Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. KELEMEN ERZSÉBET MB. MEGYEI TISZTIFŐORVOS HELYETTES OSZTÁLYVEZETŐ FŐORVOS ÁNTSZ PEST MEGYEI INTÉZETE KÖZEGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLY 2006.MÁJUS 24. EU Ivóvízre.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. KELEMEN ERZSÉBET MB. MEGYEI TISZTIFŐORVOS HELYETTES OSZTÁLYVEZETŐ FŐORVOS ÁNTSZ PEST MEGYEI INTÉZETE KÖZEGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLY 2006.MÁJUS 24. EU Ivóvízre."— Előadás másolata:

1 Dr. KELEMEN ERZSÉBET MB. MEGYEI TISZTIFŐORVOS HELYETTES OSZTÁLYVEZETŐ FŐORVOS ÁNTSZ PEST MEGYEI INTÉZETE KÖZEGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLY 2006.MÁJUS 24. EU Ivóvízre vonatkozó uniós szabályozás

2 BEVEZETÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2000/60/EK (2000. október 23.) IRÁNYELVE a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról illetve 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól alapján. „A víz nem szokásos kereskedelmi termék, hanem örökség, amit annak megfelelően óvni, védeni és kezelni kell.”

3 Szükség van egy integrált közösségi vízvédelmi politika kialakítására. A Közösségen belül eltérő adottságok és szükségletek különböző, egyedi megoldásokat tesznek szükségessé. Ezt a különbözőséget figyelembe kell venni az intézkedések tervezésénél és végrehajtásánál, amelyek a víz védelmét és fenntartható használatát biztosítják egy vízgyűjtő határain belül. Szubszidaritás elve: a döntéseket a lehető legközelebb kell meghozni azokhoz a helyekhez, ahol a vízre hatást gyakorolnak, vagy azt használják.

4 Az irányelv sikere a közösségi, a tagállami és a helyi szintű szoros együttműködéstől és összehangolt intézkedésektől, valamint legalább ennyire az információktól, a konzultációktól és a nyilvánosság, a vízhasználók bevonásától függ. A jó vízminőség hozzájárul a lakosság ivóvízellátásának biztonságához. A vizek állapotának leírására minőségi, és ahol az környezetvédelmi szempontból lényeges, mennyiségi szempontból közös fogalmakat kell meghatározni. Környezeti célokat kell meghatározni, hogy mindenütt elérhető legyen a felszíni és a felszín alatti vizek jó állapota, és hogy a vizek állapotának romlása közösségi szinten megelőzhető legyen.

5 A felszíni és felszín alatti vizek elvben megújuló természeti erőforrások, különösen a felszín alatti víz jó állapotának biztosítása korai cselekvést kíván, és a védelmi intézkedések stabil hosszú távú tervezését, a kialakulása és megújulása közötti természetes időköz miatt. A felszín alatti víz jó állapotának elérése és bármely szennyezőanyag- koncentráció jelentős és tartósan növekvő tendenciájának megfordítására irányuló intézkedések ütemezésekor ezt a természetes időközt figyelembe kell venni. A víz mennyiségét illetően általános elveket kell meghatározni a vízkivételek és víztározások szabályozására, hogy biztosítható legyen az érintett vízrendszerek környezeti fenntarthatósága.

6 CÉLOK  A vízi ökoszisztémák, és tekintettel azok vízszükségletére- a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes területek további romlásának megakadályozása, azok védelme és állapotuk javítása.  A hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználat elősegítése.  A vízi környezet fokozott védelmére és javítására irányulóan, a veszélyes anyagok bevezetésének, kibocsátásának és veszteségeinek fokozatos csökkentése, továbbá a különösen veszélyes anyagok bevezetésének, kibocsátásának és veszteségeinek megszüntetése vagy fokozatos kivonása.  A felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása.  Az árvizek és aszályok hatásainak mérséklése.

7 FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Felszíni víz: a szárazföldi vizek, kivéve a felszín alatti vizet, az átmeneti vizeket és a parti tengervizek, kivéve a kémiai állapot szempontját, amely szerint a felségvizek is ide tartoznak Felszín alatti víz: mindaz a víz, amely a föld felszíne alatt a telített zónában található,és közvetlen kapcsolatban van a talajjal vagy az altalajjal.

8 Felszíni víztest: a felszíni víznek olyan különálló és jelentős eleme, mint például egy tó, egy tározó, egy vízfolyás vagy csatorna, egy vízfolyás, folyó vagy csatorna része, átmeneti víz vagy parti tengervíz egy szakasza. Víztartó réteg: felszín alatti kőzetréteg vagy kőzetrétegek vagy más földtani képződményből álló réteg vagy rétegek, amelyek porozitása és vízáteresztő képessége lehetővé teszi a felszín alatti víz jelentős áramlását vagy jelentős mennyiségű felszín alatti víz kitermelését. Felszín alatti víztest: A felszín alatti víznek egy víztartón vagy víztartókon belül lehatárolható része.

9 Veszélyes anyagok: olyan anyagok vagy anyagcsoportok, amelyek toxikusak, biológiailag nem bonthatók és hajlamosak a bioakkumlációra, és az olyan anyagok vagy anyagcsoportok, amelyek az előbbiekkel egyenértékű gondokat okoznak. Vízszolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, amely biztosítja a háztartások közintézmények és bármely más gazdasági tevékenység számára:  A felszíni vagy felszín alatti víz kivételét, duzzasztását, tárolását, kezelését és elosztását,  a szennyvíz összegyűjtését és kezelését végző létesítményeket, amelyek a vizet ezt követően felszíni vizekbe bocsátják ki.

10 KÖRNYEZETI CÉLKITŰZÉSEK Felszíni vizek A tagállamok végrehajtják a szükséges intézkedéséket, hogy megakadályozzák az összes felszíni víztest állapotának romlását. Felszín alatti vizek A tagállamok végrehajtják a szükséges intézkedéséket szennyező anyagok felszín alatti vizekbe történő bevezetésének megelőzésére vagy korlátozására és a felszín alatti víztestek állapotromlásának megakadályozására.

11 IVÓVÍZ KIVÉTELRE HASZNÁLT VIZEK A tagállamok biztosítják a kijelölt víztestek szükséges védelmét, azzal a céllal, hogy elkerüljék minőségük romlását, és ezzel csökkentsék az ivóvíz előállítása során szükséges vízkezelés mértékét. A tagállamok védőövezeteket alakíthatnak ki az ilyen víztestek számára.

12 INTÉZKEDÉSI PROGRAM Minden tagállam biztosítja intézkedési program kialakítását valamennyi vízgyűjtő kerületre, vagy nemzetközi vízgyűjtő kerület országának területére eső részére. Minden intézkedési program tartalmaz meghatározott „alapintézkedéseket” és ahol szükséges „kiegészítő intézkedéseket”.

13 Az alapintézkedések körében a programnak tartalmaznia kell: a)a vizek hatékony és fenntartható használatát előmozdító intézkedéseket; b) a vízszennyező anyagok kibocsátásának az elérhető legjobb technikán (BAT), illetőleg a környezet minőségi határértékeken alapuló szabályozását és megvalósítását; c) az előírt kibocsátási határértékeket vagy nem pontszerű (diffúz) hatások esetén a legmegfelelőbb megoldásokat, illetve szabályozásokat, amelyek figyelembe veszik a szennyezés kombinált megelőzéséről, a települési és ipari szennyvízkezelésről, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló külön jogszabályok vonatkozó rendelkezései megjelölését.

