Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szilágyi F., Clement A., Tonkó Cs. BME Vízi Közmű és Környzetmérnöki Tanszék HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szilágyi F., Clement A., Tonkó Cs. BME Vízi Közmű és Környzetmérnöki Tanszék HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK."— Előadás másolata:

1 Szilágyi F., Clement A., Tonkó Cs. BME Vízi Közmű és Környzetmérnöki Tanszék HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA

2 TÉMAKÖRÖK Termálvizek vízminősége Termálvíz – potenciális felszíni befogadó párok Terhelhetőségi kritériumok meghatározása Érzékenység vizsgálat Következmények: vízminőségi és ökológiai hatások

3 A vizsgálat alapja a VITUKI hévíz katasztere

4

5

6 A termálvíz kutak vízminőségi adataiból számított átlagkoncentrációk és a vízfolyásokra számított átlagkoncentrációk összehasonlítása (arány: kút / folyó) Elsődleges probléma: hő és sótartalom (sóösszetétel) További problémák lehetnek: a termálvíz fenol, PAH, TPH tartalma

7 Termálvíz – befogadó párokra számított hígulási arányok eloszlása (több kút esetén az összegzett terhelésre számítva)

8 A termálvizek felszíni vízbe vezetése esetén a sótartalomra vonatkozó terhelhetőségi kritérium megadása Folyóvízre: Q termálvíz – befogadóba érkező összes termálvíz hozama [m3/s], κ termálvíz – a termálvíz kutakra jellemző fajlagos vezetőképesség vízhozammal súlyozott átlaga [μS/cm], Q befogadó – felszíni vízfolyás vízhozama [m 3 /s],  κ – a befogadó fajlagos vezetőképessége és a jó/közepes osztályhatárhoz tartozó fajlagos vezetőképesség közötti különbség [μS/cm] Állóvízre: V tó – az állóvíz befogadó víztérfogata [m 3 ],

9 Befogadók vizsgálata a terhelhetőség alapján előírt hígulási arány teljesülése szempontjából (a víztípusok alatt a Víz Keretirányelv szerint kijelölt vízfolyás tipológia értendő)

10 Hígulási arány számítási eredményei

11 Folyó víztípusok

12 Folyó víztípusok és a bevezethetőség A 3., 7. és a 23. típusú befogadóknál nem történik termálvíz bevezetés A 2., 5., 9., 10., 11., 14., 19., 20., 22., 24., 25. ugyan történik bevezetés, de a termálvíz kellőképpen felhígul Probléma az 1., 4., 6., 8., 12., 13., 15., 16., 17., 18. és 21. víztípusoknál adódik, azaz olyan mértékű a termálvízterhelés, mely károsíthatja a befogadó élővilágát. A termálvízzel terhelt befogadók mintegy 30%-ánál nem megfelelően biztosított a hígulás a jelenlegi termálvíz bevezetések mellett. Ez a magyarországi összes vízfolyás kevesebb, mint 6%-a.

13 Befogadók vizsgálata a terhelhetőség alapján előírt hígulási arány teljesülése szempontjából

14 A Kurca vízrendszere és a Szentes környéki termálvíz kutak

15 Eredmények Bonyolult síkvidéki vízrendszer. Hévízhozam jelentős. A hévíz sótartalma, Na %-a nagy, öntözési problémák. A csatorna állóvíz jellegű időnként. Tározni kell a hévizet a hűtés miatt. Jelentős konfliktusok (belterjes mezőgazdaság kontra öntözés). Visszasajtolás drága és műszakilag kérdéses. Kompromisszum szükséges.

16 Egerszalóki esettanulmány

17 A Kurca vízrendszere és a Szentes környéki termálvíz kutak

18 Következmények: Szubtrópusi fajok elterjedése, Sótartalom tartós megemelkedése „kettős” állapot a vízforgalomtól függően

19 Eredmények Hévízhozam jelentős a patak kisvízhozamához képest. A hévíz sótartalma hígítja a patakot. A melegvízre jellemző kékalga jelen van a mederben. A hőhatás mintegy 10 km-en belül megszűnik. A melegvíz hatása Kerecsendig terjed (Szóláti-patak torkolata). Az alföldi részen nagy sótartalom és melegedő víz nyáron. A tározó hatása jelentősebb, mint a hévízé.

20 KÖVETKEZTETÉSEK A felszíni vizekbe történő termálvíz elhelyezés megfelelő feltételek között lehetséges a befogadó jelentős károsodása nélkül. Egyedileg vizsgálni kell a bevezetés feltételeit. Az olyan víztípusok esetében, ahol a szükséges hígítási arány biztosan és tartósan fennáll, nem szükséges elővizsgálat. A terhelhetőség számításához figyelembe kell venni –A termálvíz kémiai összetételét és a visszavezetéskor jellemző hőmérsékletét –A befogadó (hígító víz) hozamát, az elkeveredés feltételeit –A meglévő terheléseket (háttér) A kedvezőtlen hatás csökkenthető a termálvíz betározásával és a leeresztés befogadó vízjárásához (kettős működésű csatornáknál a vízkormányzáshoz) igazított ütemezésével Nem megfelelő hígulási viszonyok esetén a szakaszos leeresztés ökológiai hatása kevésbé káros a befogadóra

21 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Szilágyi F., Clement A., Tonkó Cs. BME Vízi Közmű és Környzetmérnöki Tanszék HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések