Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Simonffy Zoltán Simonffy Zoltán Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport MTA Vízgazdálkodási.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Simonffy Zoltán Simonffy Zoltán Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport MTA Vízgazdálkodási."— Előadás másolata:

1 Simonffy Zoltán Simonffy Zoltán Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport Vízbázisvédelem Vízbázisvédelem EU VKI mennyiség mennyiség Vízbázisvédelem Vízbázisvédelem EU VKI mennyiség mennyiség

2 Víz Keretirányelv FAV állapotértékelés módszertana gyenge jó vízszint-süllyedés teszt ivóvízbázis teszt FAVÖKO teszt felszíni víz és szárazföldi vízmérleg teszt sós víz intrúzió teszt szennyezési csóva teszt mennyiségi állapot kémiai állapot vízminőségi trend (kémia és hőmérséklet) szennyezett terület teszt FAVÖKO* teszt (felszíni víz és szárazföldi) A jó áll. fenntartása veszélyeztetett (kockázatos) Felszín alatti víztest állapota

3 Víz Keretirányelv A felszín alatti vizek mennyiségi állapota Az igénybevételek hatását kell vizsgálni Közvetlen vízkivétel: kutakkal Közvetett vízkivétel: minden olyan beavatkozás, ami vízszintcsökkenéssel jár (pl. kavicsbánya, felszíni vízszint csökkentése)

4 A mennyiségi állapot értékelése A felszín alatti víztest mennyiségi szempontból jó állapotban van, ha •az igénybevétel, azaz a közvetett és közvetlen vízkivételek nem okoznak folyamatos készletcsökkenést (tendenciaszerűen csökkenő vízszinteket), •a felszín alatti vizekből származó táplálástól (alaphozamtól) jelentős mértékben függő vízfolyásokban a jó ökológiai és kémiai állapot elérését nem akadályozza az igénybevétel hatására csökkenő alaphozam, és annak minősége •az igénybevétel hatására csökkenő talajvízből származó transpiráció nem okozza a felszín alatti vizektől függő szárazföldi ökoszisztémák jelentős károsodását •az igénybevétel nem indít el a receptorok szempontjából káros vízminőség változást (nagy sótartalmú vizek átszívása, szennyezett talajvíz leszívása..stb)

5 A mennyiségi állapot értékelése monitoring alapján (1) Van-e túl-igénybevétel, vagyis vannak-e olyan területek, ahol a vízszint tendenciaszerűen csökken? (2) Egyensúly (nincs süllyedő tendencia) esetén is kérdés, hogy a vízháztartásban bekövetkező változások nem káros mértékűek-e az ökoszisztémák számára? - vízszint idősorok + csapadék idősorok alapján  olyan területek, ahol nem a csapadékhiány okozza a süllyedést és a süllyedés kapcsolatba hozható ismert közvetlen vagy közvetett vízkivétellel - élőhelyekre vonatkozó adatok  a felszín alatti vizek állapotváltozásai miatt sérült ökoszisztémák (3) Tapasztalható-e vízkivételek környezetében a sótartalom növekedése, vagy a szennyezett talajvíz mélyebb rétegekbe történő leszivárgása? - ivóvízkivételi kutak sótartalmának növekedése? - ivóvízkivételi és megfigyelő kutak romló vízminőségi tendenciái?  olyan területek, ahol a vízminőségi változás oka a vízkivétel

6 Tartós süllyedéssel jellemezhető területek termálvízadókban

7 A mennyiségi állapot értékelése számítással VKI: Sokévi átlagban a vízkivételek nem haladják meg a hasznosítható készletet Hasznosítható készlet: Az utánpótlódás sokévi átlagos mértéke csökkentve a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) vízigényével Utánpótlódás: A víztestbe csapadékból, felszíni vízből és a vele szomszédos víztestekből belépő vízmennyiség A FAVÖKO-k felszín alatti vizekből származó vízigénye: • a felszíni vizek jó ökológiai állapotának eléréséhez szükséges forráshozam és alaphozam, • illetve a vizes és szárazföldi ökoszisztémák talajvízből származó párolgása

8 Más megközelítés, szintén a VKI szerint: A felszín alatti vizek szintjében emberi hatásra bekövetkező változások • nem veszélyeztethetik a kapcsolódó felszíni víztest jó ökológiai és kémiai állapotát, • nem okozhatnak károsodást a szárazföldi ökoszisztéma állapotában Két különböző léptékű megközelítés: víztest szint élőhely szint A mennyiségi állapot értékelése számítással

9 Élőhelyekre vonatkozó részletes vizsgálatok Csak a felszín alatti vízháztartás és a biológiai sajátosságok (érzékenység) együttes elemzése lehet a jó megoldás

10 FAVÖKO-k

11 Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye Vízfolyások: mederben hagyandó vízhozam a a halak számára szükséges vízmélység és sebesség alapján Sekély tavak : vízfelület párolása – csapadék (ezt a felszín alatti víz pótolja) Jelenleg, illetve cél: a terület %-ában Magas talajvízállású területek: a növényzet nyári túléléséhez szükséges vízmennyiség az erre alkalmas terület legalább felén

12 Hasznosítható készlet (utánpótlódás – ökológiai vízigény)  vízkivétel

13 m3/nap-ban Öntözés főként illegálisan (18 %) A csatornákkal való megcsapolás jelentős (30%), helyenként >50%. Az ivóvízkivétel a legnagyobb: (47%)

