Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Felszín alatti vizbázisok védelme Felszín alatti vizbázisok védelme II. Vízminőség II. Vízminőség Felszín alatti vizbázisok védelme Felszín alatti vizbázisok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Felszín alatti vizbázisok védelme Felszín alatti vizbázisok védelme II. Vízminőség II. Vízminőség Felszín alatti vizbázisok védelme Felszín alatti vizbázisok."— Előadás másolata:

1 Felszín alatti vizbázisok védelme Felszín alatti vizbázisok védelme II. Vízminőség II. Vízminőség Felszín alatti vizbázisok védelme Felszín alatti vizbázisok védelme II. Vízminőség II. Vízminőség Simonffy Zoltán Simonffy Zoltán Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport EU Víz Keretirányelv – receptorszemlélet és monitoring Transzportfolyamatok Szennyeződés-érzékenység Természetes vízminőségi problémák Vízbázisok védelme Vízellátás biztonságba helyezése Bekövetkezett szennyezésekkel szembeni védelem Alföld – egy komplex probléma EU Víz Keretirányelv – receptorszemlélet és monitoring Transzportfolyamatok Szennyeződés-érzékenység Természetes vízminőségi problémák Vízbázisok védelme Vízellátás biztonságba helyezése Bekövetkezett szennyezésekkel szembeni védelem Alföld – egy komplex probléma

2 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Mindkettő esetében beszélhetünk: Általános védelemről Általános védelemről Védett területek védelméről Védett területek védelméről Megelőzés, elővigyázatosság Megelőzés, elővigyázatosság Védelem bekövetkezett szennyezések esetén Védelem bekövetkezett szennyezések esetén

3 Magas háttér- koncentráció Emberi fogyasztás Vízi vagy vizes ökoszisztéma Szárazföldi ökoszisztéma Monitoring kút Szennyező- forrás ? ? Lebomlás /Keveredés KÖRNYEZETI HATÁRÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA Mért koncentráció  környezeti határérték (TV) Receptor szemlélet !!! Receptor: az ember, vízi, vizes és szárazföldi ökoszisztémák Egyes országokban: a felszín alatti víz is (önmagában ) ??

4 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Jelenleg (219/2004-es korm. rendelet, 10/2000-es miniszteri rendelet) határértékek: határértékek: szennyezettségi határérték (TV). Ez tulajdonképpen a környezeti határérték a jó állapot értékeléséhez, víztest (vagy vízadó) szinten szennyezettségi határérték (TV). Ez tulajdonképpen a környezeti határérték a jó állapot értékeléséhez, víztest (vagy vízadó) szinten egyedi határérték (CV) a receptort ténylegesen veszélyeztető szennyezés mértéke az adott helyen, - ez általában ellenőrzési célt szolgál, lehet pl. környezetterhelési határérték is a szennyezőforrásnál egyedi határérték (CV) a receptort ténylegesen veszélyeztető szennyezés mértéke az adott helyen, - ez általában ellenőrzési célt szolgál, lehet pl. környezetterhelési határérték is a szennyezőforrásnál kármentesítési határérték: a kármentesítés célja, egyedi kockázatelemzés alapján, az adott helyre vonatkozik kármentesítési határérték: a kármentesítés célja, egyedi kockázatelemzés alapján, az adott helyre vonatkozik (az intézkedési határérték megszűnt!!) (az intézkedési határérték megszűnt!!)

5 CV = DF*(DWS vagy EQS)/(1-AF) Magas háttér- koncentráció Emberi fogyasztás Vízi vagy vizes ökoszisztéma Szárazföldi ökoszisztéma Monitoring kút Szennyező- forrás C  TV DF AF KÖRNYEZETI HATÁRÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA CV: adott helyre vonatkozó kritérium DWS: ivóvízszabvány EQS: FAVÖKO-ra vonatkozó ökotoxikológiai határérték AF: lebomlási faktor (< 1) DF: hígítási faktor (>1) (a nem szennyezett víz hatása) TV: környezeti határérték BL: háttérkoncentráció ε: megengedhető többlet a: csökkentő tényező TV = BL + ε ha CV < BL TV BL CV TV = a.CV ha CV > BL BL CV

6 CV = DWS Magas háttér- koncentráció Emberi fogyasztás Vízi vagy vizes ökoszisztéma Szárazföldi ökoszisztéma Szennyező- forrás C  DWS IVÓVÍZKÚTRA VONATKOZÓ HATÁRÉRTÉK CV: adott helyre vonatkozó kritérium DWS: ivóvízszabvány TV: környezeti határérték BL: háttérkoncentráció ε: megengedhető többlet TV = BL + ε ha CV < BL TV BL CV TV = DWS ha CV > BL BL CV=DWS Természetes vízminőségi problémák

7 CV = DF*EQS/(1-AF) Magas háttér- koncentráció Emberi fogyasztás Vízi vagy vizes ökoszisztéma Szárazföldi ökoszisztéma Monitoring kút Szennyező- forrás C  CV DF AF KÖRNYEZETI HATÁRÉRTÉK A VÍZFOLYÁS KÖZELÉBEN CV: adott helyre vonatkozó kritérium EQS: FAVÖKO-ra vonatkozó ökotoxikológiai határérték AF: lebomlási faktor (< 1) DF: hígítási faktor (>1) (a nem szennyezett víz hatása) BL CV

8 CV = EQS/(1-AF) Magas háttér- koncentráció Emberi fogyasztás Vízi vagy vizes ökoszisztéma Szárazföldi ökoszisztéma Monitoring kút Szennyező- forrás C  CV AF KÖRNYEZETI HATÁRÉRTÉK A NÖVÉNYZET KÖZELÉBEN CV: adott helyre vonatkozó kritérium EQS: FAVÖKO-ra vonatkozó ökotoxikológiai határérték AF: lebomlási faktor (< 1) BL CV

9 CV = DF*(DWS vagy EQS)/(1-AF) Magas háttér- koncentráció Emberi fogyasztás Vízi vagy vizes ökoszisztéma Szárazföldi ökoszisztéma Monitoring kút Szennyező- forrás C  CV DF AF KÖRNYEZETTERHELÉSI HATÁRÉRTÉK A SZENNYEZŐFORRÁSNÁL CV: adott helyre vonatkozó kritérium DWS: ivóvízszabvány EQS: FAVÖKO-ra vonatkozó ökotoxikológiai határérték AF: lebomlási faktor (< 1) DF: hígítási faktor (>1) (a nem szennyezett víz hatása) TV: környezeti határérték BL: háttérkoncentráció ε: megengedhető többlet BL CV de ha CV < BL CV = BL + ε TV BL CV DF AF

10 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Megelőzés, elővigyázatosság, általános védelem A tevékenységekre vonatkozó szabályozás EU Irányelv a felszín alatti vizek védelméről (1980 óta) EU Irányelv a felszín alatti vizek védelméről (1980 óta) 33/2000–es Kormányrendelet Felszín alatti vizekre vonatkozó leányirányelv (2006) EU Víz Keretirányelv (2000) 219/2004–es Kormányrendelet

11 A kémiai állapot értékelése a meglévő monitoring adatai alapján, az érvényben lévő jogszabályok határértékeihez viszonyítva - immissziós megközelítés Történt-e már bezárás, korlátozás, vízminőségromlás miatt? Ellenőrzés a termelőkutakban, vagy azok közelében. Olyan mértékű vízminőségromlás semmiképpen nem engedhető meg, amely növelné a kezelési technológiával szembeni igényt. A védelem célja inkább a csökkentés Monitoring kutak mellett, a receptorra vonatkozó közvetlen info Ivóvíz Ökoszisztémák Tapasztalták-e ökoszisztéma sérülését? FELSZÍN ALATTI VIZEK JÓ KÉMIAI ÁLLAPOTA A VÍZ KERETIRÁNYELV SZERINT

12 A VKI szerint a felszín alatti víztest jó állapotban van: ha a szennyezőanyagok koncentrációja a monitoring kutakban nem haladja meg a környezeti határértéket (TV) ha valahol meghaladja, de bizonyítható, hogy a keveredés és a lebomlás a receptornál már az ivóvíz (öntözési vagy rekreációs) vagy az ökotoxikológiai határérték alá csökkenti a koncentrációt a víztest térfogatának csak egy része (20 %) lehet szennyezett a víztestek szintjén megállapított átlagkoncentráció nem növekszik a jó állapotot veszélyeztető szennyezési csóvák nem terjednek FELSZÍN ALATTI VIZEK JÓ KÉMIAI ÁLLAPOTA A VÍZ KERETIRÁNYELV SZERINT

13 TRANSZPORTFOLYAMATOK

14 Anyagmérleg h 1, C 1 h 2, C 2 Szorpciós folyamatok advekció lebomlás átalakulás diffúzió és diszperzió advekció, be advekció, ki diszperzió, be diszperzió, ki h 3, C 3

15 oldott anyag koncentrációjának megváltozása advekció (konvekció) be - ki + diffúzió és diszperzió, be - ki + nulladrendű forrás-nyelőelsőrendű forrás-nyelő + felületen megkötött anyag koncentrációjának megváltozása (adszorpció) + = Anyagmérleg

16 Advekció A vízzel együtt mozgó oldott szennyezőanyag transzportja Advekció 0 0,2 0,4 0,6 0, idő (nap) C/Co Co C v L t = L/(v/n)

17 Diszperzió A részecskék „szóródásából” adódó transzport Mikroszkópikus diszperzió Lamináris vízmozgás, de ütközés a szilárd szemcsékkel Egyenlőtlen sebességeloszlás Longitudinális diszperzió Transzverzális diszperzió

18 Diszperzió A részecskék „szóródásából” adódó transzport Makroszkópikus diszperzió Geológiai heterogenitás A diszperziós tényező léptékfüggő !!!!

19 Diszperzió A részecskék „szóródásából” adódó transzport Advekció+diszperzió

20 Adszorpció Megkötődés a szilárd váz felületén Az oldott és a felületen megkötött anyag koncentrációja között egyensúly alakul ki Az adszorpció jelenségét az ún. izotermák írják le. Lineáris izoterma esetén: Cs=Kd.Co Kd: megoszlási hányados Nem-lináris izotermák: Cs = K F.Co n --- Freudlich izoterma Cs = K L /(  + Co ) --- Langmuir izoterma Co Cs telített

21 Adszorbció Megkötődés a szilárd váz felületén Advekció+diszperzió + adszorpció

22 Elsőrendű lebomlás A koncentrációtól függő intenzitású lebomlás dCo/dt = Co.  1 lnCo =  1. t + C Co(t=0) = C k ln(Co/C k ) =  1. t Co = C k.exp(  1.t), Lebomlás: ha  1.< 0 t: idő [T] C o : az oldott anyag koncentrációja [M/ L 3 ]  1 : a lebomlás együtthatója [1/T] Radioaktív anyagok. Felezési idő : t 1/2 0,5C k = C k. exp(  1.t 1/2 )   1 =ln0,5/ t 1/2 Az áttörési kísérlet végkoncentrációja: Co,vég = C k.exp(  1.L/v/n)

23 Kémiai átalakulás A nulladrendű lebomlási tagokon keresztül Annyi transzportegyenlet, ahány komponens A reakcióknak az adott komponensre vonatkozó következményei a nulladrendű forrás-nyelő tagokon keresztül jelennek meg A reakciók eredményeit az adott pillanatban érvényes koncentrációk függvényében, külön egyenletrendszer alapján számítjuk, termodinamikai egyetlenrendszer és adatbázis alapján

