Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KITERMELHETŐ FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK. Néhány térségben (pl. Debrecen) már fontos kérdés, ennek ellenére csak országos szinten foglalkoznak vele:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KITERMELHETŐ FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK. Néhány térségben (pl. Debrecen) már fontos kérdés, ennek ellenére csak országos szinten foglalkoznak vele:"— Előadás másolata:

1 KITERMELHETŐ FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK

2 Néhány térségben (pl. Debrecen) már fontos kérdés, ennek ellenére csak országos szinten foglalkoznak vele:

3 Vízgazdálkodási Keretterv Parti szűrésű víz:659 ezer m3/d - Talajvíz:352 ezer m3/d - Rétegvíz:682 ezer m3/d - Karsztvíz: 98 ezer m3/d Összesen: 17,9 mill m3/d

4 Összesen: 15,0 mill. m3/d (Vízgazdálkodási Keretterv, 1984)

5 (Somlyódy L., 2000) Parti sz: ~ Talaj/rétegvíz: Karszt: Összesen: 9,7 mill. m3/d

6 (Simonffy Z., 2000) Parti sz: Talaj/rétegvíz: Karszt: Összesen: 9,5 mill. m3/d

7 17,9 m 3 /d >>> 9,5 m 3 /d 1965……………………………2000 Lesz ez még kevesebb is!

8 Ezek a becslések a vízháztartási mérlegegyenleten alapulnak. A termelés környezeti hatásait nem tudják felmérni, ezért nem alkalmazhatók konkrét vízbázisokra

9 Látszólag van szakirodalom konkrét vízbázisokra is:

10 De ezek nem a kitermelhető vízkészletek meghatározásáról szólnak, hanem a víztermelő létesítmények teljesítőképességéről

11 Sőt, a kitermelhető szót kerüli a szakirodalom! Van helyette igénybe vehető, hasznosítható, rendelkezésre álló, megújuló

12 Ha mégis kitermelhető készletről van szó, akkor módszer helyett gyakran csak közhelyeket találhatunk:

13 „Annyit termelhetünk, amennyi tartósan utánpótlódik” (Kossuth Rádió, Budapest)

14 És mennyi pótlódik (után) tartósan? Annyit egyébként biztosan nem termelhetünk, csak kevesebbet.

15 UTÁNPÓTLÓDÁSOK Ha az utánpótlódó vízmennyiséget teljes egészében kitermelnénk, nem maradna semmi az evapotranszspiráció (ET) számára, és a terület növénytakarója kipusztulna

16 Az utánpótlódó készlet (dinamikus készlet) számítása többnyire nem lehetséges. Ahol lehetséges volna (parti szűrés), ott is becsapjuk magunkat:

17 NEM, a rajz rossz ! A depressziós tölcsér felemelkedik a felszíni víz szintjéhez ?

18 NEM, a rajz rossz !

19 A talajvízszint lesüllyed a felszíni víz szintjéhez? NEM, a rajz rossz !

20 A talajvízszint lesüllyed a felszíni víz szintjéhez? NEM, a rajz rossz !

21 A parton a talajvízszint a felszíni víz szintje alatt marad! Mert a folyó feneke felett kialakuló iszaplerakódás, vagy a fenékszint alatti kolmatáció megnehezíti a vízbelépést…

22 A parton a talajvízszint a felszíni víz szintje alatt marad! …de azért is, mert a talaj pórusaiba történő belépésnél a sebességvektorok nagysága és iránya is megváltozik. Ehhez energia kell.

23 A depressziós tölcsér néha még a folyó fenékszintjét se éri el!

24 Lehet, hogy a kút két oldalán ugyanakkora leszívás alakul ki! x x

25 Mindezt régóta tudni lehet(ne)!!!

26 Néha előszeretettel számítgatják a térfogati készletet:

27 A (35 o C alatti) térfogati készlet a vizsgált tér pórustérfogata alapján pl. az Alföldön 1220 km 3 (Vízgazdálkodási Keretterv)

28 A magyar medence termálvízkészlete „kifogyhatatlan” (Mérnök Újság, 2004.október)

29 De nem veszik figyelembe, hogy a térfogati készletnek csak egy részét, a gravitációs hézagtérfogat vizét lehet kitermelni!

30 Kísérleti berendezés a gravitációs hézagtérfogat meghatározásához

31

32

33

34

35

36 10 l-nyi mintába 3,5 – 4,0 l vizet lehetett beadni…

37

38

39

40

41

42

43 …de csak 0,5 – 0,8 l víz jött ki, a többi a gravitációnál erősebb molekuláris erők hatására a mintában maradt.