14 Az ivóvíz kitermelésére használt vizek megóvása érdekében az ivóvízbázis védelmének keretei között a programnak elő kell mozdítania az ivóvíz-minőségű víz előállítása és szolgáltatása során az ehhez szükséges vízkezelés mértékének és az ezzel járó költség csökkentését. A programnak tartalmaznia kell a vizek igénybevételével (kitermelésével) és tározásával járó beavatkozások, tevékenységek szabályozását, ideértve azok engedélyezését és a készletek nyilvántartását. A programnak tartalmaznia kell a pontszerű és nem pontszerű (diffúz) lehetséges szennyezőforrások esetében a szennyező anyag vízbe jutását szabályozó, megelőző vagy tiltó intézkedéseket. A felsorolt intézkedéseket rendszeresen felül kell vizsgálni, és ha szükséges, megfelelően módosítani kell.

15 VÍZGYŰJTŐ GAZDÁLKODÁSI TERVEK A tagállamok biztosítják, hogy minden, teljes egészében a területükön fekvő vízgyűjtő kerületre vízgyűjtő-gazdálkodási terv készüljön. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza a vízgyűjtők jellemzőinek, a környezeti célkitűzéseknek és a vizek jó állapotának elérése érdekében - a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban - azokat a tevékenységeket, beavatkozásokat, amelyek hatással lehetnek a vizek mennyiségi, minőségi és ökológiai állapotára, valamint ezen hatások elemzését, továbbá a vizek jó állapotának elérése érdekében tett és teendő intézkedéseket, intézkedési programokat, a vizek állapotának jellemzéséhez szükséges monitoring programmal együtt. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet az ország egész területére, ezen belül a Duna közvetlen, a Dráva, a Tisza és a Balaton részvízgyűjtőin tizenhét vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegységre egységes tartalommal kell elkészíteni.

16 A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza különösen: a) a vízszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése és megelőzése érdekében a szennyvízbevezetéseknél a kibocsátási határértékeken, valamint elérhető legjobb technikán, nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrások esetén a lehetséges legjobb környezeti gyakorlaton alapuló intézkedéseket; b) a védett területek, védőövezetek, védőterületek kijelölését és a nyilvántartással kapcsolatos tevékenységeket; c) a víz használatával összefüggő gazdasági elemzést, a vízszolgáltatások tekintetében a költség- visszatérülés elvének érvényesítését.

17 A vízgyűjtő-gazdálkodással járó feladatok és intézkedések körében a vízgyűjtő-gazdálkodási tervnek tartalmaznia kell: a) a vizek állapota romlásának megelőzését, megakadályozását szolgáló intézkedéseket b) a felszíni vizek esetében, a jó ökológiai és kémiai állapot elérését, illetve fenntartásának biztosítását szolgáló feladatokat c) az erősen módosított és mesterséges víztestek esetében a jó ökológiai potenciál elérését, illetve fenntartásának biztosítását szolgáló feladatokat d) a vizekre, vízi környezetre a külön jogszabály szerinti kockázatot jelentő anyagok (kiemelten veszélyes anyagok) által okozott szennyezéssel kapcsolatos megállapításokat, intézkedéseket

18 A vízgyűjtő-gazdálkodással járó feladatok és intézkedések körében a vízgyűjtő-gazdálkodási tervnek tartalmaznia kell: e) felszín alatti vizek esetén a jó mennyiségi és kémiai állapot elérését, illetve fenntartásának biztosítását, valamint azokat a feladatokat, amelyek megelőzik, megakadályozzák, illetve korlátozzák a felszín alatti vizek állapotának romlását, a szennyező anyagoknak a felszín alatti vízbe történő bejutását f) az emberi tevékenység hatására visszavezethető szennyező anyag kibocsátásának megszüntetését, valamint a szennyezéssel járó folyamat visszafordításához szükséges összetett igazgatási és egyéb intézkedéseket g) az a)-f) pontokban említett feladatokkal és intézkedésekkel összefüggő határidőket és egyéb feltételeket.

19 VESZÉLYES ANYAGOK A Bizottság javaslata meghatározza az elsőbbségi veszélyes anyagokat is, illetve az irányelv hatályba lépésétől számított négy éven belül, és azt követően legalább négyévente felülvizsgálja az elsőbbségi anyagok elfogadott listáját. Az Európai Parlament és Tanács különös intézkedéseket fogad el a vizek olyan szennyezőanyagok vagy szennyezőanyag csoportok általi szennyezése ellen, amelyek jelentős kockázatot jelentenek a vízi környezetre, vagy azon keresztül, beleértve az ivóvíz kitermelésre használt vizekre vonatkozó kockázatokat is.

20 VÉGREHAJTÁS A tagállamok legkésőbb december 22-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az irányelvnek megfeleljenek.

21 A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet első alkalommal december 22-ig elkészíteni, a minisztérium hivatalos lapjában közzétenni, majd ezt követően hatévenként korszerűsíteni kell. Az emberi tevékenységek környezeti hatásainak meghatározott elemzését, valamint a víztestek kijelölését és jellemzését december 22-ig, az első felülvizsgálatot szükség szerint, de legkésőbb december 22-ig kell elvégezni. A védett területek nyilvántartását és térképi ábrázolását december 22-ig kell elkészíteni. A meghatározott monitoring program szerinti monitoringot legkésőbb december 22-ig kell üzembe állítani. A meghatározott intézkedési programot december 22-ig kell kidolgozni, végrehajtását legkésőbb december 22-ig meg kell kezdeni, és december 22-ig, azt követően, 6 évente kell korszerűsíteni. RENDELKEZÉSEK

22 A TANÁCS 98/83/EK IRÁNYELVE (1998. november 3.) Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről

23 CÉLOK Az irányelv célja az emberi egészség megóvása az emberi fogyasztásra szánt víz szennyezettsége által okozott káros hatásoktól, a víz egészségességének és tisztaságának biztosítása által.

24 FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1. „emberi fogyasztásra szánt víz”: minden, eredeti állapotában vagy kezelés utáni állapotban levő, ivásra, főzésre, ételkészítésre és egyéb háztartási célokra szánt víz, függetlenül eredetétől; bármely élelmiszergyártó vállalkozás által, emberi fogyasztásra szánt termékek vagy anyagok gyártásához felhasznált víz; 2. „házi elosztó rendszer”: minden olyan vízvezeték, szerelvény és berendezés, amely az emberi fogyasztáshoz általában használt csap és az ellátó hálózat között van.

25 ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK A tagállamok kötelesek megtenni az emberi fogyasztásra szánt víz egészségességének és tisztaságának biztosításához szükséges intézkedéseket. Az emberi fogyasztásra szánt víz akkor egészséges és tiszta, ha nem tartalmaz semmilyen mikroorganizmust és parazitát, valamint anyagot az emberi egészségre nézve potenciális veszélyt jelentő mennyiségben, illetve koncentrációban.

26 ELLENŐRZÉS A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének rendszeres ellenőrzésének biztosítására, hogy meggyőződjenek arról, hogy a fogyasztók rendelkezésére álló víz megfelel-e az irányelv követelményeinek. Az illetékes hatóságok megfelelő ellenőrző programokat alakítanak ki valamennyi emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozóan. A mintavételi helyeket az illetékes hatóságok határozzák meg.

27 ELTÉRÉSEK A tagállamok átmeneti eltérést engedélyezhetnek, ám ezt a lehető legrövidebb időre kell korlátozni, ami nem haladhatja meg a három évet. Amennyiben valamely tagállam még egyszer átmeneti eltérést szándékozik engedélyezni, köteles tájékoztatni a Bizottságot, a második átmeneti eltérésre vonatkozó döntést megalapozó indokokkal együtt.

28 JELENTÉSKÉSZÍTÉS A tagállamok évente megküldik jelentésüket a Bizottságnak. A Bizottság megvizsgálja a tagállamok jelentéseit, és háromévente összefoglaló jelentést tesz közzé az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről a Közösségben.

29 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "Dr. KELEMEN ERZSÉBET MB. MEGYEI TISZTIFŐORVOS HELYETTES OSZTÁLYVEZETŐ FŐORVOS ÁNTSZ PEST MEGYEI INTÉZETE KÖZEGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLY 2006.MÁJUS 24. EU Ivóvízre."

Hasonló előadás


Google Hirdetések