24 Transzportfolyamatok Advekció+diszperzió+ adszorbció+ lebomláskémiai átalakulás Co C v

25 Koncepcionális modellek Jellemző léptékek mikrolokálisregionális diffúzió diszperzió adszorpció advekció lebomlás kémiai átalakulás ioncsere folyamatok

26 5 év Egy példa

27 10 év Egy példa

28 20 év Egy példa

29 30 év Egy példa

30 50 év Egy példa

31 100 év Egy példa

32 SZENNYEZŐDÉS-ÉRZÉKENYSÉG

33 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Megelőzés, elővigyázatosság, általános védelem Esetenkénti elbírálás helyett az emberi tevékenység kontrollja veszélyes anyagok listája veszélyes anyagok listája bizonyos tevékenységek tiltása, korlátozása bizonyos tevékenységek tiltása, korlátozása a működés szabályozása a működés szabályozása (legjobb elérhető technológia, jó mezőgazdasági gyakorlat) függ a terület érzékenységi szintjétől, függ a terület érzékenységi szintjétől, veszélyes anyagok közvetett bevezetésének tiltása a veszélyes anyagok közvetett bevezetésének tiltása a fokozottan érzékeny területeken, fokozottan érzékeny területeken, közvetlen bevezetés sehol közvetlen bevezetés sehol (kivéve meghatározott visszasajtolásokat és talajvízdúsítást) (kivéve meghatározott visszasajtolásokat és talajvízdúsítást)

34 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Földtani érzékenység Víztartók belső tulajdonsága, a mobilis szennyezőanyag továbbterjedésének lehetőségét jellemzi Sérülékenység vagy védettség Érzékeny közegre vonatkozik, meghatározott jellegű szennyezőforrásból származó vízminőségromlás valószínűségére utal. A vízmozgás sebessége (irány és nagyság) is fontos: áramlási pálya, illetve elérési idő áramlási pálya, illetve elérési idő Veszélyeztetettség A specifikus sérülékenységgel rokon fogalom, amit általában egy adott, és nem pedig egy potenciális szennyezőforrás esetén használnak. Általános sérülékenység (konzervatív anyag) Általános sérülékenység (konzervatív anyag) Specifikus sérülékenység (az anyagra és a közegre jellemző Specifikus sérülékenység (az anyagra és a közegre jellemző transzport és átalakulási folyamatok figyelembevételével) transzport és átalakulási folyamatok figyelembevételével)

35 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban Telített zóna: feláramlási vagy leáramlási területek Kút nélküli természetes állapot B 1 B 2 V y eloszlása v y v r nem sérülékeny Kút nélküli természetes állapot B 1 B 2 V y eloszlása v y v r sérülékeny

36 FELÁRAMLÁSI ÉS LEÁRAMLÁSI TERÜLETEK MAGYARORSZÁGON

37 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel esetén Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok változnak a depresszió miatt - párolgási többlet megszűnik a vízzáró réteggel rendelkező kivételével mind sérülékennyé válik Telített zóna: gyakorlatilag csak leáramlási területről van szó, a sérülékenységet a szennyezőforrás és a szűrő közötti elérési idő dönti el. A sérülékenység a fedőtől függ A kút közelében sérülékeny

38 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Sérülékenységi térképezés: A sérülékenységet befolyásoló folyamatok: a talajvízforgalom a talajvízforgalom a szennyezőanyag transzportja a telített zónában a szennyezőanyag transzportja a telített zónában megkötődési és átalakulási folyamatok megkötődési és átalakulási folyamatok (a szennyezőanyag koncentrációjának változása) (a szennyezőanyag koncentrációjának változása) A lényeg: a vizsgált területre ismert információk és a szennyeződési folyamat közötti kapcsolatok alapján a szennyeződés veszélyének értékelése és térképezése