14 219/2004-es Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről Vízkivételek nem haladhatják meg az ún. igénybevételi határértéket. igénybevételi határérték: a víztestek lehatárolt zónáiban elvonható felszín alatti víz mennyisége, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben szerepel Hazai szabályozás Utánpótlódási területeken FAV nem használható felszíni víz pótlására Jó minőségű (!) felszín alatti víz csak kivételesen használható nem ivóvíz célra

15 A VÍZMÉRLEG ELEMEI ETtv Qbe Qki Qalap Qfelszíni ΔV vv v Btv Természetes állapot ΔV/Δt = B tv – ET tv + Q be – Q ki + Q felszíni – Q alap(forrás) = 0 (  sokévi átlag)

16 A VÍZMÉRLEG ELEMEI ETtv,k Qbe,k Qki,k Qalap,k Qfelszíni,k ΔV vv v Btv,k Vízkivét ellel ΔV/Δt = B tv – ET tv + Q be – Q ki + Q felszíni – Q alap(forrás) = 0 (  sokévi átlag) Kfav B tv,k – ET tv,k + (Q be,k – Q ki,k + Q felszíni,k – Q alap(forrás), k - Kfav= 0 (  nincs tartós süllyedés) B tv,k – ET tv,k + (Q be,k – Q ki,k + Q felszíni,k – Q alap(forrás), k - Kfav= 0 (  nincs tartós süllyedés) A vízkivételt a vízmérleg egyéb elemeinek megváltozásai kompenzálják A vízkivételt a vízmérleg egyéb elemeinek megváltozásai kompenzálják

17 A HASZNOSÍTHATÓ KÉSZLET B tv,h + Q felszíni,h + Q be, – Q kih - ET tv, FAVÖKO – Q alap(forrás), FAVÖKO = HK B tv,h + Q felszíni,h + Q be, – Q kih - ET tv, FAVÖKO – Q alap(forrás), FAVÖKO = HK Terület- használat, Természe t-védelem Mennyire használhatjuk a szomszédos területek vízkészletét? Mederbe n hagyand ó vízhozam Utánpótlódás ΔV/Δt = B tv – ET tv + Q be – Q ki + Q felszíni – Q alap(forrás) = 0 (  sokévi átlag) B tv,k – ET tv,k + (Q be,k – Q ki,k + Q felszíni,k – Q alap(forrás), k - Kfav= 0 (  nincs tartós süllyedés) B tv,k – ET tv,k + (Q be,k – Q ki,k + Q felszíni,k – Q alap(forrás), k - Kfav= 0 (  nincs tartós süllyedés) A vízkivételt a vízmérleg egyéb elemeinek megváltozásai kompenzálják A vízkivételt a vízmérleg egyéb elemeinek megváltozásai kompenzálják Vízforgalom szomszédos víztestekkel FAVÖKO vízigény Hasznosíthat ó készlet Regionális vízkészlet-gazdálkodás, érdekeltekkel való egyeztetés!

18 Az ökoszisztémáktól függő területi korlátozások (Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv!): egy adott körzeten belül a lehető legnagyobb + összes, ill. a hatásvizsgálat előírásának korlátja Részletes elemzések Élőhelyek azonosítása, megelőzés (a hasznosítható készlet területi megoszlása)

19 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS

20 Mi várható Európában 2100-ban? IPCC, 2007 Hőmérséklet ( o C) Csapadék (%) Éves átlagDec, Jan, FebJún, Júl, Aug 3,3 o C3,7 o C3,5 o C 0 % + 7 %-10 % Az átmeneti zónában vagyunk!!! és a Kárpát medencében?

21 A nagyobb, mint 2K félgömbi hőmérsékletnövekedés tartományában a változások nem lineárisak – a csapadék akár nyáron is növekedhet Hasonló időszakok a múltban: (bár ebben az időszakban a telek is általában szárazabbak voltak az átlagosnál ) Várható változások a Kárpát medencében A mediterrán klíma irányába való eltolódás (gyorsan!) tél: nedvesebb és enyhébb nyár: szárazabb és melegebb, szélsőségesen nagy csapadékok!!!

22 Lehetséges párolgás: télen: 15 – 20 mm/ o C (~ 15 %) nyáron: 60 – 80 mm/ o C (~ 10 %) Bartholy, Schlanger, Mika és Domonkos nyomán Csapadék: télen: mm/ o C növekedés nyáron: mm/ o C csökkenés Hőmérséklet: 0,2 – 0,45 o C/évtized változás Várható változások a Kárpát medencében

23 A beszivárgásra gyakorolt hatás talajvizet tápláló beszivárgás A telítetlen zóna feltöltődése a beszivárgáshoz + téli pot. párolgás Téli félévi csapadék Talajvizet tápláló beszivrgás Növekvő feltöltődési szakasz Kicsit nagyobb csapadék

24 Valószínű hatások a felszín alatti vízkészletre A téli félévi csapadék nő, de a párolgás még inkább Felszín alatti vizek utánpótlódása csökken Beszivárgási területeken 10 mm/ o C csökkenés (nagy területeken tűnhet el a kicsi, mm/év-es beszivárgás)

25


Letölteni ppt "Simonffy Zoltán Simonffy Zoltán Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport MTA Vízgazdálkodási."

Hasonló előadás


Google Hirdetések