületszerkezetek kialakítása, szerkezeti elemek beépítése;

35 Hatásterület 5. § (1) Amennyiben jogszabály hatásterület bemutatását írja elő, a hatásterületet az alábbiakban meghatározott szabályok szerint kell megállapítani. (2) A környezeti zajforrás hatásterületét a 6. § szerinti méréssel, számítással kell meghatározni a) előzetes vizsgálati eljárásban, b) környezeti hatásvizsgálati eljárásban, c) egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, d) környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásban, e) az a)-d) pontokban felsorolt eljárásokat követő létesítési, használatbavételi, illetve forgalomba helyezési eljárásokban, vagy f) ha a környezetvédelmi hatóság előírja. (3) A (2) bekezdésben fel nem sorolt esetekben a környezeti zajforrás vélelmezett hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belüli terület.

36 6. § Hatásterület - Számított hatásterület- „6. § A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zaj forrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték, HÉ-10 nagyobb, mint HT, akkor hatásterület vonala = ahol (HÉ-10) dB b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB, HÉ-10 kisebb, mint HT, akkor hatásterület vonala = ahol HT c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték, ha HT nagyobb, mint HÉ -(nagy ZT) HÉ – határérték HT - háttérterhelés 36

37 6. § (1) A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték, b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB, c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték, d) zajtól nem védendő környezetben - gazdasági területek kivételével - egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel, e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00- 22:00) 55 dB, éjjel (6:00-22:00) 45 dB.

38 284/2007.(X.29) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés ellen védelem egyes szabályairól – hatásterület számítása 93/2007.(XII.18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról 27/2008(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezetnyi zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról Rendeletek

39 Hatásterület számítása • Üzem iparterületen


Letölteni ppt "7-9. hét előadás 2013.10.16.-10.30.. Hangterjedés zárt térben • Akusztikailag zárt tér: hangterjedés útjában minden irányban akadályok vannak • Falra."

Hasonló előadás


Google Hirdetések