39 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Magyarország szennyeződésérzékenységi térképe Az érzékenységi kategória szerint eltérő korlátozás - 219/2004-es Kormányrendelet Fokozottan szennyeződés-érzékeny területek kiemelt természetvédelmi területek kiemelt természetvédelmi területek állóvizek 250 m-es parti sávja állóvizek 250 m-es parti sávja nyílt karsztos területek nyílt karsztos területek vízbázisok védőterületei vízbázisok védőterületei Szennyeződés-érzékeny területek egyéb természetvédelmi területek egyéb természetvédelmi területek állóvizek parti sávja m között állóvizek parti sávja m között porozus fő vízadó képződmény vagy karsztos porozus fő vízadó képződmény vagy karsztos vízadó 100 m-nél vékonyabb fedő alatt vízadó 100 m-nél vékonyabb fedő alatt a sokévi átlagos többletbeszivárgás > 20 mm/év a sokévi átlagos többletbeszivárgás > 20 mm/év Kevésbé érzékeny területek

40 VÍZELLÁTÁS BIZTONSÁGBA HELYEZÉSE

41 Biztonság – Mit is jelent?  Ivóvíz: hosszú távon rendelkezésre álló mennyiség, egészséges jó miinőség  Kockázatok:  vízhiány,  természetes vízminőségi problémák,  szennyezések,  az éghajlatváltozás hatásai  Biztonság és fenntarthatóság: biztonsági terv és intézkedések EU szintű szabályozási háttér

42 AZ EU IVÓVÍZ IRÁNYELV Ivóvízre vonatkozó minőségi követelménye (ivóvízellátás és élelmiszeripar) (A tagállamok csak szigorúbb értékeket alkalmazhatnak). Folyamatos ellenőrzés A határérték túllépése esetén azonnali stop, majd feltárás és intézkedés (Derogáció csak különleges esetben) 3 évenként beszámoló az EU-nak EGYÉB EU ELŐÍRÁS vízellátás biztonsági terve

43 A VÍZ KERETIRÁNYELV ELŐÍRÁSAI Prioritás: ivóvízbázisok védelme 10 m3/napnál nagyobb, vagy több mint 50 fő ellátását szolgáló vízkivételek regisztrációja, 100 m3/nap-nál nagyobb vízkivételek monitoringja az ivóvízminőség biztosítása szükség esetén kezeléssel emberi hatások miatt a kezelés nem módosulhat, sőt törekedni kell a csökkentésére védőzónákat lehet kijelölni (nálunk kell !!!) a szolgáltatásban költség-megtérülés elve

44 TERMÉSZETES EREDETŰ VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK Nem szennyeződés!

45 Természetes vízminőségi problémák

46

47 Hazai szabályozás Ivóvízszabvány: 201/2001 Kormányrendelet Ivóvízminőség-javító program: természetes eredetű problémák kezelése (As, NH4, Fe, Mn …) A vízkivételek 70 %-ánál fordul elő valamilyen, a korábbitól eltérő kezelést igénylő probléma: 870 települést és 2,6 millió embert érint Technológia fejlesztés szükséges (jelentős költségek) 2009-ig kellett volna, de csúszás

48 VÉDEKEZÉS SZENNYEZÉSEKKEL SZEMBEN MEGELŐZÉS

49 A megelőzés kiemelt fontosságú az ivóvízbázisok esetében 123/1997 kormányrendelet az ivóvízbázisok védelméről 123/1997 kormányrendelet az ivóvízbázisok védelméről Védőidomok és védőterületek Sérülékeny vízbázisok (amelyeknek van védőterülete) Felszíni eredetű szennyezésekkel szemben sérülékeny vízbázisok! 2266/1997 kormányhatározat a biztonságba helyezési programról A megelőzés kiemelt fontosságú az ivóvízbázisok esetében 123/1997 kormányrendelet az ivóvízbázisok védelméről 123/1997 kormányrendelet az ivóvízbázisok védelméről Védőidomok és védőterületek Sérülékeny vízbázisok (amelyeknek van védőterülete) Felszíni eredetű szennyezésekkel szemben sérülékeny vízbázisok! 2266/1997 kormányhatározat a biztonságba helyezési programról A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME

50 Védőidom: a vízkivételi pontot körbevevő olyan térfogat, amelyet az általánosnál nagyobb védelemben kell részesíteni Védőterület: a védőidom felszíni metszete Lényege: A vízkivétel olyan környezetének kijelölése, ahol a veszélyes tevékenységeket tiltani vagy korlátozni kell (minél közelebb vagyunk a vízkivételhez, a tiltás, illetve a korlátozás annál szigorúbb). A védőidomon kívülről érkező szennyezés felfedezése esetén ( monitoring a védőidomon belül) kb. az elérési idővel azonos időelőny áll rendelkezésre a beavatkozáshoz. Utánpótlódási viszonyok, vízminőség, emberi tevékenységek feltárása. A meglévő szennyezések hatásvizsgálata, beavatkozások tervezése, esetleges felszámolás. Célja: belső védőidom : a vízkivételi mű közvetlen védelme a szennyezéstől és a megrongálódástól külső védőidom : a bakteriális és egyéb lebomló szennyezőanyagokkal szembeni védelem hidrogeológiai védőidom : a le nem bomló szennyezőanyagokkal szembeni védelem (A, B, C)

51 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Vízbázisok kiemelt védelme - Védőidomok és védőterületek 50 éves védőterület t 2,3 t 1,2 t 1,1 Q t 1,3 az 50 éves védőidom határa (t 1,1 + t 1,2 + t 1,3 = t 2,3 = 50 év) utánpótlódási terület határa metszet a pontozott vonalon keresztül Q Az 50 éves védőidom felszíni vetülete utánpótlódási teület vázlatos helyszínrajz Alapja: Az elérési idő, T = s/(v/n eff ) az az idő, amely alatt egy konzervatív szennyezőanyag részecske a szennyezőforrástól a kútba jut. belső védidom: 20 nap belső védidom: 20 nap külső védőidom: 6 hónap külső védőidom: 6 hónap hidrogeológiai védőidom hidrogeológiai védőidom A: 5 év B: 50 év C: a teljes felszín alatti vízgyűjtő

52 Védőidom meghatározása a. Kútból visszafelé indított részecskék 5 év 50 év Hidrogeologiai B védőterület 45 év 5 év 12 év Védőidom, 5 év Védőidom, 50 év

53 Védőterület meghatározása b. Felszínről indított részecskék Hidrogeologiai B védőterület 35 év 12 év 50 év 5 év100év

54 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Magyarország ivóvízigényének 95 %-át felszín alatti vizekből elégítik ki, ennek 100 %-a érzékeny, 95 %-át felszín alatti vizekből elégítik ki, ennek 100 %-a érzékeny, 2/3-a felszíni eredetű szennyezésekkel szemben sérülékeny, 2/3-a felszíni eredetű szennyezésekkel szemben sérülékeny, a veszélyeztetettség felmérése most van folyamatban. a veszélyeztetettség felmérése most van folyamatban. Sérülékeny üzemelő és távlati ivóvízbázisok

55 VÍZELLÁTÁS BIZTONSÁGI TERVE

56 Vízbázis Vízmű (vízkezelés) Elosztó hálózat Fogyasztó Vízellátás Biztonsági Terv Vízminőség ellenőrzés Feladatok és felelősség Ismeretek megosztása Forrás: IWA A VÍZELLÁTÁS BIZTONSÁGI TERV RÉSZEI

57 A VÍZELLÁTÁS BIZTONSÁGI TERVE a készlet és a kezelés kicsit részletesebben Reális ivóvízigény Hasznosítható vízkészlet A kibocsátások megelőzése Szennyeződés kármentesítése Biztonságos és egészséges vízellátás Vízkezelés A vízkészlet minősége Természetes problémák Ivóvíz minőségi határértékek Szennyező- források Az utánpótlódás védelme Alternatív vízkészlet Igény-gazdálkodás