44 Hogy volt a közelmúltban?

45 * a környezet védelme vált elsődlegessé, * nem kellettek új vízbázisok

46 Ebben a helyzetben kialakulhatott „A felszín alatti víztermelés környezeti korlátai” című módszer

47 „Annyit termelhetünk, amennyi nem okoz tartós talajvízszint-süllyedést.” Egy „korlát” a sok közül…

48 „Annyit termelhetünk, amennyi nem okoz...…. talajvízszint-süllyedést.” …ami így ment át egyes hatóságok tudatába:

49 0 cm süllyedéshez 0 m 3 /d víztermelés tartozik! (Az ivóvíztermelésre igénybe vehető tárolók ára igaz!)

50 Hogy lesz a jövőben ?

51 Az EU Víz Keretirányelv erről a következőket mondja:

52 27."Available groundwater resource" means the long-term annual average rate of overall recharge of the body of groundwater less the long-term annual rate of flow required to achieve the ecological quality objectives for associated surface waters specified under Article 4, to avoid any significant diminution in the ecological status of such waters and to avoid any significant damage to associated terrestrial ecosystems. 27.“Rendelkezésre álló felszín alatti vízkészlet” a felszín alatti víztest utánpótlódásának hosszú időszakra megállapított éves átlagos mértékét jelenti, csökkentve a vele kapcsolatban levő felszíni vizek 4. cikkben részletezett ökológiai minőségére vonatkozó célkitűzések eléréséhez szükséges hosszú időszakra megállapított éves átlagos vízhozammal, hogy elkerülhető legyen az ilyen vizek ökológiai állapotának bármilyen jelentős romlása, továbbá csökkentve azzal a vízmennyiséggel, amellyel elkerülhető a felszín alatti vizektől függő szárazföldi ökoszisztémák bármely jelentős károsodása.

53

54

55 Tehát ne okozzunk jelentős kárt - sem a felszíni vizek - sem a szárazföldi ökoszisztémák életében.

56 Hogyan tudunk kárt okozni?

57 * süllyed a talajvízszint * süllyed a karsztvízszint * csökken a rétegvíz nyomása * mobilizálódnak szennyezett víztestek * terepsüllyedések (?)

58 Ezek közül - a felszíni vizek és - a szárazföldi ökoszisztémák szempontjából leginkább a talajvízszint-süllyedés számít

59 Valamekkora talajvízszint-süllyedési limit meghatározásával eleget tehetünk az EU követelményeknek az utánpótlódás ismerete nélkül!

60 A VKI azonban ezt nem engedi meg, az utánpótlódásból kiinduló számítási módszert ajánl:

61 27.“Rendelkezésre álló felszín alatti vízkészlet” a felszín alatti víztest utánpótlódásának hosszú időszakra megállapított éves átlagos mértékét jelenti, csökkentve a vele kapcsolatban levő felszíni vizek 4. cikkben részletezett ökológiai minőségére vonatkozó célkitűzések eléréséhez szükséges hosszú időszakra megállapított éves átlagos vízhozammal, hogy elkerülhető legyen az ilyen vizek ökológiai állapotának bármilyen jelentős romlása, továbbá csökkentve azzal a vízmennyiséggel, amellyel elkerülhető a felszín alatti vizektől függő szárazföldi ökoszisztémák bármely jelentős károsodása.

62 Lorberer Árpád: Hidrológiai Közlöny, Pedig régóta ismert, hogy az utánpótlódásból nem lehet kiindulni!

63 A gyakorlat számára * teljesíthető követelmények, * egyértelműbb módszerek kellenének

64 „a vízbázis kapacitása az a vízmennyiség, melynek kitermelése következtében fellépő környezeti hatásokat az érintettek elfogadják” (123/1997 Korm. rendelet) Akkor már ez is jobb:

65 Utánpótlódás Ha termelünk, megnő az utánpótlódás… …és hatással leszünk a környezetre is A hatástól függ, hogy mennyi termelhető Összefoglalóan: A hatásértékeléshez célratörő monitoring kell

66 Egy durva országos modell alapján Magyarországon 5 – 6 mill. m 3 /d réteg- és talaj- és parti szűrésű víz termelhető

67 VÉGE


Letölteni ppt "KITERMELHETŐ FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK. Néhány térségben (pl. Debrecen) már fontos kérdés, ennek ellenére csak országos szinten foglalkoznak vele:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések