Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2004.03.30.© Gács Iván (BME)1/13 Kémények megfelelőségének értékelése Az engedélyezi eljárások egy lehetséges rendszere (valóság és fantázia )

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2004.03.30.© Gács Iván (BME)1/13 Kémények megfelelőségének értékelése Az engedélyezi eljárások egy lehetséges rendszere (valóság és fantázia )"— Előadás másolata:

1 © Gács Iván (BME)1/13 Kémények megfelelőségének értékelése Az engedélyezi eljárások egy lehetséges rendszere (valóság és fantázia )

2 © Gács Iván (BME)2/13 Teljesítményszintek szerinti osztályozás Teljesítményszintek szerint eltérő eljárásra van szükség:  kis tüzelőberendezések 140 kW tüzelési teljesítmény alatt csak építésügyi előírásokat kell betartani  közepes tüzelőberendezések nincs rá szabályozás (!?)  nagyteljesítményű berendezések 50 MW tüzelési ill. 20 MW villamos teljesítmény felett környezeti hatástanulmány kell

3 © Gács Iván (BME)3/13 KHT elfogadási séma

4 © Gács Iván (BME)4/13 Technológiai adatok  EKHT-hoz: Méretezési kibocsátás: az a legmagasabb kibocsátás amely normális üzemelési feltételek mellett a berendezés(ek) névleges teljesítményénél a legkedvezőtlenebb esetben (pl. legrosszabb minőségű tüzelőanyag) előfordulhat. A kibocsátás csak normálistól eltérő (pl. instacioner, üzemzavari, túlterheléses) üzemállapotban lépheti túl a méretezési értéket. A túllépés évi összes időtartama nem haladhatja meg az évi üzemidő 5 %-át.  RKHT-hoz: Méretezési kibocsátás: a rövididejű koncentrációk számításához. Üzemállapottól függő kibocsátás, üzemmenet: a hosszúidejű koncentrációk számításához.

5 © Gács Iván (BME)5/13 Előzetes KHT (javaslat) Nem igényel nehezen beszerezhető helyi meteorológiai adatokat ! Csak rövididejű (órás) koncentrációk a leggyakoribb és a kritikus meteorológiai állapotokra. A vizsgálati terület a kibocsátó forrás körüli kör alakú terület. Meg kell határozni a leggyakoribb meteorológiai állapotban előálló talajközeli szennyezőanyag koncentráció maximumának a forrástól mért távolságát, a vizsgálati terület sugara az így meghatározott távolság kétszerese (esetleg szorosa).

6 © Gács Iván (BME)6/13 Egyértelmű megfelelőség (nem létező fogalom) Az okozható koncentrációk nagy biztonsággal a megengedhető határértékeken belül maradnak. Feleslegesek a további vizsgálatok. Ilyen, ha a kritikus meteorológiai állapotra végzett számításokból adódott maximális koncentráció meg sem közelíti a terhelhetőséget (annak pl. az %-án belül marad). Terhelhetőség: egészségügyi határérték és alapterhelés különbsége

7 © Gács Iván (BME)7/13 Részletes KHT Az EKHT-ban szereplőkön túlmenően a részletes helyi meteorológiai adatok birtokában el kell végezni a hatásterület, az évi átlagos talajközeli koncentráció-mező meghatározását és – ha 30 perces norma-érték túllépés egyáltalán előfordulhat – a túllépési gyakoriság mértékének számítását, a területi eloszlás ábrázolását. Az évi átlagos koncentráció és a túllépési gyakoriság sehol, semelyik szennyezőanyagra nem haladhatja meg a jogszabályban rögzített határértéket.

8 © Gács Iván (BME)8/13 Hatásterület (javaslat) Minden szélirányra meg kell határozni azt a távolságot, ahol a forrástól távolodva a számított koncentráció a következő határok alá csökken:  a kritikus meteorológiai állapotra számított szélirány szektorra átlagolt talajközeli koncentráció az ugyanerre az állapotra meghatározott maximális érték 20%-a alá,  a leggyakoribb meteorológiai állapotra számított szélirány szektorra átlagolt talajközeli koncentráció az ugyanerre az állapotra meghatározott maximális érték 60%-a alá,  az évi átlagos talajközeli koncentráció az évi átlagra meghatározott a terhelhetőség 10%-a alá,  az évi átlagos talajközeli koncentráció az évi átlagra meghatározott maximális érték 50%-a alá. A fenti módokon meghatározott távolságok közül szélirányonként a legnagyobbat kell kiválasztani.

9 © Gács Iván (BME)9/13 … a leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatti talajközeli légszennyezettség-változás a) az egy órás (szálló por esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb; vagy b) az egy órás (szálló por esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb; vagy c) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb (terhelhetőség: a légszennyezettségi határérték és az alap légszennyezettség különbsége). Hatásterület (21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet )

10 © Gács Iván (BME)10/13 Hatásterület számítás eredményei Egy példa szerinti kibocsátásra (közepes erőmű) a hatásterület kiterjedése: Az Energetika Tanszék kritériumrendszere szerint általában: m DK-i irányban: m A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet kritériumrendszere szerint minden irányban: m

11 © Gács Iván (BME)11/13 Közepes berendezések (javaslat volt) Magyarországi átlagos meteorológiai adatok alapján meghatározott szükséges kéménymagasság. Közelítő módszerekkel figyelembe veszi:  évi átlagos járulékos kéménymagasságot,  környezet beépítettségi viszonyait,  környezet domborzati viszonyait,  több kémény együttes hatását.

12 © Gács Iván (BME)12/13 Közepes berendezések (évi átlagos járulékos kéménymagasság)

13 © Gács Iván (BME)13/13 Közepes berendezések (szükséges effektív kéménymagasság)


Letölteni ppt "2004.03.30.© Gács Iván (BME)1/13 Kémények megfelelőségének értékelése Az engedélyezi eljárások egy lehetséges rendszere (valóság és fantázia )"

Hasonló előadás


Google Hirdetések