58 VÉDEKEZÉS BEKÖVETKEZETT SZENNYEZÉSEK ESETÉN

59 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A megelőzés ellenére előfordulhatnak szennyezések: korábbi szennyezések, illetve balesetek Cél a szennyezés tényleges veszélyességének megfelelő beavatkozás Cél a szennyezés tényleges veszélyességének megfelelő beavatkozás meghatározása meghatározása a szennyezés megfigyelése (monitoring) a szennyezés megfigyelése (monitoring) a szennyezés továbbterjedésének megakadályozása a szennyezés továbbterjedésének megakadályozása a szennyezés káros hatásának csökkentése a szennyezés káros hatásának csökkentése a szennyezés felszámolása a szennyezés felszámolása

60 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Jelenleg (219/2004-es korm. rendelet, 10/2000-es miniszteri rendelet) határértékek határértékek egyedi határérték (ha szükséges): a receptort ténylegesen veszélyeztető szennyezés mértéke az adott helyen egyedi határérték (ha szükséges): a receptort ténylegesen veszélyeztető szennyezés mértéke az adott helyen kármentesítési határérték: a kármentesítés célja, egyedi kockázatelemzés alapján, az adott helyre vonatkozik kármentesítési határérték: a kármentesítés célja, egyedi kockázatelemzés alapján, az adott helyre vonatkozik (az intézkedési határérték megszűnt)

61 Ha a mért koncentráció meghaladja a környezetterhelési határértéket, a beavatkozás fő lépései: a szennyezett állapot feltárása ( jelen) a szennyezett állapot feltárása ( jelen) (tényfeltárási terv alapján) (tényfeltárási terv alapján) az emberi vagy környezeti veszélyeztetettség értékelése (jövő) az emberi vagy környezeti veszélyeztetettség értékelése (jövő) (a receptor lehet az ember, bízi, vizes vagy szárazföldi ökoszisztéma) (a receptor lehet az ember, bízi, vizes vagy szárazföldi ökoszisztéma) a beavatkozás tervezése a beavatkozás tervezése monitoring, un. aktív védelem vagy kármentesítés monitoring, un. aktív védelem vagy kármentesítés utóellenőrzés (monitoring) utóellenőrzés (monitoring) A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME

62 Monitoring kút (TV) Keveredés Lebomlás Termelőkút

63 Lehetséges beavatkozási formák általános esetben:  pontszerű szennyezések és kis kiterjedés esetén:  a tovább terjedés megakadályozása: szennyezett víz kitermelése (hidraulikai lokalizáció) vagy áramlási holttér létrehozása  a szennyezőforrás felszámolása + semlegesítő anyag bekeverése vagy + a szennyezés eltávolítása (szennyezett talaj is, amelynek elhelyezéséről gondoskodni kell) - drága!! A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME nem-pontszerű szennyezések vagy jelentős szétterjedés esetén:  a szennyezési tevékenység megszüntetése  a szennyezés "tördelése" az áramlái viszonyok alapján kiválasztott megfelelő pontokon a szennyezett víztér tördelése vízkitermeléssel.

64 a szennyezett víz kitermelése (hidraulikai lokalizáció) Eltemetett hulladék, beszivárgási többlettel rendelkező területen Kutak távolsága ? Hozam? Hozam?

65 a szennyezett víz kitermelése (hidraulikai lokalizáció) Eltemetett hulladék, beszivárgási többlettel rendelkező területen Kutak távolsága ? Hozam?

66 a szennyezés tördelése Mezőgazdasági eredetű nem-pontszerű nitrátszennezés, beszivárgási terület A kitermelt vízzel öntözött terület Kutak kiosztása? Hozama?

67 Védőterületen belüli szennyezés esetén az általánoshoz képest további lehetőségek adódnak: Áramvonal menti beavatkozás:  a szennyezési csóva frontján ua., mint pontszerű a szennyezőforrásnál  a szennyezési csóva elterelése védőkutakkal, terelőfalakkal, drénekkel A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Beavatkozás a vízkivételeknél:  szennyezett és tiszta kutak vizének keverése (nem mindig lehet)  termelőkút mint védőkút (a szennyezett kút leállítása nem megoldás)  külső védőkút elterelés miatt  különféle tisztítási technológiák - csak végső esetben, a VKI szerint kerülendő!

68 Védőkút alkalmazása vízmű közelében Pontszerű szennyeződés, rétegvízre települt vízmű esetén A védőkút helye? Hozama?

69 AZ ALFÖLD VÍZELLÁTÁSA (EGY KOMPLEX PROBLÉMA)

70 Felszín alatti vízkészletek és közüzemi vízkivételek jelenleg Készletek és hasznosítási lehetőségek

71 Felszín alatti vízkészletek és közüzemi vízkivételek éghajlatváltozással (~ 2050) Készletek és hasznosítási lehetőségek

72 Elegendő-e felszín alatti vízkészletünk? Mikor, hol, és mire? Jelenleg a közüzemi vízellátásra bőven elegendő mindenhol (csak a Maros- hordalékkúp bizonytalan), egyéb vízkivételekre az Alföldön kb. 500 Mm 3 /év. (ipar, bányászat, állattartás, öntözés, megcsapolás) Jelenleg a közüzemi vízellátásra bőven elegendő mindenhol (csak a Maros- hordalékkúp bizonytalan), egyéb vízkivételekre az Alföldön kb. 500 Mm 3 /év. (ipar, bányászat, állattartás, öntözés, megcsapolás) Egy „legvalószínűbb” éghajlatváltozási forgatókönyv esetén 2050-ben az Alföldön már közüzemi célokra is csak szűkösen. ( = ha az ivóvízellátást fenntartjuk, egyre több helyen fognak sérülni az ökoszisztémák) ( = ha az ivóvízellátást fenntartjuk, egyre több helyen fognak sérülni az ökoszisztémák) Egy „legvalószínűbb” éghajlatváltozási forgatókönyv esetén 2050-ben az Alföldön már közüzemi célokra is csak szűkösen. ( = ha az ivóvízellátást fenntartjuk, egyre több helyen fognak sérülni az ökoszisztémák) ( = ha az ivóvízellátást fenntartjuk, egyre több helyen fognak sérülni az ökoszisztémák)

73 Természetes vízminőségi problémával érintett vízművek Világoskék: nem igényel kezelést Természetes vízminőségi problémák

74 Kék: mennyiségi probléma Piros: természetes vízminőségi probléma Mennyiségi és vízminőségi problémákkal érintett területek Alföld: - mennyiségi kockázat - mennyiségi kockázat - természetes vízminőség - természetes vízminőség - kis vízművek (biztonságos üzemeltetés?) - kis vízművek (biztonságos üzemeltetés?)

75 Az éghajlatváltozás miatt bizonytalan utánpótlódás és hasznosítható készlet. Új helyzet: (különösen az Alföldön) A mindenütt rendelkezésre álló, ivóvíz célra kevés kezeléssel alkalmassá tehető, olcsó felszín alatti víz mítosza eltűnt. A kis vízműveknél nem csak drága a kezelés, de a technológiai fegyelem, és így a biztonság is nehezen biztosítható. A növénytermesztés gazdaságossága változóban van, változhatnak az öntözési vízigények. Új koncepció, új stratégia, új megoldások

76 Javaslatok Partiszűrésű vagy a folyók melletti talajvízdúsításos vízkivételek és a regionális rendszerek szerepét növelni kellene


Letölteni ppt "Felszín alatti vizbázisok védelme Felszín alatti vizbázisok védelme II. Vízminőség II. Vízminőség Felszín alatti vizbázisok védelme Felszín alatti vizbázisok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések